Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-23 / 218. szám

1911 szeptember 19 DÉLMAGYARORSZÁG 255 Székesfehérvárról jelentik: Tegnap az Eresi melletti Sinatelep pusztán Daros Mihály ko­leragyanus tünetek között megbetegedett és ma reggelre meghalt. A belügyminiszté­rium egészségügyi osztálya közli: Fudapes­ten kolerás megbetegedés nem történt. Új­pesten egy gyanus eset fordult elő. A győr­vármegyei Hegyeshalom és a pestvármegyei Fájsz községben egy-egy kolerás megbetege­dés merült föl. — Konstantinápolyból jelen­tik: Damaszkuszban tegnap hat ember bete­gedett meg kolerában s ezek közül öten hal­tak meg. Mekkában a legutóbbi három nap alatt kétszázharmincegy megbetegedés tör­tént és ezek közül százkilencvenhatan haltak meg kolerában. — Durva támadás Glattfelder pfis­pök ellen. Karánsebesről jelentik: Nagy felháborodással tárgyalják most Karánsebe­sen egy ottani román lapnak, a Jonescu Mik­lós dr-tól vezetett és Donna Györgytől szer­kesztett GraniceruUnak egy cikkét, mely Fő­papi szemtelenség címmel Glattfelder Gyula dr csanádi püspök ellen rohan ki reprodukál­hatatlan durvasággal. Glattfelder püspök ugyanis szeptember kilencedikén és tizedikén bérmakörutján Karánsebesen tartózkodott és a tiszteletére rendezett szerenád, valamint cfiszebéd alkalmával igen hazafias szellemű és hangú beszédet mondott. Ugy látszik, ez nem tetszett a Granicerul-nak, — amely a Temesvárott is jól ismert Zorile cimü lappal együtt jobb ügyhöz méltó vehemenciával vé­di a „román nemzet" érdekeit az „idegenek­kel szemben. A cikk reprodukálhatatlan sza­vakban ront neki a püspöknek, csodálkozik azon, hogy szavait Karánsebes város román és német lakossága szó nélkül tűrte, s vége­zetül ,yine minty e-vel fenyegeti őt, ha még­egyszer Karánsebesre merne menni. Monda­nunk sem kell, liogy ezt a faragatlan kiroha­nást maga a románság itéli el a legjobban, egyrészt mint szemenszedett valótlanságot, mely felekezeti viszálvkodásra akarja föl­heccelni a románokat, másrészt, mint a leg­elemibb udvariassági ténynek: a vendégjog respektálásának durva megsértését. A cikket egy Karán/sebesen véleményeivel és magatar­tásával teljesen izolált, s erről ismeretes em­ber mii vének tudják, s vele magát senki nem azonosítja. A római katolikus hivők a cikkre már föl is hivták a temesvári királyi ügyész­ség figyelmét. — Támadások a horvát bán ellen. A Budapesti Tudósító illetékes helyről vett értesülés szerint a következőket, közli: Az utóbbi napokban a Pesti Hírlapban zágrábi információk alapján sorozatos tá­madások jelentek meg, amelyek a horvát bán egyéni és hivatali állása ellen irányulnak. Illetékes körökben ismerik azokat a forgáso­kat, amelyekből ezek a támadások táplálkoz­nak és igy tudják azt, is. hogy a felhozott vádak kizárólag politikai fondorlatokra vezethetők vissza. A beavattokkra ezek a támadások semmiféle hatással nem lehet­nek és a felhozott vádak hitelre nem is talál­nak. Az egész akció ilyen körülmények kö­zött a bán állását legkevésbé sem képes megingatni. — Cenzúra Gyűrött. Hihetetlen hir érke­zik egy város polgármesterének merényleté­ről. Ugyanis Győr város polgármestere ren­deletet adott ki, melv szerint a Győrött meg­jelenő lapokat mindaddig nem szabad ter­jeszteni, amig az első példányokat a rendőr­kapitánynak be nem mutatták s amig az azt •átnézve, bogy vajon nincs-e benne olyan cikk, melv a „törvéryekbe" ütközik — a lapok ter­jesztésére az engedélyt meg nem adta. — A bécsi husforradalom epilógusa. Bécsből jelentik, hogv a vasárnapi zavargá­sok okozta kár. mint azt most utólag megál­laoitoták. 