Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-10 / 207. szám

1911 szeptember ÍO bÉLMAGYARORSZÁG 11 KÖZGAZDASÁG Vidéki pénzintézetek válsága. (Saját tudósítónktól.) Egyszerre két vidéki pénzintézet ellen támadt run. Sőt egy har­madik is olyan válságos helyzetbe került, fbogy vagy a csöndes fölszámolás, vagy a buzié veszi át szerepét. Egyidejűleg épen elég inárom fizetési zavarokba jutott vidéki pónz­tózet esete ahoz, hogy a vidéki bankoknak első vezetésében, a fővárosi pénzpiaccal való viszonyába beletekinthessünk. Állandóan támadás éri a vidéki pénzinté­zeteket, hogy vállalkozni nem mernek, ipar­vállalatok finanszírozásába nem bocsátkoznak s csak szigorúan az aktir bank üzletágakat kultiválják. Akik ezért őket váddal illetik, két körülményt nem vesznek figyelembe. Az egyik a bank tőkéire vonatkozik, a másik pe­dig a vállalkozási alkalommal áll összefüggés­ben. A vidéki intézetek egy tekintélyes része ugyanis olyan minimális tőke fölött rendel­kezik, hogy azt teljesen leköti a bank folyó üzlete s iparvállalatok finanszírozására nem jut belőle. A főváros ugyan reeszkompt ut­ján szivesen bocsát hitelt a vidék rendelke­zésére, csakhogy ez a visszleszámolási hitel drága s a jól vezetett intézetek óvakodnak ezt a hitelt túlságosan igénybe venni. Külö­nösen is a vidéki kezdő iparvállalatok luk­rativitásához kétség fér s kockázat ilyen vállalat finanszírozásába belekezdeni. Ami jó vállalkozás van a vidéken, ott úgyis a ban­kári teendőket a fővárosi pánzintézetek lát­ják el. Az apró ós küzdő kicsiny vállalatok pén­zeléséhez fővárosi pénzintézetek nem kezde­nek, ellenben valóságos szelid nyomást gya­korolnak a vidékre, hogy a reeszkomt utján rendelkezésűkre bocsátott hitelt minél na­gyobb mértékben vegyék igénybe. Ez a túl­ságos hitelnyújtás ásta meg a sirját a Dévai Hitéibanknak is. Ha a fővárosi pénzintézetek a hitelnyújtás gyeplőjét rövidebbre fogják, akkor nem került volna válságba egyik bank sem. Okszerűbb és praktikusabb finanszíro­zási politikát folytatott volna az a vidéki bank, amely korlátlan hitelt a fővárosi pia­con nem élvez. Csakis a nagy verseny az oka annak, bogy a fővárosi bankok nem ismernek ha­tárt a visszleszámitolási hitel terén és ked­vezőbbnél-kedvezőbb ajánlatokkal áraszszák el a vidéket. Ebből a három esetből épen elég tanulság vonható annak konstatálására, hogy a túlhajtott alapitási láz, a pénzinté­zetek nagy versenye a gazdassági élet min­den vonalán érezteti kedvezőtlen hatását. (—) Agyagipari kiállítás és árusítás. A kereskedelemügyi minisztérium által a sze­gedi agyagiparosok továbbképzése céljából ki­küldött szaktanár Farkazhásy Fischer Vilmos vezetésével rendezett négy havi tanfolyam be­fejeztetett.E tanfolyamon készült népeis fes­tésű használati ós dísztárgyak ki vannak ál­litva a „Szegedi iparosok festékáru szövet­kezetének" Mórei-utca 6. számú raktárhelyisé­gében és kirakatában. Ezeknek az Ízléses tár­gyaknak most már állandósítva lesz az árusí­tása ebben az üzletben. (—) Cégváltozűsok. Kelemen Márton mű­szerész cégét bejegyeztette, — az „Agrária" paprika- ós termónykereskedelmi részvénytár­saságnál fölszámolókul Fischer Aladárt ós Löhl Miksát bejegyezték. (—) Országos vásárok. Szeptember 10-én Apátfalván, Kiskundorozsmán, Szőregen, 11-én Bácson, Bácsalmáson, Kiskunhalason, Magyar­pécskán, Martonoaon, 12-én Nagyváradon, Ti­szakálmánfalván, Ujverbászon, 