Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-22 / 190. szám

augusztus 22 k teljesítése e cnek nagyon * erizációk légiig ztriának ugyR em adják ellenlégnek, amelyé kivül kívánnak tték, iiögy már mindenbe bek s. A huskérdés! izumából kirat koncessziók'' keli a mi jéé günket mi nc« íodunk jogaink" az osztrák kor; érdekekre vall sok során kész, mert hiszi ií előzékenys1 a kiegyezésbe' jük s igy a le: amelyen mft 1911 augusztus 22 DÉLMAGYARORSZÁG ülése. M ek. -a omnapi pihen®-' x képviselőbe ;yták. Az elle"' •cot is a vél®'' szavazásba zólásokba tenk ik, nem is eP ö vetkezet,t mf -ivár. A legF ésségéró, h oí ?y, hogy n0"' ert ugyebár, Ina az u érJe' atosan és t Wagyarofszág®' ci kerékkÖtt taktika! Ebez íi jelzőre, sem"1 Házban ma nkr Tisza hot,ok áj tóan friss5 a párt és bai'; .zöntötték, Mtf • Ferenc is kedő. Ki i Justii-párfci a többség enc a régi. A'1 •t,o ; . • isitás szól: >nek hitelesít"! /ilvánitja Lón'/ it képviselő védeföjavasl0' a három szé I (Nagy 'J' rvény az ol®^ ságo fclioz ut»f iti szavazást ^ é:i, amit az , adott BatthU* n sajtósíaba" j interpellációt r Edkét órák01" ők kitilntetéff t-fel) indokolta,1' megszüntet0 , pviseiősóggel a ciraek «,f0' lr ét Nevetséges koalíciós kópvl etóstl (Zaj.) J Sümegi Vilmos : A demokrácia nem ismer kitüntetést 1 Felkiáltás (jobbról): Lipót-rend! Titkos tanácsosok ülnek odaát! (Zaj.) Eitner Zsigmond történelmi előadást fart a rendek és képviselők kitüntetéseiről. Eitner Zsigmond folytatja fejtegetéseit ós azt mondja, hogy a képviselő nem lehet független, ha a kormánytél kitüntetéseket fogad el. Ajánlja ind;tványa elfogadását. (Helyeslés balról.) (A miniszterelnök válasza.) Khuen-lléderváry Károly miniszterelnök: A kitüntetések adómányozáza felségjog, amelyet korlátozni nem lehet. Lovászy. Ép azt akarjuk. Folónyi Géza: Felségjog, de miniszteri felelősség mellett gyakorolható. Khuen-lléderváry: De nincs is szükség a korlátozásra, mert nem osztom a t. indítványozó azon véleményét, hogy a képviselők kitüntetése azok lekenyerezését eredmémyeznó. A tapasztalat (rámutat az ellenzékre) ennek ép az ellenkezőjét mutatja. Akik kaptak kitüntetést, nincsenek lekenyerezve, akik pedig nem kaptak, azok most haragusznak! (Nagy taps és derültség a jobboldalon.) Kérem az indítvány mellőzését. (Helyeslés.) Az ellenzék az indítvány felett névszerinti szavazást kórt, amit az elnök elrendelt. A Ház 112 szóval 38 ellenében elvetette Eitner indítványát. Napirend szerint ezek után névszerinti szavazások következtek. Névszerinti szavazással elvetették a batyhi és sümegi kérvények dolgábm az ellenzék részéről az utolsó ülésen beterjesztett elleninditványokat. (A visszavont kolportázs engedély.) Batthyány Tivadar gróf szóvá teszi a főváros polgármesterének azt az intézkedését, melylyel A Nap cimü újságot az utcai elárusitástól eltiltotta. Kéri a miniszterelnököt, nyilatkozzék, azonositja-e magát a polgármester rendeletével. Héderváry Károly gróf miniszterelnök : A sajtószabadság érdekeit, amelyek mellett Batthyány gróf szót emelt, mindnyájan, pártkülönbség nélkül, igen magasra tartjuk. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) Batthyány azt kifogásolta, hog.y a kormány a sajtó-termékek szállításába beavatkozik kedvezmények utján. Ez igaz, de az erre vonatkozó szerződést nem a mai kormány kötötte. (Zajos derültség és taps a jobboldalon.) Hogy jó-e ez a szerződés, azt nem birálja, de kijelentheti, hogy a kormány egyetlen esetben se vette igénybe a szerződésben biztosított jogait, mert •erkölcstelennek tartotta az abban rendelkezésére bocsátott eszközöket. Pedig a kormány ki volt téve kísértéseknek ilyen irányban épen egyik-másik ujságvállalat részéről. A budapesti polgármester eljárása egy miniszteri rendeleten alapszik, ame.yet 1897-ben adtak ki a kolportázs kezelése dolgában. Ez a rendelet fölsorolja azokat a föltóteleket, amelyek mellett az ujságelárusitás joga elvonható. A polgármester .tehát helyesen járt el. Csak arról van sző az adott esetben, hogy bizonyos kedvezmény föntartassék-e, vagy nem s hogy bizonyos sajtótermékeknek ilyen hton való