Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-23 / 191. szám

ugusetus 23 kalandjai. lapok. — rdó Hassa dr, Iagos munka•. Nagyon ter)ldi vendéget fogadta, még rint magyaros eden is jól isirják: égette a rendsötétkét zsa>t és cipőt viiis tolonc nem iesen belcnyufapadra, kézi11húzott elő és i rövid tolone•avasz szél balett. Sőt már regényt olvas, még Szeged nein olvasott ült, ha annyit in lírikus volt. are pedig egy onikii lóversc:g az elegáns lyen nincs is. Az igazság sak sárgaréz, . - egy piszkos I szinét nem lcaz egész gardó Hassa beNagyváradon yváradról: itvány, amely Hassa ur az mikiban fenlának három , hogy Nagyiéin is próbálerségcit, amit mcsak liiriapizerző, keresis talmudista. ék el neki. A ík hinni, mert i, de mikor a bizony isten ő kelme, mint nagy zenósz ismerte. mert nyilata nagyváradi igy városnak, alig volt vailturnyelvhez. oántak velein. emberrel lett ' annyi brutat. tapasztalem engednek és miután ezt egint elővette nyveit. Angol :!. a kedvéért reggel is olaz ajtó. pedig Szcrilozófia. zsurnaliszta, Nagyváradon, •ól Beszterce t. löll augusztus 28 DÉLMAGYARORSZÁG A sajtó szabadsága. — fiz ellenzék régen és most. — (Saját tudósitónktól.) Az ellenzéki taktika unalmas sivársága egyszerre megelevenedett: a sok sikertelen incidensgyártás után - — hirdetik ők — végre van iit valami, amiből lehetne botrányt faragni. „A Nap" cimü bulevár-ujság esete ez, amely újságtól a fővárosnak közigazgatási hatósága az utcai elárusitás jogát egy 1897-ben kelt és mindaddig, mig meg nem változtatják, törvényerejű miniszteri rendelet alapján megvonta. Ezért a Megvonásért próbál az ellenzék graváment kovácsolni a kormány ellen és incidenst gyártani a parlament további munkájának mogakasztására. A Ház ülésén Batthyány Tivadar szóvá tette az esetet az obligát zr / iongás kíséretében. Héderváry Károly gróf a mesterséges sérelemgyártással szemben • : batosan és világosan állapította meg a rmány álláspontját a sajtószabadság kérésében, amelyei a kormány érinteni nem fog és eddig nem is érintett. Á szóban forgó eset nem érintése a sajtószabadságnak. Igenis, gondolatait mindenki szabadon fejezheti ki és terjesztheti. Ez közszabadság. De mint minden közszabadságnak, ennek is vannak törvényszabta korlátai, mert a való életben abszolút szabadságok nem léteznek. Hiszen különben egyének és osztályok között olyan állandó összekoccanások forrásává válnának, amelyekből rémként kerülne ki nemzet, a társadalom és az állam. De nem akarunk ezúttal a közszabadságok kérdésének elméleti fejtegetésébe bocsátkozni, hanem konkrét esetre vonatkozóan meg akarjuk állapítani, hogy a terjesztés módját törvényerejű fenálló rendelet szabályozza, amely rendelet nemcsak feljogosítja a közigazgatási hatóságok első tisztviselőjét az utcán árusított, korpoltáit, sajtó termékek tartalmának diszkrécionális jogon való megítélésére, hanem egyenesen utasítja öt, kötelességévé teszi, hogy az oly sajtótermékeket, amelyekbe közérdekbe ütköző, büntetendő cselekmények foglaltatnak, az utcai elárusitástól tiltsa el. E fenálló és mindeddig meg nem váloztatott rendelet alapján járt el a főváros líatósága ebben az esetben is. Más kérdés, hogy maga a ma fenálló törvényes rend kiknek jogfelfogásával .miképen egyezik. Régóta hangzottak felszólalások ezen rendelet ellen. S ma az ellenzék is nem mondhatja azt, hogy ilyen rendelet nem áll fenn; nem magának az intézkedésnek törvényszerűségét vonhatja kétségbe, hanem általánosságban támadhatja ezt a rendeletet s a közigazgatási hatóságnak benne megszabott jogkörét. Tisztelettel kérdezzük: ha a jelenlegi ellenzéknek olyan sérelmes ez a miniszteri rendelet, miért nem változtatta meg, amikor mint ben mutatkozó sajtóeldurvulás megakadályozására vagy üldözésére. Annak a politikai tábornak, amely ezeket cselekedte, nincs joga most veszedelmet kiáltani, amikor semmi sem történik a sajtószabadság veszélyeztetésére, s a konkrét eset fenálló törvényes rendelkezésen alapuló intézkedés. koalíció