Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-03 / 175. szám

augusztus 2 •iám alapján m«r irataiban. LerílM an rálaaiolnnk, b* ldkeWe Tan. itaWánjnyal la lehet lÖTeg könnyen elW'' •sz a kiadóhíratal UTCA 15. SZÁM' loskák alapos petéivel együtt Cimexiu-nel esi­iük. A Cimexin sak az élő polos* a peték is nyoffl' sztulnak. A Ci' ím piszkít, foltot em hagy. Moly edüli biztos szer rórt n indenütt Főraktor: Meák emesváry József, rtarak és Vájd" ugeriájában Sie­herer gyógysie* tfa. becaB minden er és dísztárgy, .Pontos időhöz ékszer- és érár vásárolunk. Ar ingyen és bér* Soheiner Sam® Izeged, Kárásí' alók és At >z5nség ügyel' Baedeckerek 9 lnde'n részéri! Nagy választék •lvasmányokban ili leszállított fj. Arvay SáB' nyvkereskedésé" gcd, Kárász-0' estvére főlorakata riiáz. 2 I I | P ESTI LAP. II. évfolyam, 175. (25) szám SP01ÍÍ !Z KSrMaé,l ^ním^ í REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEC-EBEN f REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN Korona-utca 15. szám Budapesti sierkesztöség és kiadóhivatal IV., =" Városház-utca 3. szám a egész évre . K 241— félévre . . . R 12 — negyedévre. K 6— egy hónapra R 21— Reggeli lap ára 4 fillér egész évre . R 28-— félévre . . . R 14'­negyedévre . R 7— egy hónapra H 2'40 Esti lap ára 2 fillér TELEFON-SZÁM: Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 836. f aki m bán 305. Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12. 1911 augusztus 3 Iott segítő fullajtárja volt a no­vember 18-ban. Ahogy a közvélemény fordult, Justh is koalíciós hazaffy lett. Sőt házelnöki állást vállalt. Mint házelnök vállalkozott min­denre, amit addig hazaárulásnak nevezett. Másodszor is felemelte a kvó Azt már tudjuk, ki az a Polónyi Géza. Azt is tudjuk, ki az a Kos­suth Ferenc. Azt is, hogy hivják Apponyi Albertet. Már most az a legfontosabb kérdés, hogy ki is az az uj koalíciós vezér, liogy ki az a Justh Gyula? Ma ő a nyilvánosság előtt ug- . . „„„/„„„„..í, ... , , . , Újra meg újra hangsúlyozzuk, rándozo vezére az obstrukconak. 1 Rjrá nem kivánta ezt a Ugy viselkedik, mintha ot a koa- ^ a paktumban 0,_ Ució bűnei nem terhein k min ha ellenkezőleg, bizto­o mindig elvhu 48-as let volna, 'Magyarországot a státus­vagy mintha egyaltalan lett volna ^ & Rirály mQndjuk> valaha elve. Lassúk azonban az o 'csak 150 milliót akart ve­Politikai élettörténetét. ^ de Justh Qyula 1899-ben ő is azok közt volt ve­zető, akik elárulták az önálló vámterülttet és az önálló bankot. Áz 1898. évi I. törvény kimondta, hogy 1899. január elsején életbe megszavaztatott évi 160 milliót az osztrákok javára. Mit is szavazott meg Justh? Összesen körülbelül öt százalék kon • -n- T~""\.r*"T kvótaemelést az osztrákoknak? kell lepni az ónálló vámterületnek , á_ és az önálló banknak. Justh Gyula £fekreí íelflj®n' , , e"en őc u >1 ,-uxi madjon Justh Gyula' es tarsai azonban lepaktaltak í Széli Kálmánnal s megalkották az 1899: XXX. törvénycikket, mely feladta gazdasági önállóságunkat. Miért tette ezt Justh Gyula? Miért hagyta abba Justh Gyula az akkori obstrukciót Bánffy A vidéki rendőrségek államosítása. — Saját tudósítónktól. — soknk