Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-19 / 188. szám

lügüsztus 10 s isim alapján mef hivatalban. Levélbe! I»an vilaszölürtk, hl ellékelve van. tutalványnyal is lebíl ss5veg könnyen elíft veti a kiadóhivatal -UTCA 18. SZÍ» iloskák f lapos t petéivel egy®' i Cimoxia-nel esitjük. A Cimexincsak az élő polosa peték is nyomusztulnak. A Cilein piszkít, foltot, nem hagy. MolJ yediili biztos széf' érért o indenütt . Fó'rakt; :: Meál Tetnosváry József, ertárak és Vájd8 ougeriájában Sa«" cherer gyógysaertfa. bocsit mindé" zer és disztárgíj „Fontos időhöz ékszer- és őráe vásárolunk. Ar ingyen és bér Scheiner Saffl0 Szeged, KárásaÍZ. ralik és Bzöuség figyel' üaedeckerek 9 ilndon részéri . Nagy választék olvasmányokbal' üli loszál litot' lij. Arvay Sáfl' ínyvkereskedósésged, Kárász-0' m ON 844. Ízlésesen , az forirnevü Iner ÍZ. itca 21. STÁK írókban £sek. A ! oknaK ilban. 5. sz. alatf n -tér 7. ipületóben.) lemüveit. y reklir. láriuma. i Export Idegesálmatel használl alkalmast lOpalactelefonJLA. 5-36. ESTI LAP. tL évfoly&m, (37.) 188. szám 1811 szombat, augusztus 19 Révaii sserherctfcta és kiaiébivatal Swjed, fioreM-níci 15. száai c=i budapesti Merkeszttaég és kiadóhivatal IV., Vár»sház-utc* 3. szám =3 REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉS! ARA SZEGEDEN sflész évre . R 24'— félévre . . . ÍV 12'— negyedévre . R 6'— egy hénaprs R 2'— Reggeli lap ára 4 fillér REGGEL! ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VffiÍKEN ejész évre . R 28'— félévre . . . R 14'— negyedévre . R 7'— egy hénaprs 8 2'4» Esti lap ára 2 BUér SZAG TELEFON-SZAH: Szerkcsztfiiég 305. €§• Kiadóhivatal 836 Interurbán 205. Dudapesti szerkesztőség toljon-száma 128—12. 191 í augusztusi Az ország nyilvánvalóan undorodik a politikai állapotoktól. Olj 'an ostobául elfajult már a helyzet, hogy más államok politikusai ha látnák, fölkiáltanának: — Hát egy alkotmányos országban, egy parlamenti államban igy is lehet? Még Ázsiában se lehetne igy! igy kiáltanának föl. De mi is igy mondjuk. Amit az úgynevezett ellenzék müvei, az páratlanul ostoba dolog. Mert hisz azt se tud. ják mért obstruálnak. Mert azt még tudják, hogy az ország elitéli a munkájukat. Már pedig egy ellenzéki harc ezideig csakis akkor vezethet sikerre, ha az ország is azt akarja, amit az ellenzék. Csak eimérgesiti a helyzetet, hogy Kossuth Ferenc hazajött. Hiába irta neki a pártja, hogy maradjon oda. Nem. ö hazajött. Mert Lipót Ferenc ur féltékeny Justh Gyulára. És diadalt diadalra halmozva, berobogott Budapestre Franz Kossuth. Az állomáson az összes hordárok megjelentek és elkapkodták a szépitőszeres skatulyákat. A vasúti kalauzok ünnepélyes arcukat öltötték föl és nemzetiszínű szónoklatokat hallgattak el, melyek igy végződtek: Kérem a jegyet! Kossuth Ferenc oda adta a jegyet, mely szabad volt és istenhozottat mondott megjelent három és fél hivének, üdvözölte a fiákerosokat és a hazai földet, mely elbírja még öt is. Mondják, hogy ilyen nagyszerű bevonulása, mint Kossuth Ferencnek, csak Apponyi Albert szerzetes miniszternek volt Amerikában. És Kossuth Ferenc Lipót nemcsak megjött, de nyilatkozott