többségben és kormányon volt? Ehez nem kellett volna nagy előkészítő munka, nagy parlamenti nekifeszülés. Hisz csak rendeletről volt szó, amelyet egy tollvonással, egy ujabb miniszteri rendelettel hatályon kivül lehetett volná helyezni. De a koalíciónak esze-ágában sem volt ez. A rendeletet, amelyet azelőtt sérelmesnk tartott, a maga idejében nyugodtan érvényben hagyta. Sőt gyebet is cselekedett. Olyan módon lépett fel a törvényhozás termében a sajtó ellen, amire azelőtt soha nem volt eset. A parlament tanácskozó termében egyetlen védő hang nélkül gyalázlak az egész sajtót, ? az antizsurnalizmus a koalició parlamentjében valósággal orgiákat ült. És ugyancsak a koalició igazságügyminisztere hívta össze azt a sajíóreformankétet, amelyen a „szabadság és szabadosság" megkülönböztetésének jelszava először hangzott el, s amelyben az illetékes véleményt képviselők azt az álláspontot foglalták el, hogy a sajtószabadság elvének megóvása mellett kell valamit tenni az egyéni becsület védelmére és az egyre nagyobb tnérvA Zsüinszky-íluk ós Fényes Samu afférja. (Saját ludósitónktql.) Az Achim-ügy, amelynek hullámai már elcsendesedtek, újra felújult. A két Zsilinszky-fiu elégtételadásra szólította fel Fényes Samut, aki Az Achim-pör és Fölebbezés a közönséghez cimek alatt, röpiratot adott ki a pörről. Ebben politikai gyilkossággal vádolja a Zsilinszky-fiukat. Zsilinszky Endre már Budapestre is utazott és megbízta Fabricius Aladár és Kardos Géza mérnököket; hogy Fényes Samu dr-tól nevében elégtételt kérjenek. Ugyancsak Zsilinszky Gábor megbízást adott segédeinek, liogy Fényestől az ő nevében is kérjenek elégtételt. Idősebb Zsilinszky Endre dr is tudomást szerzett a íiai aff érj érői és Budapestre utazott. Budapesten egy ujságiró előtt Zsilinszky Endre az Achim-pör kulisszatitkairól szenzációs nyilatkozatot tett: r — A gyulai főtárgyalás előtt két nappal — mondotta Zsilinszky — arról értesített engem Kenedi Géza dr, fiaim védője, liogy Áchim özvegyének megbízásából igen különös ajánlatot tett neki valaki. Az illető kijelentette, liogy abban az esetben, ha Zsilinszky nagyobb összeget kifizet Achimnénak, (ez nem képviselteti magát a tárgyaláson és ezzel a védelem kezére járnak. Éh, bármennyire is aggódtam fiaimért, ezt az ajánlatot undorral visszautasítottam. — Nem tudja Zsilinszky ur, liogy ki járt Aehinmé megbízásából Kenedinél? — Nem. Ezt Kenedi még nekem sem árulta el. A mi információnk erről az esetről az, liogy egy ismeri álliirlapiró akarta elkövetni ezt a sarolást. Fényes Samu dr is nyilatkozott a budapesti ujságiró előtt: — Én a röpiratot; ügyvédi kötelességemből kifolyólag irtain és azért is, mert véleményem szerint igazságügyi botrány történt ez ügyben. Végül meg azt hiszem, hogy a vádhatóságot is mulasztás terheli. Ezért kötelességemnek tartottam a közönség elé terjeszteni a per tárgyilagos leírását. <1 munkáért mindenféle sajtójogi felelősséget vállalok és magam kérem az igazságügyminisztert, liogy adja meg a felhatalmazást az ügyésznek ellenem való sajtóper megindítására. Természetesen mindenkinek vádjával szembenézek, de lovagias térre tereltetni a dolgot a magam részéről nem engedem. Igazán felháborító, liogy emberek, akik gyilkosság vádja alatt állauají még most is, a per anyagának kritikai ismertetéséért lovagias eljárást inditanak. A lovagias elégtételadási képességemre vonatkozólag tett kifogásokra az az észrevételem, liogy én a becsületet és általában az erkölcsi értéket máskép . mérlegelem, mint azok az emberek, akik saját házában agyonverték a védtelen Achimot és akik nem az ügyész gyilkossági vádjáért sértődtek meg, hanem az én röpiratomért. Az ellenem tizennégy eszetendővol lefolytatott katonai eljárás iratai a Görcsön! Dénes elleni sajtóperemben jelenleg a királyi táblán fekszenek, azokat mindenki elolvashatja, ítéletet alkothat nemcsak emez, hanem az összes ellenem felhozott vádakról és rágalmakról. — Bogyós Ottó köszönete. A Délmagyarország hétfői számában közöltük