Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-20 / 189. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁÖ " iŐii augusztus 20 1911 a — Ez év tavaszán, midőn Prohászka püspök Aradon járt, többek előtt feltűnést keltett, hogy a Széchenyi-utcában lévő Autonóm Katolikus Kör házán egy fehércitromsárga zászló volt kitűzve, mely a pápai hatalom jelvényét jelzi. Én ezidőben többekkel vitatkoztam afelett, hogy ez az idegenszerű zászló nem képez-e kihágást és véleményt akartam íkérni e tekintetben egy elsőrendű budapesti kriminálistától, de szándékomat megakasztotta az a körülmény* hogy ugyanazon időben a Magyarország-ban egy cikk jelent meg, melyben egy hasonló esetre vonatkozó legfőbb itélőszéki határozat hozatott Franciaországban, amelyben kihágásnak minősittetött ezen idegen zászlónak kitűzése. Miután az aradi Anionom Katolikus Kör.házán most' ismét ott lógott a fehér-sárga zászló, anélkül, hogy az illetékes hatóság ezen idegen állam zászlójának használata miatt a szükséges joglépéseket megtenné, ennélfogva figyelembe ajánlóm e körülményt. És a levélnek, a nyilatkozatnak, ugylátszik, foganatja lett, mert Joó Béla aradi rendőrbiró az 1879. évi negyvenedik törvénycikk 36. szakasza alapján megindította az eljárást a Katolikus Kör ellen cs az iratokat szombaton délelőtt áttette a királyi járásbírósághoz. Izgalmas hajsza egy leány után. — A kórház szökevénye. — (Saját tudósítónktól.) Izgalmas leányhajsza volt szombaton délután négy óra tájban Rókuson. A Szent István-térről egy rendpr és egy fiatalember üldöztek egy leányt, aki azonban gyorsabb volt üldözőinél és bemenekült egy házba. Fölszaladt egy üres lakásba .és maga után zárta az ajtót. A rendőr dörömbölt az aj-, tón, erre a leány fölfeszitett egy ablakot és öt méter magasságból leugrott a kövezetre. Nagy népcsődület támadt, a leány el akart menekülni, de elfogták és bevitték a rókusi rendőrőrszobába. Itt' vallatóra fogták, Balog Fiktor eselédleánynak mondotta magát. Később , azonban kitűnt, hogy Huszár Viktor réridőri felügyelet alatt álló leány, aki szombaton reggel megszökött a kórházból, ahonnan lopott is. Az izgalmas, egész Rókus csendjét felzavaró hajszáról részletes tudósításunk a következő: Délután négy óra tájban a Szent István-téren két rendőri felügyelet alatt álló nő ment Gircsák József papucsos társaságában. A körút felől hirtelen szembejött velük egy cselédnek látszó leány, aki a váratlan találkozásra megszeppent. — Nézd csak, — mondotta az egyik leány, — a Viktor megszökött a kórházból. Erre a leány gorombán visszafelelt és futásnak eredt. Gircsák József utána rohant, majd Dudás István rendőr is üldözőbe vette. Izgalmas hajsza következett, a leány uteáról-utcára rohant üldözői elől. A hajsza láttára nagy népesődíilet támadt, többen utána is vetették magukat a leánynak, de az bemenekült Lórik Árpád Pacsirta-utcai házába. A leány • ismerős volt már a házban és egy üres lakásba szaladt. Az ajtót magára zárta. Az üldözői dörömböltek az ajtón és a rendőr harsány hangon bekiáltott: — Nyissa ki azonnal a törvény nevében! A leány azonban nem engedelmeskedett a fölszólításnak, hanem kirántotta az ablakot és az öt méter magasságból egy merész ugrással az utcán termett. Megsebesítette a lábát, de hamarosan föltápászkodott és el akart menekülni. Az óriási csődület azonban útját állta és átadta a rendőrnek. A leány ordítozni kezdett: — Mit akarnak tőlem, ereszszenek el, én tisztességes leány vagyok! Hiába tiltakozott, bekísérték a rókusi rendőrőrszobába. Ott újra méltatlankodott és most már csendesebb hangon