is. Ismert ékes stílusban mondta le, amit mások súgtak Gyönyörű ez a nyilatkozat hohfiui szájából, ime a java: — Helyeslem az ellenzéki akciót és helyeslem annak formáját is, még pedig ama végtelenül világos és egyszerű parlamentáris tétel alapján, amely szerint egyike azoknak az okoknak, melyek a parlamenti forradalmat jogossá teszik; a többségi erőszak. Igy mondta ő: Kossuth Ferenc. Aki a többséget erőszaknak mondja, mert az erősebb és mert kormányoz Tehát erőszak! Ez a Kossuth, ez a Kossuth Ferenc. Ez mindig ilyen okos ember volt . . . Tisza István GMINF EMBER. Elmondja: egy szegedi tisztviselő. Megirtuk már, hogy Tisza István gróf Pöstyénben nyaral, ahol Bihari Dezső államvasuti főellenőrben egy diákkori pajtására ismert és azt lelkes üdvözlés után társaságába vonta. Tudósitónk ez alkalomból meginterjúvolta Bihari Dezső államvasúti főellenőrt, aki szegedi lakos és fivére Lindenfeld Bertalan cukorkagyárosnak. Bihari Dezső a következőket mondotta Tisza István gróffal való baráti viszonyáról : Együtt jártunk a debreceni kollégiumban, ahol a legjobb barátságban éltünk. Együtt tanultunk, együtt voltunk mindig s diák csinyjeinket i;s együttesen követtük el. Aztán, hogy kijártuk a debreceni iskolát, utaink szétváltak s nem igen találkoztunk. Ő gróf és Magyarország miniszterelnöke lett, én pedig vasúti főellenőr. Természetes, hogy ilyen helyzetben nem szőttük tovább a gyermekkori barátság szine szálait és hosszú idők multán tavaly találkoztunk először itt Pöstyénben. Én persze érthető okokból — mivel nem vagyok sem stréber, sem tolakodó — nem kerestem az ismeretség íölujitását, de egyszer Tisza István gróf véletlenül megpillantott és azonnal megismert. A legőszintébb öröm kifejezésével üdvözölt s azon naptól kezdve minden szerény viszszahuzódásom dacára állandó meleg barátságával tüntetett ki. Családostól meglátogatott, amit viszonoznunk kellett és az egész nyáron igy folytattuk. Ennek a baráti viszonynak a felujitása ismétlődött meg az idén. Én a magam részéről, anélkül, hogy büszkélkedni akarnék vele, végtelenül örülök régi diákbarátom, Tisza István gróf baráti érzelmeinek. Láthatjuk tehát, hogy Tisza István gróf, akit annyira szeretnek gőgös oligarchának föltüntetni, a magánéletben igen kedves, barátságos ember, aki szivesen keresi és föltalálja magát egy egyszerű vasúti tisztviselő barátjának társaságában. SZEGEDI MŰVÉSZEK IDEGENBEN Joachim Ferenc, Brummer József, Csáky József sikerei, küzdelmei. Nagy baja Szegednek, hogy a művészeit: festőit és szobrászait nem tudja eltartani, azok kénytelenek idegenbe, rendesen külföldre vándorolni. Idegenben aztán borzalmas küzdelmeken vergődnek át, de rendszerint sikert aratnak. A sikerük liire néha félországokon át eljut, ele Szegedig ritkán. Egyes vezetőkben megvolt a jóakarat, hogy Szegeden tartsák legalább a szegedi művészeket. De a legelemibb követelményt, hogv művésztelepet létesítsenek és rendezzenek be Újszegeden vagy a környéken, még mindig nem valósíthatták meg.