Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-22 / 217. szám

19ll szeptember közvetítő kereskedelem túltengése, a bajnak orvoslására először ezen a téren léptettek életbe olyan intézkedéseket, melyek méltán például szolgálhatnak arra, liogy azt nálunk is komoly tanulmány tárgyává tegyék. A francia kormány elsősorban megengedte a közönségnek, hogy hus- és pékszövetkezeteket alakítsanak s hogy ezáltal gyakoroljanak a községek közvetlenül befolyást a legszükségesebb élelmiszerek áralakulására. Azonkívül a városokban mindenütt, ahol vásárcsarnokok vannak, hatósági bizottság ellenőrzése mellett kifüggesztik a napi árakat az összes élelmezési cikkeknél, hogy a fogyasztóknak módjában állhasson az áruk árainak ellenőrzése. Tervbe vette a kormány a fővárosban hatósági sütödék és húsvágók felállítását s az élelmiszerek szállítási tarifáját a lehetőségig leszállította, hogy a szállítási költségek minél kevésbé nyomják az árakat. Egyébként Franciaország még abban a szerencsés helyzetben is van, hogy a közeli gyarmatokról a husszállitásra is be tudott rendezkedni s igy a gyarmatok olcsó termékei közvetlenül a nagyobb városok piacaira jutnak. A legfontosabb intézkedéssel a közvetítő kereskedelem kiküszöbölése céljából a frarn cia kormány nem lépett az aníiklerikalizmus terére, csak oda akar hatni a szövetkezetek felállításával, hogy a föiös közvetítés drágító hatását minél jobban ellensúlyozhassa. Kiemeljük mi is ezt az intézményt, melynek széles alapokon való megvalósítását nálunk is örömmel üdvözölné a fogyasztók tömege. A kormány cselekvési szabadsága A Neue Freie• Presse-ben budapesti tudósítás jelent meg, amely szerint a miniszterelnök kihallgatása után olyan hireket terjesztettek a sajtóban, mintha a kormány és a munkapárt mostani passzív magatartásának utolsó terminusa október második fele lett volna. Ezzel szemben konstatálni kell, hogy e hireknek nincsen más céljuk, mint az, hogy az ellenzéki pártok obstrukciós akcióját uj életre keltsék, de komoly alapjuk ezeknek a híreszteléseknek és kombinációknak nincsen. A kormány részéről egyáltalában semmilyen terminusra semmilyen intézkedés vagy magatartásának megváltoztatása kilátásba véve nincsen. Ma az október második felére szóló terminus egyáltalában szóba kerülhet, ez csak ugy értelmezhető, hogy addig az ország minden törvényhatósága meg fogja hozni határozatát az obstrukció dolgában és alapos ok van arra a feltevésre, hogy ezek a határozatok mind az obstrukció ellen fognak szólni igen csekély kivétellel. A kormány azt reméli, hogy az országnak a törvényhatóságok utján megnyilvánuló ezen szigora Ítélete a két-három tucat emberből álló ellenzéket kényszeríteni fogja arra, hogy megszüntesse az obstrukciót, mellyel a nemzet akaratának érvényesülését akartja 'megakadályozni. Az októberi terminusnak tehát csak ennyiben lehet jelentősége. Egyébként a kormánynak teljesen szabad keze van árra, hogy akár októberben, akár novemberben, akár később, amikor az időt erre alkalmasnak látja, az obstrukcióval szemben azt a taktikát alkalmazza, amit célravezetőnek tart. A minisz* tereinők legutóbbi audienciája a kormánynak cselekvési szabadságát semmi tekintetben nem korlátozta és a helyzetet nem másította meg. Főispáni kinevezés — ellenzéki nj. sághaii. A Magyarország cimü ellenzéki lap a szegedieket érdeklő hírt bocsát