Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-17 / 213. szám

18 DÉLMAGYARORSZÁG 1911' szepethiber Í7 A csábító rendszerint eltűnik akkor, mihelyst érzi, hogy kötelességteljesitésről van szó, mert hiszen ő csak örömet és élvezetet keresett. Ha az élvezete komplikálódik, inkább egy házzal tovább áll, mig a szegény elhagyott nő ki van téve a szégyennek, a nyomornak és a kétségbeesés mindenféle eshetőségének. Aut nubat, aut dotet. A régiek helyesen mondták, hogy a csábító vagy vegye el feleségül áldozatát, vagy pedig fizessen. Lássa el a szükségesekkel gyermekét. A régi római megadta az apának a gyermek élete és halála fölötti jogot, az újkor haladó fölfogása megadta a gyermeknek az apja életéhez és keresetéhez való jogot. A törvénytelen gyefmekek halandósága ériásl Háromszor akkora, mint a törvényes ,gyermekek halandósága, L- ellenben a törvénytelen gyermekek aránya folyton emelkedik. Emellett majdnérri iminden országban és ebben a tekintetben a legműveltebb államok sem tesznek kivételt, tiz törvénytelen gyermek közt alig akad egy, kit az apja elismert. Ki tudná megmondani, hogy ily körülmények közi hány élet pusztul ;el évenként, kellő gond és ápolás nélkül és hány esik bűnbe és az erkölcstelenségbe? A társadalmi érdek megköveteli, hogy a törvénytelen gyermekek életben maradjanak, hogy becsületes emberekké neveltessenek. Tehát a társadalomnak kötelessége, hogy segitsérgükre siessen, még anyagi áldozattal is, ha keik De csakis, ha másképen nem lehet. Csak abban az esetben, ha a tulajdonképeni sziilők a kötelességteljesitésre abszolúte képtelenek. És ebben a tekintetben nem lehet semmiféle különbség törvényes és törvénytelen gyermek közt. Ugyanazok a kötelességek, melyek a törvényes gyermekek szüléire háramolnak, megilletik a törvénytelen gyermekek szüleit is és a törvénytelen gyermeknek szintén meg kell adni ugyanazokat a jogokat, mint a törvényes gyermekeknek. Ahol gyermek van, ott apának is kell lenni és ha nem jelentkezik maga, meg kell adni az anyjának és ha az anya bármely okból kötelességét nem teljesiti, a törvényes gyámnak is a jogot, hogy az apát kötelessége teljesítésére kényszerítse. Mindaz, ami a szenvedését enyhiti és a gyermek jövőjét biztosítja, csökkenteni fogja valamikor a társadalmi zavarok és a bűn terjedését. Ha tehát a társadalom az elhagyott anya érdekében intézkedik, vagy a törvénytelen gyermek pártfogása céljából gyakorlati haszonnal járó rendszabályokat léptet életbe, tulajdonképen önmagát védi a bűn és az erkölcstelenség későbbi .elharapódzása ellen. fFinoni szövetekf szövetmaradékok, legmodernebb 5 double-, costüm- és kabát-kelmék g őszi és téli idényre legolcsóbb árban beszerezhetők g | KLEIN MÁRTON, SZEGED g Oroszlán-u. Politzer-palota. 