Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-16 / 212. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1911 szeptember 16 NAPI HÍREK Hir egy katonai tervről. (Saját tudósitónktól.) Még nem pozitív tény, de terv, mely komolyan kisért ka­tonai körökben, hogy a szegedi 46-ik gyalog­ezredet áthelyezik Szegedről Fehértem­plomra és a fehértemplomiakat hozzák Sze­gedre. Katonáék már most aggódva beszélnek róla és bizony polgári körökben is nagyon sajnálnák, ha e hir igaznak bizonyulna. Szo­katlan, de örvendetes dolog és talán ninc$ is sehol másutt az országban, hogy a katonaság és polgárság olyan jó egyetértésben élnének, mint Szegeden. Elmondhatjuk, hogy a sze­gedi katonatisztek kivétel nélkül beleillesz­kednek a társadalmi keretekbe. Nem képez­nek külön kasztot, de szépen megférnek az állami tisztviselői kar tisztes szerény kere­tében. A tisztek legtöbbje rnár ide van nőve a szegedi röghöz. Ide kötötték őket családi érzelmek szálai. Sokan itt nősültek, szegedi leányt vettek feleségül, családot alapítottak. Soknak nagy gyermekeik vannak, akiket Szegeden a legjobban lehet iskolázni. Ezeken kivül is megszokták már köztünk, sok jó ha­tot szereztek, társaságot alkottak, s igy ért­hető, ha nehezükre esnék a válás nekik is, a polgárságnak is. De nincs semmi ok a negyvenhatosok el­helyezésére. Azzal érvelnek ugyan a katonai intézőkörök, . hogy jó az a katonáéknál, ha más város helyi viszonyait is ösmerik. Ámde minden várost úgysem ismerhetnek meg har­cászati szempontból, nem az úgynevezett helyi ismeretek döntik el a háború sorsát. Háború esetén szerteszórják őket, s ott az ilyen helyi ismeretek nem jöhetnek számí­tásba. Elismerésre méltó és fontos érdek ugyan az, hogy például a fehértemplomi román és sváb nemzetiségű katonakötelesekből is men­nél többet magyar vidékre, mondjuk Sze­gedre hozzanak, de ennek nem az a módja, hogy az ezredeket tisztestül, cakkompakkos­tul kicseréljék, hanem hogy sorozáskor osz­szák be a nemzetiségi vidékek fiait olyan ez­redekhez. amelyek szinmagyar vidéken állo­másoznak, ahol aztán rájuk ragad a szép magyar szó. A negyvenhatodik gyalogezred tisztjeit idegen városba elhelyezni teljesen meddő uiitás, mert csak elégedetlenséget okozna. Valószínű, hogy az illetékes körök oda. hatnak, hogy a tervezett ujitást ejtsék el. Valószínűnek tartjuk, hogy el is ejtik azt. — A szegedi egyetemért. A Budapesti Szegediek Köre lelkes hangú körlevélben hiv­ia föl a Budapesten tartózkodó földieket, hogy az egyetemi küldöttséghez csatlakoz­zanak, amelyet szerdán vezet a polgármester Héderváry Károly gróf miniszterelnök és Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter elé. —" Szeged város memorandumát, ame­lyet diszes kiállításban adnak át ez alkalom­mal a miniszterelnöknek és a közoktatási mi­niszternek, Gaál Endre dr tanácsos már elké­szítette. — Gelléri Mór levélben értesítette a polgármestert, bogv a küldöttségben részt vesz és tőle telhetőleg támogatni fogja Sze­ged város érdekeit. — Szegedi gyógyszerész a fővárosban' Csikós Ádám szegedi fiatal gyógyszerész, ki­nek két testvére Szegeden tanitó, a fővároe tizedik kerületében gyógyszertárnyitásra jo­got nyert a belügyminisztertől. Csikós a Gyógyszerészek Lapja és a Kelmefestők Lap­ja tulajdonosa és szerkesztője, kiváló vegyész és ieles szakíró, kinek ebbeli érdemeit hono­rálta a miniszter a gyógyszertári jog adásá­val. Szakkörökben a jog odaítélése a legiobb hatást keltette, mert a tudás és törekvés nyert jutalmat. ami a nemes ambíciót is bizo­nyára csak fokozni fogja. — Osztrák erdészek Szegeden. Az osztrák erdészek pénteken érkeztek Szeged­re. Alsótanyán szálltak ki. A város ebédet adott a