Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-12 / 208. szám

i9Ü szeptember lá DfiLMAÖYAftOfcSZÁÖ 3 A szülök körében nagy az elkeseredés a tömeges visszautasítások miatt. Ez az elkeseredés teljesen indokolt is, mert a szabályzat szerint a fölvételi vizsgához egy évi műhelygyakorlat szükséges, ami a visszautasítás Következtében kárba vész. Ujabb egy évi műhelygyakorlat után is kétséges a fölvétel. A tanulókat tehát megakasztották a fejlődésükben. A középiskolákban telebeszélik a tanulók fejét, hogy az ipari pályára tóduljanak, az iparé a jövő és amikor egy évi előkészítő munka után jelentkeznek, hogy „én iparosnak készülők", — az orruk előtt becsukják az ipariskola kapuit. Ha ez továbbra is igy tart, az ifjúság előtt diszkreditálják az ipariskolákat, mert senkisem hajlandó évekkel visszamaradni a kétes fölvételért. Magyarország ipara és az ifjúság ipari érzékének megóvása végett haladéktalanul szaporítani kell a felsőipariskolák szániát. A képviselőház ülése. —- A tönkretett ellenzék. — (Saját tudósítónktól.) Politikai körökben általános, feltűnést kelt mindenfelé a Magyar Nemzet vasárnapi vezércikke, amely konkrét szám- és egyéb adatokkai bebizonyítja Justh Gyula kolozsvári nyilatkozatával szemben, hogy a nemzeti munkapárt nem atrocitások árán kapott a nemzettől többséget. Kimutatja, hogy a Kossuth- és Jushpárt együttvéve sem állított annyi jelöltet, hogy többséget vállalhatott volna, sőt 54 kerületben egymás ellen .is állított jelöltet. Ennek oka pedig az, hogy a volt többség, a függetlenségi párt a tavalyi választások előtt maga sem hitt a maga küldetésében, maga volt leginkább tisztában azzal, hogy a nemzet elfordult tőle és ezért nem is kapott kellő számú komoly jelöltet, noha a Justhpárt körlevélben keresett ilyeneket. A függetlenségi párt tehát a csatát tudata szerint már annak kezdete előtt rég elvesztette, mig a nemzeti munkapárt 58 kerületben egyhangúlag, 1000-nél nagyobb többségekkel 25; 500-nál nagyobb többségekkel 51 és 200nát nagyobb többségekkel pedig 66 kerületben győzött. A munkapártiak demonstrálni akárrván győzelmüknek spontán voltát, egész sor kerületben még akkor is leszavaztatták a pártjukbeli választókat, amikor az ellenjelölt már visszalépett, vagy a választás már egyébként dőlt el javukra. A munkapárt mintegy 100 kerületben8 nem állított jelöltet az ellenzékkel szemben. Ott egymást marták oly dühvél, aminőt a munkapárt az ellenzékkel szemben egyetlen kerületben sem alkalmazott. Ugyancsak feltűnést keltett mindenütt a Budapesti Hirlap azon hire, hogy a jövő évi költségvetés, amelyet Lukács László pénzügyminiszter szeptember végén, vagy október elején fog beterjeszteni, nagy meglepetést hoz a parlamentnek. Ki fog tűnni, hogy a hadügyi tételek egyáltalán nem rúgnak akkora összegekre, mint amennyit a véderő javaslat pénzügyi bírálói jósolgattak. Dé hoz a költségvetés más örvendetes meglepetést is és pedig azt, hogy kulturális és szociális célokra csaknem akkora összeg jut már a jövő évben, mint a hadügyi költségvetés fölemelt tételei. A kormány ugy látszik, megszabott összegekben kívánja igazolni, hogy kulturai és szociális haladásunkat ép annyira szivén viseli, mint a véderő szükségesnek mutatkozó fejlesztését. A képviselőház mai ülését szakadatlan névszerinti szavazás emésztette föl. Az ülés az Erzsébet királyné emlékére tartott istentisztelet folytán csak tizenegy órakor kezdődött Kabos Ferenc elnöklésével. Bejelentette az elnök, hogy a kolozsvári e. m. k. e. ünnepén