Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-06 / 178. szám

14 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 julius 30 1011 ai kedés a politikában, olyan hanyatlás a közízlésben. A sokak kezdenek uralkodni s velük jut uralomra az ő türelmetlen és felszínes ízlésük, melynek egy órán belül is húszféle változatosság kell, de a husz közül egyszer sem olyasmi, amin gondolkozni kell olyankor, amikor az ember amúgy is fáradt és agyondolgozott. A garasos újságoknak hasonlíthatatlanul nagyobb a példányszáma, mint a két vagy háromgaraBosoké s ez a verseny ellentállhatatlanul nyomja a háromgarasos újságokat is a garasosság, az amerikaiasság, az irodalmatdanság felé. S ugyanilyen ostrom kezdi kerülgetni a -színházat is. A népnek tulajdonképen olyan színház kell, mint aminők újságban a gara•sos újságok. S a varietében ezt kapja meg •3 a varieté, amily mértékben vissza fogja szorítani az irodalmi színházakat, azon mértékben csalja majd át deszkáira a nagy színészeket. S ez az ő számukra nem lesz olyan kellemetlen,sőt végzetes, mint aköltőujságirók számára az újságok elamerikaiasodása, Mert a darab-szinész s a varieté-szinész közt nincs az a lényegbeli különbség, mint a költő s az ujságiró között. A szinész egészen otthon lesz ott, ahol egy félórán belül három főjelenet játszhatik s nem kell már ezelőtt s még ezután egy-egy órát ágálnia, sem versenytársakkal osztozkodnia a közönség érdeklődésében. Ez a legnagyobb, legkomolyabb, legszorgalmasabb, legbecsvágyóbb szinésaek számára is megváltás lesz — nem szólva arról, hogy nem minden tehetség komaáy, szorgalmas és becsvágyó ós volt valanri tipikus abban a Vörös nevü basszistánkban, ki egy szép nap elcsapta magától az Operát, Wagnert, a tanulást és a próbákat s elment magyar nótát danolni ingujjban, bor mellett, próba és tanulás nélkül. A született újságíróknál s a született színészeknél az ő legbelsőbb hajlandóságuk találkozik a közönség legtitkosabb érzésével. Az irodalmiság feje felett egymásra találnak, amihez csak egy bátor mozdulat kell még (s ezt a bátorságot hamar meg fogják találni, mert nem kell oda sok bátorság, ahol nincs kitől félni), hogy végképp kilökjék maguk közül s pláne maguk fölül az irodalmat. Az irodalom legyen olyan szép, amilyen csak tud, de nekik hagyjon békét, mert egyéb dolguk van. Egyéb dolguk van, mikor dolgoznak, de még sokkal inkább, mikor kedvük szerint akarnak mulatni vagy érdeklődni, vagy izgatódni. Ignotus. Madridi élet. Madridból irják: Madrid, melyet II. Fülöp király akkor tett Spanyolország fővárosává, mikor a nap sohase áldozott le biroda'mában, mértani középpontja annak a négyszögnek, molyet Ibériai-félszigetnek nevezünk. Madrid tehát középpontja Spanyolországnak. Itt fut össze az ország életnyilvánulásának minden idegszála. Itt hozzák a törvényeket, itt van minden nagyobb vállalatnak, mint bánya-, vasút-, hajózó-társaságnak a székhelye, itt van a kormány, itt az udvar. A főváros az egész országra nézve mértékadó. A legjobb színdarab se tud sikert aratni, ha madridi közönség nem fogadja el; nem olvassák azt a könyvet, melyen a madridi bírálók pálcát törtek; ismeretlen marad az olyan ujságiró, aki madridi lapba nem ir. Hiába kísérli meg néhány nagy és gazdag város, mint Barcelona, Valencia és Bilbao, melyek állandóan a Madridtól való elkülönülés lázában égnek, hogy a főváros diktáló uralma alól fölszabaduljanak. Sehol Spanyolországban nem találni olyan jó élelmiszert, mint Madridban. Ha az országot pókhálóval hasonlítjuk össze, a középpontjában ülő, mindent magához szivó /pók — Madrid. Az ország minden részéből Madridba vándorol minden élelmiszer, mert a legjobb is épen csak hogy jó neki. Guadarrama fensikjai neki küldi a teheneit, ökreit, borjait és bárányait. Etremandura a disznait. Mellékesen szólván, olyan zamatos, izes báránypecsenyót, aminőt Madridban ehetik az ember, szóles e világon nem kap. A spanyol sonkáról külön fejezetet lehetne irni, valami keveréke a prágai ós kassai sódarnak; az ország északnyugati