Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-02 / 201. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 szeptember 2 Piacváros. (Saját tudósítónktól.) Szegedről el lehet mondani, hogy piac-város. Nem közgazdasági értelemben, mert fontos kereskedelmi érdekek nem futnak itt össze. A gabona és értéktőzsdének sincsen jelentős gócpontja és ha Szegedet piac-városnak mondtuk, azt csak ugy külső meghatározásként — piaci értelemben — mondottuk. Európa pénzügyi és gazdasági egyensúlyának garanciális intézményei, a londoni tőzsde, a párisi, a berlini, hamburgi tőzsde aránylag szerény külscjü épületekben megférnek, a newyorki világtőzsde megfér a Wall-streeti szűkre szabott kis kőpalotában, de a szegedi piac — az igénybe veszi egész Szegedet. Mert nagy dolog ám kérem az a szegedi piac, pláne a. befőttek főzése idején, szükség van az egész város területére. Egy kis túlzással el lehet mondani, hogy az egész belváros piac. A Tisza Lajos-köruton a Polgár-utcától a Kossuth Lajos-sugárutig, sőt tovább száz méterrel is az árusok legkülönbözőbb fajtái ütik fel ott a sátorfájukat. Elsők a sorban a göröncsérek nagy területen kirakott színes, mázos cserépedényeikkel. Utánuk posztóárusok, bazárosok, játékárusok csinálnak vásárt a portékából. A túlsó oldalon kedves, étvágykeltő összeáll ításban sorakoznak fölváltva egymás mellett a sajtosok és szappanosok. Igazán nehéz lenne meghatározni, hogy melyik terjeszt nagyobb biizt. Kissé odébb ugorkát, szilvát és paradicsomot árulnak termetes kofaasszonyok,. közbe-közbe ékelve a baromfiárusok ládikákra, padokra kirakott vágott libái, kacsái. A napsugarak átható tüze vajmi kellemes illatot vált ki a kétes tisztaságú, nyil edényekbe rakott ludhájból és más belső részeiből. A vágott liba és paradicsom-árusok között szerényen liuzódik meg egy-egy tejeskanna, egy tipikus tanyai asszonyság kiséretében, aki olcsón méri a hamisítatlan tejet és tejtermékeket. Mindez igen költői szép, különösen, mikor valamelyik kofaasszony amúgy törökösen a földre telepedve, indiánszin lábaira nyugtatva egy fél görögdinnyét, látható jó étvágygyal késeli ki annak piros szinii bélését. Az étkezés nem akadályozza meg a munkájában, mert azért a saját udvariassági szólamaival egykedvű buzgalommal kínálgatja az eladnivalóját, hogy: ezt tessen megnézni naccságos aszszony, ilyen libát úgysem alál az egész piacon, — s mutatja a libáját feléje bökve dinnyefurkáló budlijával. Jól megtermett kövér asszonyok paprikát árulnak. Piros az arcuk, mintha a paprikát púdernek használnák. Még odébb, a Kossuth Lajos-sugárut sarkán és azon tul a fateknők, prések, taligák, gereblyék sorakoznak bájos összevisszaságban, mind olyan dolgok, amelyekről csak együtt látva, jut eszébe az embernek, hogy léteznek és szükségesek. De ez nem az egész piac, aminthogy nem is az egész belváros. Hasonló a kép a Széchenyitéren, a korzón, onnan le az Attila-utcán, le a Valéria-téren, ahol halomba rakott rózsafüzérek adnak a girbe-görbe flaszterkövezetnek valami groteszk kertszerii 'képet. A Klauzál-tér tele van rakva gyümölcscsel, baromfival és kofával. Betetőzi a sort a Rudolf-tér, ahol dinnyepiac van, szerencse, ma még kolera nélkül. Az ember azt kérdi a végén, amikor végigjárt a szegedi piacon, hogy ugyan van annyi lakosa Szegednek, mint amennyi kofa a piacokon? A megfertőzött gyalogjárók láttára csak ugy sóhajtozik az ember egy vásárcsarnok után, ahol az üzlet mellett egy kis tisztasági és egészségügyi szempont is figyelembe jönne. De ugyan, hogy helyeznének el annyi árut és anynyi árust egy vásárcsarnokban? Hiszen itt ehhez a piachoz mérten nem egy, de hat vásárcsarnok kell. AKÍ szereti a poézist és a poézisben főleg ezeket a népies vonatkozásokat, annak talán tetszik is ez a piaci kép a maga messziről sziues, de közelről undoritóan piszkos összeviszszaságával és a sokak szerint zamatos, szerintünk durva nyelvkincsével. Mert a piacnak megvan a maga. nyelvkincse. A kofák szótára gazdag és akinek jó idegzete van, az járjon körül nyitott füllel, hogy halljon is, ne csak lásson. Hiába szép ós ősi dolog ez a piac, de azért még szebb volna, — ha nem volna. Égetően sürgős a vásárcsarnok építésének a kérdése. Kellene, hogy ez legyen az első óvóintézkedés ebben a kolerajárványos világban. Neményiné ííg&ÖSSSS Fofpisüterme Kossuth L.