14-én Magyar­szentivánon, 16-én Gyertyámoson, Nagykikin­dán, 18-án Baján, Csantavóren, Orsován, Szen­tesen, Törökkanizsán, 20-án Bicskén, 21-én Szerkereszturon, 22-ón Németbogsánon, 23-án Kisjenön, Pancsován, 24-én Békésen, Gyoro­kon, Lippán, Perjámoson, 25-én Hódságon, Kecskeméten, 28-án Temesváron, Tiszalökön, 20-én Csókán, Resicabányán, 30-án Moholon fartan »k yásárokat. Budapesti gabonatőzsde. A határdőpacön újból javult az rány, mert a spekuláció a szárazság következtében az egész vonalon folytatta a vásárlást. Egy óra­kor a következők voltak a záróárfolyamok: Buza áprilisra 12.21—12.22 Buza októberre 12.01—12.02 llozs áprilisra —. .— Rozs októberre 10.31—10.32 Tengeri májusra 8.45— 8.46 Tengeri augusztusra •—.— —.— Zab októberre 9.46— 9.47 A készáru vásáron 10 fillérrel nagyobb áron mintegy 40,000 mm. buza kelt el. A többi cikk nagyobbára változatlan A budapesti értéktőzsde. Szeptember 9. A mai előtőzsde iránya meg­lehetősen lanyha volt, amit a berlini és new­yorki tőzsde tegnapi lanyha jelentésének le­hetett köszönni. A piac mindazáltal nem ve­szítette el ellentálló képességét, sőt végül, mi­kor az eladó-kedv kisebbedett, némi csekély javulást is tapasztalhattunk. Történetesen a médió közelsége és az a körülmény, bogy ma van a hét utolsó napja, kissé kiélesifette a helyzetet. A készárupiacon a magyar cukor­iparrészvény újra 50—60 koronával drágult. — Kötöttek: Magyar hitel 841.25—843.— Osztrák hitel 649. .— O. m. államv. —. .— Jelzálogbank 485.25—486.— Leszámitolóbank —. .— Rimamurányi 689. 690.25 Kózuti villamos 810.50—812.— Városi villamos 418.25—419.— Hazai bank 311. 311.50 Magyar bank 735. 735.25 Viktória Pannónia Weitzer Beoesini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Ganz vasbntő Magyar villáin. Atlantiku 684.50—667.— 834. .— 504.­-505.— REGÉNY. A vihar. — Egy orosz barrikádharcos regénye. — Irta M. Arzybasew. 9 Könnyű, de fagyos elborzadás rezgette meg kövér, lompos testét. — Ments isten, jobb, ha nem tudják — mondta megadóan intve kezével s nem akart többé erre gondolni. Vissza akarta fojtani fájó, hideg érzését s a lefolyt nap mindenféle kisebb, nyugodtabb benyomásait próbálta fölidézni. Kezdetben ez nehezére esett, mert mig rajta volt, hogy másvalamire gondoljon, kinos bizonyossággal kötötte le a tudat, bogy válaliol mélyen, lelkének legelrejtettebb zu­gában egy mindennél jelentősebb, leverő gon­dolat vibrál. De aztán megenyhültek gon­dolatai és önkéntelen kalandoztak másfelé. Kontsajewre gondolt, őt látta; mulatságosan zavart, fiatal arcát, sipkája fejébe nyomva, elől szabadon marad puha, a homlok fölött kissé göndörödő baja. A csöndes, sötét éjsza­kában tisztán állott előtte barátjának alakja. — Sinotskához megy . . . Természetesen! — gondolta halk sóhajjal s a meghatottság és gyöngédség hirtelen fölbevülésével nyúj­tózott el. — Ki tudja, hol leszek én már, mi­korra kivirágzik ez a szép, fiatal szerelem. Félig lecsukott pillái alól valami meleg nedvesség szivárgott elő. Mély elfogódottsá­got érzett. Fölnyitotta szemeit, idegesen hánykódott az ülésen s a sötétben elmosódó ablaktáblákat nézte. Saját élete tiint eléje hirtelen: A sok kór­ház, a száz meg száz szenvedő ember, aki annyiféle módon elpusztult, Sinotska iránt érzett titkos, szégyelt szerelme, a billiard, a játékosok mohó arcai, a golyók finom össze­koppanása, a vendéglő avas sörszaga, legény­lakásának