Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-24 / 219. szám

16 I>ÖAUGY ARORSZÁG 1911 szeptember 19 megjelent a gép és kifejlődött a technika. Azelőtt az otthon nemcsak lakás volt, hanem egyúttal műhely is, amelyben az aszszony igen sok fontos ipari munkát végzett. Csak amikor gépek és gyárak lettek, akkor ment oda az asszony a munkája után. És ha nem itélik el a nőt, amig odahaza ingyen dolgozik, mért tekintik égbekiáltó bűnnek, ha a két keze munkáját vásárra viszi. Arról is megfeledkezik Hamilton Cecil szerint Low Franciska, hogy az ipari munka centralizációja óta egyes iparágakat, igy például a kenyérsütő-ipart, a férfi csaknem teljesen kisajátította magának. Mi borzasztó van abban, — kérdi tovább Hamilton Cecil — ha a nő gazdasági függetlenségre törekszik? Hiszen a nő is ember, és nem alsóbb lény a férfinál. Sok nőt eltart a férfi a családban, de valamennyit nem tudja eltartani. Többen vannak, mint a férfiak s amig ez nem lesz máskép, az árván maradtak serege dolgozni akar, hogy egyék. Egy norvég írónő MagyarországonA római nemzetközi sajtó kongresszusról visszautazva sok külföldi ujságiró tért be Budapestre is. Köztük volt I)ar/mar Engelbert norvég újságírónő is, aki impreszszióit krisztiániai Morgenblated-ban irta meg. A cikket lefordítottuk a Délmagyarorszdg számára. Ott, ahol a Duna szélesen és hatalmasan hömpölygeti árját a gazdag sikságon, terül el Magyarország szép fővárosa, Budapest. Az ut oda — én Fiume felől tettein meg — mérhetelen szántóföldeken és szőlőtermő vidékeken visz keresztül. A legelőkön se szeri, se száma a gulyának, a ménesnek és juhnyájnak. És ez a gazdagság teszi, hogy ez az egyhangúan sik vidék még sem válik unalmassá. Azonkívül a messzeségben kéklenek a hegyek, amelyeket dus erdők borítanak. Magyarország nagyon gazdag ország és a fővárosa magán viseli ennek a gazdagságnak a jellegét. Utcái szélesek, sétányai jól gondozottak és nagyon sok a szép, monumentális épületei Mindenekelőtt a gyönyörű királyi várról kell megemlékeznem, mely Budán, egy kisebb begy tetején áll és onnan mintegy uralkodik az egész város felett és ahonnan csudaszép kilátás nyílik a Dunára. A várpalota termeinek a sokasága, berendezése szinte káprázatos és mindenekfelett annak mondható a nagyon szép táncterem. Eltér a megszokottságtól s a dísze nem arany, hanem ezüst s a fehér falakkal nagyon kellemes összhangot mutat. Budapestnek ragyogóan fényes a királyi palotája, csak kár, hogy lakatlan. Ablaktáblái betéve, ajtói bezárva és csak akkor nyílnak meg, ha a király kivételesen ellátogat kettős monarchiájának második fővárosába. A magyar parlament imponálóan hatalmas épület. Gót stílusban épült és nagyon hasonlít az angol parlamenthez még abban ié, hogy folyam partján áll. A belső berendezés a legnagyobb fényűzést mutatja. A nesti oldalon van a gyönyörű Szent István bazilika, itt vannak a muzeumok, a Zeneakadémia s a színházak. Budapest remek középületeiről talán kivétel nélkül el lehet mondani, liogy mind nemzetiek. A magyar lángoló hazafi, azonkívül meg van minden hozávalója nyers anyagban. Művészi díszére válnának bármely más nemzetnek is s csak egynéhányat sorolok föl ezek közül: Stróblt