Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-02 / 201. szám

í§ií szeptember Ú ÖÉLMAŐVa£Ö$§2ÍŐ 3 (Rudnyánszky Gyula, Oíosdy Fülöp a Ház asztala előtt állnak.) Felkiáltás balról: Helyre! Helyre! (A két kép­viselő nem távozik, mire az ellenzék percekig kiáltja: Helyre! Helyre!) Elnök: A képviselő urak szíveskedjenek he­lyeiket elfoglalni. (A két képviselő a helyére megy.) Felkiáltás jobbról: Na most boldogok! (Nagy zaj.) Darvon Fülöp: Nemzeti diadal! (Derültség. Zaj.) , Benedek János felhivja az elnököt, hogy kö­telezze a minisztereket a válaszadásra és ne tűrje az alkotmánysértést. (Ellenmondás jobb­ról.) Darvay Fülöp: Eláll! így nem lehet beszólni! (Helyeslés. Zaj.) Elnök: Az én kötelességem csak az, hogy minden hó elsején felolvastatom az interpellá­ciók jegyzékét. Ez megtörtént. Régebben külön is órtesitette a minisztereket, de mióta az ügy­rendben ki vannak nyomtatva a választ váró interpellációk, azóta ez nem történt meg. Ha azonban a Ház kivánja, ugy a külön figyel­meztetés is megtörténhetik. (Helyeslés.) Akkor a Ház ugy határoz, hogy a miniszterek külön átiratban is figyelmeztessenek, hogy milyen interpellációkra nem adtak választ. (Helyes­lés.) Következett a napirend, a mára halasztott névszerinti szavazások lebonyolítása. (A véder&reform tárgyalása.) A Ház egy órakor rátért a véderőreform tár­gyalására. Nadányi Gyula Antal Géza tegnapi beszé­dével foglalkozik. Antal gyönyörűségét találta benne, hogy sárral dobálja Apponyi Albertet és Kossuth Ferencet. Apponyi és Kosuth azon­ban elég nagyok arra, hogy egy marok sárral ne lehessen elborítani őket. Antal tudósok mód­jára ollóval dolgozott (Derültség) s idézeteket nyirkált össze innen-onnan, közbe megsebezte az ollóval a nemzet vezéreit. Zajos fölkiáltások: Nem ők a nemzet vezérei! Polónyi a nemzet vezére! Nadányi Gyula: Az ellenzék gondoskodni fog róla, hogy a kormány ki ne szabadulhas­son a mostani helyzetéből. Förster Aurél: Megbuknak, biztos! (Derült­ség.) Nadányi Gyula: Határozati javaslatot ter­jeszt be, a javaslatoknak napirendről való levé­tele iránt. Ezután részletesen foglalkozik a véd­erőreform anyagi és személyi terheivel, ame­lyek meghaladják a nemzet teherbíró képessé­gét. Azzal végzi beszédét, hogy a javaslatokat nem szavazza meg, s idézi Andrássy Gyula gróf mondását: Mégis csak jó magyar ember­nek lenni! (Élénk helyeslés és éljenzés a balol­dalon.) Az elnök az ülést két órakor rekesztette be. Torontálmegye aü obstrukció ellen. Nagybecskerekről jelentik, hogy Torontál­megye közgyűlése elfogadta az obstrukció ellen szóló feliratot. Elhatározták azt is, hogy föliratot terjesztenek a képviselőház­hoz, melyben sürgetik a liázszábályok szi­gorítását, hogy a Ház többségének munká­ját obstrukciőval megakadályozni ne le­hessen. Kitttutetett honvédkerflleii parancs­nok. Kiss Zsigmondot, a szegedi honvéd­kerület kiváló parancsnokát többször tün­tette már ki a királyi kegy. Őfelsége most az altábornagy régi nemességét megerősí­tette. Az erről szóló királyi kézirat igy hangzik: A személyem körüli minisztérium ideig­lenes vezetésével megbízott magyar minisz­terelnököm előterjesztésére Kiss Zsigmond altábornagy, szegedi honvédkerületi parancs­nok s törvényes utódainak régi magyar nemességét kegyelemből díjmentesen meg­erősítem s egyúttal megengedem, hogy a bemutatott cimert használhassák. Kelt Rad-Ischlben, 