kérte a rendőröket, hogy bocsássák szabadon. — Hogy hívják magát? — kérdezték. — Balog Viktor. — Mi a foglalkozása? — Cselédleány vagyok. — Hol? — Jelenleg facér vagyok. Többet nem akart mondani. A kórházból reggel nyolc órakor megszökött egy leány. Minthogy alapos volt a gyanú, hogy ő a szökevény, szembesítették a kórházi ápolónőkkel, akik igy fogadták: — Na, hát mégis megcsípték a Huszár Viktort! Kitűnt, hogy a rendőrségen hamis nevet mondott be, Huszár Viktor a valódi neve. — Én nem vagyok Huszár Viktor, — méltatlankodott, — nem is láttam magukat soha! Ereszszenek engem szabadon! Hiába volt minden tagadás, a kórházban határozottan ráismertek. Tizenhatodikán internálta be a rendőrség. Kérésére szolgai munkára alkalmazta a gondnokság. Szombaton réggel ellopta egy betegnek a kabátját és észrevétlenül kiosont az udvarra. A hátsó ajtón küldemény érkezett s néhány pillanatig nyitva maradt a kapu. Ezt az időt kihasználta Huszár Viktória és megszökött. A Fürdő-utcában lakó nővéréhez ment, ott átöltözködött és délután sétára indult. De nem sokáig tartott a szabadsága, mert az izgalmas hajsza után elfogták és most már jobban fognak vigyázni Huszár—Balog Viktóriára. Országosan rendezzék az elmebetegek ügyéi — Irás a törvényhatóságokhoz. — (Saját tudósít ónktól) A „Dólmagyarország" péntek délutáni számában hírt adott arról a rettenetes d ologról, hogy az országban mind szélesebb körben terjed az elmebaj és hogy megfelelő számú elmegyógyintézet hiányában az elmebetegek ezrével járnak szabadon és veszélyeztetik a közbiztonságot. Mintha csak a „Délmagyarország" érvelését kívánná nyomatékosabbá tenni, mintegy végszóra érkezett a közigazgatási bizottsághoz Fejérvármegyének valamennyi vármegyei és városi közigazgatási bizottsághoz intézett körirata, amely az elmebetegügy országos rendezését kívánja megvalósítani. Fejérvármegye körirata a következő: „Fejér vár megye közigazgatási bizottsága az 191.1. július 11-én tartott ülésén Cziráky Antul gróf és Horváth Gyula dr indítványa folytán ugy határozott, hogy az CmebetegOgy országos rendezése céljából felirattal járul a belügyminisztériumhoz és a tái sl.örvónyhatósági közigazgatási bizottságokat hasonló szellemű felirat küldésére felkéri. Nemcsak Fejérvármegyében, de az ország területén mindenütt olyan viszonyok uralkodnak, hogy a kórházi megfigyelő osztályok és az állami elmegyógyintézetek tultömöttsége miatt a községek nem helyezhetik el olmebajosaikat. Ennek a szomorú ténynek még szomorúbb következménye azután az, hogy a látszólag nyugodt, de rop t m-s :prü ki őrösre hajlandó elmebeteg a dühön rési idő váratlan beállásakor nagy mértékben kii,veszélyessé válik, miként azt a gyilkolás ós gyújtogatás nem egy szomorú példája bizonyít i-t. Az ország közkórházaiban van ügyhn megfigyelő osztály, azonban ez majdnem mindenütt téboiydai osztállyá volt kénytelen átalakulni, mert az állami elmegyógyintézetek tultömöttsége miatt a kórház nem tudja a csupán megfigyelésre fölvett, tehát állami elhelyezést igénylő beteget a tébolydéban elhelyezni. A megfigyelő osztály ezen akaratlan átalakulás moiieit természetesen mindazon beruházások és fölszerelések híjával van amelyek az állarwi gyógyintézettől ellátás, ápolás és szakszerű felügyelet tekintetében megkivánhatók. Fejéi-vármegyének kórháza, a Szt György-közkórhá7, 18 elmebeteget képes megfigyelés céljából fölvenni ós ha a kiállított korrajzok alapján a végleges elhelyezés biztosítva lenne, a mindig nagyobb ós nagyobb számban fellépő elmebetegség különböző jait be is tudná fogadni. Azonban igy