Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-30 / 198. szám

igrusztuB 30 ÁS szegedi közkőzkórházra ott meg. Az k egy millió arepelt, a jövő lapunk más három millió vették föl. isszegre nem ilvárosok köyörgy dr poldélelőtt ülést zottsága. Megesen rendben javasolja a taLozónak a keterjesztették veit is, ezeket kivüf Villax Tóth Mihály ügyelő, Ligeti zó és Oltovay i. szobra. Szeimint azt meg;ezer koronát özgyülósi hadügyminiszter, it nem tudják tség volna. A i hagyta jóvá i határozatot r ma föliratintézésére, ütése. Annak hogy a dijnoó tekintettel, vi fizetésüket végre is hajis kapta, el is belügyminissirozatot. S. iskolát. Isót. nagyarország 'ta föl a liatói szegedi felső logy mivel az y helyett csak anévben megt, hogy a szctelen lesz virhasson. a célja, hogy bővítsék, meg iször a városi el és elhatás közoktatásalsó osztály a felsőkeresnélyesen iitat a miniszteménynyel is hogy az inalsó osztályt :gedi felsőketizenegy oszizépső és hánem szünteti t a helyzeten, bet vehetnek elmi iskoláabályszerü has 3Likén délit szeptember ött 9—12 ér Isején az alsv 1011 áügusztus SÖ DÉLMAG YARÜRS2ÁÜ osztályokba csak a szegedi illetőségű és a Szeged környékéről naponkint Vasúton bejáró tanulókat veszik föl, a következő napokon — a mennyiben hely van — a vidéki tanulókat is beirják. A női tanfolyamon a beiratások szeptember 8. ós 9. napján délután 3—5 óra között lesznek. Az előadások ugy a felsőkereskedelmi iskolában, mint a női tanfolyamban az épitkezések miatt csak szeptember 11-ikén kezdődnek. — A szegedi kereskedők egyesületének internátusában (Dugonics-utca 22.) még néhány hely szabad. Évi ellátási dij ötszáz korona. TÖRVÉNYKEZÉS § Kalmár József esete. Kalmár József, a Szegeden közismert „Örzse néni" fia, aki már mint kuplóénekes többször szerepelt a törvényszéken és a rendőrségen, újra hirt liallatt magáról. Kalmár József atyja tiz óvvol ezelőtt eltűnt Szegedről, a családja nem is sejtette, merre vitte az utja. Néhány nappal ezelőtt két fiatalember arról értesítette Kalmárókat, liogy az öreggel Keszthelyen találkoztak, aki most a kucsóber mesterséget folytatja. Kalmár József erre a legközelebbi vonattal Keszthelyen termett. Fölkereste az atyját ós heves scóna után kétszer arculütötte. Ezzel az inzultussal azonban nem elégedett meg, hanem két legénynyel összeszuricáltatta az atyját. A keszthelyi kirándulás után visszautazott Szegedre. A csendőrség azonban visszakísérte Keszthelyre, mert a tőrvényszék előtt is lesz folytatása a nyári idillnek. | Szerencsés Fekete Veron ujabb áldozata. Szerencsés Fekete Veron ellen ujabb följelentés érkezett. Az asszonyharamia fölhajtója, Mészáros Erzsébet augusztus elején elhitette Tápai János tabáni juhászszal, hogy Szerencsés Fekete Veron jó pénzért tízszeres hamisítványt |ad. Tápai János ötven koronát vett magához s fölkereste Fekete Veront. Késő este ért a tanyára s igy Fekete Vera azt ajánlotta, hogy feküdjenek le s reggel intézzék el az üzletet. Így is történt. Az öreg, süket juhász az istállóban tért pihenőre. Amikor fölébredt, az ötven koronának hült helye volt. Pénzét követelni kezdte, de pórul járt, mert Szerencsés Fekete Veron kidobta a tanyáról. A juhász csak most mert panaszával a rendőrséghez fordulni, amióta látja, hogy Vera aszszony ezúttal nem tudja elkerülni a bűnhődést. KÖZGAZDASÁG A bécsi tőzsde támadásai. (Saját tudósítónktól.) A bécsi tőzsdekamara most teszi közzé jelentését a pénz- és értékpapírpiac mult évi alakulásáról. A jelentés a budapesti börze „félreismerhetlen kicsapongásairól" beszél, mellyel szemben komoly elővigyázatra van szükség. A bécsi tőzsdekamarának ilycnhangu nyilatkozata a budapesti tőzsdéről annál súlyosabb sérelem egy vele egyenrangú testülettel szemben, mert tudva valótlanságot mond. Ha már a tőzsde szertelenségeiről van szó, e tekintetben a bécsi tőzsdét legalább is oly vád illeti meg, mint a budapestit. Ezt igazolják azok az adatok, amelyeket a bécsi tőzsde kamara az ottani börze mult évi forgalmáról közöl ebben a jelentésben. E