Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-04 / 176. szám

1 augusztus 4 kis Mim alapján B" dóhivatalban. LeiM ltosan válaszolunk, mellékelve van. stautalványnyal i« l'H a szöveg könnyen e®] ölvesz a kiadóhivat)! IA-UTCA 15. SZÁJ1 ESTI LAP. II. évfolyam, 176. (26) szám 1911, péntek, augusztus 4 poloskák f,Iap«! sát petéivel egy® i a Cimexin-nel e® íetjiik. A CiineJÜ imcsak az 615 poloH ie a peték is nyo® Ipusztulnak. A Ó . nem piszkít, folt®1, i nem hagy. Mol'l agyedüli biztos sí® iliőrért r> inden® tó. Förakti.r: Me»[, Temesváry Jóm szertárak és Vaj®1 Irougeriájában Sí® ücherer gyógyijjjj tártfa. >k becsű niiml" íszer és disztárt; „Pontos időhö' t ékszer- és óráq in vásárolunk. & k ingyen és bé'1 s. Soheinor Sa®1 Szeged, Kárás® . sz. iralók és közönség fiyj1'1 ! Baedeekerek ' minden részéi in. Nagy válaszd olvasmányokba^ 1 iviili leszállító'1 . Ilj. Arvay SsA'' könyvkereskedői® zejjed, Kárász-" BD QCf QCiQitf í I I Müheiy j telefon \ 750. \ c t ag'QQQbiiüi^ kre, órtókrettük és olcsón , csipke, tapálcza, sztelettel Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV, «=> Városház-utca 3. szám I, ? REGGELI ÉS EST! LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN V REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN 3 | egész évre . K 24-— félévre . . . R 12'— " " Ctyt.,. t»IC , u l'» IKIVVIV . . . r. negyedévre. K 6'— egy hónapra K Reggeli lap ára 4 fillér egész évre . K 281—• télévre . . . K 14 — 2'— j negyedévre. R V— egy hónapra R 2*40 Esti lap ára 2 fillér TELEFON-SZÁM: Szerkesztőség 305. <a» Kiadóhivatal 836. Interurbán 305. Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12. 1911 augusztus 4 Magyarországon senki olyan jól nem tud köpni, mint Pozsgay Miklós képviselő ur .0 a magyar köpőbajnok. Ismert nyelv- és köPőbajnok. Imponált is pártfeleinek az ö nagy tudományával. Igaz, hogy a koalició idején, a husosíazekak korszakában nem köpködött, mert akkor kellett a hazafias nyál a nyeléshez és emésztéshez. De senki nagyobb érdemet nem szer 2ett a husosfazekak megszerzésében, mint ő, hiszen Tisza Istvánt •s leköpte és nem adott elégtételt "g őt provokáló Tisza Istvánnak Mert akkor olyan hazafias világ volt, hogy egy Pozsgay megtagadhatta az elégtételt Tisza István grófnak. Ilyen becsületrabló korszak volt a koalició! Ma megint első helyre ültették a handabanditák az ő nemzeti hősüket. Elhatározták tegnap, hogy nem engedik szóhoz jutni Okoli csányi Lászlót az uj koalició ábrándlovagjai. Pozsgay volt az elölülő a harcban. Vörösre sült ábrázattal ordított; bőgött, pöfö gött, köhögött, röhögött. Hogyis ne: fiiggetenségi létére a kormány Politikáját jónak itéli. Hallatlan! És Pozsgay Miklós az őt jellemző ós inzultáló' Pál Alfréddel párbajt vivott, dacára, hogy szentájtatosan keresztény és dacára, hogy Lsza István mikor provokálta, Meghátrált. Igaz, hogy akkor nem pofozták meg. Ez a histórikuin. A véleményünk pedig ez: Egy csomó ember egyszer hazug jelszavakkal, esaló ígéretekkel, mások rágalmafsával fellázította a nemzetet és ós amikor kész volt a forradalom, nkkor fölmentek Bécsbe és lepakoltak, mindent kikapcsoltak. Kéretlenül felemelték a kvótát sok száz