-sugárut 4. Készit mindenféle fogtechnikai munkát kaucsukban és aranyban. Állami és közigazgatási hivatalnokoknak részletfizetésre is. Bármiféle ia.'iíás 6 ára alatt elkészü (A cívis a teatrumban.) Makó Lajos, a néhai színigazgató beszélt egy érdekes epizódot a cívisről, mint színházi habitüéről. Lencsés-Nagy Bálint uram egyszer két ingyen jegyet kapott valami koncertre, amit a színházban tartottak. Vacsoránál szólt hát a feleségének: — Anyjuk, elviszlek este a teatruinba! Az asszony szemrehányó hangon válaszolt: — Ejnye becsületben megöregedtünk, aztán most akarsz komédiába vinni? De hát kár lett volna veszendőbe hagyni a két potya-jegyet és igy mégis csak elmentek a „komédiá"-ba. Másnap délelőtt beállított Makóhoz LencsésNagy Bálint uram: — Nagyon tetszett ám a komédia nekem is, meg az anyjuknak is. Hát elhatároztuk, hogy ezután állandó helyet váltunk. Mennyiért adna három helyet az ur? — Háromat? — No igen, nekem, meg az anyjuknak. Amint látja, eléggé terjedelmes a testi mivoltunk. Csak három székbe beleférünk^' Az igazgató megérttette vele, hogy a színházi székeket karfa választja el egymástól, elég lesz hát kettő is. Aztán megkérdezte, hogy mennyi időre akarná bérelni. — Hát amíg élünk. Az ur meddig marad itt? — Három évig tart a szerződésem. — Hát akkor három évig. Mibe kerül az? — Attól függ, hogy páros bérlet-e, vagy egész. — Egész. Minden estére. — De preniiérre vagy vendégszereplésre nem érvényes a bérlet. — Hát számítsa ugy, hogy érvényes legyen. — De kérem, megesik, hogy némely darabot egymásután sokszor játszanak. — Bánom is én. Egyáltalán ugy számitsa, hogy mindig enyém legyen a hely. Délután is, este is! Megegyeztek és azóta Lencsés-Nagy Bálint uram délután és este pontosan megjelenik a színházban élete párjával. Mindegy, akármit, akárhányszor játszszák, ő végignézi. Néha, ha nagyon szemügyre vesz valami színésznőt, kölcsön kéri az előtte ülő gukkerjét és mikor viszszaadja, jóindulattal mondja: — Majd küldjön egy zsákot, adok benne egy malacot érte! (Uszólecke.) A Regdon-fürdő előtti Tisza-parton egy kis fiueska horgászott tegnap délután. A köveken ült, nádrudjára spárgát erősített, arra legyet kötett és aztán várta a. jó szerencsét. A szerencse ugyan elmaradt, ehelyett azonban megjelent a rendnek egy éber őre, aki szigorúan rászólt a gyerekre: — Van-e halászati engedélye? — Nincs — szólt szepegve a gyerek. — Nem tudja, hogy engedély nélkül tilos a halászás? A fiúcska rémülve tekint a zord rendőrre, aztán diadalmasan válaszol: — Rendőr bácsi, én nem is halászok. — Hát mit csinál? — Úszni tanítom a legyet. x A hétmilliós kölcsön. A rendkivüli közgyűlés végén Balogh Károly tanácsos beterjesztette a közgyűlésnek a hétmilliós kölcsönre vonatkozó okmányokat, amelyeket a közgyűlés tudomásul vett és felhatalmazta a tanácsot arra, hogy az okmányokat a minisztériumhoz fölterjessze. x Továbbképző tanfolyam közigazgatási tisztviselők részére. A közoktatásügyi kormány elhatározta, hogy huszonöt tanfolyamot létesít közigazgatási tisztviselők továbbképzésére. ügy- (Hi-Éii lÉif-lló-eÉk Szombaton, szeptember 2-án és vasárnap, 3-án MŰSOR: 1. Plitricai vízesések, látványos. 2. Lélekrokonság, humoros. 3. Egy szegény fiu története, dráma. 4. Az öt grácia, artista. 5. Divatmizériák, humoros. 6. Cifra nyomorúság, dráma. 7. Sportkedvelő, humoros. 8. Antigoné, Sophokles tragédiája. K hiíJríh nf'R & 9 értónf. h ÍM Ífüeteíáítia m ' iMiWá^ •• VÁUiíl S|íi*a U smV | A SZéttSPÜAS ÁSVÁNYVIZE Mímvffk! Koplaló: lÓTü Pííffl tüsíerKeresheiléSBlien Telefon 218. TÖRl'EiWKEZES § Felfüggesztett tiszti főügyész. Győrből jelentik: Győr város közigazgatási bizottsága Goda Béia főispán elnöklésével zárt ülésben tárgyalta Vennes Jenő polgármester fegyelmi följelentését Németh Elek tiszti főügyész ellen. A polgármester azzal vádolja a tiszti főügyészt, hogy lassan viszi a pöröket, ami által tetemes károkat okoz a városnak. A közigazgatási bizottság ugy határozott, hogy a tiszti főügyész ellen megindítja a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot és ennek befejeztéig fölfüggeszti. Az eseményhez igen közel álló helyről sikerült megtudni, hogy ebben az esetben főbenjáró dologról nincsen szó és a főügyészt, aki öt év óta van hivatalában, a lassúságon kivül egyéb káncs nem éri. Fölfiiggesztése is csupán azért történt, hogy a vizsgálat annál simább lefolyású legyen. § Az algyői halálból. A halállal végződő vasárnapi algyői mulatság nyolc verekedő hősét az algyői csendőrség tudvalevőleg letartóztatta ós a szegedi ügyészség fogházába kisérte. A törvényszék vácitanácsa pénteken tartott ülésében szabadlábra helyezte a nyolc legényt. Az ügyészség hatóság elleni erőszak .címén folytatja ellenük az eljárást. tj Gerzsány Mária bűntársa. Gerzsány Mária, a kisteleki méregkeverő bábaasszony és bűntársa, özvegy Lévay Józseffé tudvalevőleg a szegedi ügyészség fogházában vannak vizsgálati fogságban. Lévaynó beleunt már a fogságba, háromezer korona kauciót ajánlott föl a szabadlábrahelyezése érdekében. A törvényszék vádtanácsa elutasította a kérelmet.