szerint a bécsi börze által kiadott évi jegyek száma 746-rói 785-re emelkedett. A tőzsdei kötések száma, melyeket a leszámoló iroda intézett el, 23 százalékkal növekedett és az értékpapírforgalom a mult évben 6703 millió korona volt, vagyis 1122 millióval több, mint az előző évben. Ez óriási Szaporodás kizárólag az osztalékpapirokra esik, mert a befektetési értékek forgalma 12 százalékkal hanyatlott az előző évhez képest, a részvények forgalma pedig 43 százalékkal emelkedett. Ezekből az adatokból rögtön láthatjuk, hogy a bécsi spekuláció igenis szertelenül terjeszkedett, ellenben a befektetési piac a minimumra redukálódott. A javulást e tekintetben a tőzsdekamara attól várja, hogy a járadékárfolyamok annyira hanyatlanak, hogy jelentékenyen nagyobb lesz majd a járadékok kamatozása, mint a tulmagas árfolyamú részvényeké. Mindenesetre vigasztalásul szolgálhat az, liogy a tőzsdekamara véleménye szerint ez a fordulópont rövidesen bekövetkezik. A legfontosabb kérdésnek már most azt tartja a bécsi tőzsdekamara, hogy mennyi időre lesz szüksége az iparnak, hogy azt a bizalmat, melyet a közönség a részvények magas árfolyamában tanusit, tényleg igazolja és belenőjjön abba a magasságba, melyet az értékpapírpiac teremtett. Hát elég érdekes remény ez, de ahoz sok adag naivság és még több őszinteséghiány kell, liogy valaki elhigyje, liogy a bécsi tőzsde nivótlan támadásokkal és ne tudással, ne alapos munkával emelkedhessen. (—) A lugosi kiállítás. A krassószörénymegyei gazdasági egyesület huszonöt éves fönnállásának emlőkére Lúgoson szeptember 23-tól október 3-ig mezőgazdasági-, termény-, állat-, gépipari és baromfikiállitást rendez. A kiálló ás védnökei Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter, Jakabfí'y Imro belügyi államtitkár, Darányi Ignác dr v. I). t. t., a Magyar Gazdaszövetség elnöke, Károlyi Mihály gróf, az OMGE elnöke, diszolnökoi pedig Medve Zoltán főispán, Glattfelder Gyula temesvári püspök, Hosszú Vazul lugosi görögkatolikus püspök, Cristea Miron, karausebesi görögkeleti püspök és Fialka Károly nyugalmazott főispán. A kiállítás ünnepélyes megnyitása szeptember 23-án, szombaton déli fél tizenkét órakor lesz, amikor Lúgosra várják Serényi Béla gróf főlmivolésügyi minisztert is. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon a száraz időjárás és a készáru drágább jegyzése következtében általában igen szilárd volt az üzlet. Egy órakor a következők voltak a záróár folyamok: Buza áprilisra Buza októberre Kozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri augusztusra Zab októberre 11.96—11.07 11.72—11.73 10.07—10.08 8.25- 8.20 9.02— 9.03 A budapesti értéktőzsde. Aug. 29. Ma hosszmozgalom került az előtőzsdén a napirendre, mert külföldről, Newyorkkal beleértve, kedvező jelentés érkezett, a marokkói ügyben pedig jelentős fordulat állott be. A vezető piac értékei itteni és bécsi arbiJrázsvásárlás nyomán tetemesen emelkedtek, a a helyi piacon a magyar vasutrészvény tünt ki áremelkedésével, mig a két villamos vasutrészvény ára néhány bizományos vásárlása nyomán lemorzsolódott. A készárupiacon az árnivó nem változott. A zárlat egy kissé gyengült. Köttetett: Magyar hitel 853.50—855.50 Osztrák hitel 650. 657.50 O. m. államv. 745.50—745.75 Jelzálogbank 493.75- — Leszámitolóbank 583. 584.— Rimamurányi 695. 965.50 Közúti villamos 815.50—818.50 Városi villamos 425.50—427.— Hazai bank 313.50-814 — Magyar bank 744.—.—746.50 Viktória Pannónia Weitzer lleoesini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Ganz vusöntő Magyar villáin. Atlantika 687. 688.— 833. 843.— 500.-501.Dijbiztositás: Osztrák hitelrészvényből holnapra 3—4 kor., nyolc napra 6—8 kor., augusztus végére 12—14 korona. A déli tőzsde iránya lanyha volt, mert az újpesti kolera-esetek ázsiai kolerának bizonyultak. A nemzetközi piac értékei sorban hanyatlottak, kiváltképen a magyar hitelrészvény, amely 5 koronával esett. A helyi piac •értékei is sorban olcsóbbodtak, kiváltképen a közúti vasutrészvény. A készárupiacon tartott táron folyt a vásár. A járadékpiac renyhe. A zárlat gyönge. Köttetett: Osztrák hitel 659.50 .