Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-02 / 201. szám

í§ií szeptember Ú ÖÉLMAŐVa£Ö$§2ÍŐ 3 (Rudnyánszky Gyula, Oíosdy Fülöp a Ház asztala előtt állnak.) Felkiáltás balról: Helyre! Helyre! (A két képviselő nem távozik, mire az ellenzék percekig kiáltja: Helyre! Helyre!) Elnök: A képviselő urak szíveskedjenek helyeiket elfoglalni. (A két képviselő a helyére megy.) Felkiáltás jobbról: Na most boldogok! (Nagy zaj.) Darvon Fülöp: Nemzeti diadal! (Derültség. Zaj.) , Benedek János felhivja az elnököt, hogy kötelezze a minisztereket a válaszadásra és ne tűrje az alkotmánysértést. (Ellenmondás jobbról.) Darvay Fülöp: Eláll! így nem lehet beszólni! (Helyeslés. Zaj.) Elnök: Az én kötelességem csak az, hogy minden hó elsején felolvastatom az interpellációk jegyzékét. Ez megtörtént. Régebben külön is órtesitette a minisztereket, de mióta az ügyrendben ki vannak nyomtatva a választ váró interpellációk, azóta ez nem történt meg. Ha azonban a Ház kivánja, ugy a külön figyelmeztetés is megtörténhetik. (Helyeslés.) Akkor a Ház ugy határoz, hogy a miniszterek külön átiratban is figyelmeztessenek, hogy milyen interpellációkra nem adtak választ. (Helyeslés.) Következett a napirend, a mára halasztott névszerinti szavazások lebonyolítása. (A véder&reform tárgyalása.) A Ház egy órakor rátért a véderőreform tárgyalására. Nadányi Gyula Antal Géza tegnapi beszédével foglalkozik. Antal gyönyörűségét találta benne, hogy sárral dobálja Apponyi Albertet és Kossuth Ferencet. Apponyi és Kosuth azonban elég nagyok arra, hogy egy marok sárral ne lehessen elborítani őket. Antal tudósok módjára ollóval dolgozott (Derültség) s idézeteket nyirkált össze innen-onnan, közbe megsebezte az ollóval a nemzet vezéreit. Zajos fölkiáltások: Nem ők a nemzet vezérei! Polónyi a nemzet vezére! Nadányi Gyula: Az ellenzék gondoskodni fog róla, hogy a kormány ki ne szabadulhasson a mostani helyzetéből. Förster Aurél: Megbuknak, biztos! (Derültség.) Nadányi Gyula: Határozati javaslatot terjeszt be, a javaslatoknak napirendről való levétele iránt. Ezután részletesen foglalkozik a véderőreform anyagi és személyi terheivel, amelyek meghaladják a nemzet teherbíró képességét. Azzal végzi beszédét, hogy a javaslatokat nem szavazza meg, s idézi Andrássy Gyula gróf mondását: Mégis csak jó magyar embernek lenni! (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Az elnök az ülést két órakor rekesztette be. Torontálmegye aü obstrukció ellen. Nagybecskerekről jelentik, hogy Torontálmegye közgyűlése elfogadta az obstrukció ellen szóló feliratot. Elhatározták azt is, hogy föliratot terjesztenek a képviselőházhoz, melyben sürgetik a liázszábályok szigorítását, hogy a Ház többségének munkáját obstrukciőval megakadályozni ne lehessen. Kitttutetett honvédkerflleii parancsnok. Kiss Zsigmondot, a szegedi honvédkerület kiváló parancsnokát többször tüntette már ki a királyi kegy. Őfelsége most az altábornagy régi nemességét megerősítette. Az erről szóló királyi kézirat igy hangzik: A személyem körüli minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére Kiss Zsigmond altábornagy, szegedi honvédkerületi parancsnok s törvényes utódainak régi magyar nemességét kegyelemből díjmentesen megerősítem s egyúttal megengedem, hogy a bemutatott cimert használhassák. Kelt Rad-Ischlben, 1911. augusztus 