Berzeviczy Albert vezetésével nagyobb küldöttség képviselte a Házat. Ezt helyeslően tudomásul vették. Bemutatta az elnök Torontál-, . Nagykiiküllő-, Bars- és Aradvármegyék föliratait az óbstrukció ellen s Budapest székesfővárosét a sajtószabadság biztosítása érdekében. Ráth Endre elleninditványa folytán a négy első föliratnak a bizottságokhoz való utasítása dolgában névszerinti szavazás lesz. A Ház többsége azután névszerinti szavazással elvetette a szolnokmegyei és székelyudvarhelyi föliratok dolgában az ellenzék részéről beterjesztett elleninditványokat s az elnök az ülést két óra előtt berekesztette. A tüdővész pusztítása. — Korányi Sándor báró könyve. — (Saját tudósítónktól.) Nem mond uj dolgokat, mégis megkap és elrémít bennünket Korányi Sándor báró egyetemi tanár könyve, mely csak pár nap előtt látott napvilágot. Szomorú statisztikát tartalmaz ez a könyv, különösen ránk magyarokra, akiket egész Európában a legjobban pusztít a tuberkulózis. Különösen minket, szegedieket érdekelhet a könyv tanulsága, mert hála kitűnő egészségügyi viszonyainknak, minket különösképen kedvel a tuberkulózis és mégis tehetetlenek vgyunk vele szembe és nem is gondolunk arra, hogy jó lenne, vagy kellene ez ellen védekezni. Országszerte széles körijén akció indult meg a tüdővész elleni szanatóriumok épitésére. Mi hallgatunk és hallgatunk és eszünkbe sem jut, hogy Szeged és Délvidék lakossága részére szanatórium létesíttessék. Lássuk csak, mit mond a tudós profeszszor könyve a tüdővész pusztításáról. A könyv szerint esztendőnkint nyolcszázezerre teliető Európában a tüdővészben elhalt emberek száma. Ebből Magyarországra mintegy hetvenezer esik. Hayward számitása szerint Angliában — ahol a tuberkulózis halálozás Magyarországnak épen egyharmada — a tüdővész. az ember átlagos élettartamát harmadfél évvel teszi rövidebbé. Gebkard szerint a harminc esztendőnél fiatalabb munkaképtelen férfiaknak és a huszonöt évnél ffatalabb munkára képtelen nőknek nagyobbik fele tuberkulotikns. Hamburger ugy találja, hogy a Berlinben 1904-ben elhalt anyák száz gyermeke köziil az összeíráskor élt nyolcvannyolc, ha az anyák nem haltak meg tuberkulózisban, inig lia a halál oka tüdővész volt, száz gyermek közül csak ötvenhat volt életben. Ezekből az adatokból szomorú képet alkothatunk afelől, hogy milyen súlyosan nehezedik az emberiségre a tuberkulózis átka, mennyire befolyásolja az élettartamot, a munkaképességet, a gyermekhalandóságot és ez a kép még szomorúbb lesz akkor, ha tekintetbe vesszük a tuberkulózis erős ragályosságát, esztendőkig tartó lefolyását, mely idő alatt a beteg és szenvedő emberek megfertőzik az egészségeseket is. A berlini Frenkel összeállításából kitűnik, hogy Poroszország 10,000 lakosa köziil 1878-ban tüdővészben 330 lialt meg. Ezzel szemben 1909-ben 10,000 ember közül a tuberkulózisban elhaltak száma 160. Harmincegy esztendő alatt teliát a tuberkulózis-halálozás felénél mélyebbre szállott alá. Magyarországon azonban épen fordított az arány. Nálunk a statisztikai kimutatások szerint a tuberkulózis-halandóság nő. A statisztikai kimutatások szerint Magyarországon állítólag 1895-ben 53,722 és 1905-ben 89,120 ember halt meg tüdővészben. Tiz esztendő alatt teliát 35,398 emberrel növekedett a tuberkulotikns halandóság. A könyv arra is megfelel, hogy kik között pusztít leginkább a tiidővész. Egy és ugyanazon évre vonatkozó statisztikák mutatják, hogy a nehéz fizikai munkát végző és rosszul táplálkozó munkásnép közt erősebben pusztít e