Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-14 / 210. szám

i jMiriffmifl iöii szeptember 14 DÉLMAÜYAROiRSÁÁÖ 0 KÖZöfiZDflSAS jl vizek megfertőzése. Serényi róh gróf földmivelésíigyi miniszter valamtnnvi vármegye alispánjához és törvényhatósági Joggal felruházott város polgármesteréhez — igy Szegedhez is — körrendeletet intézett, melyben tekintettel arra, hogy ipari és más üzemekből eredő szennyvizet ven sok esetben tisztitás nélkül bocsátják a közvizekre, mely azokat veszedelmesen megfertőzi, fölhívja a miniszter a hatóságok vezetőit, hogy a vizek megfertőzésének megakadályozását gondoskodásuk és szigorú ellenőrzésük alá vegyék, A tilalom megszegőit haladéktalanul és legnagyobb erényei sújtsák. Előforduló konkrét esetekben, amikor szakértői véleményre volna szükség, a miniszter a halélettani és szennyvíztisztító kísérleti állomásokat jelöli meg a szakvélemény adójának. A miniszter nem elégszik meg a rendelet kiadásával, hanem kijelenti, hogy maga is gondoskodni fog arról, hogy a közvizek állapotáról és a hatóságok e részben való gondoskodásának mértékéről személyes tapasztalatok utján meggyőződést szerezhessen. Amennyiben tapasztalatok gyűjtése közben az ellenőrzés laza voltát, vagy egyéb visszásságokat látna, mindannyiszor haladéktalanul a legszigorúbb eljárást fogja megindítani. (—) Drágul a tégla. Évtizedek óta nem volt olyan kitűnő üzletévük a budapesti téglagyáraknak, mint az utolsó két évben, amikor a hatalmasan föllendült fővárosi építkezések a téglagyárak teljes termelő képességének kiaknázását biztosították. Teljesen indokolatlan teliát az a terv, amelylyel a téglakartel most foglalkozik, liogy tudniillik fölemelje a téglaárakat, még pedig két koronával ezrenként A legközelebbi ülésen akarják elhatározni a fölemeléset, amelyet azzal indokolnak, liogy ebben az évben három koronával drágább a tágla előállítási ára, mint a műit esztendőben, mert a munkaerő az idén fölötte megdrágult. Értesülésünk szerint a kartel tagjai között még nincs meg a megegyezés s a legközelebbi ülésen akarják kapacitálni a katrelnek ama tagjait, akik ina ellenzik az áremelést. (—) Anagyfoecskerelíieíi inén etrendje. Nagybecskerekről jelentik : A vármegye közigazgatási bizottságának tegnapi ülésm Vámos Ignác, az államépitószeti hivatal főnöke bemutatta a kereskedelmi miniszternek a nagybecskerek—nagykikindai vonat menetrendje ügyében a közigazgatási bizottsághoz intézett leiratát. Dellimanics Lajos főispán indítványára elhatározta, hogy újból fölir a kereskedelmi miniszterhez, hogy a nagybecskerek—nagykikindai vonat régi menetrendjét állítsa vissza. (—) Török lóvAsárláss a Bácskában. Törökbecséről jelentik: A török hadügyminisztírium az elmúlt évben nagyobb lóvásárlást eszközölt a Bácskában. Mivel a beszerzett anyag kitűnően bevált, a török kormány elhatározta, hogy ujabban ismét nagyobb mennyiségű lóállományt szerez be Bácskában. Ez irányban a török hadügyminisztérium érintkezésbe lépett egy szabadkai céggel, jelezve, hogy tizenhatezer magyar lóra lenne szüksége s a vásárlások megkezdésére a napokban több magasabbrangu törők katonatisztet küld ki. A budapesti értéktőzsde. A határidőpiacon az élénkebb árukínálat, h készlettel ellátott malmok tartózkodása, a nagyobb haszonlebonyolitás folytán s mivel a külföld több helyén állitólag csapadékos az időjárás, az egész vonalon lanyha volt az üztet. A forgalom délben viharosan érkezik. Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri augusztusra Zab októberre 12.02—12.08 11.76—11.77 10.20—10.21 8.33— 8.84 9.28— 9.29 . A készáru vásáron az üzlet zárlatánál 5 fillérrel lanyhább volt az rány. A forgalom mintegy 140,000 min. A többi cikk tartott irányt követett. Budapesti gabonatőzsde. Szeptember 13. Ma igen tartózkodó vot az üzlet iránya, bár külföldről kivétel nélkül szilárd jelentés érkezett. Ámde a spekulánsok nem szivesen kötnek uj üzletet, amig a marokkói ügyben döntés lesz. A vezető értékek többszöri ingadozás után csöndesen zárultak. A helyi piacon a közúti vasutrészvény és a magyar bankrészvény szilárd megnyitás után csöndesen zárult, utóbb a rimamurányi részvény volt keresett. A készárupiacon a magyar cukoripar részvény, a salgótarjáni részvény a múltkorinál drágább áron cserélt gazdát. A zárlat kedvező. — Kötöttek: S41.50— 843.75 647.50—649.50 Magyar hitel Osztrák hitel O. m. államv. Jelzálogbank 488. 489.— Leszámitolóbank 575. 576.25 Rimamurányi 690. 691.— Köztíti^villamos 808.50—809.50 Városi villamos Hazai bank Magyar bank 416.732.-41S.— -734.— Viktória Pannónia Weitzer Beoesini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Ganz vasöntő Magyar villám. Atlantika 687. 689.50 840. 842.— 498. — A déli tőzsde iránya tartott volt, mert a berlini jelentés nem buzditott. A nemzetközi piacon alig volt változás. A helyi piacon a két villamos részvény ára lemorzsolódott. A készárupiacon szilárd áron folyt a vásár. A járadékpiac csöndes. A valuta és ércváltó változatlan. A zárlat nyugodt. — Kötöttek: 732. 733.— 4125 Osztrák hite! 648. 648.50 Magyar bank Magyar hitel 841.75—842.50 Iíeresk. bank Jelzálogbank 488.——4S8.50 Beoesini Leszámitolóbank 575. 576.— Aszfalt .— Rimamurányi —. .— Salgótarjáni 088. 690.— Közúti villamos 414.50—416.50 Ganz vasöntő . .— TJijbiztositás : Osztrák hitelrészvényből holnapra 3—4 kor.' nyolc napra 6—8 kor., szeptember végére 16—18 korona. A bécsi bbrzc. A mai előtőzsdén a kötések a következők: Osztrák hitel Magyar hitel Anglo-bonk Bankverein Unio-bank Lcinderbank 648.50 .842. .327.75 .546.50 .624.75 .550.50 .Osztr. áilamv. Déli vasút Riinamurányi Alpesi Marka készp. Ultimóra 739. 118.50— 089.50— 828.75— 117.82 — 117.72— 1 o i u h vihar. - Egy üíűsz barrikádharcos regénye. Irta M. Arzyhaséw. — Hogy maradhatnak az emberek oly nyugodtan! — gondolta Sluvin naiv megdöbbenéssel és remegőn félve. Maga előtt is csenevésznek, kicsinynek és utálatosnak látszott. Heves fájdalmat érzett és ugy vélte, el kell mondania, mit érez, liogy tudják mind, mi van ővele. Rángatódzó könyökkel és lábszárral, esetlenül maga elé bámulva, dadogta: — Ez tulaj donkép . . . rettenetes ... Ez az egész ... És . . . általában . . . — Hogyan? — szólt Sarnitzki váratlanul mintegy magához, mialatt önkéntelen engedett sugallatának, hogy félelmét eltitkolja és ezáltal a többieket csodálatra indítsa. A gondolat, liogy jobb és elszántabbnak, törhetetlen és álhatatosabb jellemünek lássék, mint a többiek, mindig eltöltötte és most is leplezett örömet melengetett a lelkében. Nyugodt biztossága mindjárt visszatért és el volt készülve azzal, amit mondani akar. — A harc egyszer harc! Néhányunknak bele kell pusztulnia. Az én véleményem szerint jobb a küzdelemben elesni, mint ágyban valami betegség miatt halni meg. Valójában, — folytatta aztán élénkebben és örvendve afölött, bogy épen neki jött ez a gondolata, — valójában esak akkor volna rettenetes, áldozatnak lenni, ha az emberek örök időkig élnének s csak az a néhány ember szűnne meg élni. — Akkor igen. De minthogy minden embernek meg kell halnia, nem mindegy, előbb vagy utóbb történik-e ez meg? Ez a szentimentális részvét, arra az esetre emlékeztet, amikor egy sereg embert halálra" Ítélnek; mindet bitóra