terjesztése kivánatos-e, vagy nsm. A kormánynak az a vélóménye, liogy ezt a kedvezményt annak kell megadni, aki megérdemli. A kormány tizennyolc hónapos uralkodása alatt egyetlen egyszer sem indított sajtópört az ellene irányuló támadasok miatt, sem a kolportázs jogait meg nem szorította. Pedig aki elfogulatlanul nézi bizonyos sajtótermékek hangját, az erkölcsökben ós illemben tanúsított fölfogását, Menten minden politikai vonatkozástól, akárhányszor jogot adhatott volna a hatéságnak arra, hogy a közerkölcsök védelmében föllépien. Ismétli, hogy a polgármester a törvény és kormányrendelet alapján járt el, az érdekelt fél pedig a történt intézkedés ellen fölebbezési jogával é'het. Kéri válasza tudomásul vételét. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Batthyány Tivadar gróf és Héderváry gróf miniszterek ök fölszólalásai után a Ház többsége a választ tudomásul vette és ezzel ülés véget is ért. az — Tisza István gróf utazása. Tisza István gróf tegnap délután négyheti tartózkodás után felesége és sógornője, Zeyk Ivárolynó társaságában elutazott Budapestre, ahonnan Geszt felé folytatták utjukat. Viharfelhők a színház körül. — A helyárak fölemelése. — (Saját tudósítónktól.) Nem szenzációs, de sok tanulsággal és érdekességgel szolgáló ülést tartott ma a sziniigyi bizottság, amelynek tanácskozásait Lázár György dr polgármester olyan előkelő tárgyilagossággal és nagy körültekintéssel vezette, amelytől ennek a bizottságnak az ülésein elszoktunk. Az ülés napirendjén Szmollény Nándor bizottsági tagnak a lielyárak fölemelése érdekében beadott javaslata és ezzel együtt Almássy Endre színigazgatónak a kérelme volt. Ezt megelőzően Almássy Endre előzetes szinházi jelentését mutatta be, utána pedig Csernovics Agenor beszélt személyes kérdés cimén. Ez a fölszólalás és a hozzáftíződő vita tisztázott végre olyan kérdéseket, amelyek körül eddig zavarok és félreértések voltak, de amelyeknek tisztázása a helyzet mérlegelése érdekéből nágyon kívánatos. A város tanácsa a színházra hirdetett pályázatában az eddig élvezett 8000. korona szubvenciót megvonta. Almássy teljesen a régi föltételek mellett, tehát a régi helyárakkal is kapta meg a színházat. Megszervezte a társulatát és kimutatta, hogy évente 24,000 koronával több személyi kiadása van, mint amennyi volt Makó Lajosnénak. A mai ülésen támadt incidens során V/immer Fülöp kimutatta, hogy ez a többlet nincs meg. Igaz ugyan, — érvelt Wimmer — hogy Csernovics Agenor és Szmollény Nándor, a bizottság kiküldött tagjai, a szerződések átvizsgálása után megállapították, hogy Almássy évi 24.000 koronával több gázsit fog fizetni, mint elődje fizetett. Ezt íl is hiszem. De elődje alatt a színészek tiz hónapig voltak kötelesek játszani, ezen tul pedig tizenkét hónapig. Minden mérleg fölállításánál nemcsak a fizetett értéket, de az ellenszolgáltatásul kapott munkateljesítést is tekintetbe kell venni. A gázsi az eddiginek körülbelül hatodrészével emelkedett, de ugyanennyivel emelkedik a színészek munkateljesítése is. Ezzel — azt hisszük —- teljesen tisztázódott a kiadások emelkedésének dolga. Az igazgató mégis kérte a helyárak fölemelését. Miért? Mert az igy elért bevételi többletből akarná fedezni azt a 8000 koronát, amit szubvenció cimén élvezett eddig a színház. Ezzel szemben le kell szögeznünk azt a tényt, hogy a szubvenciót azzal az érveléssel vonta meg a város a színháztól, hogy az már nem szorul ilyen támogatásra. Az ülésről egyébként ez a részletes tudósítás számol be: (A program.) Lázár György dr polgármester elnökölt, a jegyzőkönyvet Bárdoss Béla osztályjegyző vezette, a bizottság tagjai közül megjelentek: Balassa Ármin dr, Csernovits Agenor, Palócz László, Szmollény Nándor, Ujj József dr, Weiner Miksa, Wimmer Fülöp és a színház képviseletében Almássy Éudre igazgató. Az ülés megnyitása után az igazgató bemutatta előzetes szinházi jelentését, amelyből kitűnik, hogy Almássy a már leszerződtetett szende és szerelmes színész helyett ujakat volt kénytelen szerződtetni és pedig Harsányi Margitot és Zátony Kálmánt. Müsortervezetet nem mutat be a