2 0 2029 9 maummmmmmmmmi Színészet és hisztéria. (Saját tudósitónktól,) Romélem, a közönség már nem emlékszik azokra a nevekre és más részlet-kérdésekre, melyekből nemrég egy izgató szinházi botrány-ügy összerakódott s igy lehet a benne rejlő társadalmi és lélektani jelenségről beszélni, egyének alakjának fölidéződése nélkül. Hogy ki kinek mivel szerzett örömet, ez magánügy. Egy szinész vagy színésznő s egy szinház értéke is színpadi eredményei s nem magánéletbeli kedvtelései után ítélendő meg. Viszont azonban a legtitkosabb magánügynek is vannak társadalmi gyökerei s a szinészvilág nappali, vagy mondjuk előadás utáni életének tünetei sokszor megmagyarázzák az előadások stíljét, színvonalát, mindenesetre azonban világot vetnek a színészet, sőt az egész művészet természetrajzára. Ha tehát nem is illik színésznek és színésznőnek magáncselekedetét firtatni, ha már lelepleződött egy kicsi színházon kívüli életmódjukból, nem árt a művészet nagyobb dicsőségére néhány tanulságot levonni. Aki a művészet lélektani, sőt mondhatjuk élettani alapjaival tisztában van, az nem cso(muvozhatik a művészek magánéletének fantasztikusságán. Különösen a színészetnek ismerője tartja természetesnek, hogy a színpad hősei és hősnői nem egyszersmind az erkölcs hősei. A sziuészet nem egyéb, mint szabályozott, mondhatnám: csatornázott hisztéria, Ennek az idegkórnak orvostudományi definíciója ez a lelki élet labilitása. Népszerűbb, költői leírását ennek a lelki állapotnak Goethe adja meg: hkniuelhoch jauchzend, ziun Tode betrübt. Végleges, gyorsan változó, jókedvből a 'szomorúságba hirtelen átcsapó, álmodó, ok nélkül szenvedő s indokolatlanul ujongó öntudat: ez a lelki április jellemzi a hisztérikus embert, főleg a hisztérikus nőt. S tovább menve-: mi a színészi müvész-munka? Szintén a különböző, gyakran egy szerepben egyesülő lelki állapotok átérzése, arcjátékkal, .hanggal, taglejtéssel való kifejezése. A merev, nehézkes öntudatu ember nem tudja a különböző, alaptermészetével ellentétben levő lelkiállapotokat átérezni s még kevésbé tudja gyorsan váltakoztatni őket. Pedig, ha nem is áll az, hogy a szinész szerepeit teljes erejükben, mintegy valóság gyanánt átélje, azért igen is szükséges, liogy ne tisztán hideg észszel, mintegy kívülről magára aggassa a különböző lelki állapotokat jellemző testi elváltozásokat, az arckifejezéseket, testtartást, bangváltozást s a többit, hanem ezeket belülről, némileg enyhébb módon átérezve, természetes eredményként, belső izgalmai kitöréseként liozza létre. A színésznő tehát majdnem jó, lia hisztérikus, azaz bir elég lelki viaszszerüséggel, lelki változékonysággal a reá háramló föladatok megoldásához. A férfinél azért kevésbé szükséges ez a lelki diszpozíció, mert a férfi mindent inkább észszel csinál mint a nő, s fejlettebb eszénél fogva jobban is sikerülnek igy létrehozott alkotásai, mintha a 110 is tisztán csak hidegen, észszel dolgoznék. Érthető most már, hogy a szinésznőség terén egy sajátságos, a hisztérikusságnak kedvező szelekció folyik. A Nemzetinél például van nagy, kiváló, bájos, intelligens színésznő, aki azért nem arat rendkívül nagy sikereinél még nagyobbakat, mért hiányzik lényéből a hisztéria. S viszont mások kétségtelenül létező tehetségüket azzal teszik és tették aránytalanul sikeressé, liogy pazarul foszforeszkáltatták éjjel-nappal,' játékközben és játékon kivül ezt az idegkórt. Mert meggondolandó az, amit már mondtam: nem az egyszerű, pure et siuiple hisztéria a színészei;, hanem a tudatosan kormányzott, ismétlem, csatornázott hisztéria. Hogy ez majdnem egy fából való vaskarika, hogy rendben tartott féktélenséget, akaraterős akarattalanságot jelent; ez igaz. S hisz nagy színésznőnek, igazi