Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-16 / 212. szám

8 DELMAGYARORSZÁG 1911 szeptember 16 KÖZIGAZGATÁS x A Bocskay-utca, Szmollény Nándor törvényhatósági bizottsági tag és több társa sürgős beadványban arra kérik a város hatóságát, hogy a Bocskay-utcát rendeztesse. Ezt az utcát is feltöltötték részben ós abban a közíokedés a por, illetve sár miatt csaknem lehetetlen. x Váróterem a tanyán. A kereskedelmi miniszter értesítette a közigazgatási bizottságot, hogy várótermet építtet a felsőtanyai vasúti megállóhoz. A felsötanyaiak régi kívánsága teljesül a váréterem építésével. A szegedi iornaegyesüieí munkássága. (Saját tudósitónktól.) Most tartotta a Szegedi Tornaegyesület a nyári szünet után első választmányi ülését Lövész Antal elnöklésével. Jelen voltak: Borosnyai Károly, Szakáts József dr, Szász Hugó dr, Forbát Leó dr, Bórozy Ede, Váradi Imre, Maiina f>a,ios dr, Herczeg István, Sebők Ferenc, Tanulva! József, Faragó Sándor, Rostos Nándor, Blau dr, Günczy Lajos dr, Horváth Jenő és Bárdos Béla. Az (elnöki előterjesztés ismertette azokat a teendőket, melyek a testedzés nemes ügyének terjesztése és fejlesztése érdekében sürgősen végrebajtandók. Ez alapon javaslatba hozza, hogy elsősorban egy uj tornatanár választása és fölvétele kívánatos. Az elnöki előterjesztés nyomán a választmány az előnyösen ismert kitűnő mestert, Sanga Sámuel ' TjhóiTmezővásávhe!yi tornatanárt az egyesület művezetőjévé egyhangúlag megválasztotta. Kolozsvár város sporttelepet létesített és azt szeptember 17-én versennyel egybekötve fölavató ünnepséget rendez, melyre az egyesületet meghívja. A választmány kimondja., Irogy ez örömteljes alkalomból a kolozsvári siMirtegyesiilcteket üdvözli és a versenyre benevezi Herczeg István kitűnő tornászét, a Déhnagyai-ország sportrovata 11 ak vezetőjét, ki valószínűleg eddig elért sikereit szaporítani fogja. A szegedi sporttelep létrehozása érdekében az egyesület minden lehetőt elkövet, liogy az minél előbb tető alá kerüljön. Biztató eredményül szolgál, liogy maga Lázár György dr polgármester a legmelegebb érdeklődéssel kiséri az egyesület törekvését és igy állami és városi támogatás mellett hihét-őleg már a közel jövőben megvalósul az egyesület vágya. Miután az utóbbi időben mintegy husz hölgy jelentkezett fölvételre, a választmány elrendelte a hölgyek csapatának szervezését és ez okból az egyesület megkeresi Lázár György polgármestert, egy városi tornaterem átengedése végett. Foglalkozott a választmány az ifjúsági csapat szervezésével is (nemre való tekintet nélkül), melynek nyomán megkeresi az egyesület Scossa Dezső dr királyi tanácsos tanfelügyelőt, ismert sportbarátok törekvéseinek támogatására. ^ Arad városi tanácsa n sport ellen. Aradról jelentik: Az Aradi Atlétikai Klubnak szokatlan konfliktusa támadt Arad város tanácsával. A klub vezetősége ezer korona segélyt kért a várostól. A városi közgyűlést előkészitó tanácsülésen a tanácsnokok legtöbbje ellenezte a segély megadását. Kovács Vince kultur tanácsnok a következőket mondotta: — Egyáltalán nem látom, micsoda nagy missziót teljesítenek Aradon az atléták? Nem annyira a sportolást, mint inkább a mulatságokat kultiválják. Az ő sportjuknak számos