is kell némi kis morális ál­dozatot hozni azzal szemben, amit az állam hoz a rendőrség államo­sítása alkalmával. Nemcsak anya­giakban nyer a város az államosí­tással, hanem erkölcsileg is hasz­na lesz, mert egy sokkal képzet­tebb, fegyelmezettebb és nagyobb számú rendőrség áll majd ezáltal a közbiztonság rendelkezésére. Az azonban igen fontos kérdés, liogy a rendőrség államosításának tervét helyesen és nagy körülte­kintéssel készitsék el, mert precí­zen meg kell állapítani a viszonyt a mostani hatóság és az állami rendőrség között, ugy, hogy az állami rendőrség és a hatóság azért szorosan összefüggő szerv maradjon. Ez a tervezés különben még a parlamenti tárgyalások titka. Ezt az ujitást csak jószemmel lehet nézni, mert a közbiztonság ezáltal tökéletesedni fog. Magá­nak a rendőrségnek államosítása még nem elégséges, véleményem szerint a közegészségügy államosí­tásával kell egybekapcsolni, igy lesz szerveseri egész az njitás. I. A létszám emelése. Az álla­mosítással ez vele jár. Ezentúl nem a város, hanem az állam gondja lesz, hogy a rendőrség teljes lét­számú legyen. II. A rendőrség fizetése. Kivéve egyes nagyobb városokat, a rend­őrséget aránytalanul rosszul fize­tik. Ez az államosítással meg fog szűnni. III. A kvalifikáció. Nevezetesen, az államrendőrség tisztjeitől a jog­végzettségen kiviil megfelelő gya­korlatot is kiván az állam, mert az imperiimiot csak megfelelő gya­korlattal biró tisztek kezébe teszi le. A rendőrlegények is, miután a létszám sokkal nagyobb lesz, sok­kal jobb kiképzést nyerhetnek. Különben a rendőrök országos egyesülete már régen belátta az államosítás hasznát, ső már ez irányban tervezetet is dolgozott ki. Sajnos, még hosszabb idő kér­dése, hogy ez az idea megvaló­suljon. Ennyit mondott Szalay József dr a rendőrség államosításáról. Három szempont az, ami vezet j Kommentárt nem füzünk hozzá, bennünket, hogy jószemmel néz- 1 mert a főkapiány véleménye telje­zük az államosítást I sen bevilágít a fontos kérdésbe. Megírtuk már, liogy a belügy­minisztériumban a vidéki rendőr­báró ellen, melynek kimondott ségek kérdésével komolyan foglal­. , .., x 4xr koznak es hogy a vai-osok mar biz célja az onallo vámterület tor- tatást is kaptak, hogy kivált a kül vényben kimondott életbeléptetese területeken való közbiztonsági Volt? szolgálat ellátására addig is Erre a svindlire adja meg a vá- csendőrséget kapnak, mig az álla­, .. „ . aiositás életbe nem lép. A nagyobb 8SZt Justil °yula- városok már komolyan készülnek A paktumOS hazafiak akkor a arraj kogy a rendőrséget hamaro kvótát is felemelték' 1867. óta san államosítani fogják. Az álla­"em merték ezt követelni az osz- mositást ugyan egy-kéthelyen na­fr'i . , , _ , ,, . „i „ot gyon ellenzik, inert leitik a íenu lrakok, demihelyt Justhekkal paK- „rgég államositásátói a városok tumos kormány jött, rögtön fel- önkormányzatát. Maga a polgár­kelték a fejüket az osztrákok és ság azonban nagyon is kívánja az Perrel: a kvótát 1899-ben a füg- államosítást, inert a vidéki rend­Q. ,, . , .,. őrséir sainos. de nem mindenütt Wenségi párt asszintenciaja ^^Lak a magaslatán. fellett először emelték