— Magyar bank 555.77—444.55 Magyar hitel 843.25—842.72 Keresk. bank 999.99—999.99 Jelzálogbank 493.50-494.— Beocsini 699.99—999.99 LeszámJtolóbank 576.25 .— Aszfalt 222 25-555.55 Rimamurányi 695. 695.25 Salgótarjáni 222.99—999.99 Közúti villamos 715. 712.25 Ganz vasöntö 667.66—697.79 A bécsi liörzr. A mai előtőzsdén a kötések a kővetkezők: - - - XII „,, ... Osztrák hitel Magyar liitel Angío-bank Bankverein Unio-bank IJinderbank 656. •— 654.50 .— 827.75 •— 549. •— 629.50 .— 558. .— Osztr. államv. Déli vasút Rimamurányi Alpesi Márka készp. Ultimóra 745.25 .— 122. .— 694.50 .— 835. —.— 117.32 .— 117.42 .— REGÉNY. A vihar. , — Egy orosz barrikádharcos regénye. — Irta M. Arzybasew, II. Kontsajew hátulról karonfogta a doktort. — No mi azV — kérdezte hanyagul, mig pillantását odafordította. — Ah, hát ön? — Igen, jó napot. Mondja, doktor, sokára vógez? . . . Beszédem van önnel , . . — Azonnal, felel Lawrenko, anélkül, liogy megfordulna vagy szemeit elvonná a golyótól ós megkerülte a billiárdasztalt. — Tizennégy a balsarokban — jelentette ki elégedetten, nem is törődve Kontsajewvel s a gyakorlott játékos fejlett ügyességével igazgatta célzáshoz dákéját. A fehér golyó átvillant a zöld sikon ós szelid kopdanással hullott az üregbe. — Öné a diadal! — kiáltott a markör örvendő hangon ós a többi golyót a billiárd peremére állította. Lawrenko játékpárja, egy " nagy fekete örmény, bosszúsan lökte dákóját a billiárdra. Lawrenko megállt egy pillanatra, a dákót a billiárdnak támasztotta ós győzelmében totszelegve, nézte az örményt. Azután mélyen fölsóhajtott, csendesen lerakta a dákót ós a mosdóhoz ment. — Nos, mi újság, barátom ? — kérdezte Kontsajewtől lomhán ömlö hangon, mig a törülközővel vastaghusu ujjait dörzsölte. — Itt nem beszélhetek, — szólt tartózkodón Kontsajew ós mindenfelé körülnézett — menjünk inkább. Lawrenko megint mélyen sóhajtott ós a billiárdon felejtette tekintetét, melyet időközben kétes alakok mohó arccal siettek elfoglalni. Vállait, melyek kerekek és lágyak voltak, mint a kövér, öreg nőknek, nehézkesen csuztatta felöltőjébe. A markör segítette az öltözködésben. — Mikor parancsolja a billiárdot, Anatol Philippovits ? — kérdezte és tisztelettudóan bizalmas hangjából kitetszett, hogy a doktor régi, becses vendége. — Meglátjuk, Iván, majd meglátjuk, — felelt gépiesen, de egyben mélázón. Lassan kiléptek a sötét utcára, ahol nedves, meleg illat és friss szellő csapott feléjük. A lámpák nem égtek, a föld sötéten feketéllett, de minden oldalról hangok szűrődtek arra és homályba vesző, eleven alakok mutatkoztak. Különös volt ez és szokatlan. A sötétség és a bezárt boltablakok; a zajos, izgalmas hangok és köröskörül a láthatatlan, de pontosan kivehető emberek titokzatos liemzsegóse. Valami lázas és háborgó esemény jele volt mindez; valami rendkívüli erővel markolt a lelkekbe. Mintha nagy, szabad és erős madár úszna a város fölött és egyetlen sújtó szárnycsopással elsöpörni készülne az eddigi nyomorult életet megállapított rendjével, unott lármájával és ingatag erényeivel egyetembon és helyébe egy rejtélyes; nyugtalan és gyönyörű jövendőt igérne; egy nagyszerű reggel kezdene pirkadni. (Folytatjuk.) SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Sz. Nagyrészt, valamikor, alighanem, szeg ós viz, amely folyik és balta, amely nem folyik — mennyi artikulátlan szó, nem értjük. Akasztásról is beszéli.ek. Már régen volt. Csak most akarják megírni ? Hogy a sakál szót kiabálják, azt már értjük. A liba is kukoricáról álmodik. II. I. Hogy az „emiitett" lap hogy irna a „nevezett" színházról, ha nem az „emiitett" lap „nevezett" nyomdája kapná az „említett" színház „nevezett" nyomtatványait, azt ne tőlünk kérdezze. Felelős szerkesztő Pásztor Jozspf Lapkiadó-tulajdonos a Dólmagyarország hírlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hírlap- és nyomda a állal at Szegeden, Korona-utca 15. (Hokor-palota