Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-08 / 179. szám

4 ... DELMAGYARORSZÁG 1911 augusztus 8 1911 au Ugyanígy történik, amint olvassuk, Nagyváradon s a vidék több nagy városában is. Lassanként a vidék törvényhatóságainak nagy része meg fog szólalni, hogy a nemzet lelkiismeretét állítsa azok elébe, akik a közvéleményre mernek hivatkozni, amikor a hatalomért indított hadjárathoz a legellentétesebb elveket és a legkülönbözőbb elemeket csoportosítják. Aztán lássuk : folytatják-e a vakmerőséget azzal, hogy a törvényhatóságok önérzetes és határozott tilalmával szembeszálljanak ? Mammutmaradványok Csongrádmegyében. — Őskori leletek. — (Saját tudósít ónktól.) Egyszerre két helyről is jelentik, hogy a tudományos világra rendkivül becses, ritka leletekre akadtak. Ezek egyike Szentes vidékén, a csongrádmegyei Vezseny község határában van és pedig nem kevesebb, mint nyolcezer éves mammut csontvázak. Természetrajzi szempontból óriási jelentőségű ez a lelet, melyet Vezseny község határában, a Tisza medrében födöztek föl. Az óriási mammut csontok egyike a világ legritkább őskorszakbeli emlékeinek, mert az egész világon alig egy pár helyen akadtak ilyen leletre. Igy Oroszországban, a Ruhr folyó medrében akadtak mammutleletre és az amerikai Egyesült-Államokhoz tartozó Alaszka félszigeten találtak még ilyen becses természetrajzi ritkaságokat. Akkortájban óriási szenzációt keltettek ezek a fölfedezések, melyeknek hire bejárta az egész világsajtót. Minden régész, minden muzeum irigykedve gondolt a szerencsés urszágokra és muzeumokra, melyek a kivételes ritka őskori leleteket természetrajzi ritkaságaik közé sorozhatják. Most ujabban csak Magyarországon födöztek föl ilyen csodás ritkaságokat. Nem is járta be a hire a világsajtót, sőt még a magyarországi sajtó is alig vett róla tudomást. Ez azonban mit sem változtat a dolgon és kétségtelen, hogy a szentesi vármegyei muzeum kitűnő fogást csinált, amifétis imádatban tulteszünk holmi afrikai bennszülötteken, mi magyar benszülöttek. Mert a fétis imádat ad engesztelést nékünk, mi különféle fétiseket ismerőknek. Mert már semmiben se hiszünk, se e világban, se a másvilágban. Csak a fótistárgyakban. Ezekben önmagunknál is jobban hiszünk. A régi egyházi, a régi magyar vallásos élet elfajult lassankint. Azaz elfajulásnak nem is mondható változásokon jutott át. Kiveszett, elveszett javarésze. A magyar ember évszámra, emberöltőre nem magyarázza az istent és az ő titkait. Az isten fog-.Ima arra való, hogyha dühös, ha elkeseredett, ha levert, ha kijátszók, ha elhagyják, legyen káromkodásba való sallang. A pápát akkor emlegeti, ha a száját szidja mások, mindenki helyett. A magyar ember vallásában, hitében egy töredék maradt csak meg fantasztikus erővel, a világán áthatoló misztikummal: a fétis. Csak ez! Avagy nem a leghatározottabb fétis imádás-e az, ahogy a Fekete Mária elé leborulnak, néki koronákat, gyertyákat, más tárgyakat áldoznak, ahogy hozzá imádkoznak, ahogy megérintik, ahogy az ő — a kép — segítségét várják minden más mellőzésével ! Könnyű ezt istennek tetszőén magyarázgatni, de tessék, de nehéz a magyart megnézni, uj papok és ó áldozati bárányok, amikor a Fekete Mária előtt imádkozik. Tessék