tiszteletükre. A polgármester délelőtt kiutazott fogadásukra Alsótanyára. A vendé­gek megtekintették a város erdészetét és az erdőőri szakiskolát, ahol az állam vendégelte meg őket. Szombaton a városba jönnek, a melyet megtekintenek. Délután tovább utaz­nak Mezőhegyesre. — A kereskedő-ifjak egyesületéből. A szegedi kereskedőifjak egyesülete Raáb Izsó igazgató tiszteletére szeptember 16-án este ki­lenc órakor az egyesület nagytermében bu­csuünnepólyt rendez. — A szegcdi adókivetés. A szegedi adó­kivető bizottság a következő adótételeket állapította meg: Központi tejcsarnok 900. Telektulajdonosok: Bach Jenő 7.50, Dan­czinger János 2, Gombos Imre 7.50, Kakuszi János 5, Klein és Kálnai 30, Kovács József dr 7.50, Molnár Mihály 12, Répás Józsefné örökösei 10, Tukacs Istvánné 7, Szeged-Al­földi Takarékpénztár 10, Urbán Mihály 5. Temetkezési intézet tulajdonosok: Barna Imre 36, Erdődi Béla 120, Fodor Jenőné 127, Gárgyán Márton utóda 600, Hegedűs Béla 240, ökrös Ferenc 22. Vlasits Károly 550. Terménykereskedők: Baics Tamás 60, Ba­logh Zsigmond 75, Bartók Vilmos 220, Bokor János 650, Böhm Sándor 300, Bugarszky Sándor 360, Csányi László János 400, ifjabb Csepella Ferenc 60, Csikós Antalné 36, Deutsch Andor 80, Eisenberger Nándor és Adler Resző 400, Farkas D. Hermann 120, Fsiclier Sándor és társa 100, Gück Lipót és társa 112, Gottlieb Vilmosné 84, Gruber Zsig­mond 400, Grünwald Ármin és társa 90, Halle Henrik 60, Heller Pál 60, Herczl Lajos 90, Hild és társa 60, Hirsch és Herzfeld 60, Hollander József 30, Holtzer Ede 200, Kardos Jakab 350, Kálmán és Freund 120, Kiss testvérek 300, Klein Mór 144, Marer Ármin 600, Mandler Vilmos 120, Merkler Lajos 120, Nagy Jánosné 60, Neumann Vilmos 200, Pa­taki István 60, Pertics Józsefné és társa 60, Pisztrui Simon 40. Reitzer Lipót és társa 400, Rieger Mihály 120, Schwarcz Henrik 500, Szántó Ármin 60, Szemző Miksa 60, Táborszky Ágnes 36, Vadász Sándor 120. Weisz Salamon 340, Vörös Márton 36, Zakár Károly 60 Szombaton a biztosítási ügynökök adóját állapítja meg a bizottság — A kolera. Budapestről jelentik : Ma és tegnap este nyolc koleragyanus beteget szállítottak a járvány kórházba. Két gyanús beteg állapota ázsiai kolerára mutat. Az ed­dig történt kolera-esetek statisztikája mutat­ja, hogy a rettenetes ragályt többnyire mat­rózok kapták meg. Ezért a főváros közegész­ségügyi osztálya ma táviratban kért sürgős intézkedést a belügvminisztertől a Duna or­vosrendőri ellenőrzésére. Kérték a belügymi­nisztert, hogy öt napig minden dunai járómii legénységét orvosok figyeljék meg és a meg­figyelési idő alatt ne engedjék őket partra szállani. A hatóság a gyáraknak megtiltotta a Duna-viz használatát. Ennek az lett az eredménye, hogy a fővárosi vizvezeték nem tud elegendő vizet szolgáltatni. Természete­sen ez az állapot nem tarthat pár napnál to­vább és Budapesten a sokféle nyomorúság mellett a vizhiány is gondokat fog okozni a lakosságnak. — UJ egyesület, A szegedi kéményseprők bejelentették a polgármesternek, bogy meg­alakították a megyei szakegyesületüket. — Az öngyilkos szinházi kellékes* Rdber Sándor, a szegedi szinház főkellékese, még mindig válságos állapotban fekszik a kórházban. Munkatársunk künn járt a kór­házban, de a súlyos beteggel beszélni nem le­hetett. A kezelő orvosai kijelentése szerint Ráber Sándor állapota -Ven súlyos és életben maradása kétséges. A szegény főkellékes va­lószínűleg az életével fizet rá hivatására és arra az áldatlan szinházi -olitikára, melyben a nyomor tűrhetetlenné vált számára. — Tnll Ödön meghalt. Meghalt egy fiatal, erőteljes müvésztalentum: Tull Ödön festőművész, váratlanul rövid ideig tartó be­tegség