csücskén levő Galícia ós Ausztria, a déli részen levő Andalúzia s a tengert nem érintő Aragónia tartományokból szállítják. Granada hires Alhambrájáról ós sonkájáról. Toledó kardjáról és cukorkáiról. Aranjuez szép napjairól ós spárgájáról. Szevilla borbélyáról ós kalácsáról, Kordova mecsetjéről ós füstölt kolbászáról. Szalamanka egyeteméről és sajtjáró). Mintha csak mindezt a várost ari a teremtették volna, hogy Madrid gyomrát megtöltse hires termelvónyeiről. A már emiitett Guadarrama szállít azonfelül pulykát és vadat, jobbfajta konyhakert-vetemónyt pedig Valencia és Murcia; Ra Riójából és Navarrából való a jellegzetes vörös borsoshurka, mely a spanyol nemzeti husievesnek megadja az izét; Gandia gyümölcsről, Logrono az édes spanyolborsról gondoskodik. A baskok földje és Galícia mellett morajló tengerből való a tőkehal, mely egyetlen nagyobb madridi vacsoráról se hiányozhatik, a szardínia ugyaninnen származik. La Kurona ós Szantander látja el a madridi piacot tengeri rákkal és osztrigával, a lazac Galícia folyóiból kerülközik. Lazacot ebben a tartományban oly sokat fogtak, hogy a hatóság rendeletet adott ki, melynek értelmében a szolgák ós szolgálóleányok, számára hetenként kétszernél többször lazacot találni nem szabad, annyira megunták. Andalúzia specialitása a sütnivaló halak mindenféle fajtája. Csak Andalúziában tudják a halat ugy sütni, hogy az a papiros, melybe csomagolják, ne legyen olajos. Spanyolország Európa legdrágább országa és Madrid Spanyolország legdrágább városa. Bor és olaj kivételével az élelmiszerért hallatlan árat kérnek. íme néhány példa kilogramokhan: A kenyér negyvennyolc fillér, sütnivaló borjúhús négy korona negyven fillér, marhahús két korona nyolcvan fillér, bárányhus két korona, burgonya tizennyolc fillér, kávé két korona ötven fillértől hat koronáig, szalonna két korona negyven fillér egy korona husz fillér. A tejnek hatvan fillér, a sörnek nyolcvan fillér a petróleumnak hetven fillér literje. A mellett csalafinták az árusok is, a mérőeszközük is. A lakásból* hallatlanul drága, amihez még fokozatosan emelkedő lakásadó is járul, mely kétezer négyszáz koronánál már tizennégy százalékra rug. Junius elsején lépett életbe a kényszeradótörvény, melynek kárpótlásául egész sereg más nyomasztó fogyasztási adót eltöröltek. A liberális és republikánus sajtó hosszú harcot vívott a kényszeradótörvényért, uj és szerencsés korszak bekövetkeztét várták tőle az egész országban, de különösen Madridban, mely korszak az általános megolcsóbbodás felé vezet. A vérmes remények nem váltak be. A lakásbér az uj adó miatt jelentősen nagyobb lett, a kereskedők nem akarnak árleszállításról tudni, ugy hogy a SZÓD, petróleum, tej, hus és főzelék ép oly drága, mint a kényszeradó-törvény életbelépte előtt. Ámbár egy cikknél kivétel van: a pezsgő palackja egy kyrona husz fillérrel olcsóbb lett. Ha tehát az ember naponta csak öt üveggel iszik, hat koronát megtakarít, amivel kiegyenlíti az egyéb téren mutatkozó drágulást. készítését vállalja 99 Wechsler Ödön fakereskedése és építési anyagraktára Szeged, Mars-tér 2. = Telefon 155.= Bevásárlásnál ügyeljen a fenti terv. bejegyzett eredeti csomagolásra, hogy értéktelen utánzatot ne kapjon. „CIIANTECEEIt" a legmegbízhatóbb és legkellemesebb hyg. férfióvszer. Egy eredeti doboz (6 darab) tartálylyal vagy anélkül 2 korona 50 fillér. Szegeden kaphatók: Barcsay Károly gyógyszertár. Gerle Jenő »Kigyó« gyógyszertár, Vajda Imre és Társa drogéria, Szende és Vadas uri diuatáruházában. Újszegeden: Nagy Kormány Zoltán »Örangyal« gyógyszertárában. Főlerakat Magyarország és Ausztria részére: DIAMANT és MÉREI BUDAPEST, VII., Nefelejts-utca 15. — Telelőn 21—51 Iskola-utca 26-ik szám. Gyár: TEMESVÁR. Fiuk rikkancsoknak felvétetnek a kiadóhivatalban. Jelentkezni lehet Korona-utca 15. sz. ^ fémeket, uraságokt roi csöveket, féle épüle Állandó r; és politúr árul Tisztelettí Főiizli Telep Telefor a világhiri Seidcl é feurad, keré valmint az risi Pa ti ojBszeia-Di Óvakodj téktelen kerékp £= SZ