erőteljes aradi ifjú esett áldozatul. A városi tanács e beszéd hatása alatt azt javasolta a közgyűlésnek, hogy csak 300 koronát adjon a klubnak. A közgyűlésen Varjassy Lajos polgár mester olyan értelmű beszédet mondott, liogy a tanuló ifjúságnak nincs szüksége az atléták sporttelepére és elégnek tart 300 korona segélyt. A közgyűlés igy határozott. Az Atlétikai Klub vezetőségének tudomására jutott a tanácsülésen történt fölszólalás. Elhatározták, hogy a napokban rendkívüli közgyűlést hivnak össze, amelyen tiltakoznak a gyanúsítás ellen s fölvilágosítják a közönséget az emiitett férfiak halálának körülményeiről, egyben pedig vissza fogják utasítani a 300 korona segélyt, amelynek megszavazása az ö megalázásukat vonta maga után. TÖRVÉNYKEZÉS A Simon—Pelrouics íárgyaiást einapoíía a szegedi íábia. (Saját tudósitónktól.) Az utóbbi évek egyik legérdekesebb szegedi perének másodízben való tárgyalása egyelőre elmaradt: a szegedi királyi Ítélőtábla tanácsú elnapolta a Simon Petrovics-affér tárgyalását. A közvélemény már részletesen foglalkozott azzal a híressé vált battonyai esettel, amelynek Simon Ákos dr szegedi táblabíró és Petrovics Mihály battonyai főszolgabíró a főszereplői. A főszolgabíró még 1909-ben inkorrektséggel vádolta meg a táblabírót, aki abban az időben a battonyai járásbíróság vezetője volt. A szegedi törvényszék már tárgyalta is az ügyet, amelyet nagy figyelemmel kisért az ország közvéleménye. A tárgyalás során fölszinre kerültek olyan dolgok is, amelyek távol állottak a pör tárgyától, de jellemezték a magyar vidék falusias társadalmi életét. A rágalmazással vádolt főszolgabíró olyan argumentumokkal igyekezett támogatni állításait, amelyek a megvádolt táblabíró magánéletére vonatkoztak. A főszolgabíró inkriminált kifejezései pedig mint bírót illették Simon Ákos drt. Olyan kompromittáló adat egyáltalában nem merült föl Simon Ákos dr ellen, amely kétségbe vonta volna a bírói korrektségét. Ennek ellenére azonban a törvényszék büntető tanácsa általános meglepetésre Petrovics Mihály főszolgabírót fölmentette a vád alól. Az ügyész fölebbezésére a szegedi királyi tábla elé került az ügy. A tárgyalást péntek délelőtt kilenc órára tűzték ki. Móga Ödön dr elnöklésével résztvettek a tanácsban Perjéssy Mihály dr előadó, Dalmuy Pál dr, Molnár Elemér dr és Orosz Pá! dr. A vádhatóságot Szabó Gvula dr főügyész-helyettes képviselte. Simon Ákos dr képviseletében Reiniger Jakab dr, Petrovics Mihály védelmében Krenner Zoltán dr jelent meg. A tárgyaláson a felek is jelen voltak. Az annak idején országos szenzációt keltő folytatása iránt a legcsekélyebb érdeklődés sem nyilvánult meg. A hírlapírókon kivül nem volt senki a közönség részére föntartott helyen. A tárgyalás megnyitása után Krenner Zoltán, Petrovics védője emelkedett szólásra. Más bíróság delegálását terjesztette elő, mert a szegedi táblát Simon Ákossal szemben elfogultnak tartja. Kérte az iratoknak a Kúriához való fölterjesztését, amely annak alapján határozni fog a biróküldés tárgyában. Ez a váratlan fordulat meglepetést keltett. A bíróság tanácskozásra vonult vissza, amelyen megvitatták a védő előterjesztését. Egy óráig tartó tanácskozás után Móga Ödön dr elnök kihirdette a