Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-27 / 195. szám

DEL MAGYARORSZÁG 1911 augusztus 27 hogy a valahoEllenben hol vébása femég Azzal hogy fütyül most az ellenzék a vármegyére, a városra s az alkotmány bástyája máről-holnapra azér-t törpült le közönséges botránykővé. Semmi kétségünk benne, vármegye majd csak meglesz gyan az ellenzék nélkül is. mihez kezdhet az ellenzék és gezheti, ha már a maga emelte tyának a kövei is szakadoznak jére. Fütyüléssel veszendő ügyét soha senki sem mentette meg. legfeljebb csak annyit árul el, megkörnyékezte már a félelem. Amire, legyünk őszinték, az ellenzéknek mai viselkedése cimén épen elég oka van. El kellett "ezeket mondani most, amikor Szeged is a nemzetrontó ellenzéki munkátlanság méltóságteljes és méltó megbélyegzésére készül. Tudjuk, hogy az obstruáló hazafiak részéről milyen fogadtatásban fog részesülni a szegedi felirat is. De azt is tudjuk, hogy ezek a feliratok, bármily lekicsinylésben részesülnek is az ellenzék részéről, nagymértékben fognak hozzájárulni a képviselőházi csata eldöntéséhez. Az alkotmány bástyása megvédi a nemzetet a létérdeke ellen intézett támadás ellen. A nemzet Ítélkezik. csatlakozott, várja mielőbbi páriamenti elintézését, egészen áldatlan a véderőreform elleni obstrukció. A miniszterelnök hétfőig Hédcrvárra utazott. Asujtósziibarisáji. Budapestről jelentik: Az obstrukció már felhagyott a szárt ülésekkel anélkül, hogy „A Nap" érdekében célt ért volna. Lovaszynak a lapok kolportozásnak szabályozásáról szóló törvényjavaslatát, melyet szerdán fog indokolni — pártkülönbség nélkül szívesen fogadják, épugy, mint Vázsonyi indítványát a sajtószabadság biztosításáról, melyet a főváros tanácsa ma a szerdai rendkívüli közgyűlés napirendjére tűzött. A névszerinti szavazásokat ma folytatták s a jövő héten is folytatják, de az obstrukeiós táborba már nagyon észlelhető az ernyedtség, mely az obstrukciót köze! jövőben való letörésének csalhatatlan előjele. Már a baloldalon is hódit az a meggyőződés, hogy akkor, amikor annyi fontos törvényalkotás, amelyekhez most a sajtóreform is Némef városok: — magyar városok. (Saját tudósítónktól.) Nagyon sokféle szempontból lehetne összehasonlítást tenni a német városok és magyar városok között és minden esetben nagy különbségeket lehetne megállapítani. Ezek a különbségek azonban, sajnos, nem a magyar városok javára szólnak, szívesen elhagyjuk az általános összehasonlítást és csupán egy olyan szempontból fogjuk kimutatni a magyar és a német városok között való különbséget, amelynek most egy mozgalom révén különös aktualitása van. Németországban ugyanis mozgalom -indult meg a városok vezetőinek körében, hogy tartsanak kongresszust az' általános élelmiszerdrágaság miatt, amely a nagy szárazság folytán feltétlenül be fog következni a télen. A mozgalom eszméje a délnémet városok vezetőhatóságainak részéről indult ki. Már eddig is, ebből a rövidke hirből egy óriási különbség csak ugy kiabál kifelé. És ez első sorban az, hogy Németországban nem is tudják, hogy mi a drágaság, — a mi viszonyainkhoz mérten. Ezzel nem azt mondjuk, liogy Németországban nincs drágaság, mert elvégre is ezt a németek jobban tudják, de az a drágaság, ami ott van'és lesz, a mienkhez képest igazán szóra sem érdemes. Jönnének csak a jó németek hozzánk, vagy lenne náluk