millióval; a rossz kiegyezésül tönkretették gazdasági életünket: a választói reformot elsikhosztottdk, a függetlenségi párt 'ehetőségét is örök időkre tönkre tették stb. stb. Végre megunta őket a nemzet és kirúgta őket a akarnák kezdeni. Az ország elé nem mernek menni, mert Árpád népe már kiadta a jelszót, hogy hová kell nekik rúgni, a törvényhatóságok is sorra felszólalnak ellenük, de a banditák megszegve törvényt és házszabályt, nem engedik a Házat tárgyalni és felfordítják az alkotmányt. Ilyen körülmények közt csak egy segítség van ezek ellen: a pofújukra kell mindennap kenni a saját élettörténetüket! Elő kell venni összes hazaárulásaikat és panamáikat és becsületrablásaikat. Ezekkel jól bekenve kell őket a nemzet elé állítani. És ha ez nem fog használni, akkor követni kell Árpád népének tanácsát: Ki kell őket rúgni! gedi leányok és mert ők ott lesznek, hát ott lesznek a legények is, a szegedi legények, a környékbeli legények, no és a hadsereg. Ott lesznek a pesti fink is, a vakációzó jogászok és ott lesz a belvárosi közönség is, felekezeti különbség nélkül, mert érdekes kép a bncsu, érdemes megtekinteni, vagy egy óráig. Ott lesz a rendőrség is teljes számban. Izzadni fognak meleg téli uniformisukban. És lesz dolguk, lesz, mert nagy tömeg, sok alkalom és sok zsebmetsző lesz ott, mert bucsu lesz. Készülődés a búcsúra. — Saját tudósítónktól. — Bucsu lesz augusztus 5-én az Alsóvárosban, a klasszikus régiségii Mátyás-templom előtti téren Szép hely, jó hely, csak egy tkis baja van, liogy nagyon kicsiny szűk és annyi a por, de ,annyi a annyi a por ugy a téren, mint a környékbeli kövezetlen piszkos utcákon, liogy ha tekintettel lenné uek egy kissé a higiéniára is, hát inkább nem tartanák meg ja bucsut, legalább is nem ott. Szép, kegyeletes ünnep a bucsu, Szeged fogadalmi ünnepe s nem akarjuk rontani az ünnepi hangulatot, de vagy rendezzék vagy ne rendezzék. i A koldusok inváziója már meg kezdődött. Ezek a szegény lázárok a főkellékei a búcsúnak. Velünk együtt, mert őket nem szabad kifelejteni a számadásból összese reglik vagy tizenöt-húszezer ember, mint rendesen. Nehéz napja lesz a papságnak, de őket sajnáljuk legkevésbé. Annál inkább fáj a szivünk azért a engeteg áhítatos tömegért, akik ájtatoskodni jönnek, Jézus irgalmáért könyörögnek naphosszat a kánikulai melegben s isten nevéJen betegséget szereznek. A szűk jelyen összeszorult hatalmas emberáradatban szál], úszik a por s negmételyezi bacillusokkal a jobb sorsra érdemes népeket. Lesz vásár is, mert az is velejáója a búcsúnak. Szines, tarka sát.ak alatt árusítják a szentelt portékát, imakönyvet, rózsafüzért és ^osfazeiak mel,6,: Mos, azuUu, J^ttsSde'5lS2 uoiotti keservükben, banatukban Iárma ós vágyakozásukban újra elől Ott lesznek a leányok is, a szeJusth, az uj koalició vezére — Saját tudósítónktól. — Justh Gyula fotográfiájának ismertetését folytatnunk kell, hisz csak meg kell tudnunk, igazában ki is ő. Hisz az uj koalició,vezérségét okvetetlenül követeli, hisz ilyen szerepében tárgyalt tegnap Rakovszky Istvánnal és — ó, ó! — Polónyi Gézával, hogy a többi aprószentről ne is beszéljünk. Csodálatos, hogy Justh Gyula azt a koalíciós