180,000 koronára rug. A zavargók közül háromszázat tartóztattak le. — Asszonyok egy rossz férj ellen. Kecskemétről jelentik: Az itteni temetőben izgalmas eseménv játszódott le tegnap egy ongyilkos asszony végső tisztessége alkal­mmával. A sir körül álló nők vad haraggal rátámadtak az özvegven maradt férjre, mert az ő brutális bánásmódja elől menekült a ha­lálba az a szerencsétlen asszony, A férj ^t csak a rendőrök segítsége mentette meg a iincseléstől. Sárközi Sándor gazdáról szélté­ben beszélték a városban, hogy miiven rosz­szul bánik a feleségével, folyton üti-veri, pe­dig szelid, jó asszonv volt, aki hat kis gyer­mekét nagy fáradsággal és gonddal nevel­gette. Az utóbbi időben annvira tűrhetetlen volt az otthona a férj garázdálkodása és lel­ketlensége miatt, hogy megunta az életét. Szomszédainak elpanaszolta keservesen ele­tét s többször mondogatta, hogy elemészti magát. Tegnapelőtt este ismét megverte az ura minden ok nélkül, amire a boldogtalan anva megcsókolta rvermekeit és éjjel föl­akasztotta magát. Reggel halva találtak rá. Amikor a szomszédság megtudta, mi történt, naphosszat egyébről sem beszélt az asszony­nénség, mint Sárköziné mártiromságáról. Szidták, átkozták a gonosz férjet, aki durva­ságával árvaságra juttatott hat kis gyerme­ket. Tegnapelőtt délután temették el a halálba kergetett családanyát. Nagv sokaság kisérte el utolsó utiára a halottat. A sir körül vagy száz asszony sereglett össze és zokogott, a midőn lebocsátották a mélységbe a konorsót. Ott állott mogorván a férj is a hat kicsiny árvával. Már elhantolták a sírt s beléie tűz­ték a feifát is, amidőn Sárközi rátette a ke­resztre a maga koszorúját. Erre az álszentes­kedésre azután kitört a nén haragja. — Hogv mer koszorút tenni a fejfára olvan ember, aki yvilkosa annak az uszony­nak ? — fakadt ki az egyik asszonv. — Ue kell tépni onnan a koszorút! -— Ki kell kergetni innen azt a gonosz em­bert! A kifulladásokat követte a tett. A fölhábo­rodott asszonyok lerántották a fejfáról a ko­szorút s a féri nvakába vetették, majd neki­estek a megrémült embernek s iitötték-vérték karmolták, rugdalták. Sárközi nagy nehezen kiszabadította magát az asszonygyiirüből s futásnak eredt. Egv kovácsmühelybe mene­kült, de a felbőszült asszonyok oda is követ­ték. A zendülés hírére rendőrök érkeztek, a kik aztán a több sebből vérző embert közre fogták s elvezették a támadók köréből. — A nemzet napszámosából — ipar! munkás. Református tanitó volt Imre Jó­zsef még egy év előtt Hódmezővásárhelyen. Egy évvel ezelőtt beállt bognártanoncnak. Mestere most felszabadította és ezentúl rfiint segéd dolgozik nála. — Munkásleányok pénze. A szegedi rendőrség pénteken reggel letartóztatta M. Jánost, az uiszegedi kenderfonógyári mun­kásházak felügyelőjét, mert ellene följelentés érkezett, hogy a munkásleányok nénzét sa­ját céljaira fordította és mikor a leányok kér­ték a pénzüket, meg akart szökni Szeged­ről. A rendőrség a felügyelőt a Szeged-áilo­máson fogta el. M. beismerte, hogy a leányok pénzét jogtalanul eltulajdonította, de mentsé­géül azt hozta fel. hogy az apjától akart pénz kérni, mert a leányok kárát meg akarta téríteni. A vádlott a leányok Pénzéhez ugy iutott, hogy a leánvok neki..mint a munkás­házak felügyelőjének megtakarítás végett át­adták a pénzüket. — Kolerás halak a szegedi piacon, szegedi halászok egv része dunai halat vásá­rol és bocsát áruba a szegedi halpiacon. Most arra jött rá a rendőrség, hogy nemcsak du­nai halat hoznak, hanem vasúton hordóban dunai vizben is érkeznek a halak. A Duna vi­ze pedig ismét koleraveszélves. Az ide jutott dunavizet a rendőrség öt százalékos karbol­lal dezinficiálja. A halat, — miután erre mi­niszteri rendelet van — szabad árusítani, azonban figyelmeztetik a közönséget, hogy az ilven halat forró vizzel kelj