és Zalát, akik a legszebb szobrokat készítették, Benczúrt, Lotzot, ~ St etikát, Jendrassikot, Karrovszkyt, akiknek festményei díszítik a királyi várat, Szent István bazilikát stb. Ámde nem a szép épületek adják meg Budapestnek sajátos jellegét és varázsát, liánéin mindenekfölött az emberek. A budapestiek szerenek mulatni és értenek is hozzá. Ragyogó az életkedvük és itt mintha minden öröm megkétszereződnék, minden fájdalom, bánat könnyebben volna elviselhető. Föl kell vidulnunk, ha a sok vidám ember közé kerülünk, akik egy szép uyáreleji délutánon megtöltik a Duna partját vagy az árnyas Városligetben kocsikáznak. A szép fogat ugyanis a magyar embernek egyik legnagyobb szenvedélye. Szeret kocsizni, bár inkább száguldozásnak lehet nevezni, ahogy verseny-ütemben végigvágtatnak a Stefánia-uton. Közben aztán megpihennek a Gerbeaud pavillonjában mely az elegáns társaság gyülhelye s ahol cigányzene játszik. Egyébként cigány nélkül Magyarországon el sem lehet igazi mulaságot képzelni. De nem csuda! A jó cigányzene csudás, szinte fölvillanyozó hatással van az emberre. És erről addig fogalmat sem tudunk alkotni magunknak, amig csak többé-kevésbé „hamisított" cigányzenében volt részünk. A budapesti cigánynak nincs „egyenruhája". Smokingban és lakkcipőben jelenik meg, csak amikor az első magyar nótát eljátszotta, érzi, hogy igazi cigány vér lüktet a Jegkifogástalanabb szalonöltözék alatt. Sokan vannak köztük, akik a hangjegyet nem is ismerik, de olyan mesés a zenei tehetségük, hogy az összjátékuk mégis kitűnő. A prímás vezet. A játékban vau valami láthatalan melegség. A vonós hangszereken kívül van egy kizárólagosan magyar hangszerük: a cimbalom és a hang, amelyet a cimbalmos ebből a kezdetlegesnek látszó hangszerből kicsal, hasonlit a hárfa és a zongora hangjához is. Szinte elbűvölő hatása van a csárdásnak, de még ennél is szebb, ha a prímás belekezd egyikébe a csudaszép magyar nótáknak. A magyar nótáknak megvan az a varázslatos ereje, hogy egyformán hat a szivre s az érzékekre; a del meleg és véghetelen ül sok vágyat és mélabut fejez ki. Vagy mindezt csak én éreztem igy, aki magammal hoztam északi hazám mélabuját? Rendkívül szép faj a magyar nép; az átlagos típusa a barna, de azért szőke is akad közte bőven. Egyébként feltűnő dolog, liogy mig Olaszországban túlnyomó részben a férfiak szebbek a nőknél, Magyarországon a nők a szebbek. Szépek, bájosak és a szeretetreméltóságuk valósággal lebilincselő. Az előkelő magyar nő határozottan elegáns az öltözködésben is. Sikkesebb a párisi nő sem lehet és annyival rokonszenvesebb amannál, mert azonkívül, liogy sikkes, természetes a lénye és frissesége. Aki idegennek az a szerencséje van, hogy Magyarországon barátja van, olyan vendégszeretetben van része, mely minden elképzelhetőt felülmúl. Szinte versengenek egymással, liogy az ott tartózkodást minél kellemesebbé tegyék. Fogat, automobil áll rendelkezésére, elhalmozzák meghívásokkal; megnyílik előtte a sok fényes berendezésű otthon, ahol családi élet kellemes ellentéte a házon kivül tapasztalható hangos vidám életnek. Aki pedig magyar háznak a vendégszeretetét élvezhette, az mindig emlékezni fog erre a csodaszép