Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-23 / 218. szám

1911 szeptember 19 DÉLMAGYARORSZÁG 255 Székesfehérvárról jelentik: Tegnap az Eresi melletti Sinatelep pusztán Daros Mihály koleragyanus tünetek között megbetegedett és ma reggelre meghalt. A belügyminisztérium egészségügyi osztálya közli: Fudapesten kolerás megbetegedés nem történt. Újpesten egy gyanus eset fordult elő. A győrvármegyei Hegyeshalom és a pestvármegyei Fájsz községben egy-egy kolerás megbetegedés merült föl. — Konstantinápolyból jelentik: Damaszkuszban tegnap hat ember betegedett meg kolerában s ezek közül öten haltak meg. Mekkában a legutóbbi három nap alatt kétszázharmincegy megbetegedés történt és ezek közül százkilencvenhatan haltak meg kolerában. — Durva támadás Glattfelder pfispök ellen. Karánsebesről jelentik: Nagy felháborodással tárgyalják most Karánsebesen egy ottani román lapnak, a Jonescu Miklós dr-tól vezetett és Donna Györgytől szerkesztett GraniceruUnak egy cikkét, mely Főpapi szemtelenség címmel Glattfelder Gyula dr csanádi püspök ellen rohan ki reprodukálhatatlan durvasággal. Glattfelder püspök ugyanis szeptember kilencedikén és tizedikén bérmakörutján Karánsebesen tartózkodott és a tiszteletére rendezett szerenád, valamint cfiszebéd alkalmával igen hazafias szellemű és hangú beszédet mondott. Ugy látszik, ez nem tetszett a Granicerul-nak, — amely a Temesvárott is jól ismert Zorile cimü lappal együtt jobb ügyhöz méltó vehemenciával védi a „román nemzet" érdekeit az „idegenekkel szemben. A cikk reprodukálhatatlan szavakban ront neki a püspöknek, csodálkozik azon, hogy szavait Karánsebes város román és német lakossága szó nélkül tűrte, s végezetül ,yine minty e-vel fenyegeti őt, ha mégegyszer Karánsebesre merne menni. Mondanunk sem kell, liogy ezt a faragatlan kirohanást maga a románság itéli el a legjobban, egyrészt mint szemenszedett valótlanságot, mely felekezeti viszálvkodásra akarja fölheccelni a románokat, másrészt, mint a legelemibb udvariassági ténynek: a vendégjog respektálásának durva megsértését. A cikket egy Karán/sebesen véleményeivel és magatartásával teljesen izolált, s erről ismeretes ember mii vének tudják, s vele magát senki nem azonosítja. A római katolikus hivők a cikkre már föl is hivták a temesvári királyi ügyészség figyelmét. — Támadások a horvát bán ellen. A Budapesti Tudósító illetékes helyről vett értesülés szerint a következőket, közli: Az utóbbi napokban a Pesti Hírlapban zágrábi információk alapján sorozatos támadások jelentek meg, amelyek a horvát bán egyéni és hivatali állása ellen irányulnak. Illetékes körökben ismerik azokat a forgásokat, amelyekből ezek a támadások táplálkoznak és igy tudják azt, is. hogy a felhozott vádak kizárólag politikai fondorlatokra vezethetők vissza. A beavattokkra ezek a támadások semmiféle hatással nem lehetnek és a felhozott vádak hitelre nem is találnak. Az egész akció ilyen körülmények között a bán állását legkevésbé sem képes megingatni. — Cenzúra Gyűrött. Hihetetlen hir érkezik egy város polgármesterének merényletéről. Ugyanis Győr város polgármestere rendeletet adott ki, melv szerint a Győrött megjelenő lapokat mindaddig nem szabad terjeszteni, amig az első példányokat a rendőrkapitánynak be nem mutatták s amig az azt •átnézve, bogy vajon nincs-e benne olyan cikk, melv a „törvéryekbe" ütközik — a lapok terjesztésére az engedélyt meg nem adta. — A bécsi husforradalom epilógusa. Bécsből jelentik, hogv a vasárnapi zavargások okozta kár. mint azt most utólag megállaoitoták. 