föl! Ezen a bajokon természetesen csak teen és ezt Széli Kálmán nem az államosítás segíthet. Vétem. • K Pot „ bvóta- A vidéki rendorsegek allamosi etette torvénybe. Ezt a kvóta kérdéSe igen fontos kér­en*elést is csak a koalició merte az ui koalíció Messiása. — Saját tudósítónktól. — utólag törvénybe venni. fenjünk tovább. Széll megbukott, jött Ju Tisza. sth Gyula Tiszának titkos szö­dés. A Délmagyarország munka­társa kérdést intézett ebben a tárgyban Szalay József dr h. fő­kapitányhoz, aki a következőkben nyilatkozott: A vidéki rendőrségek álla­^tségese volt. Ö biztatta Tiszát, "1 , r~a., yy horty, . ., , mositasa szerintem meg evek kér 18. cs"*alja meg a november dése. A közvélemény kivétel nél­Ul• kül az államosítás mellett van, Ezt én nem rovom biinéiil fel, 1 merl 0ZilltaI egy sokkal fejlettebb kfo utálod i i közrendészetet kap. Igaz, liogy a *evel • Ugy' ' városok féltik autonóm jógiikat, tétlenkedik Perczellel, — ho- de ez nem nagy hiba, mert a váró Szenzációs politikai kulissza­titokról sikerül lerántanunk a lep­let. Polónyi Géza, ki most érkezett vissza Budapestre, céljául tűzte ki a régi koalíciót újra teremteni, — ez okból tárgyalt a két független­ségi párttal, tárgyalt a párton­kivüliekkel, tárgyalt a néppárttal, tárgyalni akar szociáldemokraták­kal. És az uj koalílció nem fog sikerülni, mert ilyen szennyes, politikai bűnökkel, gazságos em­lékekkel fertőzött hatalmi hóbort nem is sikerülhet. A néppárt, — mint sikerült megtudnunk, — éppen Polónyi Géza miatt ítéli el az ellenzéki harcmodort, s kárhoz­tatta is Polónyi föllépése után a technikai obstrukciót, melyre a magyar parlamentben eddig nem volt példa. A függetlenségi pártok, különösen Justh Gyula, az ellen­zéki komolyságot és erkölcsöt, na meg a vezérséget félti Polónyitól, hazugság, a politikai erkölcstelen­ség köti össze az uj koalíciót, ter­vét, eddigi passziv viselkedését egymással az ellenzéknek, s az uj koalició hullaszerü mozgásában fekélyek fakadnak föl, bűnök, meg­mérgezett hullaszag. Tehát az uj koalició miatt újra tárgyalni merészeltek az elvakult hatalomimádók Polónyi Gézával, a magyar politika eddigi leger­kölcstelenebb kalandorával! Hogy áldja meg a magyaroknak az a nagyon jó uristene: hát Magyar­országon már minden lehetséges?! Hiszen — kitűnően emlékszünk — még 1907-ben is igy irtak Schön­berger Róza barátjáról, a „bordély­fiskálisról" : „ Végre föl fakadt a fe­kély." „Polónyi megy!" „A magyar mocsárban temetnek a férgek." Eb­ben a gyönyörű, de Polónyihoz szerfölött illő stílusban irtak Po­lónyi Gézáról, mikor nagynehezen a pártonkívüli függetlenségiek kirugták az igazságügyi mimsztó­kénytelenségbolmegtunkPolónyit, rium székéből: a szociáldamokraták pedig eddig nem nyilatkoztak. Azaz alább kö- j De ez csak bevezető volt. Mert Polónyi Gézáról mást is irtak. Igv zölni fogjuk, hogy mint irtak a szociáldemokraták hivatalos lap­jukban Polónyiról, ez óv május hónapjában. S ha ezt olvassuk, látni fogjuk, hogy a gyűlölet, a például Pályi Ede dr, a Budapesti Napló felelős szerkesztője, 1907 január havában a következő né­pies fölhívást intézte hozzá:

Next

/
Thumbnails
Contents