megtekinteni és mórlegelni mennyi gyötrődésen, kínokon vergődnek csak kor a többifőskori állatcsontok között két mammut agyart is megszerezhetett, melyek egyike hét és fél méter hosszú és egy métermázsa sulyu. Egy mammut fog is van a többi között, mely több kilógrammot nyom. A szentesi vármegyei muzeum részint potom vételáron, részint ajándék utján jutott a nagybecsű őskori emlékekhez. Nagy érdeme van a leletek kiásatása és megszerzése körül Csallány Gábor vármegyei muzeumi igazgatónak, Torday Lajos főgimnáziumi tanárnak és Győri Béla vezsenyi községi főjegyzőnek. A másik nagybecsű, magyar leletek nem őskori, csak ókori eredetűek és történelmi szempontból rendkivül becsesek, mert a római időkből valók és a kor, valamint a nép életére értékes kortörténelmi adatokat szolgáltatnak. Ezen leletek szintere Dunapentele, ahol Heckler Antal dr egyetemi magántanár, nemzeti muzeumi segédőr már évek óta folytat ásatásokat. Dunapentele területén a római időkben igen fontos sírhely volt. Heckler Antal dr ásatásai közben nem rég egy hatalmas kőépület romjaira bukkant, amely valaha laktanyául szolgálhatott s valószínűleg Krisztus után a IV. században tüz pusztította el. A lángok martalékává lettek á laktanyában fölhalmozott római sisasok is, amelyek a tüz következtében és idők folyamán alaktalan tömbbé váltak. A leletet a Nemzeti Muzeum laboratóriumába szállították be, ahol hosszas munka után egyes alkatrészekből négy sisakot rekonstruáltak. A sisakok ezüsttel vannak boritva és a bélésük bőrből készült. Két félből állanak, amelyekről a tarkó ós fülvédők lógnak le. Ilyen sisakokat keleten készítettek s ezideig mindössze két helyen Augsburg mellett és Wormsban találtak a dunapenteleiekhez hasonlókat. Valószínűleg sziruszi csapat viselte a sisakokat. A pápa egészsége. Rómából jelentik: A pápa állapotában határozott javulás állott be. A pápa tegnap már reggel hat órakor fölkelt s hót érakor misét mondott. A mise után a kertbe vitték, ahol délelőtt tizenegy óráig tartózkodott. át, amig járó földekről elgyalogolnak a fétistárgyhoz, mennyi szenvedéseken, dantei fejezeteken jutnak át a folyosókon, a templomban, éhozve, kőre rogyva, félmeztelenül, piszokban fulladozva, legtöbbször tüdőbajokat, vér, csontveszedelmeket kapva ! Tessék megnézni, meglátni, meghallgatni, hogy biznak, mennyi kizárólagos módon egyedül csak a fótistárgyban biznak! És boldogok ilyenkor azok. Évszámra nyögnek, kínlódnak, vesznek, kivándorolnak vagy koporsóba vetik ágyokat. De nem biznak senkiben, belátták, mindhiába. Annyi levert, ól. hetetlen, az életet minden mindegy filozófiával vevő em berek sehol sincsenek, mint a magyar vidékeken. Dühöng a földéhség: tűrjük, mondjuk, muszái, segitünk igényölésekkel, sok alvással, egykével, az asszonyok lekötik az emlőiket, nehogy gyermektáplálásra fejlődjön. Maradunk kulturátlanságban, tipikus magyar viszonyok közt, elfojtott békességben: ahogy mindmáig meg lehettünk, eztán is. Minden mindegy. Csak a fétis nem egy! Csak ezt válo. gátjuk meg! Csak ebben bizakodnak. Fekete Mária képe még segíthet, A kultura nem. A fétishez járulhatunk szent megigazulással, fatalizmussal, isteni ihlettséggel. A tudományhoz' a művészethez, a forradalom szelleméhez nem! Hisz