180,000 koronára rug. A zavargók közül háromszázat tartóztattak le. — Asszonyok egy rossz férj ellen. Kecskemétről jelentik: Az itteni temetőben izgalmas eseménv játszódott le tegnap egy ongyilkos asszony végső tisztessége alkalmmával. A sir körül álló nők vad haraggal rátámadtak az özvegven maradt férjre, mert az ő brutális bánásmódja elől menekült a halálba az a szerencsétlen asszony, A férj ^t csak a rendőrök segítsége mentette meg a iincseléstől. Sárközi Sándor gazdáról széltében beszélték a városban, hogy miiven roszszul bánik a feleségével, folyton üti-veri, pedig szelid, jó asszonv volt, aki hat kis gyermekét nagy fáradsággal és gonddal nevelgette. Az utóbbi időben annvira tűrhetetlen volt az otthona a férj garázdálkodása és lelketlensége miatt, hogy megunta az életét. Szomszédainak elpanaszolta keservesen eletét s többször mondogatta, hogy elemészti magát. Tegnapelőtt este ismét megverte az ura minden ok nélkül, amire a boldogtalan anva megcsókolta rvermekeit és éjjel fölakasztotta magát. Reggel halva találtak rá. Amikor a szomszédság megtudta, mi történt, naphosszat egyébről sem beszélt az asszonynénség, mint Sárköziné mártiromságáról. Szidták, átkozták a gonosz férjet, aki durvaságával árvaságra juttatott hat kis gyermeket. Tegnapelőtt délután temették el a halálba kergetett családanyát. Nagv sokaság kisérte el utolsó utiára a halottat. A sir körül vagy száz asszony sereglett össze és zokogott, a midőn lebocsátották a mélységbe a konorsót. Ott állott mogorván a férj is a hat kicsiny árvával. Már elhantolták a sírt s beléie tűzték a feifát is, amidőn Sárközi rátette a keresztre a maga koszorúját. Erre az álszenteskedésre azután kitört a nén haragja. — Hogv mer koszorút tenni a fejfára olvan ember, aki yvilkosa annak az uszonynak ? — fakadt ki az egyik asszonv. — Ue kell tépni onnan a koszorút! -— Ki kell kergetni innen azt a gonosz embert! A kifulladásokat követte a tett. A fölháborodott asszonyok lerántották a fejfáról a koszorút s a féri nvakába vetették, majd nekiestek a megrémült embernek s iitötték-vérték karmolták, rugdalták. Sárközi nagy nehezen kiszabadította magát az asszonygyiirüből s futásnak eredt. Egv kovácsmühelybe menekült, de a felbőszült asszonyok oda is követték. A zendülés hírére rendőrök érkeztek, a kik aztán a több sebből vérző embert közre fogták s elvezették a támadók köréből. — A nemzet napszámosából — ipar! munkás. Református tanitó volt Imre József még egy év előtt Hódmezővásárhelyen. Egy évvel ezelőtt beállt bognártanoncnak. Mestere most felszabadította és ezentúl rfiint segéd dolgozik nála. — Munkásleányok pénze. A szegedi rendőrség pénteken reggel letartóztatta M. Jánost, az uiszegedi kenderfonógyári munkásházak felügyelőjét, mert ellene följelentés érkezett, hogy a munkásleányok nénzét saját céljaira fordította és mikor a leányok kérték a pénzüket, meg akart szökni Szegedről. A rendőrség a felügyelőt a Szeged-áilomáson fogta el. M. beismerte, hogy a leányok pénzét jogtalanul eltulajdonította, de mentségéül azt hozta fel. hogy az apjától akart pénz kérni, mert a leányok kárát meg akarta téríteni. A vádlott a leányok Pénzéhez ugy iutott, hogy a leánvok neki..mint a munkásházak felügyelőjének megtakarítás végett átadták a pénzüket. — Kolerás halak a szegedi piacon, szegedi halászok egv része dunai halat vásárol és bocsát áruba a szegedi halpiacon. Most arra jött rá a rendőrség, hogy nemcsak dunai halat hoznak, hanem vasúton hordóban dunai vizben is érkeznek a halak. A Duna vize pedig ismét koleraveszélves. Az ide jutott dunavizet a rendőrség öt százalékos karbollal dezinficiálja. A halat, — miután erre miniszteri rendelet van — szabad árusítani, azonban figyelmeztetik a közönséget, hogy az ilven halat