művészi színésznőnek lenni nagy doíog is. Egy betegség egy művészet, sőt minden művészet emez összehasonlítása megérteti, hogy miért nézi a társadalom ős idők óta vegyes érzelmekkel az egész művészetet, főleg pedig a színészetet. A nyárspolgár, a reális átlagember, aki keyés érzékkel bir a művészet rnagasztosságai, nagy érzékkel ellenben az erkölcsi, főleg nemi, erkölcsi kicsapongások iránt, lelke legmélyén tűzre válónak itéli az egész művészetet, főleg a színészetet, vagy legalább is saját magától és a hozzá közelállóktól jól távol tartani igyekszik. A színészet évszázados megvetettsége eme fölfogásból sarjadt. A nyárspolgár csak azt a trágyamennyiséget látja, mely ma szükséges ahoz, hogy a művészet talajából a műalkotás virága kisarjadjon. Ennek a fölfogásnak legkövetkezetesebb, bátor, gerinces képviselője, a puritanizmus, ép ezért az egész színészetet s a művészet jórészét is megveti és száműzi. Az angol szinház Shakespeare-utáni hanyatlása főleg emez irány uralomra jutásának is köszönhető. Már ez a példa is helyes beállításban mutatja a kérdést. Mi jobb: lemondani a művészet szines virágáról s megkímélni a társadalmat a káros erkölcsi hatástól, vagy szabadjára hagyni a művészi virulást s tűrni a velejáró erkölcsi károkat? Konstatálni lehet, hogy a mai magyar társadalom inkább a másouiK állásponton van, ami azt jelenti, hogy egyáltalában neui hajlik a puritanizmusra. ®BBBaiaBBBHB6aBHESSBeSS33BaEffi®fflfSgHBB íi a 1 A villamos vasúti ! a a | jegyekre hirdetéseket felvesz Ligeti ® É Jenő és társai könyvnyomdája Szeged B !3 Korona-utca 15. szánt. Telefon 836. g f aBBBBaBBai%SKSBBsas8BassaB2!fiaaBa«aaa A Feketesas- ós Kigyó-utca sarkán levő üzletemet tetemesen megnagyobbítottam. Melyen leszállított árakban a következő cikkeket bocsátom rendelkezésre: 1 vég finom házi vagy lepedő-vászon, 30 rőfös 4 frt 1 vég finom rumburgi vászon, 30 rőfös 5 frt 25 kr. 1 vég finom mosott vászon, 30 rőfös 5 frt 50 kr. 1 vég finom batiszt-vászon, 30 rőfös 5 frt 90 kr. 1 vég finom lepedő-vászon, dupla széles, 14 m. 7 frt 80 kr. 1 vég kanavász, jó minőség, 30 rőfös 4 frt 60 kr. Jó minőségű kartonok és festők, méterje 22 kr. Ingzefirek, méterje 30 kr. Mosó Delének, méterje 25 kr. Gyapjú Delének, méterje 45 kr. 140 cm. széles gyapjú szövetek 1 frt 20 kr. 1 garnitur ágyterítő 3 darab 5 frt Posztó ablak-függönyök 1 frt 20 kr.-tól kezdve Futó-szőnyeg 25 kr.-tól kezdve Székely szőnyeg 3 méteres 3 frt 50 kr. 1 darab törülköző 16 kr., 1 pár férfi cipő fűzős 3 frt 1 pár férfi cipő sevró 3"80 kr., 1 pár női cipő 3 frt 1 pár finom barna női cipő 350 kr., 1 pár fiu cipő 3 frt 25 kr., Gyermek-cipők 50 kr.-tól kezdve 1 drb alsó klott szoknya, finom 2 frt Nap- és eső-ernyők selyemből, 1.65-től kezdve Finom paplanok 2.50-től kezdve Flanel-takarók 80 Ridikülök 60-tól kezdve Csipke-bluzok 1.50 Női lüszter- és gummi-köpeny, minden színben, 5.50 Szövetből, finom, 6. Finom, divatos férfi-öltöny 15 Scheviot-öltöny 14.50 Finom kamgarn-nadrág 5.50 Férfi szövet gyapjúból 2.80. MsrodéKoK íélórbon ariotnaK ei. AzonKívüi még iíí íöi nem serolt cíM igen leszállítót! áraK mellett lesznek eladva. Tisztelettel Klein Mór a „GÓLYÁHOZ" Feketesas és Kigyóutca sarok. (Fried Sámuel-féle házban.)