Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-18 / 187. szám

tugTJsztua 18 je. ak az tigyne­ak, amely 8 lángra lob­egyék ellenél­>k tagjai és 8 a bőrüket in tagadták meg tival szemben í le hivatalu­íjtóit ők csap­tatalom előtt; nyugdijukat; 1 ők vették zsgálatnak, 8 ituszkolásnak, /ei az ő fe­az ő fejükre, rétegei meg csapásait. A , kényelmes tanácskozott, fy MirabeaU­íuronyok ha­ji a magyal' lem görbült negyei tiszt­esett baja. íemzeti harc itt éleszthet­:;nek kényel­a piros mi' -anzigáló in­tor dőlt az j: mi lett a tsági tagok :zett „alkot­;i gondosko­hogy a nap ták, s az 8 téséig menő küzdelmet a űzetünk sze­tek megfe­íem voltak ellen mért lemből nem it Andrássy a közigaz­ugy gondoi­Iszer gyön­gére, s páf olt kapitu­zőleg, mi 3 :bb közélet ével szeret­gy és szent fvivni; se»m nyu felada­i ellenállás rtják, hogy konzervá­és pártok­éi az „al­ít, e tekin­savát most­be veszik­; sőt egye' rmegyét, 3 ctiv hősét­fonállal — MENT elitéli hogy 3Z nem sí3' z eljárásuk mikor 3 a, hogy J i vegye legyezhetik olgálatuk?1 elfelejti 1911 augusztus 18 DÉLMAGYARORSZÁG azok, akiknek politikájáért mindenüket koc­kára tették. A törvényhatóságok pedig folytassák a megkezdett demonstrációt. Emeljék fel sor­ban tiltakozó szavukat ama nemzetrontó po­litika ellen, amely a többségi akarat erő­szakos megakasztásávai, a parlamentáris rendszer alapelvét semmisíti meg. Hogy nyaral Tisza István ? — A pöstyéni kedélyss napok. — (Saját tudósítónktól.) A pöstyéni fürdőnek néhány hét óta érdekes vendége van. Tisza István gróf, a magyar politikai élet egyik ve­zére nyaral ott a családjával. A vágmenti für­dőben kivüle még számos excellenciás ur tart kúrát a világ minden tájékáról. Tisza azon­ban tartózkodó, nem kivánja a személyes érint­kezést. Családjával, legtöbbször pedig egy­maga, járja az utakat vászonruhában, haja­donfővel. Pöstyén világfürdő, ahol tehát a fényűzés otthonos. Tisza István és családja nem hódol a fényűzésnek. A lehető legegyszerűbben öltöz­ködnek, kerülnek minden föltűnést. Tisza egy­szerű vászonruhában jár, mindennap ugyanaz van rajta. Csak egyszer láttak rajta lüsztevka­bátot. Panama-kalapja de csak néha lát­ják a fején, legtöbbször otthon hagyja. Tisza István huga, Zeykné és ennek leánya, szintén nagyrabecsülik a kényelmet. Akik a politikai élet távoli szemlélői, azt gondolják, hogy Tisza István mindig komor férfiú, aki nem tud jókedvre derülni és gyön­géd sem tud lenni. Pedig tévednek, akik azt hiszik róla. A fürdő egyik legkedélyesebb, leg­szeretetremóltóbb vendége. A napokban például ez a kedélyes jelenet történt: A park-villa előtt, ahol Tiszáéknak öt szobás lakása van, fiakker állott meg. Tisza István a családjával együtt beszállott. A hölgyek a két belső ülésre telepedtek, Tisza pedig, nem volt mit mást tenni, a bakra ült a kocsis balol­dalára. — Ej, ej, nem szégyenled a dolgot Pista? — kérdezte tőle a liuga. — Deliogy kedvesem, a bakon is Tisza Ist­ván maradok, — felelte mosolyogva. És igy hajtottak végig az egész fürdőn. Más mulatságos esetet is beszélnek Tisza István gróf nyaralásáról. A minap este, ami­kor hazatért, a villa hátulsó bejáratát zárva találta. Nem jött zavarba, mert az ajtó mellett nyitott ablakot látott. Egy-kettő, fölkapaszko­dott az ablakra és egy ugrással bent termett a szobában. — Betörő, segítség! — hangzott föl a követ­kező pillanatban a rémült kiáltás egy két­ségbeesett nő ajkáról. A kegyelmes ur ugyanis a szálló szobaasz­szonyának szobájába toppant. Tisza István grófnak csak nagynehezen sikerült megnyug­tatni a megrémült asszonyt. Tiszáék napokig mulattak e kalandon. Tisza István betegsége nem súlyos ítermé­szetii. Régebben iszkiásza volt, amiből azon­ban a pöstyéni iszapfürdő már a mult évben teljesen kigyógyította. Amikor az idén megérkezett, az első héten nagyon sokan zaklatták, de visszaverte az os­tromot és most már senki sem molesztálja. Olyan föltiinés nélkül járhat-kelhet, mint a többi fürdővendég. Gyöngédségére vall nem­csak az a ragaszkodás, amelylyel családja iránt viseltetik, hanem egy volt iskolatársával való bánásmódja