Lázár György dr polgármester üdvözlö levelét, amelyet Bogyós Ottó, máv. felügyelőhöz, a szegedi állomás nyugalomba vonuló főnökéhez intézett. Bogyós Ottó meleghangú levélben köszönte mog a polgármestor és a szegedi közönség figyelmét. A polgármesterhez intézett levél a következő: Amikor Nagyságodnál személyesen tettem bucsu tiszteletemet, még nem voltam birtokában azoknak a mólyen megtisztelő kitüntető soroknak, amelyek csak utólag jutottak kezeimhez. Engedje meg tehát Nagyságos uram, hogy azokért ezen az uton mondjak őszinte, igaz köszönetet. A legnagyobb büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy tizenkét éven keresztül polgára lehettem Szeged városának, ahol feledhetetlen szép napokat töltöttem. Ha a liosszu szolgálatom alatt megrongált egészségi állapotom néhány évre terjedő légváltozást nem tenne szükségessé, ugy akkor ebből a szivemhez nőtt városból semmiesetre nem távoznék. Fogadja Nagyságod ugy a nagyrabecsült saját személye, mint az egész polgárság részéről velem szembon mindenkor tanúsított kegyes jóindulatáért legmélyebb, őszinte köszönetemet. Bogyós Ottó, máv. felügyelő. —A trónörökös Fiumében. Forencz Ferdinánd trónörökös holnap Fiúméba érkezik. — Lcininger tábornok szobra. Szeptembor 12-ikén leplezik le Törökbecsén, a vértanú szülőhelyén, Leininger tábornoknak, az aradi vértanúnak szobrát. A szobor bizottság meghívta a szoborlelepzósre Lázár György dr-t, Szeged város polgármesterét, aki személyesen vese részt az ünnepélyen. — Meghűlt a pápa. Rómából jelentik: Tegnap még azt jelentették a pápa orvosai, hogy a szent atya állapotában állandó a javulás és nemsokára már sétát tehet a Vatikán !•• -tjében. Most megint az a hir érkezik, hogy a i ipa ismét meghűlt és berekedt, ugy, hogy néhány napig nem mozdulhat ki hálószobájából. — Uj képek a szegedi muzeuniban. A Brunner József, párisi magyar műkereskedő által Szeged városának ajándékozott Munkácsykép már megérkezett Lázár György dr polgármesterhez és most már csak a muzeumba való elhelyezésre vár. A kép mintegy 70 centiméter magas ós 40 centiméter széles terjedelmű ós egy apostoli alakot ábrázol. Nem különálló alkotás, hanem minden valószínűség szerint egy nagyobb fostményéhez való tanulmány. A festmény csak egy M. betűvel van jelezve, de kétségkívül meglátszik rajta a nagy művész pikturája. Egy másik kortörtónelmi becsű kép is érkezett ma a polgármesterhez. Alfréd Schlesinger, berlini képkereskedő küldött egy a szegedi árvizet ábrázoló eredeti metszetet. A metszet német munka, az árviz idejéből, melyet a német kereskedő igen olcsó árban, hat márkáért kinál megvételre. A polgármester javasolni-fogja a kép megvételét a városi muzeum részére. — Magyar mise Makón. Makóról jelentik: A makói görög-katolikus templomban vasárnap elhangzott az első teljesen magyar nyelvű mise. A nagyváradi görög-katolikus püspök — amint azt megírtuk — tudvalevőleg elutasította a makóiaknak azt a kérését, hogy magyar legyen a liturgia nyelve. A püspöknek ez a határozata nagy eikedvetlenedést keltett a makói hivek között, akik értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy kiválnak az egyházból, ha kívánságuk nem teljesül. Mintegy ötszázan jelentek meg a templom előtt és izgatottan tárgyalták az esetet. Gorcsa Péter, Makó városának tanácsjegyzője volt a mozgalom vezetője és az ő tanácsára állottak el attól a tervtől, hogy ha a mise nem magyar nyelven hangzik el, kivonulnak a templomból és bezárják kapuit. Gorcsa Boross János plébános elé vezette a hiveket. Szép szavakkal kifejtette a hívek óhajtását és kérte, engedjen a már feltartóztarthatatlan áramlatnak és mondja magyarul a misét. Az ősz plébános a meghatottságtól könyezve állott hivei előtt. Kijelentette, hogy nem tud tovább a közös kívánságnak ellenállani. Bár érzi felelősségének terhét, meghajol híveinek egyöntetű akarata előtt. Nagy lelkesedés fogadta a plébános szavait. Valamennyien azonnal a templomba vonultak és megtartották Makón az első, végig magyar-