napvilágra. Ugy van, megint a szegedi főispáni kinevezésről van szó. Ez a hírlap azt irja csütörtök esti számában, liogy „a szegedi és csongrádmegyei főispánság a legrövidebb időn belül be lesz töltve." Még pedig — mert DULMAGYARORSZÁÜ ezt is irja a Magyarország, — Szojka Kálmán, a nagylaki Kerület munkapárti képviselője lesz a főispán, akinek kinevezése „megbízható forrás szerint" már legközelebb meg fog jelenni a hivatalos lapban. — Ezeket az ellenzéki: Justh-párti hivatalos lap irja. Igy megjegyezzük már most, mielőtt a kormány félhivatalosa megerősítené, illetve megcáfolná a hirt, hogy 1. Csongrádmegyének van főispánja, még pedig Cicatricis Lajos dr, ki egyúttal Hódmezővásárhelynek is kinevezett főispánja, 2. Különösnek találjuk, liogy ellenzéki lap ir először főispáni kinevezésről. — Mivel Szojka Kálmán neve a főispáni méltósággal ilyen hirbe került, szükségesnek tartjuk megemlíteni, liogy a nemzeti munkapártnak kitűnő* illusztris tagja, a képviselőház egyik jegyzője, aki Szegeden született, 1864ben született, tehát most negyvenhét esztendős. A főgimnáziumot is a szegedi piaristáknál. végezte, majd később Csongrád- és Csanádinegye szolgálatában működött s az itteni állapotokat jól ösmeri. Auf-enberg hadügyminiszter nyilatkozata. — A magyarokról s a hadseregről. — (Saját tudósitónktól.) Az uj hadügyminiszterről, amikor a kineveztetése még nem volt bizonyos, a legellentétesebb hireket kolportálták. Különösen azt a véleményt iparkodtak elterjeszteni, hogy az uj hadügyminiszter ellensége a magyaroknak és hogy a véderőjavaslatokat nem fogja magáévá tenni. Mind a két tendenciózus híresztelésnek frappáns cáfolatát adta az uj hadügyminiszter, aki egy bécsi laptudósító előtt tett nyilatkozatában ugy a magyarok iránt való szimpátiájáról, mint a véderőreformok szükségességéről élénk tanúságot tett. A hadügyminiszter erre vonatkozó nyilatkozatát itt közöljük: — A magyar nemzet iránt érzett szimpátiám nem akadályoz meg abban, hogy ki ne fejezzem a legnagyobb mértékben táplált aggodalmamat az iránt, liogy a véderő évtizedek óta le van kötve oh- befolyások következtében, melyek legnawobbrészt sajnos, Magvarot szagból erednek. Annál inkább sajnálom ezt, mert a kérdés buzgó tanulmányozása után arra a végső következtetésre jutottam, hogy a közös hadsereg és Magyarország életre-haláíra egymásra vannak utalva. A hadsereg dekadenciája Magyarország dekadenciáját vonná maga után és viszont a hadsereg nem élhet meg, ha a nagy befolyásos és gazdag Magyarország nem járul teljes mértékben hozzá a haderő kifejlesztéséhez. Nincs bensőbb óhajom, mint az, hogy lehetséges legyen a magyar politikai világgal a haderő annyira szükséges fejlettségét elérni. Nagyérdemű elődömnek ismert szállóigévé vált mondása az „elsorvadó hadseregről" teljesen találó és az az erőtöbblet, melyet a véderőbe most belevisznek, még mindig nem elég arra, hogy a hadsereg teljes virágzásra jusson. Az uj közös hadügyminiszter a Zeit értesülése szerint nyilatkozatot tett a helyzetről, mely szerint a hadsereg szükségleteit redukálni, mert ez uj Königriitzhez, illetve Mohácshoz vezetne. A magyarság kívánságait a lehetőség szerint respektálni szükségesnek tartja. Túlzott követelések azonban veszedelmesek lehetnek a hadseregre, s vele a monarchia érdekeire. A véderőjavaslatokat illetőleg kijelentette, A hogy azok