az k lami intézetek tultömöttsége miatt a megk gyelő osztály elmebetegjei állandó lakosok n"' radnak a kórházban, elszállításuk nem törté' nik meg és igy a megfigyelésre váró többi elme beteg vagy teljesen szabadon veszélyezteti közbiztonságot, vagy pedig erősebb kitörés alkalmával esetleg a már megtörtént szerencsétlenség után legfölebb a város és a faluk börtönében talál elhelyezést. Ezen szomorú állapotok megszüntetése végett Fejérvármegye közigazgatási, bizotts ifi'' feliratban kérte a belügyminisztoriumot, hog)' az állami elmegyógyintézeteket sürgősen szaporítani szíveskedjék, mert a mostani szánalmas állapot a közbiztonságnak nagy veszedelmére van. Megkeressük a társtöi vényhatóaág tekintetes közigazgatási bizottságát, hogy hason!3 tartalmú fölirattal méltóztassék a belügy"11' niaztériumnál az elmebetegiigy országos rendé zósét sürgetni". Minthogy a körirat, do a valóságos állapotok szerint is nemcsak Fejérvármegyében, de mindenütt az országban fölüti' hiányosan volt eddig rendezve az elmebetegség ügye és minthogy mindenütt egyformán sürgős és szükséges ennek az ügynek a rendezése, bizonyosra vehetjük, hogy Szeged város közigazgatási bizottsága magáévá teszi a köriratot és csatlakozik a Fejórvá)' megye kezdeményezte akcióhoz. Valószin'1 tehát, hogy az elmebetegség ügyének ren dezése érdekében már az őszszel fülira megy a belügyminisztériumhoz. Hogy a rendezés mikor következtetik; el, annak csak a volt koalíció a megmondhatója, amelj minden komoly munkának útját vágja oktalan ós indokolatlan parlamenti akadékoskodásaival. (Saját minisztér adott ki, sztrájkm kiterjedt. érkezik , hatóságo helyzetin rendeltet kedehni kólókkal fliktus rr kés elint • szti érkeztek SZÍNHÁZ, tíL I * Péntek a színházban. A babonás emberek mind irtóznak a péntektől. Tragikai fejlőmenyeket sejtenek benne. Ez tradieió. Van egy dráma is, amelynek „Péntek este" a cirne. Érről beszélik, hogy az egyik színigazgató, amikor a darabnak premierje volt, előadás eiőB keresztet vetett magára ós imádkozott. A péntek este most a szegedi színházban is aktuálisSzeptember elsejére hirdették a kapunyitás Nemrégen azonban valaki (és ez a valaki, min'1 a rossz nyelvek mondják, Almássy) Upozgatn1 kezdett a naptárban és megdöbbenve vett" észre, hogy szeptember elseje péntekre esik Péntekre! Másnap kommüniké jelent meg a lapokban, hogy » színházi szezon szeptemb0' másodikán kezdődik. Valaki drámai kezdet"" sejt a péntekben és a tekintete szombatra rik. Csak a finálé ne legyen drámai, mert ennek keserűbb ize lesz. A színház tagjait különben augusztus huszonnyolcadikára Szeged'-6 rendelte az igazgatóság. Akkor kezdődnek il próbák. És azután a próbálkozások. * A sziiiiijjyi bizotísájj ülése. A szinügí1 qizottság hétfőn délelőtt 11 órakor ülést tart amelynek tárgya lesz Szmollény Nándor szik ügyi bizottsági tagnak a színházi helyárak ff" emelése tárgyában beadott indítványa. * Zsidó tanítóból operaénekes. Krieru'. Jenő tanító volt Békéscsabán az izraelita ólon'1 iskolában, ahonnan Szegedro pályázott és k"' pott hasonló minőségben alkalmazást. szeptemberben kellett volna megkezdenie nitói működését az ilteni izraelita elemi iskolában. Időközben azonban az a kitüntetés ért" hogy az újonnan épióő budapesti Népoperái'0, szerződtették 'énekesnők. Krienernek elsören''1 basszus hangja van ós nagy jövő vár reá ul élethivatásában. * Kornai Berta a Vitfszinpadou. KorU'é Be;ta, a Vígszínház országos hírű primadonnái11 hétfőtől kezdve több estén vendége lesz a s2" gedi Vigszinpadnak. Kornai föllépés© iránt n»£» az érdeklődés.