hullát akarja fültá masztani, amelyről minduntalan letagadja, hogy semmi :küze se volt hozzá. Pedig botrányosan sok köze volt hozzá. Mert 1899-ben ö is, Justh Gyula kegyelmes ur is azok között volt a vezető, akik elárulták az önálló vámterületet és az önálló bankot! Justh Gyula, hogy most a hatalomra jusson, elfelejti, amit mi nem felejtettünk el, hogy tudniillik ugy árulta el az önálló vámterületet és az önálló bankot ö is, hogy lepaktált Széli Kálmánnal és vele együtt megalkották az 1899. évi XXX. törvénycikket, — mely föladta gazdasági önállóságunkat. Pedig előbb, az 1898. évi I. törvénycikk kimondta, liogy 1899 január elsején életbe kell léptetni az önálló vámterületet és az önálló bankot! Miért paktált, miért árult igy Justh Gyula? Azért, amiért — mint bebizonyítjuk rögtön — mást is elárult, mással is lepaktált. Mindent azért tett ezideig, liogy hatalomra vergődjön, hogy mint vezető, lehetőleg mint miniszterelnök vagy miniszter dolgozhasson tovább ugy, ahogy eddig paktált és árult. Mert Jústh Gyula mindenre kapható volt, amit másnak, de csak másoknak: bűnnek ró. Justh Gyula ilyenekre volt kapható: 1. Amikor Bán ff y Dezső báró kormánya az önálló vámterületet nem hozta, nem is akarta, akkor Justh Gyula volt az egyik vezetője annak a résznek, mely obstrukciót, (a legkíméletlenebb obstrukciót a magyar parlament történetében) indított a Bánffyék ellen. Feleljen Justh Gyula, az önálló vámterület „törhetetlen harDezső eHen az obstrukciós harcot, miért hagyta cserben azokat, akik az önálló vámterületért küzdöttek?! 2. Kvótát ezideig, 1867 óta csak a koalició mert emelni, amikor Justh Gyula dirigált a Házban. És mint házelnök, másodszor is fölemelte a kvótát! Többet adni az osztráknak, mint amennyit kér az és a király, ez csak nem hazaárulás, ha egyszer — Justh Gyula megcsinálta? 3. Fönnebb bebizonyítottuk, hogy mint árulta el az önálló vámterületet s az önálló bankot. (Kijátszása az 1898: I. t.-c.-nek, mely január elsejére (1899.) követelte a két akkori főkivánságot, Széli-féle paktuma 1899: XXX. t.-c.-re, mely föladta gazdasági önállóságunkat.) 4. A liberálizmus, a demokrácia vezető harcosa (Justh Gyula) nyíltan, mindenütt támogata Apponyi Albertet, amikor mint kultuszminiszter évtizedekre kihatóan elklerikálizta a imagyar közoktatásügyet, nyiltan űzve reakciós politikáját. Demokrácia heyett soha nem dühöngött ugy az osztályuralom, .mint a koalició idején, mint amikor Justfi Gyula, mint házelnök, vezette a képviselőházi politikát. 5. Igaz, hogy elsősorban Justh Gyula járult a koalició megbuktatásának nemzeti munkájához. De ez az érdekes — milyen öncélal? Ugy, hogy elkezdett harcolni újra az önáló bankért terminusra. Azt mondta, hogy 1911. január elsejére követeli az önálló bankot, [iát ez szép álláspont egy 48-as hazafitól. Rendben van. De ez is svindli volt. Mert a képviselőházban egyetlen egyszer sem hoztak határozatot, még csak nem is indítványozták, hogy 191 l-re legyen meg az önálló bank. A svindli az volt, hogyhangoztatják a terminusos bankot, mint azelőtt a magyar vezényszót és ha sikerül ezzel megbuktatni a koalíciós cosa", miért hagyta abba Bánffykormányt, akkor felmennek