határozatot, amelv szerint a tábla helyt adott a védő előterjesztésének és azért a tárgvalást elnapolja.. Az iratokat fölter.iesztik a Kúriához. A kinos affér folytatása tehát uj vágányra terelődött. Azonban bármilyen irányba is terelődjék az ügy folytatása, az eredmény nem lehet más, mint az ártatlanul meghurcolt biró rehabilitálása. § Gyilkolt a vasúti liajtány. Farkas Lajos szegedi államvasuti üzletvezetőségi mérnök egy vasúti liajtányon augusztus harmincadikán Teregován át Örményesre akart menni. A liajtányon — rajta kivül — Bulcsu Gábor pályafelvigyázó, Roska János hajtányvezető, Moaka János és Peja Pál vasúti munkások voltak. Kilenc óra ötvenhat perckor indult tovább a liajtány örményes felé, de a liajtányon, mint legidősebb rendelkező Farkas mérnök elmulasztotta a liajtány elindulását a Teregován forgalmi szolgálatot teljesítő hivatalnoknak bejelenteni. Az uton Szabó Pál és Bika pályaőrök figyelmeztették a liajtányon ülőket, liogy vonat jön. ezek nem álltak meg s a bajtányt nein emelték ki a vágányokról. Alig haladtak néhány kilométert, az összeütközés megtörtént. Az összeütközés oly heves volt, hogy Moaka János és Peja Pál azonnal halva maradtak, Roska János és Banda János pedig súlyosan megsérültek. A karánsebesi törvényszék, amely ez ügyben Ítélkezett, Farkas mérnököt, továbbá Bulcsu pályafölvigyázót, mint főbünösöket, Eichert Mátyás. Bika János és Szabó Pál pályaőröket mint bűnrészeseket, az ellenük emelt vád: közveszélyes cselekmény okozása alól fölmentette. Eölebbezés folytán ez az ügy a temesvári királyi Ítélőtábla elé került, amely, az elsőfokú biróság Ítéletét hlybenhagyta és azt megerősítette. Az Ítélet ellen Répászky Béla dr főiigyészbelyettes fölebbezett. § A tolvaj tóbornoknó, Temesvárról jelenlik: Néhány hónappal ezelőtt nagy feltűnést keltett Chleer Gyula tábornok elvált feleségének, Kanovics Hedvignek lopási ügye Kauovics Hedvig ellen ugyanis Gombos Gyula vendeglős följelentést tett, liogy tőle ékszereket s rohaiiemücket lopott. Miután föltehető volt, liogy az úrinő kleptoniániás, a biróság elrendelte elmeállapotának orvosszakértők által való megvizsgálását Az orvosi szakvélemény nem ütött ki kedvezően Chleer Gyulánéra, amennyiben a szakértők konstatálták, liogy teljesen épelméjű, Kanovics Hedvig ellen különben Budapestről és Bécsből több, összesen fiz följelentés érkezett hasonló ügyekből kifolyólag. A följelentéseket a temesvári biróság együttesen fogja tárgyalni. § A A főrendező sajtópere. Hevesi Sándornak, a Nemzeti Szinház főrendezőjének pőrében ma mondott Ítéletet a biróság. Jákó János hírlapíró ugyanis azzal vádolta Hevesit, hogy Bemard Shaw színdarabjait, melyeket ingyen kap, horribilis áron engedi át a vidéki szingazgatóknak. A támadó cikkek szerzőjét ma kilencszáz korona pénzbirságra iíélték. Jákó és védője fölebbeztek az ítélet ellen. Cl Sri £3 SESKJ£Sí3aSaC0 65B0Sin0i3SIBPöa 1 Kávéház átvétel, g Tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, hogy a mai napon a Hétválasztó-kávéházat átvettem, s azt a mai kor igényeinek megfelelően berendeztem. A n. é. közönség becses pártfogását kéri 2038 tisztelettel POPPER MIHÁLY kávés. 3 a a a a a a a a « » a a (3 a a a a aa0D00Daaa0DDDDDDDDaDa0aD0