folytott, savanykás levegője. Fájt most neki ezekre gondolni és könnyekig ha­tott reá. — Uram! — szólalt meg egyszerre a kocsis. Lawrenko lassan emelte rá szemeit s csak nehezen szakadt el gondolataitól. Aggodalmaskodó, mogorva paraszti arc tekinreit le a bakról, vonásait alig lehetett kivenni a sötétben. — Mit akarsi? — kérdezte Lawrenko renyhén. Igaz, bogy holnap kitör a forradalom és ágyúval pusztítják az embereket? — Lehet . . . A kocsis fülelt; mintha várna még vala­mit, figyelte az ajkát . . . Az utca elhagyottan állott. A kerekek külö­nös lármával dübörögtek a kövezeten. — Ej, micsoda dolog ez — mormogta a ko­csis maga elé. (Folytatjuk.) Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hírlap- és nyomda vállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota Tisztelettel tudatjuk a mélyen tisztelt vevőiakkui és a n. é. közön­séggel, hogy női kalap-üzle­tünket tetemesen megnagyob­bítva, Iskola-utca 10. szám alól Iskola-utca 17. szám alá he­lyeztük át. — Áruink minőségéről és áraink jutányosságáról kérjük a n. é. közönség szíves meggyőző­dését. — ÁlÉliiíósüíi jutányos árus esiliözfiitetneli. Tisztelettel Herényi és Társa. GyászKalapoh 24 óra olaít eszKözöIíeíneh. Magyar királyi államvasutak fizletvezetőségétől Szeged. 33243/911. szám. Pályázati hirdetmény pályaföntartási fák szállítására. A magyar királyi államvasutak szegedi üz­letvezetősége ezennel nyilvános pályázatot hir­det a vonalain 1912. évben szükséges pályafön­tartási fanemüek szállításának biztosítására. A jövő 1912. évben szükséges mennyiségek a szegedi üzletvezetőségtői díjtalanul megszerez­hető ajánlati mintában és méretkimutatásban vannak kitüntetve. A szállításra vonatkozó részletes föltételeket magában foglaló ajánlati fölhívás a magyar királyi államvasutak szegedi üzletvezetőségé­nél megszerezhető és a magyar királyi államvasutak igazgatóságánál és üzlet­vezetőségeinél megtekinthető. Ugyancsak az emiitett hivataloknál tekinthetők meg hivatalos órák alatt a szállításra vonatkozó általános és különleges föltételek is, mely utóbbiak a ma­gyar királyi államvasutak igazgatóságának budapesti nyomtatványtárából megszerezhetők. Az általános föltételek ára 50, a különlege­seké pedig 30 fillér davabonkint, amelyhez postaszállitás esetén bérmentesítésre még 20 fillér beküldendő a nevezett hivatalhoz. Az iveukint egy koronás okmánybélyeggel ellátott ajánlatok ezen külcimmel „Ajánlat a 33243 . sz. pályázati hirdetményben kiirt anya­gokr a" 1911. évi szeptember hó 30. napjának déli 12 óráig a magyar királyi államvasutak szegedi üzletvezetősége I. osztályának főnö­kéhez benyújtandók, vagy postán beküldendők. Bánatpénzül az ajánlott anyag értékének 5i százaléka készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban 1911. évi szeptember hó 20-ik napjának déli 12 órájáig a sze; edi üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál leteendő, eset­leg posta utján beküldendő. Az ajánlati fölhívástól eltérő, szabálytalanul kiállított, az ajánlattevő által alá nem irt, javí­tott vagy vakart szövegű sértett, vagy pecsét­tel le nem zárt borítékba helyezett, elkésve vagy táviratilag tett és oly ajánlatok, ame­lyekre nézve bánatpénz le nem tétetett, figye­lembe nem vétetnek. Szeged, 1911. évi augusztus hóban. Az üzletvezetőség. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Next

/
Thumbnails
Contents