olyan drágaság, mint nálunk, mit szólnának, hogy mozgolódnának akkori És itt már ismét magától kínálkozik egy óriási nagy különbség. Ök, azaz hogy a németek mozgalmat ialítottak már most előre — egy: majd a télen, ha fagy — bekövetkezendő drágaság ellen. Mi magyarok pedig még akkor sem mozdulunk, amikor már régen bekövetkezett, sőt javában szenvedjük a drágaságot. Pedig olyan drágaság, amilyen nálunk 111a van, előreláthatólag he sem fog következni Németországban. Levonva a következtetést az eddigi összenasonlitásból, kiderül, hogy mi, magyarok: harcias obstruktor magyarok, sokkal türelmesebbek és jámborabbak vagyunk, mikor igazi gazdasági érdekeink megvédéséről van szó, mint a „jámbor németek". És végül, ami a legjellemzőbb különbség, — Biztosan tudtam, hogy eljön. — Miért V — Mert egy olyan asszonynak, mint maga) az igórote esküvel fölér. — Ezt nem tudtam, — felelt az asszony. — És mégis eljött. — Mert az én ígéretem, kedves barátom tulajdonképen két Ígéret. — Igen, Gilda — sóhajtotta s leült közelében, szemben vele. — Az ön Ígérete csakugyan két Ígéretből áll. — Én megígértem önnek, hogy eljövök és megigórtem azt is . . . A befejezést hosszú szempillái mesélték el, melyek ráborultak nyugtalan, ideges, barna pupilláira. Aztán kicsi szünet után egyre szelídebb hangon igy beszélt: — Az első igéretemet megtartottam, mely abból áll, hogy eljöjjek önhöz bocsánatát kérni, amiért a másikat nem tartom meg. Ludovico összerezzent s kétkedően ismételte: — A másodikat nem tartja meg? — Nem birom. Nem tudom. — Heves zoko. gással folytatta. — Egy félórával előbb még azt hittem, hogy önt mindenekfölött szeretem. Hogy szerelmem ön iránt oly erős, feledtetni fogja velem az egész világot. És csalódtam. Mikor férjem, ép egy félórával ezelőtt olbucsuzott tőlem s a szokásos bucsucsókkal illetto homlokomat, szinte megfagyni éreztem véremet és olyan lelki rá.zkódtatást, mintha villám sújtott volna. És e pillanatban eltűnt lelkemből egy egész szemérmetlen, fekete világ és egyszerre megtaláltam önmagamat, a régit, a jé, a hűséges hitvest és elijedtem önnek tett ígéretemtől. — Eszembe jutottak a napok, órák, percekéikor még csak szemünk beszólt az árulásról, melyet mint hálót fontunk magunk körül, szőttünk, csomáztunk nap-nap után. És elbámulva kérdeztem: miként történhetett ez? Észre tértem és higyjen nekem, utáltam magamat. S most itt vagyok, kétségbeesetten, megalázva és meggyőződve arról, hogy igenis meg. érdemeltem haragját, megvetését, de bocsásson meg, Ludovico, kérem, bocsásson meg, könyörgöm, bocsásson meg nekem! Ludovico agyát elöntötte a düh és büszkén emelkedett föl és állt az asszony elé. Aztán, mintha öntudatlan cselekedné, az ajtóhoz ugrott,»bezárta és magához vette a kulcsot. És visszament az asszonyhoz, egész közel hozzá és fülébe súgta durva, rekedt hangon : — Nincs semmi megbocsátani valóm, mert ön az enyém lesz. — Nem, Ludovico, az Istenre, nem ! — Majd meglátjuk! És esküre emelte kezét és letérdelt az aszszony elé, magához ölelte és elborította csókjaival. hogy Németországban a városok hatóságai kezdeményeznek ilyen akciót. No már nálunk mégis csak okosabbak a városok hatóságai. A mi városi hatóságaink bizony nem szereznek maguknak hiába való munkát és fáyadságot elég nekik úgyis a dolguk. Aztán sokkal jobb szivük is van, minek bántsák ők