leönteni, s aki 1 a halat főzte, az is forró vizben mossa meg a kezét, az esetben a kolerabacillusok elpusz­tulnak. Most Bitó halásznak érkezett ilyen halszállitmánv. aki azonban nem vette át, ha­nem visszaküldte a szállítmányt. — Sajtó-bankett a képviselőházban. Radó Sámuel dr, a Magyar Távirati Iroda szerkeztője és Sümegi Vilmos országgyűlési képviselő egy folyosói összeszólalkozás foly­tán tegnap tudvalevően pisztoly-pár bajt vivtak. A lovagias viadal sebesülés nélkül végződött s a felek utána kibékültek s ennek örömére Radó Sámuel dr, ma a képviselőház büfféjében villásreggelit adott, melyen kép­viselők és újságírók egyaránt nagy számmal vettek részt. Ott voltak egyebek közt Justh Gyula, Rákosi Viktor, Pékár Gyula, Eitner Zsigmond, Sümegi Vilmos, Farkas Pál és Hegedűs Kálmán. A villásreggeli során több komoly és derűs felköszöntőt mondtak. Nagy Hatást keltett Rákosi Viktor humoros kö­szöntője, aki a kiszolgálás hiányosságaira célozva, kőnyomatos stílusban, minden ala­pot nélkülöző légből kapott koholmánynak minősítette a reggelit. Radó Sámuel a kép­viselők és újságírók közötti viszonyt aposz­trofálta és szólt arról a hatásról, melyet köl­csönösen egymásra gyakorolnak. Ennek kö­•vetkezménye, bogy sok rosszat és jót, tanul­nak egymástól. A rosszak közé tartozik, hogy az újságírók a képviselők példájára a párbaj-mániába esnek. (Derültség.) Justh Gyula arról beszélt, bogy az újságírók és kép­viselők lehetnek egymásnak ellenségei, de egyben, a nemzeti érdek szolgálatában egy­nek kell érezniök magukat. Szellemes felkö­szöntőt mondtak még Pékár Gyula, Farkas Pál, Sümegi Vilmos és Hegedűs Kálmán. A legközelebbi sajtó-bankettet Sümegi Vilmos auja, ugyancsak a képviselőházban. — Zsidók iijéve. Pénteken este köszöntött he a zsidók újéve. A zsidók időszámítása sze­rint ez már az 5672-e(dik újesztendő a zsidó­ság történetében. Az újévet a zsidók a régi szokáshoz hiven ugy ünneplik meg, hogy pénteken este s azután szombaton és vasár­nap istentiszteletek lesznek a zsidótemplom­ban. Az ünnepi istentisztelet szombaton és vasárnap reggel félnyolckor kezdődik a sze­gedi zsinagógában. A régi zsidó templomban a reggeli istentisztelet bét órakor kezdődik. — Az előadást tovább folytatták . . . Nagy szerencsétlenség történt Berlinben a Bnsch-cirkuszbam Egy némajátéknak és rc­pülő-balletnek premiérje alkalmával, két hallét-táncosnő a magasból lezuhant és ször­nyethalt. Az előadást tovább folytatták. — Robbanás egy lőporgyárban. BrPocié­ból jelentik, bogy csütörtökön délután Montecchiariban a robbanó anyagok gyárá­ban robbanás volt. A robbanás által okozott légnyomás oly erős volt, hogy a Montece­hiaritól két kilométernyire levő Castelle Doro községben az ablaktáblák is megre­megtek. Hat ember meghalt, tizenhat meg­sebesült, köztük a gyár igazgatója. — Pusztító felhőszakadás. Nápolyból je­lentik: Tegnap délután itt, valamint a Ve­zúv lábánál lev őközségekben és Tőrre de Greco kisé távolabb eső községben heves zi­vatar és felhőszakadás volt, amely a vidék egy részét teljesen elöntötte. Azt hiszik, hogy öt ember életét vesztette. A Giornale d'Italia szerint a.tegnapi viharkatasztrófának a Ve­zúv lábánál levő községekben és Tőrre de élet esett áldozatul. Számos családot az árviz és az iszaptorlódás házaikban elzárt, a külső világtól. Tőrre de Grecoban állítólag két család eltűnt. A veteményekben rendkívül nagy a kár. Nápolyból mentőcsapatok in­dultak. — Elveszett csütörtök este a színháztól a Kazinczy-utcai Müller-házig egy arany zsu­zsu (római érem) brilliáns kővel. A becsületes megtaláló a zsuzsu átszolgáltatása ellenében illő jutalomban részesül Müller János borke­reskedőnél.

Next

/
Thumbnails
Contents