is. A minap ugyanis a kávé­házban fölfedezett egy szürkefejű urat és oda­sietett hozzá: — Szervusz, Dávid! Eáin ismersz? — Oh, kegyelmes uram, hogyue. Bihari Dávid államvasút! ellenőr és Tisza István gróf azóta naponkint együtt láthatók. Még a családjával is ellátogatott az ellenőr családjához s látszik az arcán, milyen jól esik neki a diákpajtásával való találkozás. Tisza Istváu különben pompád színben yan és ugyancsak gyűjti az erőt a nagy őszi kaip­pá»y)iQ5$, A kilences kocsivezető. — Megmentett egy emberéletet. — (Saját tudósítónktól.) A „Szegedi Közúti Villamos Társaság" kilences számú kocsiveze­tője Varga János. Egyszorn munkásember, aki kora reggeltől késő estig kevés megsza­kítással ott áll a villamos kocsik elején levő fülkéjében és Rókustól az alsóvárosi állomásig, vagy a vágóiadtól a Gedóig vezeti a villamos kocsikat. Ez az egyszerű szürkekabátos mun­kásember teggap olyan dolgot csinált, ami méltó a krónikás figyelmére és a följegyzésre. Megmentett egy emberéletet, megvédett a ha­láltól egy kis leányt, akinek a pusztulása csak hajszálon múlott. Ugy történt a dolog, hogy tegnap délután négy óra felé a Kölcsey- és Kelemen-utcák sarkán, ahol a villamos sínek befordulnak, a két sin között egy kis leány játszott. Valami labdaféle volt a kezébeu, azt guritotta maga előtt. Ezen a helyen, a Royal-kávóház Kelemen­utcai oldalán, olyan hirtelen a sinek kanya­rodása, hogy a Külcsey-utcából érkező villa­moskocsit csak akkor lehet észrevenni, ami­kor az már befordul. A labda gurult, a kis leány szaladt utána és épen a kávéház bejárója elé ért, amikor a Ivárász-utca felől jött egy villamoskocsi. A kocsivezető csöngetett, a kis leány fölnézet és ugy látszik, átlátta a veszély nagyságát, mert ijedten, megdermedve bámult a kocsira. Csak egy pillanatig tartott ez a jelenet, a kávéház vendégei, akik az ablaknál ültek, ijedten ro­hantak ki az utcára és mindenki azt hitte, hogy a kis leány életét nem lehet megmenteni. Nem jutott senkinek az eszébe, hogy odarohan­jon a sinek közé és elrántsa a kis leányt, de erre nem is volt senkinek sem ideje. És a kilences kocsivezető: Varga János nem veszítette el a lélekjelenlétét. Öriási megfeszí­téssel sikerült a kocsit megállítania. Fékezett, a villamos kocsi nagyot rázkódott, az utasok megijedlek, a kis leánynak pedig könnyezni kezdett a szeme. A kocsi ütközője meg-meg­lökte a leányka vállát, de egyéb baja nem történt. Az utca, a hangos délutáni szegedi utca meg­éljenezte a kilences kocsivezetőt, aki újra csön­getett és megindította a kocsit a Rókus-állo­más felé. Egy pár percig még utána néztek, egy pár percig még beszéltek róla és egy pár pillanatig a szürke ruhás Varga János volt a nap hőse. Regula a Czeizler korcsmában. — Az edelényi gyilkosság. — (Saját tudósítónktól.) Az edelényi rablógyil­kos Regula Ede sorsa már meg van pecsételve. Vagy örökös fogházban tölti az életét, vagy a bitóra kerül. Bulyovszhy Gusztáv miskolci fő­ügyészhelyettes és Mihecz János vizsgálóbíró ma Edelénybe utaztak, a vizsgálóbíró vallatóra fogta a rablógyilkost, aki az izgalom legkisebb jele nélkül diktálta jegyzőkönyvbe a vallo­mását. — Nem törődöm én már [semmivel, — mon­dotta Regula. — Az a tiz nap, ainit a fogság­ban töltöttem, kinosabb volt az én lelkemnek, a legsötétebb pokolnál is. Ha elgondoltam, hogy miattam ártatlan emberek szenvednek, hogy fogságban van menyasszonyom, Zsóha Teréz, ártatlanul börtönben sínylődik az apám, meg a leendő apósom, hát azt se bántam volna, ha mindjárt a bitófa alá vezetnek. De mégis élt bennem egy halvány remény, hátha ki­csúszhatok a hatóság kezei közül. Azonban ez a reményem nem teljesedett be. Láttam, hogy az ügyészség és a csendőrség egyre jobban szorongat és nincs menekvésem, éjszakánkint pedig rémlátások kínoztak. Most, hogy beval­lottam az őrmester urnák nagy bűnömet, egé­szen megkönnyebbültem. Érzem, hogy bűnös vagyok, büntessenek meg. A vizsgálóbíró ur­nák se mondhatok mást, mint a csendőrőrmes­ter urnák: ón mészároltam le a Czeisler-fami­liát, egyedül, minden segitség nélkül és tettem ezt u borzasztó dolgot