1911. augusztus 9-én. Ferenc József s. k. Khuen-Héderváry Károly gróf s, k. Szeged város is elitéli az obstrukciót! — Bizalom a Khuen-kormánynak. — (Saját tudósítónktól.) Az ország Ítélkezik -és ma Szeged hallatta perdöntő szavát arról, hogy a zavarosban halászni akarók munkát­lanságát vagy a munkára fölfegyverzettek fáradtságvárását bélyegezi-e meg. Ugy tör­tént, ahogy megjósoltuk. Szeged törvény­hatósági bizottsága óriási többséggel bélye­gezte meg ma az obstrukciót. Komoly politikai elvek harcosainak nagy tábora mellett tekintélyes számban vonultak föl a közgyűlésre a fiókobstruktorok is. Még az sem valószínűtlen, hogy győzelemben bi­zakodtak a szegedi álhazafiak, hiszen orszá­gos nevű vezéreik is nagy államférfiúi talen­tumról és közéleti érettségről tettek tanú­ságot. Az az indítvány, amelynek tárgyalására rendkívüli közgyűlést kellett összehívni és az ennek alapján készült tanácsi határozat az obstrukció elitélésével a parlamenti helyzet szanálását sürgeti. Rósa Izsó dr mondott éles logikával és komoly megfontoltsággal magvas beszédet az indítvány elfogadása mellett. Kelemen Béla dr azt szerette volna bebizonyítani, hogy az ellentábornak vagy talán neki az indítvány elfogadása ellen érvei és aggályai vannak. Ez nem sikerült. Érve­ket nem tudott előhalászni Kelemen. Egyet­len aggálya pedig az volt, hogy ő is elitéli az obstrukciót. Ez a kijelentése nagy örömet keltett a közgyűlés többségében, amely névszerinti szavazással hozta meg a határo­zatot, amellyel megbélyegzi az obstrukciót és sürgeti , a parlamenti rend helyreállítását. A rendkívüli közgyűlésről az alábbi rész­letes tudósításunk számol be: A polgármester beszéde. Általános figyelem mellett nyitotta meg Lázár György dr polgármester a rendkívüli közgyűlést. Megnyitó beszédében a követ­kezőket mondotta: — A szervezési szabályok értelmében és ennek alapján nyolcvanöt törvényhatósági bizottsági tag a tárgynak megjelölésével rendkívüli közgyűlés egybehivását kívánta és igy annak összehívása törvényszerinti kötelességemmé vált. A közgyűlést tehát megnyitom. Napirenden van Rósa Izsó dr és társai javaslatára a parlamenti obstrukció ügyében hozott tanácsi előterjesztés. Indituány az obstrukció ellen. Ezután a távollevő főjegyzőt helyettesítő Tóth Mihály dr tb. tanácsos, az ügy előadója emelkedett szólásra. — Tisztelt közgyűlés! — mondta — Rósa Izsó dr és 84 városi képviselőtársa a következő indítványt (terjesztették a tanács elé: Az ország törvényhatóságai sorra elítélően nyilatkoznak azon tanácskozási módról, mely az ország képviselőházában hetek óta folyik és amelylyel egy erőszakos kisebbség a házsza­bályok rendelkezéseivel visszaélve, minden ko­moly tanácskozást lehetetlenné tesz, a parla­mentet guny ós nevetség tárgyává alacso­nyítja le és a népképviseleti rendszer lejára­tására vezet. Minthogy Szeged város törvényhatósága eb­ben az irányban még nem nyilatkozott, de a szabályrendelet intézkedésénél fogva augusztus hónapban rendszerint közgyűlés nem tartatik, kérjük nagyságos polgármester urat, hogy a fenti értelemben hozandó törvényhatósági nyi­latkozat és a képviselőházhoz teendő fölter­jesztés tárgyalása végett még ebben a hónap­ban rendkívüli közgyűlést egybehívni méltóz­tassék. A tanács a kormány mellett. Ezt a most felolvasott indítványt a város ta­nácsa a következő javaslattal terjeszti a köz­gyűlés elé: Rósa Izsó dr