országra és elragadó népére. szalon kőszén és koksz legjobb beszerzési forrása: JUTKOVICS GÉZA PA- ÉS SZÉNTELEPE KOSSUTH LAJOS-SUGÁRUT 41. SZÁM I Teleion 686. (a rókusi templommal szemben.) Telefon 686 km»kh»»m»tth« Mozgókép Szinház :: VASS Feketesas - utca, uj Wagner-palota. Vasárnap, szeptember 24-én PALI ESTÉLYEK Általánosan közkedvelt és világhírű komikus legújabb képsorozata kerül bemutatásra. MŰSOR: 1. Pali mint ügynök 2. Pali látogatóban 3. Pali az ujságiró 4. Pali becsületességének áldozata 5. Pali mint hivatalnok 6. Pali ajándéka ' 7. Pali mint sürgönyhordó MŰSORON KÍVÜLI SZÁM : Ninive királynője, nagy történelmi dráma Előadások kezdete hétköznap este 7 és 9 órakor, vasárnap délután 2-tSI este 11.-ig. Helyárak s Páholy-ülés 1 kor. I. hely 70 fill. II. hely 50 fill. III. hely 30 fill. Katonák, diákok és gyermekek: páholyülés 50 fill. 1. hely V 30 fill. II. hely 20 fill. .III. hely 16 fillér. kwk-c-" v Hasznos divatőrület. A divat koronázatlan királyai, Paquin és a többiek, most ugy érzik, mintha ők tartották volna ki a Divat Őnagyságát és a szeszélyes hölgy most megcsalta őket. Páris divatkereskedői erre hamarosan megalapították a kijátszott divatárusok szövetségét és kérvényt intéztek a francia kormányhoz, liogy segitsen a bajukon. Pedig ez a baj nem is csekélység, nem is látszik, olyannak, mintha egyhamar el akarna múlni. Szűk lett a ruha és a hölgyek rájöttek, hogy semmi okuk ez ellen a szűkség ellen tiltakozni. Rájöttek, hogy a termetük van olyan szép, hogy bőven kárpótolja őket és az éhes férfiszemeket azokért a felesleges ékességekért, amelyeket az eddigi divat-kelméből és más divatjokból rakott rájuk. Ma már négy-öt méter szövet elég egy olyan ruhára, amelyre eddig tizenkót-tizenhárom méter kellett: és Paquin ugy érzi, bogy tönkre kell mennie. Természetes, bogy a munkabér is kevesebb lett, csak a szabász ára ment fel, mert a szabászoknak egy egész fokot kellett javulniok, hogy a termet finomságaihoz tudjanak alkalmazkadni. S a divatszabók mégis azt panaszolják, liogy tönkre kell menni — és nehéz kitalálni, hogy miért. Mert egyszerű észjárás ugy okoskodik, hogy ezek szerint most két ruha kitelik annyi szövetből, ami régen egyre is elég volt. S ugy látszik, a divat körül épen itt a liiba. A szűkszoknyákról azt lehetett volna hinni, hogy az eleganciát, hogy ugy mondjuk, hozzáférhetőbbé teszi — és nem ez lett belőle. A felső tízezer divatja nem lett divatjává a felső húszezernek, amely természetesen már nem volna annyira felső, mint amaz volt. A divat ma is megmarad a társadalmi osztályok által képzett piramisnak a leghegyén, ezért sinylik meg a divatkirályok az anyagban való takarékoságot. S csak igy derül ki, hogy ami a divatban az észszerüség felé való haladásnak látszott, voltaképen annak az ellenkezője: ami takarékosságot mutatott, a legesztelenebb pazarlás . Hanem akkor is Paquinék a legméltóbbak rá, — a férjek után — hogy ezt a pazarlást megkeserüljék, ezt az egészet ők találták ki. Erre az útra ők vezették az asszonyokat. Nos, majd elmúlik első ijedelmük és lesz rá gondjuk, hogy kikeressék azt az irányt, amelyben a divat ujabb és nekik hasznosabb őrületek felé fordulhat.