ítélik, kivéve kettőthármat, akiknek golyót szánnak. És ekkor, mind a bitóra Ítéltek, nem Önmagukat, siratják, lianém azokat, akiket agyon fognak lőni, — bár határozott bizonyossággal tudják, liogy a következő percben csakúgy párájukat veszik nekik is. — Igen, igen . . . egészen igaz, — szólt Sluvin boldog megkönnyebbüléssel, — mélyebben szemlélve, minden egyszerű s egyált.al án nem borzalmas . . . Mert tényleg, nem-e mindegy, hogy holnap megölnek, vagy később sorvadásban halok meg. Ami elkövetkezik, ugyanaz és változhatatlan. És a gondolat, hogy sorvadásos, most nem gyötörte annyira. Ellenkezőleg, csaknem kellemesen érintette, mintha ezáltal valami .súlyos tehertől szabadulna meg. Én magam mégis ... — Szakította meg ezt a beiizédet egy különös, ágaskodó érzés hatása alatt, mely lelke mélyén, könnyed, jó gondolatok közül kelt ki — a szenvedések mégis iszonynak ... és a gyors elmúlás Ámbár . . . i — Ali, kedves fiacskám — nevetett Sarnitzki barátságosan s már teljes higgadtsággal. — Egy golyó se okoz több szenvedést, mint a esuz vagy rákbetegség és ami a gyorsaságot illeti, a halál mindenkor hirtelen jön, még ha az utolsó kenetet is fölvettük már — jegyezte meg önmagában tetszelgő mosollyal. Sluvin irigyen nézett rá és görcsösen erőlködött, hogy ezeket a gondolatokat magába rögzítse, hogy ő is ép oly könnyűden gondolkozhasson az életről és a meghalásról. De gyávaságának és tehetetlenségének tudata reá nyomaszkodott a lelkére és még jobban kínozta, mint a félelme. A dolog igazában ugy van ... — kezdte Lawrenko, pillantást vetve az Íróasztal sima, zöld felületére, mely kedvelt billiárdját juttatta eszébe —- ugy van, bogy a betegségből származó halált mindenki természetesnek tartja, noha a halát gondolata mindig j$fi tani esti az .embernek . . . De a mi esetünkbei) nem is annyira, az borzasztó,, hogy.uz.ábio^íck elpusztulnak, hanpin az,: Img^.az. út&qfkoí emberek hozzák meg. Mi.mlxi,váát',n, sitink a haláltól,.örökivé szeretnénk.iqlni. Ezéft keressük, évezredek óta az örök élet titkának nyitját, gondoskodunk a köztisztaságról, kórházakat építünk, küzdünk a nyavalyák ellen és rettenetes erőfeszítéssel dolgozunk azon, hogy fölfedezzük az emberi szervezetnek ártalmas mikroorganizmusokat. Mind e szép törekvések és nagy munkák ellenére pedig- akadnak emberek, könyelmüek vagy félkegyelműek, akik csalóka jóslások köpönyege alatt, ugyanazt az életet, melyért mindnyájan küzködünk, megrontják, megsemmisítik, tönkreteszik ... Ez az irtózatos,:; barátom! Az erőszakos haláltól való félelem,, maga az örök halálfélelem, melyet ez eset-4 ben csak telit a fölháborodás és fájdalom: azon kérdés miatt: Miért mindez? . . . Ez egyszerűen az igazság, amelyet be kellene,' már látni! Sarnetzki, még mielőtt Lawrenko elhall-t gatott volna, válaszon gondolkozott. És busza va i kevésbé illettek Lawrenko utolsó mondásaihoz, feszült érdeklődéssel beszélte a — Ön azt mondja, liogy a halál általában förtelmes . . . Hogy vagyunk akkor a terróii ristákkal? Az emberekkel, akik még a bitón is mosolyognak? .• . . És, például, Krisztus kereszthalálával? ... És az öngyilkosokkal? — Azt hiszem, — fogott szóba Lawrenko elgondolkozva, mig egész lomba, kövér testét hátravetette székében, —• szemben a halállal is lehet mosolyogni, de csak akkor, ha saját akaratunkból kerestük ... A terrorista halála nem egyéb, mint egyéniségének legehielkedettebb megnyilvánulása . . . Aki a terroristákhoz csatlakozik, előre halálra szánta magát . . . Krisztus lialála például, kevésbé jelentette egy élet erőszakos befejezését, mint sokkal inkább életének, tetteinek,