a/,évt, hogy elraboljam a korcsmáros pénzét.,, Regula egész terjedelmében föntartotta 'a csendőrség előtt tett beismerő vallomását. Mindössze ujabb lényegtelen adatokat diktált a jegyzőkönyvbe, olyan körülményeket, ame­lyekről az első vallomás izgalmas pillanatai­ban megfeledkezett. A főügyészbelyettes, a vizsgálóbíró és a cseiülőrőrméster ezután elve­zették a foglyot a Czeisler-féle korcsmába, amelynek lepecsételt ajtait felnyitották és Re­gula ezután a helyszínen megmutatta a nyomo­zat vezetőinek, hogy a házba hol hatolt'be és hogyan végzett áldozataival. Délután két óra­kor ért véget a szemle, amely a vizsgálat utolsó aktusa volt. Az aktákat most átteszik az ügyészséghez, amely az ügyben vádiratot ad be. Regulát ma délután átkisérték a mis­kolci ügyészség fogházába, ott várja be az es­küdtszéki tárgyalást. Szeged juliusban. — A közlgaz gatási bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) Csütörtök délután négy órakor tartotta rendes havi ülését Szeged vá­ros közigazgatási bizottsága, amelyen az ösz­szes közigazgatási ágazatok vezetői előter­jesztették jelentésüket. Jellemző a nyári idényre, hogy csaknem az összes közigazgatási ágak főnökhelyettesei jelentek meg az ülésen, ame­lyen megtudjuk, hogy a közegészségügyünk kedvezőtlenebb volt, mint az előző hónapban. A nagy forróság megtette hatását, pusztított a csecsemők között. Örvendetes, hogy az ál­lategészségügy határozottan javult. Tó'ró's Sándor pénzügyi tanácsos, pénzügy­igazgató-helyettese jelentette, hogy a jullus havi eredmény jövedelmezőség tekintetébea jelentékenyen fölülmúlta a mult év ugyanezen hónapjában elért eredményt. És pedig az egye­nes adózásban 131.919 korona és 19 fillér az emelkedés, mig a hadmentességi dijban 1 ko­rona 82 fillér csökkenés mutatkozik. Az ösz­szes ágazatok jövedelmezősége tehát a befize­tett eredményben 131.919 korona 32 fillérrel kedvezőbb, mint a mult év julius hónap­jában. Előírtak egyenes adóban 72.694 korona 81 fillért, országos betegápolási pótadóban pedig 40 korona 71 fillért. Töröltek tárgyváltozás folytán egyenes adóban 144.455 korona 21 fil­lért, országos betegápolási pótadóban 507 ko­rona 14 fillért, behajthatatlanság miatt egye­nes adóban 7194 korona 54 fillért, országos betegápolási pótadóban 301 korona 69 fillért, elemi kár cimén egyenes adóban 1668 korona 19 fillért, országos betegápolási pótadóban 65 korona 40 fiillért. Zombory Jenő dr, királyi ügyész jelentése szerint a közbiztonsági állapotok juliusban a körülményekhez mérten kielógitőek voltak. A szegedi királyi törvényszék fogházában rend és tisztaság uralkodott. Szökési eset juliusban nem fordult elő. Az egészségi állapotok a fog­házban kedvezőek voltak. Ragályos megbete­gedés egyáltalán nem fordult elő. Ai élelme­zést házilag látják el és ellene egyetlen eset­ben sem tettek panaszt. A fegyelem kifogás­talan, fegyelmi büntetést juliusban csak egy esetben szabtak ki. Le volt tartóztatva jog­erősen elitólt 78 férfi és 2 nő, vizsgálati fog­ságban volt 53 férfi és 9 nő, összesen 152 férfi, 50 nő. A rabmunkákból befolyt jövedelem ösz­szege 100 korona volt. Julius havi eredményéről Kohányi Gyula se­gédtanfelügyelő jelentéséből kitűnik, hogy a tanítói karban az a változás történt, hogy az állami polgári iskolák uj épületbe költözése folytán szükségessé vált tanitói ós tanitónői állásokat betöltötték. Áthelyezték a Madách­utcai polgári iskolához igazgatói minőségben Gurgulits Antal móri polgári iskolai igazgatót, valamint Belle Ferenc polgári leányiskolái igaz­gatót ; tanitói minőségben Csiszár László nagy­rőcei, Somogyi Kálmán bácstopolyái és Jakab Dávid nagybecskereki polgári iskolai rendes tanitókat. Belányi Gyulának 1200 korona, Son­kovtís Gyulának 1200 korona, Zták Józsefnek 2000 korona, Szegelethy Jánosnak 900 korona III. ötödóvi korpótlókot utaltak ki. Andrássy Ferenc dr, tiszti főorvos-helyettes jelentése szerint közegészségi viszonyaink ju­lius hónapban kedvezőtlenebbek voltak, mint jú­niusban. Knnek főoka a beállott rendellenes és tartós bőség, ami különösen a csecsemő^

Next

/
Thumbnails
Contents