a fétisimádatban van a tudomány is, a művészet is, a boldogság is. Ilyenkor a nagy fótistárgyat körülvesszük kis fótistárgyakkal, például föláll egy magyar, tisztes férfiú és kiA képviselőház ülése. — Kidobták az obstrukció gyékényét. — (Saját tudósítónktól.) A ház legtöbb üléséről legokosabb dolog volna nem irni. Rekordszerüen unalmasak. Az ellenzék ha nem csinált botrányt, ugy viselkedik, mint sok rossz fonográflemez. Ugyanazt a nótát fújják mindig kopottabb hangon. Csak néha rendeznek korcsmai jelenetet, mikor a hőmérő is 48-as. Héderváry grófnak a választói jog reformjára vonatkozó körlevelét, mely az ország összes néprétegeit nyilatkozatra szólítja, a parlament minden pártja rendkivül fontos és jelentőséges lépésnek tartja. A sajtó különösen a radikális irányok orgánumai ily értelemben méltatják, sőt üdvözlik a kormány elhatározását, mely az ellenzék sorai ban látható zavart okoz. Mert egyszerűen kihúzza az obstrukció alól a gyékényt, az ország immár tisztán látja, hogy a kormány ép ugy akarja és sürgősnek kezeli a választói reformot, mint az ellenzék. De mint az ellenzék sem mondta meg eddig, hogyan akarják keresztülvinni, ugy a kormány is előbb hallani akarja az ország véleményét. Parlamenti körökben arról beszélnek, liogy találni kell egy módot, mely lehetővé teszi a vélemények tisztázását, mert az obstrukció bevallott célja az volt, hogy a kormánytól garanciákat nyerjenek a választói jog kiterjesztésére. Mindkét táborban vannak a reform részleteire vonatkozóan eltérő nézetek, mindkét fél érdekében áll tehát, hogy a nézetek tisztázódjanak ós az ellentétek gyengítessenek. Ha az ellenzék ilyen tisztázásba bele nem megy, nyilvánvalóvá válik, hogy az obstrukciónak kizárólag kormánybuktatása a célja és nem lehet kétséges, hogy az ország fontos érdekeivel yzött ilyen lelkiismeretlen játékra mi lesz a felelet. A hétfői házülósről ez a tudósítás szól: Az ülés tiz óra után kezdődött. Elnök-. Kabós Ferenc. jelenti, hogy látta az istent, megjelent néki szűz Mária és fóléjszaka, százszámra hallgatják, a szemükben isteni szikrával, ott a Mátyástemplom előtt levő szobornál. Ahogy pénteken én is hallgattam. Fölugrik egy falusi, ráncos hisztérika, hogy: az olvasónak olyan ereje van, hogy legyőzi a Sátánt ós megőriz minden gonosztól, nem fog rajtunk a tüz, a viz, lia 9 mienk lehet, nem fulad az a Tiszába, akinek * nyakában van. Igy mondta és el is hitték neki, mert fölszólitására negyvenhárom darab olvasót adott el, husz perc alatt. Föláll a harmadik és Fekete Mária képének csodáiról beszél és rohannak a kép alá, két óráig várnak az előttük térdeplőkre, hogy utánuk megcsókolhassák a kép keretét. De jön a kolduló barátid fölemelkedett már salómóhelyzetóből a temploCl főkapunál ós beszél a földi ós mennyei kincsekről. Különösen a mennyei kincsek értékérőlMert a földi kincsekbon igen megfogyatko2' tünk, abban már nem hiszünk, nem bizunk, csak a fótistárgyakban remélünk, feléjük i°r' dúlva, eléjük borulva, mi magyarok, uj magy9' rok, fótisimádók, rosszabbak és nyomoruU'ab' bak sok pogányoknál, kik észre se vehetjük' ha Dante Divina Comediájának egy-egy feje7'6 tét eljátszuk . . . életünkhöz ölelve, szivünké1, fogva, jaj, hogy zokogva! Szalag János.