Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-28 / 196. szám

gusztus ESTI LAP. il. évfol>arr, (43.) 116. szám 1911. hétfő, augusztus 28 szam. \/ÁR. tések r lógyárában <zií ni alatt r 2 ponti szerkesztősig és kiadóhivatal Szeded. Rorona-utca 15. szám e=j Biiüpestí szerkesztőség és kiadóhivatal IV., cna Városhíz-,.tea 3. szám c== REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN egész évre . R 24.— félévre . . . K 12.— negyedévre . K 6.— egy hónapra R 2.— Reggeli lap ára 4 fillér REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN egész évre . R 28-— félévre . . . R 14.— negyedévre. R 7'— egy hónara R 2*40 Esti lap ára 2 Slbr TELEFON-SZÁM: Szerkesztőség 305 Kiadóhivatal 836 interurbán 305. Eudapesti szerkesztőség tááor.szárra 128-12 1911 augusztus 28 Nem mozdul meg az ellenzék lelkiismerete, hallván ma a magyar tanitóság fájdalmasan feljajduló kórusát? Kenyérért, megélhetésért, .hivatásuk akadálytalan teljesithetéseért nem is könyörögnek, hanem teljes joggal felzúdulnak már az uj Magyarország épületének napszámosai — nem hallja ezt saját obstrukciós lármájától az ellenzék? És hasonló sebektől már régen szenved ebben a politikai átoksujtotta országban csaknem minden társadalmi osztály. Szinte halljuk a gőgös választ, hogy ez nem ellenzék dolga, mert nem az ellenzék segithet, csak a kormány. Igaz, a segitség a kormány feladata. De nem igaz, hogy az ellenzék nem segithet a panaszosok százezrein. Mindig az ellenzék volt az, amelybe az ország nyomorgatott osztályai bizalmukat vethették és nem mindig jártak a képviselőházban olyan idők, mint most, .mikor a minden reménységüktől megíosztottaknak már az a szalmaszáluksem marad meg, hogy legalább az ellenzék szóvátette a panaszokat, a kérelmeket és addig nógatta a kormányt amig valami történt a javukra. Az ellenzék se lát, se hall, annyira el van foglalva a képviselőházban azzal... — ugyan mivel? Igazán zavarban vagyunk, amikor arra akarunk feielni, hogy micsoda is az a nagy inunka, ami most az ellenzéket olyan szörnyen elfoglalja. Tegnapig azt hittük, hogy egy korszakalkotó országos ügy, az általános választójogi reform érdekében hevülnek a nyári hőségben a honatyák. Egész határozottan emlékszünk, hogy amikor a kormány a véderőjavaslatokat terjesztette be és ezek tárgyalását kivánta, a szociálisták fegyverbarátságra léptek a Justh-párttal és kimondották, hogy előbb az általános választójogi reformot kell megcsinálni, csak azután lehet beszélni a véderöreformról. Azt mondják Kossuth elszólása után, hogy a választójogi ellentétek nem fogják őket szétválasztani, mert hiszen most nem a választójogról van szó, hanem — a véderöjavuslatokról. íme, ez a legfrissebb meglepetés! Miután harminchat napig obstruáltak tüzzel-vassal, technikával azért, hogy legyen meg az általános választójog és ne legyen szó a véderőjavaslatokról: most, amikor a választójogi ellentétek miatt szakadás fenyeget a táborban, egyszerre kisütik, hogy ugyan ki fog a választójogról beszélni, amikor a véderőjavaslatok vannak napirenden. Sajnos, nincs itt napirenden sem az általános . választójog, sem a véderőreform, hanem napirenden van egy szerencsétlen technikai obstrukció és az ellenzék ugy viselkedik, mint az egykori vásott gyerek, aki, bármivel kínálták, tovább kiabált, s mikor megkérdezték, mit akar hát, azt ordította: bőgni akarok! Ezek az urak is csqk bőgni akarnak és a saját bőgésiiktől megsüt.etül ve és megvakulva, nem bánják, ha aláássák a parlamentet, veszélybe döntik a szólásszabadságot, elhanyagolják az ország népét. Hiába hangzanak fel az országból a legkétségbeejtőbb siralmak, panaszok, ők nem látnak, nem hallanak semmit, ők elhanyagolják az ország minden,dolgát, mert ők — bőgni akarnak. A képviselőház ülése — Saját tudósitónktól. — Szóval, uj hét kezdődött a parlamentben. S láthatjuk, hogy semmi változás nem történt, az ellenzék nem változott, tovább lopja a napot, tovább alkalmatlankodik. A Ház folyosóján munkapárti képviselők beszélték, hogy valami változásnak történnie kell, — igy sürgeti az országos megnyilvánulás. Hétfőn a képviselőházban az ülést Kabós Ferenc alelnök féltizenegy órakor nyitotta meg. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök bemutatta a király átiratát, melyben köszönetet mond a Háznak a születésnapja alkalmából kapott üdvözletekért. Ezután az elnök még néhány kérvényt mutatott be és áttértek a napirendre. Napirenden busz névszeriúti szavazás vau. Szóval a mai náp névszerinti szavazásokkal telt el. «> M ii «# i íipp I — Saját tudósitónktól. — A Délmagyarország már többször megirta, liögy a szegedi felsőkereskedelmi iskola már most, a tanév megkezdése előtt tul van zsúfolva. Még á mult iskolaév végén mindenki sietett beiratkozni az intézetbe, aminek az lett a következménye, hogy ma már a sok jelentkező diák közül nagyon kevesen számíthatnak arra, hogy főigazgatói engedélylyel bejuthatnak az iskola növenkékei sorába. Tetézte a bajokat az, hogy a kereskedelmiben megszüntették az alsó negyedik osztályt. Eddig négy párhuzamos osztály volt, az 1911— J1912. tanévben azonban csak három alsó osztályt akarnak fönntartani. A Délmagyarország rámutatott ennek az állapotnak a lehetetlenségére, megírtuk azt, hogy azok a vidéki szülők, akik itt akarják iskolába járatni a gyermekeiket, más városba kénytelenek menni, ami nagy gazdasági kár Szegedre. A négy alsó osztály még valahogyan megfelelt a követelményeknek, januárban az is kevés volt, de három alsó osztály olyan helyzetet teremt, ami még az, is előidézi, hogy szegedi diákok kénytelenek lesznek más városban iskolába járni. Cikkeinknek az volt a következménye, hogy a városi tanács is foglalkozott a kérdssel és elhatározta, hogy fölír a vallási és közoktatási miniszterhez, akit megkér arra, hogy ne szüntesse be a negyedik alsó osztályt. Ezt megelőzően itt járt Kirchner Béla tankerületi főigazgató, aki szintén azon az állásponton volt, hogy a negyedik alsó osztályra szükség van. Hely van az iskolában elég. Most költözött ki onnan a polgári iskola, amely a Madách-utcában nyert uj hajlékot. Ennek az iskolának a tantermét föl lehetne használni az uj osztály céljaira. Igaz, hogy az igazgatóság konviktust akar fölállítani az iskolában és ezt szándékozik elhelyezni a fölösleges termekben, azonban a konviktusra nincs szükség, van megfelelő konviktus Szegeden elég. A negyedik alsó osztály ügye ezidő szerint azonban jól áll. Lázár György dr polgármester személyesen jár el ebben a kérdésben és hétfőn Budapestre utazik, ahol interveniálni fog a miniszternél. A polgármester személyesen kívánja meggyőzni a kultuszminisztert arról, hogy Szeged érdekében szükség van a negyedik alsó osztályra, de szükség van a kereskedelmi iskola megfelelő kibővítésére is. Alkalmunk volt beszélni egy magasabbrangu városi tisztviselővel, aki kijelentette, hogy tndomása van arról; hogy Lázár György dr-ral együtt utaznak Budapestre Perjéssy László kereskedelmi "és iparkamarai titkár és Tóth József kereskedelmi iskolai igazgató, akik szintén szószólói lesznek a kibővítésnek Ázsia, Afrika a Gedóban. A szegedi Gedó kirándulóhelyen nagy eset történt. Csoda történt. Bevonult Ázsia. Sőt Afrika is — minden tekintetben. Es cifra kis botrányokkal! Vasárnap az egész várost akarták a Gedóba csődíteni. Hogy ott négerek lesznek, arabok is, japánok, kínaiak, európaiak. És voltak is, valódiak, meghamisítottak, mert ilyen nélkül még szegedi paprika, szegedi tarhonya sincs, hogy a többi hamisításokról ne is szóljunk. Hát akadtak kisuviszkolt négerek is, pofoniitött kinaik, női ruhába bujtatott arab (hamis) férfiak, hottentották, alsóvárosi indiánok. Ugy féltek a gyerekek, meg a valódi négerek, kínaiak tőlük, hogy az műélvezet volt. Szóval Ázsia és Afrika bevonult a Gedóba. De ahogy bevonult! Az volt csak európai drága! Milyen drága? Egy korona személyenkint. Kiállták a bejárókat és megnyúzták a szegény népet. Volt pofájuk nyuzdára berendezkedni. Szegény bakáktól és cselédleányoktól fölfelé csak ugy préselték kifelé a koronákat. Ugy ám, miért mertek Afrikába menni? De — ez a csodák csodája — voltak olyan szegedi bennszülöttek, akik alkudni mertek. Hogy ha még ugy kopog is a szemüka suviszkolt szerecseneknek, nem fizetnek egy koronát. Alkudni kezdtek. Husz pénzt fizetnek. És fizettek huszonöt krajcárokat és bementek Ázsiába, Afrikába. Szép kis bemenetel: ügyesnek husz pénz, szerencsétlen baleknek egy korona. Most jön a komoly dolog. Botrányosnak találjuk, liogy amikor a szegedi népnek úgyszólván csak egy kiránduló helye van, azt is elveszi n a néptől, azaz olyan belépődijakat vetnek ki, hogy a szegényebb családok nem mehetnek be. Intézkedni kell, hotgy ilyen ázsiai és afrikai állapotokat ne teremtsenek ezen az egyetlen kirándulóhelyei, ne éljenek vissza az emberekkel itt is. Vau elég hely másutt is!