nem egyes személyek felfogásán fordul meg, hanem a rendszer és a tapasztalat az, mely szükségességüket megmutatja. Az uj katonai perrendtartást igen jónak találja, amennyiben az uj szellemet visz be a hadseregbe, s alkalmas annak fejlesztésére. A képviselőház ülése. — Röuid beszéd a uéderöröl. — (Saját tudósitónktól.) Egy hetes szünetelés után ma megint szó esett a Házban a véderőjavaslatról. A névszerinti szavazásokkal eltorlaszolt napirendet az obstruktorok megtisztították az akadályoktól s félegy után szóhoz engedték Csermák Ernő pártonkívüli függetlenségi képviselőt, aki azután az ülés végéig beszélt alig tanácskozásképes számú hallgatóság előtt az ország közállapotairól, közben egy-egy erőszakos belekapcsolással — a véderőjavaslatról is. Az ülésen Berzeviczy Albert elnökölt. Bejelentette, hogy Kismarja község október 1-én leplezi le Bocskay szobrát s a leleplezésre meghívta a képviselőházat is. Bemutatta azután az alsódabasi polgárságnak a katonai javaslatok ellen, Marosvásárhely és Bares község polgárságának az általános, egyenlő, titkos választójog mellett szóló föliratát. Ráth Endre elleninditványai folytán mind a három föliratra névszerinti fognak szavazni. Ezután a napirenden levő tizennégy névszerinti szavazásból kettőt elintézett a Ház, tizenkét elleninditványt pedig a benyújtók visszavontak s igy félegy után sorra kerülhetett a véderő javaslat. Csermák Ernő beszélt a javaslat ellen. Előbb Hegedűs Kálmánnak a függetlenségi pártok ellen intézett tegnapi támadásával polemizált. Azután viszapillautott a hadi történelem legrégibb mozzanataira, amelyek szerinte azt igazolják, hogy a legnagyobb katonai eredményeket aránylag kicsiny, de jól fölszerelt, jól vezetett seregek vívták ki. Az a nagyméretű eksztenziv fejlesztés tellát, amelyet a javaslat tervez, egészen célt téveszt. Fokozza az ellenzék ellenállásának elszántságát, hogy nemzeti téren a javaslat semmi haladást nem tartalmaz. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben az állam legrosszabbul fizetett tisztviselőinek fizetésrendezését, az özvegyek és árvák ellátását, a közlekedés javítását kívánja. (Helyeslés a baloldalon.) A holnapi napirend megállapítása után az ülés két óra előtt zárult. Nyilt levél a rágalmazó Hollóhoz. Kis kunfélegyházáról jelentik a Magyar Távirati Irodá nak, hogy az odavaló nemzeti munkapárt elnöksége Holló Lajos országgyűlési képviselőhöz a következő nyilt levelet intézte: Holló Lajos Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője a képviselőháznak 3911. évi szeptember hónap 20-án tartott ülésén napirenden kivül való felszólalásában ismertetvén a szeptember 17-iki félegyházi népgyűlés lefolyását és azon a munkapárti tüntetést, azt állította, hogy a munkapárti középpont titkársága a munkapárti zavargás céljaira kétezer koronát küldött s hogy az az ur, aki a pEnzt hozta, elkésett és ezért bocsánatot kér Jeszenszky államtitkár nevében. A félegyházi munkapárt ezt az állítást rágalomnak jelenti ki, de mivel nem áll módjában Holló Lajost emez, az országgyűlésen tett kijelentéséért a törvény előtt felelősségre vonni, fölhívja a nevezett munkapárt Holló Lajost, hogy ismételje eme kijelentését a képviselőházon kivül bármily módon, nevezze meg a személyt, aki az állítólagos pénzt küldte, azt, aki vitte, azt, akinek vitte. A kiskunfélegyházai nemzeti munkapárt,