9-én. Ferenc József s. k. Khuen-Héderváry Károly gróf s, k. Szeged város is elitéli az obstrukciót! — Bizalom a Khuen-kormánynak. — (Saját tudósítónktól.) Az ország Ítélkezik -és ma Szeged hallatta perdöntő szavát arról, hogy a zavarosban halászni akarók munkátlanságát vagy a munkára fölfegyverzettek fáradtságvárását bélyegezi-e meg. Ugy történt, ahogy megjósoltuk. Szeged törvényhatósági bizottsága óriási többséggel bélyegezte meg ma az obstrukciót. Komoly politikai elvek harcosainak nagy tábora mellett tekintélyes számban vonultak föl a közgyűlésre a fiókobstruktorok is. Még az sem valószínűtlen, hogy győzelemben bizakodtak a szegedi álhazafiak, hiszen országos nevű vezéreik is nagy államférfiúi talentumról és közéleti érettségről tettek tanúságot. Az az indítvány, amelynek tárgyalására rendkívüli közgyűlést kellett összehívni és az ennek alapján készült tanácsi határozat az obstrukció elitélésével a parlamenti helyzet szanálását sürgeti. Rósa Izsó dr mondott éles logikával és komoly megfontoltsággal magvas beszédet az indítvány elfogadása mellett. Kelemen Béla dr azt szerette volna bebizonyítani, hogy az ellentábornak vagy talán neki az indítvány elfogadása ellen érvei és aggályai vannak. Ez nem sikerült. Érveket nem tudott előhalászni Kelemen. Egyetlen aggálya pedig az volt, hogy ő is elitéli az obstrukciót. Ez a kijelentése nagy örömet keltett a közgyűlés többségében, amely névszerinti szavazással hozta meg a határozatot, amellyel megbélyegzi az obstrukciót és sürgeti , a parlamenti rend helyreállítását. A rendkívüli közgyűlésről az alábbi részletes tudósításunk számol be: A polgármester beszéde. Általános figyelem mellett nyitotta meg Lázár György dr polgármester a rendkívüli közgyűlést. Megnyitó beszédében a következőket mondotta: — A szervezési szabályok értelmében és ennek alapján nyolcvanöt törvényhatósági bizottsági tag a tárgynak megjelölésével rendkívüli közgyűlés egybehivását kívánta és igy annak összehívása törvényszerinti kötelességemmé vált. A közgyűlést tehát megnyitom. Napirenden van Rósa Izsó dr és társai javaslatára a parlamenti obstrukció ügyében hozott tanácsi előterjesztés. Indituány az obstrukció ellen. Ezután a távollevő főjegyzőt helyettesítő Tóth Mihály dr tb. tanácsos, az ügy előadója emelkedett szólásra. — Tisztelt közgyűlés! — mondta — Rósa Izsó dr és 84 városi képviselőtársa a következő indítványt (terjesztették a tanács elé: Az ország törvényhatóságai sorra elítélően nyilatkoznak azon tanácskozási módról, mely az ország képviselőházában hetek óta folyik és amelylyel egy erőszakos kisebbség a házszabályok rendelkezéseivel visszaélve, minden komoly tanácskozást lehetetlenné tesz, a parlamentet guny ós nevetség tárgyává alacsonyítja le és a népképviseleti rendszer lejáratására vezet. Minthogy Szeged város törvényhatósága ebben az irányban még nem nyilatkozott, de a szabályrendelet intézkedésénél fogva augusztus hónapban rendszerint közgyűlés nem tartatik, kérjük nagyságos polgármester urat, hogy a fenti értelemben hozandó törvényhatósági nyilatkozat és a képviselőházhoz teendő fölterjesztés tárgyalása végett még ebben a hónapban rendkívüli közgyűlést egybehívni méltóztassék. A tanács a kormány mellett. Ezt a most felolvasott indítványt a város tanácsa a következő javaslattal terjeszti a közgyűlés elé: Rósa Izsó