- Művészeti telep nélkül pedig Szegeden soha nem lesz művészi élet, A legtöbb művész menekül. Aki kénytelenségből, helyesebben nyomorúságból Szegeden marad, óriási küzdelmen, mellőzésen, sokszor nyomorúságon esik át. Csak pékiául emiitjük Károlyi Lajost, Papp Gábort S'zöry József drt, Vigk "Ferencet, akik egész kálváriát éltek át, amiért Szegeden maradtak. Mert sehonnan se nyerhetik meg még az elemi követelményeket se, hogy egyéniségük teljes pompájában bontakozzék ki. Természetes, hogy a Szegedről elmenekültek is tengődnek, nélkülöznek', mig utat törhetnek. De az idegen fővárosokban, az igazi kultura központjaiban jobban esik a szenvedés, mint itthon. Alkalmunk van három szegedi művész nagyjelentőségű sikeréről beszámolnunk. Szegedről származtak el idegenbe és illő, hogy a legnagyobb szeretettel, elismeréssel vegyük tudomásul, amikor idegenben jelentős sikert aratnak. Joachim Ferenc az első. Ismert festő. És itthon félreismert. A magyar pikturában a legtöbb szenvedésen, mellőzésen jutott át jutott el a máig. Forradalmi, uj művészetét nem értik meg ma se itthon. Szegeden és Budapesten hiába állított ki, többször is. Rendesen agyonhallgatták és felületesen félremagyarázták. Bártfán pedig egyszerűen ki akarták dobni a teremből munkáit, mert a nagyérdemű lálta azokat. Ha Münchenben és Párisban sikert aratott egy-egy müve, arról itthon egyszerűen nem vettek tudomást. Most aztán olyan sikert aratott Joachim Ferenc, ami fordulópontot jelent küzdelmes életében. Ugyanis kiállított a Wiener Kunstverein-ben öt képet. Ebben az európai hirü kiállítási helyen szerepelni máris sokat jelentő eset. De Joachim Ferenc bécsi kiállítása a szenzáció erejével hatott. A bécsi lapok, — a Neues Freie Presse-tői, a Neues Wiener Tagehlatt-tói s a Zeit-tői kezdve — foglalkoznak Joachim pikturájával. A siker hatása nem maradt el. Meghívták Parisba, — ngy, hogy kollektív kiállítást rendez a legjobb müveiből, még az őszszel. BRMÍSS-IÍÍSES* JÓZSEF szobrász a másik szegedi, aki rövid időn belől európai névre tesz szert. Brummer kivándorolt Párisba, fölcsapott műgyűjtőnek s ma már közel nyolcvanezer frankja van. Kinai és japán művészeti tárgyakból Párisban, Budapesten és - Londonban kiállítást rendezett, feltűnést keltett. Egyik értékes tárgyát, Munkácsykép vázlatot Szegednek ajándékozta. Mint szobrász pedig most kezd igazán -dolgozni. Hatalmas műtermet rendezett be Párisban, hol neves művészek találkoznak, hol magyar ifjak lelnek segítségre. Brummer József kollektív kiállítása elé érdeklődéssel néznek. Csáky József a harmadik szegedi, ki szintén Párisba menekült ki. Ez a zseniális szobrász ifjú huszonegy éves korában kiállíthatta egyik szobrát a párisi nagy szalonban Szeged szabad királyi város neki ítélte a Ferenc József-ösztöndijat és elősegíti nemes fejlődésében. Csáky József egyik szobrát pedig megvették egyik párisi muzeum számára, márványba öntik, hogy hirdesse egy ifjú magyar zsenialitását. Örömünkre és büszkesékünkre szolgál, hogy szegedi művészek jelentős, külföldi sikereiről számolhatunk be. Csak megtalálnánk már az utat arra, hogy az itthon maradtak is boldoguljanak. A vasúti palota. A szegedi vasúti palota építési bizottsága augusztus 27-én, a jövő pénteken délelőtt kilenc órakor ülést tart.