törvényhatósági bizottsági tag és társai által a jelenlegi parlamenti obstruk­ció megszüntetése ügyében benyújtott indít­ványt a város tanácsa olyan javaslattal ter­jeszti a közgyűlés elé, hogy azt tárgyánál fogva sürgősnek mondja ki és mint ilyent azonnal vegye tárgyalás alá. Érdemét illetőleg pedig javasolja a tanács, hogy az indítványt egész terjedelmében elfogadván, határozza el a közgyűlés, hogy annak szellemében a zavar­talan törvényhozási tárgyalások biztosítása ér­dekében az országgyűlés képviselőházához in­dokolt föliratot intéz. Mondja ki továbbá a közgyűlés, hogy Versec város törvényhatósá­gától e tárgyban hozzá érkezett röpiratot jelen határozatával elinézettnek tekinti. Tisztelettel kérem a tekintetes közgyűlést, hogy a tanács javaslatát elfogadni méltóztas­sék. A termet zsúfolásig megtöltő nemzeti mun­kapárti bizottsági tagok zajosan megéljenezték az előadót. Még az éljenzés közben szólásra emelkedett Kelemen Béla dr, azonban, mivel Rósa Izsó dr már előbb jelentkezett az elnök nól, Lázár György dr kijelentette: — Rósa Izsó dr bizottsági tagot illeti a szó. Nagy figyelem és általános érdeklődés mel­lett emelkedett szólásra Rósa Izsó dr, a nem­zeti munkapárt elnöke. Rósa Izsó beszéde. — A már felolvasott indítvány — mon­dotta — meglehetősen körülirja azokat az okokat, amelyek bennünket a javaslat be­adására késztettek. Ennek ellenére engedjék meg nekem, hogy bár a felolvasás közben el­hangzott közbeszólások erre nem nyújtanak reményt — az ellentétes politikai pártállá­son lévő urakat is, tisztelt barátaimat megkísértsem meggyőzni arról, hogy az az indítvány, amelyet a tanács előterjesztett, helyes. Lehetetlenség az, igen tisztelt' köz­gyűlés hogy az ország polgáraiban ne kelt­sen aggodalmat az a tárgyalási mód, amely az országgyűlés képviselőházában már egy hónapot meghaladó idő óta folyik. Az ellen­zék természetes feladatát mindenütt, de kü­lönösen nálunk az képezi, hogy ellenőrizze a törvényalkotás munkáját és hogy a tárgya­lásra tűzött javaslatokat komoly, érdemle­ges vitával kisérje. Az országgyűlés mai ellenzéke, fájdalom nem ezt tekinti feladatá­nak, nem a tárgyaláson lévő javaslatokkal foglalkozik, azokat nem bírálja a maga szempontjából komolyan, hanem feladatát abban véli kimeríteni, hogy a törvényhozás tanácskozását, a határozatok és törvények meghozatalát, meghiúsítsa. (Éljenzés.) — Tisztelt Közgyűlés! Nem lehet ez az ellenzéknek a hivatása különösen akkor, amikor az ország a legutóbb lefolyt általá­nos választások alkalmával olyan politikai programnak adott többséget, amelyet az ellenzék nem vallott magáénak. A többségi alap az alkotmánynak legfőbb sarkpontja. (Zajos helyeslés.) Méltóztassanak körül­tekinteni és megfontolás tárgyává tenni, hogy olyan alkotmányos testület, mint amilyen ez a törvényhatósági bizottság is, miféle jogon ülne itt, ha nem a választók többségének akarata jutna érvényre. Méltóz­tassanak elképzelni, hogy miféle törvényes­ség biztosítaná ennek a közgyűlésnek hatá­rozatát, ha nem a többség véleménye lenne az. Hiszen ha nem a többség véleménye lenne az egyedüli döntő, akkor a törvényes­ség megbirálásánál az alkotmányos testület minden biztositéka hiányzik. Ugy áll a kér­dés az országgyűlési képviselőháznak alaku­lása tekintetében is. Az ország megnyilatko­zott és a többség a maga programja alapján kialakult.

Next

/
Thumbnails
Contents