forró vizzel kelj leönteni, s aki 1 a halat főzte, az is forró vizben mossa meg a kezét, az esetben a kolerabacillusok elpusztulnak. Most Bitó halásznak érkezett ilyen halszállitmánv. aki azonban nem vette át, hanem visszaküldte a szállítmányt. — Sajtó-bankett a képviselőházban. Radó Sámuel dr, a Magyar Távirati Iroda szerkeztője és Sümegi Vilmos országgyűlési képviselő egy folyosói összeszólalkozás folytán tegnap tudvalevően pisztoly-pár bajt vivtak. A lovagias viadal sebesülés nélkül végződött s a felek utána kibékültek s ennek örömére Radó Sámuel dr, ma a képviselőház büfféjében villásreggelit adott, melyen képviselők és újságírók egyaránt nagy számmal vettek részt. Ott voltak egyebek közt Justh Gyula, Rákosi Viktor, Pékár Gyula, Eitner Zsigmond, Sümegi Vilmos, Farkas Pál és Hegedűs Kálmán. A villásreggeli során több komoly és derűs felköszöntőt mondtak. Nagy Hatást keltett Rákosi Viktor humoros köszöntője, aki a kiszolgálás hiányosságaira célozva, kőnyomatos stílusban, minden alapot nélkülöző légből kapott koholmánynak minősítette a reggelit. Radó Sámuel a képviselők és újságírók közötti viszonyt aposztrofálta és szólt arról a hatásról, melyet kölcsönösen egymásra gyakorolnak. Ennek kö•vetkezménye, bogy sok rosszat és jót, tanulnak egymástól. A rosszak közé tartozik, hogy az újságírók a képviselők példájára a párbaj-mániába esnek. (Derültség.) Justh Gyula arról beszélt, bogy az újságírók és képviselők lehetnek egymásnak ellenségei, de egyben, a nemzeti érdek szolgálatában egynek kell érezniök magukat. Szellemes felköszöntőt mondtak még Pékár Gyula, Farkas Pál, Sümegi Vilmos és Hegedűs Kálmán. A legközelebbi sajtó-bankettet Sümegi Vilmos auja, ugyancsak a képviselőházban. — Zsidók iijéve. Pénteken este köszöntött he a zsidók újéve. A zsidók időszámítása szerint ez már az 5672-e(dik újesztendő a zsidóság történetében. Az újévet a zsidók a régi szokáshoz hiven ugy ünneplik meg, hogy pénteken este s azután szombaton és vasárnap istentiszteletek lesznek a zsidótemplomban. Az ünnepi istentisztelet szombaton és vasárnap reggel félnyolckor kezdődik a szegedi zsinagógában. A régi zsidó templomban a reggeli istentisztelet bét órakor kezdődik. — Az előadást tovább folytatták . . . Nagy szerencsétlenség történt Berlinben a Bnsch-cirkuszbam Egy némajátéknak és rcpülő-balletnek premiérje alkalmával, két hallét-táncosnő a magasból lezuhant és szörnyethalt. Az előadást tovább folytatták. — Robbanás egy lőporgyárban. BrPociéból jelentik, bogy csütörtökön délután Montecchiariban a robbanó anyagok gyárában robbanás volt. A robbanás által okozott légnyomás oly erős volt, hogy a Montecehiaritól két kilométernyire levő Castelle Doro községben az ablaktáblák is megremegtek. Hat ember meghalt, tizenhat megsebesült, köztük a gyár igazgatója. — Pusztító felhőszakadás. Nápolyból jelentik: Tegnap délután itt, valamint a Vezúv lábánál lev őközségekben és Tőrre de Greco kisé távolabb eső községben heves zivatar és felhőszakadás volt, amely a vidék egy részét teljesen elöntötte. Azt hiszik, hogy öt ember életét vesztette. A Giornale d'Italia szerint a.tegnapi viharkatasztrófának a Vezúv lábánál levő községekben és Tőrre de élet esett áldozatul. Számos családot az árviz és az iszaptorlódás házaikban elzárt, a külső világtól. Tőrre de Grecoban állítólag két család eltűnt. A veteményekben rendkívül nagy a kár. Nápolyból mentőcsapatok indultak. — Elveszett csütörtök este a színháztól a Kazinczy-utcai Müller-házig egy arany zsuzsu (római érem) brilliáns kővel. A becsületes megtaláló a zsuzsu átszolgáltatása ellenében illő jutalomban részesül Müller János borkereskedőnél.