betegség, mint azok közt, akik jobb módban élnek. Thirring Gusztáv szerint tízezer emberre Budapesten kétszázkilenevenliét, tuberkulózis-halál esik, ha egykét ember lakik egy szobában. Mig például ha öt-hat ember lakik egy szobában, a tuherkulózis-mortalitás eléri az ötszáznegyvenhetet. Ez természetes is, mert a szegónysorsu emberek levegőtlen, sötét kis lakásokban laknak és nem tudnak nagy gondot fordítani a tisztaságra sem. Épen ezért kellene valamit tenni ezen a téren. Elsősorban, mint emiitettük, egy szanatóriumot a tüdőbetegek részére, és másodsorban, ha ugyan nem először intézkedéseket a még egészségesek részére. Munkáslakásokat, szép, tiszta, világos, levegős lakásokat a munkások részére. Terület van bőven és ha nem is nyerekednek rajta, semmiesetre sem fizetne rá a város. Mert szociális téren nem sokat várhatunk, — a városnak kellene gondoskodni róla, még pedig minél előbb, mert nem okvetlenül kell bevárnunk, amig minden más város megelőz bennünket. Kolera-statárium. — Két hétre elzárják a Dunát. —(Saját tudósítónktól.) A rettenetes rém, a kolera — most már kétségtelen — ott úszkál a Duna szennyes vizében, amelyből halált, veszedelmet isznak meggondolatlan matrózok. Ma is vittek néhány ilyen szerencsétlent a járványkórházba, a kikötőben veszteglő uszályokról. Az orvosi vizsgálat több bacillus-gazdát is talált, akik széthurcolhatták az infekciót a fővárosban. A hatóságok belátták, hogy a rendeletek gyártása silány vé dekezés a kolera ellen és Vázsonyi Vilmos indítványára szociális jelentőségű intézkedéseket fognak tenni. Megszüntetik a túlzsúfolt és piszkos lakások veszedelmét és a szegény népnek meleg levest fognak kiosztani. A tiszti főorvos figyelmeztette a hajóstársaságokat, hogy a maguk hatáskörében tiltsák el alkalmazottaikat a fertőzött Duna vizének használatától. (Kolera-rendeletek.) A belügyminiszter a hivatalos lap vasárnapi számában két rendeletet tett közzé. Ezekben megszabja azokat az árukat, amelyeknek Olaszország felől és Törökországból tilos a behozataluk, ilyenek: használt fehérnemüek, törlőrongy és papírgyártásra szánt rongy. (Négy uj kolerás.) Még kilencedikén beszállították a budapesti járványkórházba Grekó Sándorné Kapitány Rózát, a Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság 652. számú uszályán dolgozó matróz feleségét. Az asszony, akiről időközben megállapították az ázsiai kolerát, tegnap délután hat órakor meghalt. Kivüle négy-öten tartózkodnak még az uszályhajón, köztük Grekóné Sándor nevü fia. A gyereknemü, ócska és viselt ruha, használt ágyról, aki különben egészséges, megállapították, hogy bacillushordozó. A kis Grekó Sándoron kiviil még egy bacillushordozó van a Gellért-kórházban: Mélái Ferenc 30 éves napszámos, akit a vágóhídi barakkból vittek be, mert együtt volt a kolerás Bihari Józseffel. Vasárnap délben a Szentendre előtt álló Budapest nevü kotrógépen rosszul lett Kupicza Mihály hajóslegény, összeesett, görcsök lepték meg és hányt. A beteget Imre nevü fia csónakba tette és átvitte az újpesti rakpartra, a Fleischmann-féle kavicstelepre. Nyomban értesítették az V. kerületi tisztiorvost, aki a beteget, minthogy a tünetek alapján kolerásnak minősítette, bevitette a járványkórházba. Ugyancsak a Budapest kotrógőzösön rosszul lett Gerebes Ferenc 24 éves hajós, aki a hármas számú uszályhajón lakott. A vizsgálat pozitív kolerát állapított meg, ami még valószínűbbé teszi, hogy Kupicza Mihály ázsiai kolerában betegedett meg. Kupicza elmondotta, hogy ő és családja