közönségnek, mert az szerinte ugy sem tartható be. Annyit mond csak, hogy lesznek opera, klasszikus és ifjúsági előadások és hogy eredeti premiérek is a műsorában vannak. Kért már darabot szegedi irótól is, de még csak egytől kapót Ígéretet. A bizottság elé terjesztett müsortervezete ez: Újdonságok: Operák: A bohémek, A házi tücsök, A hegyek aljáu; drámák: A fejedelem, Utánam! vígjáték: Lajos király válik; operettek: Babuska, Az ártatlan Zsuzsi; énekes bohózat: Az ezredes apja; bohózat: A millió. Eredeti bemutatók: Az öreg méltósága, Wied Gusztáv drámája, A pajtások, Striudberg vígjátéka, Szent Antal csudatétele, Maeterlinck szátirája. Fölujitások: Macbeth, A szentivánéji álom, Hamlet', Lear király, A vízkereszt, Brankovics György, Keresd a szived, A fekete gyémántok, A peloskei nótárius, Az ember tragédiája, Cyrano de Betgerae, A haramiák, A kis pajtás, Váljunk el, A párisi, A diákélet, Jerikó falai, A kis" cukros, A sárga lilom, A testőr, Pillangó kisasszony, Martba, Rigolettó, A remete csöngettyüje, A kornevillei harangok, Boccació, A szép beléna, A kis herceg, A csepűrágók, A görög rabszolga, Newyork szépe, Á tatárjárás, A kis alamuszi, Az eleven ördög, A suhanc, Luxemburg grófja, Az elvált asszony, A cigányszerelem. (A hely árait fölemelése.) Bárdoss Béla osztályjegyző bemutatta Szmollény Nándor indítványát a helyárak fölemelése érdekében. Eszerint az indítvány szerint és Almássy Endre kérelme szerint a helyárak igy alakulnának: Eddig Exut&n K Földszinti és L emeleti páholy Zsöllye I. rendű körszék II. rendű körszék K 10.— 2.40 2.— 1.60 12.— 3.— 2.50 2.— 7.— 1.40 1.20 —.60 II. emeleti páholy 7.— Földszinti és II. emeleti 1. sor . . 1.40 A többi sorban 1.20 III. emeleti zártszék 1. sor . . . —.60 A többi sorban —.50 —.50 IV. emeleti zártszék —.30 —.30 A bérlet a jövőben is 210 előadásra 33 százalék kedvezményes lesz. A bérlők a bérleti öszszeg egy százalékát fizetik a szinészegyesület nyugdijalapjára. Wimmer Fülöp ellenzi a helyárak fölemelését. Igaz, hogy az igazgató nagy ígéretekkel jön, de talán meg kellene várni, hogy mit vált be ezekből az Ígéretekből, mielőtt a közönségre ezt az ujabb adót kivetnők. Vannak színházak, amelyekben magasabbak a lielyárak, mint a szegediben, de mind jóval kisebb, mint a szegedi. A temesvári színház egy este maximálisan nyolcszáz koronát jövedelmez, mig a szegedi ezerötszázat. A monopolizált szegedi színházban Weiner Miksa: A monopóliumot én is hibáztatom. Wimmer Fülöp ... semmi sem indokolhatja a helyárak fölemelését, csak a vállalkozó érdeke. Ez a színház hatalmas nézőterével úgyis a vjdék egyik legjövedelmezőbb színháza. Nagy közönsége van, amelyet nem szabad megterhelni azzal, hogy drágábban legyen kénytelen menni abba a színházba, amelybe el kell mennie, ha szinházba akar menni. Balassa Ármin dr szerint épen az, hogy a színháznak nagy közönsége van, amellett bizonyít, hogy a helyárakat föl kell emelni. Elismeri, hogy a szegedi színház nagyon jó üzlet, de a helyárak fölemelésével minden eszközt meg akar adni az igazgatónak arra, hogy olyanná tegye a szegedi szinházat, amilyennek mi legalább is képzeljük és szeretnők. Weiner Miksa helyteleniti, hogy bizottsági tag részéről indult ki a helyárak fölemelése érdekében való mozgalom, de ha az igazgató kéri, megadja. Somogyi Szilveszter dr főkapitány nem szavazza meg a helyárak fölemelését, mig Csernovits Agenor ajánlja. Végül a bizottság a szavazásnál ugy döntött, liogy a helyárak fölemelését javasolja a tanácsnak, Ellene szavaztak Somogyi Szilveszter dr és Wimmer Fülöp. Csernovics Agenor szóvá teszi, hogy őt és Szmollény Nándort küldte ki a bizottság abból a célból, hogy Almássy Endrének a színészekkel kötött szerződéseit átvizsgálják, ök megbízatásukban lelkiismeretesen jártak el és megállapították, hogy Almássy 24,000 koronával fizet ki többet társulatának, mint amennyit elődje fizetett. Ezt a kérdést a sajtóban annyiszor szóvátetfék, hogy az ő eljárásuk helyességéhez kétség nem férhet. De a kérdésnek ez a része nem tartozik ide, különben is minden ilyen insziunáeiót a leghatározottabban vissza-