dr törvényhatósági bizottsági tag és társai által a jelenlegi parlamenti obstrukció megszüntetése ügyében benyújtott indítványt a város tanácsa olyan javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy azt tárgyánál fogva sürgősnek mondja ki és mint ilyent azonnal vegye tárgyalás alá. Érdemét illetőleg pedig javasolja a tanács, hogy az indítványt egész terjedelmében elfogadván, határozza el a közgyűlés, hogy annak szellemében a zavartalan törvényhozási tárgyalások biztosítása érdekében az országgyűlés képviselőházához indokolt föliratot intéz. Mondja ki továbbá a közgyűlés, hogy Versec város törvényhatóságától e tárgyban hozzá érkezett röpiratot jelen határozatával elinézettnek tekinti. Tisztelettel kérem a tekintetes közgyűlést, hogy a tanács javaslatát elfogadni méltóztassék. A termet zsúfolásig megtöltő nemzeti munkapárti bizottsági tagok zajosan megéljenezték az előadót. Még az éljenzés közben szólásra emelkedett Kelemen Béla dr, azonban, mivel Rósa Izsó dr már előbb jelentkezett az elnök nól, Lázár György dr kijelentette: — Rósa Izsó dr bizottsági tagot illeti a szó. Nagy figyelem és általános érdeklődés mellett emelkedett szólásra Rósa Izsó dr, a nemzeti munkapárt elnöke. Rósa Izsó beszéde. — A már felolvasott indítvány — mondotta — meglehetősen körülirja azokat az okokat, amelyek bennünket a javaslat beadására késztettek. Ennek ellenére engedjék meg nekem, hogy bár a felolvasás közben elhangzott közbeszólások erre nem nyújtanak reményt — az ellentétes politikai pártálláson lévő urakat is, tisztelt barátaimat megkísértsem meggyőzni arról, hogy az az indítvány, amelyet a tanács előterjesztett, helyes. Lehetetlenség az, igen tisztelt' közgyűlés hogy az ország polgáraiban ne keltsen aggodalmat az a tárgyalási mód, amely az országgyűlés képviselőházában már egy hónapot meghaladó idő óta folyik. Az ellenzék természetes feladatát mindenütt, de különösen nálunk az képezi, hogy ellenőrizze a törvényalkotás munkáját és hogy a tárgyalásra tűzött javaslatokat komoly, érdemleges vitával kisérje. Az országgyűlés mai ellenzéke, fájdalom nem ezt tekinti feladatának, nem a tárgyaláson lévő javaslatokkal foglalkozik, azokat nem bírálja a maga szempontjából komolyan, hanem feladatát abban véli kimeríteni, hogy a törvényhozás tanácskozását, a határozatok és törvények meghozatalát, meghiúsítsa. (Éljenzés.) — Tisztelt Közgyűlés! Nem lehet ez az ellenzéknek a hivatása különösen akkor, amikor az ország a legutóbb lefolyt általános választások alkalmával olyan politikai programnak adott többséget, amelyet az ellenzék nem vallott magáénak. A többségi alap az alkotmánynak legfőbb sarkpontja. (Zajos helyeslés.) Méltóztassanak körültekinteni és megfontolás tárgyává tenni, hogy olyan alkotmányos testület, mint amilyen ez a törvényhatósági bizottság is, miféle jogon ülne itt, ha nem a választók többségének akarata jutna érvényre. Méltóztassanak elképzelni, hogy miféle törvényesség biztosítaná ennek a közgyűlésnek határozatát, ha nem a többség véleménye lenne az. Hiszen ha nem a többség véleménye lenne az egyedüli döntő, akkor a törvényesség megbirálásánál az alkotmányos testület minden biztositéka hiányzik. Ugy áll a kérdés az országgyűlési képviselőháznak alakulása tekintetében is. Az ország megnyilatkozott és a többség a maga programja alapján kialakult.