éppen a legtöbb adót fizető polgárokat, akik a drágaságot csinálják. Minek veszélyeztessék ezeknek a létérdekeit. A nagyközönség, ha cini akar adja meg az árát. Ha nem tudja megadni, akkor pusztuljon, menjen a fenébe, vagy vándoroljon ki, de ne molesztálja a hatóságokat 1 folytonos panaszaival. Amint látjuk tehát, van különbség a néine városok és a magyar városok között. Ez a különbség azonban ugy megirigyelteti velünk ® német városok polgárait. A parlamenti helyzet. — Házszabályok módosítása. — Szeged és ® Délvidék az obstrukció ellen. — Válság a Kos suth-pártban. — (Saját tudósítónktól.) A fölháborodás nőt' tön-nő az országban az ellenzék technikazása miatt. Eddig a törvényhatóságok leg' nagyobbrészt beérték az obstrukció vesző' delmeinek fölsorolásával és annak elítélésével. Most már csaknem valamennyien a hátszabályok sürgős megváltoztatását is követi' lik a képviselőháztól, hogy a parlament normális működése és a többségi akarat érvényesülése biztosítva legyen. Alább közöljük számos torontdlmegyei törvényhatósági bi zottsági tag indítványát, amelyet a vármegy6 közönsége szeptember 4-iki rendkiviili köz* gyűlésén tárgyal. Az indítvány éles vádiról az ellenzék ellen, amelynek alig megbocsátható bűne, hogy az ország létfentartásának egyedüli biztosítékát, a hadsereget szükséges fejlődésében nemcsak nem támogatja, de a ti megakasztani is igyekszik. Lelkesedéssel fog' lal állást az indítvány a katonai javaslatok mellett államiságunk biztossága érdekében, " véderőjavaslatokban letett szociális és nem' zeti előnyök méltánylásával és felszólítja <1 Házat, hogy a javaslatokat sürgősen szfl' vazza meg. Ugyanez a tendenciája annak a' indítványnak is, amelylyel tudvalevőleg Sze; ged város több bizottsági tagja rendkívül' közgyűlés összehívására kérte a polgármestert. A Justh-pártot az ország állásfoglalás* ugy látszik, egyelőre nem befolyásolja, a Kossuth-párton azonban már érzik annak hatása. A válság minden valószínűség szerint a Kossuth-párt jövő heti értekezleté" tör ki. A Justh-párt és a Kossuth-párt eg)r kis töredéke mindent elkövetnek ugyan " szakadás megakadályozására, de fáradoza' suk eleve is reménytelen. Megemlítjük, hogy Temesvár város mj közgyűlésén elfogadta Ver sec átiratát 0> obstrukció ellen. Politikai körökben beszélték, hogy a* ellenzék abbahagyja augusztus végén A Nof ügyében indított harcát, mert belátta, ho?> a közvélemény nem támogatja, nincs me'' lette. A választói reform sürgőssége. A belügyminiszter ma a következő leirat intézte Szeged városához: — A központi statisztikai hivatal értesitet'' liogy a választóreform céljaira szolgáló st®' tisztikai munkáltok befejezését, illetőleg a st®' tisztikai hivatalnak erre való törekvését D®' gyon megnehezíti az a körülmény, hogy a v®' rosok polgármesterei és a községi körjegf' zők a hiányok és hibák pótlása, illetőleg jav® tása végett kiküldött népszámlálási anyag'1;) nem az ügy fontosságához mért gyorsaságg1' kezelik és azt néha háromszori sürgetésre sfl"'l küldik vissza, némelyik a hiányokrh halaszt®' kér, nagyrésze azonban nem is válaszol a b1' vatal megkeresésére és sürgetésére. Felhivo"' ezennel a t. Cimet, hogy sürgősen utasítsa ;! jegyzőket és körjegyzőket, liogy a statisztik hivataltól érkezett megkereséseknek halad/', talanul, a hivataltól megszabott időben elég '' 1