után. Nemrégiben érkezett haza a nyaralásból, frissen, nagy munkakedvvel, de szombaton rosszul lett s az orvos vakbélgyu­ladást állapított meg. Beszállították Grün­wald dr budapesti fasori szanatóriumába, a hol megoperálták, az operáció azonban már nem segíthetett rajta s ma délelőtt hosszas vergődés után meghalt. Tull Ödön szép te­hetségű. és egyénileg is legkellemesebb festő­művészeink közé tartozott. Képeiből a Szép­művészeti Muzeum és a királyi palota szá­mára is vásároltak, de nagyon kedvelte mun­káit a közönség is, amely a kiállításokon nemcsak gyönyörködött bennük, hanem vá­sárolt is belőlük. Afrikai és magyar tájképei, zsáner- és csendéletképei nagyon ismertté tették a nevét. Tull Ödön negyven éves volt csak. Vasárnap délután temetik Budapesten. — Nagy tüzek az országban. Székesfehér­várról jelentik, liogy ott nagy tűzvész pusz­tított, melyet a dühöngő szélvihar még foko­zott, A tűzvésznek eddig negyven ház esett áldozatul. Ugyancsak nagy tűzvész volt Besnyőtelep községben, melynek az egész köz­ség martalékul esett. — Forradalom a kínai birodalomban. Kiatungból irjá: Csengtu izolálva marad. A rizsszállitmány el van vágva. Attól tartanak, ho«y élelmiszerekben való hiány nemso­kára a városban zavargásokat fog provokál­ni. A város összes kapuit a fölkelők tartják megszállva, amelyeknek száma állandóan emelkedik. Suifuból zavurgásokat, Kiatung­ból harcokat jelentenek. Vad idegenellenes hirek keringenek. Vanhsienből a misszioná­riusok Hupe tartomány legközelebbi bizton­ságot nyújtó helységébe fog menekülni. A helyzetet mindenki komolynak tekinti. Csen­kingből érkezett távirat szerint a brit kon­zul, aki ez idő szerint az amerikai érdekek képviseletével is meg van bizva, ma reggel közölte, hogy az összes brit és amerikai alatt­valók Szecsuán tartományból azonnal nem veszélyeztetett helyekre menjenek, mielőtt a helyzet javithatlanul komolyra nem fordul. — Rémiiapok Olaszországban. Nap­sugaras szép Itáliát, álmaink szines hazáját megint veri az isten. Még nem volt elég a szi­cíliai pusztulás, a messzinai végitélet, ezrek halála, vagyonok megsemmisülése, mérhetet­len inség és nyomor, amit a kegyetlen föld­rengés hozott rá, egy kis pihenő titán, ugy látszik, kezdődik újra. Már napok óta mutat­kozik a veszedelem. Az Aetna vésztjóslóan munkába fogott, szórta a hamut é.s a lávát, s egvidejiileg egymást érték a földlökések, az obszervatóriumok nagy földrengéseket jelez­tek. Tegnapra aztán már óriási arányokban nőtt a veszedelem. Firenzét. Siennát és egész vidékét heves földlökések rázták meg, a ha­rangok megkondultak, falak megrepedeztek, kéménvek bedőltek, a nép éjjel rémülten me­nekült ki hajlékaiból, s a szabadban táboro­zik. Mindehez Katániában földeket, szőlőket, embert pusztító rémes orkán csatlakozott, az Aetna pedig ötszáz méter széles és tizenöt méter magas lávafolyamot küldött ki magá­ból, amely az A!kanta folyó irányában egész termékeny vidékeket irtott ki. parasztháza­kat, kastélyokat döntött romba és féktelenül nyomul előre. A nép között óriási a pánik. — Pán germán izgatás Amerikában. Netv­yorkból jelentik: Deutsch-Ungarischer Bund. név alatt Müller János és társai pángermá.n egyesületet alapítottak az Egyesült-Államok­ban Elisabeth székhellyel, nyilvánvalóan az­zal a céllal, hogy az Amerikában élő magyar­országi németeket zászlajuk köré gyűjtve, a legerősebb propagandát inditsák meg min­den ellen, ami magyar. A Deutsch-Ungari­scher Bund szócsővéül a magyarfaló New­york Staats Zeitung-ot, a nagynémetek lap­ját választották meg, uielyet a német kor­mány erkölcsileg is és anyagilag is támogat, | s amely már évtizedek óta mint minden ma-

Next

/
Thumbnails
Contents