Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)
1911-08-16 / 185. szám
D.ELMAGYARORSZÁG Állványok — Kiküldött munkatársunktól. Kecskemét rettenetes tragédiája lassanként apró betűs, rövid hirré koxesosul & magyar sajtóban. És .amint rövidül a Kecskemét cimü, rovát. akként csökkennek azok az összegek, amelyekkel érző szivek a kecskeméti pusztulás szerencsétlen károsultjainak sorsát elviselhetőbbé igyekeznek tenni. A borzalmak éjszakájának — julius 8:ánák rettenetes hatása csak most látszik meg, négy héttel a szerencsétlenség után. Ahogy a vo:nát Kecskemét felé közeledik végig .-a napsütéstől izzó magyar rónán, titt is, ott is feltűnnek a földrengés viütelesét jelző borzalmas névjergyék. Kémény nélküli házakat, félre:gorbült tetőket, kettérepedt falakat megtámasztott épületeket látnak a vasúti kocsi ablakában megjelenő íkiváncsiak. Ahogy a gyorsvonat Nagykőröst 'elhagyja, egyszerre népessé lesznek mind a két oldalon a kupéablakok. Nem unalmas többé az egyhaugu magyar róna. A messzi síkságon félredőlt kéményü tanyaházakat pillant meg a néző és a vaV>uti vonal mellett .az -őrházakon veszi észre először a szomorú és rémes pénteki véjszaka jeleit. A kis piros téglás :házikók szerény fedelükkel megdől tek és mindegyikükön látszik a gyors renoválás durva nyoma. Miméi közelebb visz a gyorsvonat gőzöse Kecskemét felé, annál több és ítöbb megducolt házat látónk. A kecskeméti pályaudvar még •mindig csonkán, kémények nélkül .álL Az indóházon szembetűnően és telszomoritóan látszanak a földrenígés yiyomai. A falakon repedések. Azok a diszek s gipsz-szobrok, amik ;a kopott, sárga épületet ékesítették, lehullottak és még most sincsenek pótolva. Az állomással 'szemben van egy park és mi a zöld buja természet láttán, elfelejtjük egy pillanatra, hogy a rengő-ingó városban vagyunk. De a másik percben már eliInink tűnik egy földszintes ház, melynek nyitott ablakán meglátjuk a megrepedt falakat; akkora nyilások vannak a falon, amekkorákat Botond apánk üthetett a konstantinápolyi vár kapujába érc -dárdájával. Munkatársunk épen a bugaci vásár napján volt Kecskeméten. Mérföldekről jöttek be emberek a városba, hogy a megrongált épületek kijavításához anyagot szerezzenek he. Mindenkinek megrongálódott a hajléka, mindenkinek kell mész, fa, cement vagy tégla. Most bontakozik ki valójában a kár, amit a földrengés okozott. Aki azt hitte, hogy pár koronáért kijavíthatja a házát, most látja, hogy háromezer koronába kerül a javitás. • Ahogy bemegyünk a városba, árkádok alatt haladunk. Alig van olyan ház, amely előtt ne lenne a falakba verve a kőmivesek vaskap«csos állványa. Minden ház repedezett, megroggyant, megdőlt. Az uj városháza egyik legszomorúbb látványa Kecskemétnek. Alá van támasztva minden talpalattnyi íhelyen, A kapuk zárva. Csak egy hátsó kisajtón lehet bejutni. Az uj városházába nehéz bejutni. De néhány szép szóért a közgyűlési terembe is bevezetnek. Az első impreszszió az, hogy a terem nagyon kicsi. A földrengés különben csak a menyezet Bal sarkán látható. Itt be van szakadva a festményekkel ékesített plafon. A városháza maga ugy körül van véve facölöpökkel, liogy majdnem sátrat alkotnak a hatalmas fenyő oszlopok az épület körül. Most már nyugodtabbak valami vei a kecskemétiek, de azért 14-ikes 15-ike között mégis sokan voltak, akik az éjszakát a szabadban töl tötték. Valami bolondos német megjósolta, hogy 14-ike és 15-ike között megint földrengés lesz s elpusztul Kecskemét. A bugaci mérföldes puszta szerteszét lakó népe iqég a világ legnagyobb eseményei ről is csak hetekkel azok megtörténte után vesz tudomást, de a berlini lapnak ezt a jóslatát már tudta s rettegte. Semmi baj nem történt. Mint kuriózumot jegyezzük ide az egyházak magatartását. Most nem szidják Kecskeméten a „des truktiv" szabadkőmiveseket, nem prédikálnak ellenük, mert minden szabadkőműves páholy küldött adományt a károsultak javára, de eddig még egyetlen püspök sem adakozott. Az egyházak azonban olyan be s olyan nagyösszegü segélyre formálnak( just, hogy — ha a kívánságukat kielégítenék — másnak nem is jutna a gyűjtött pénzből. A kecskeméti plébános még nem mert hazamenni a veszélyeztetett városba, de azért külön gyiijtőiveket bocsátott ki. A templom renoválására gyűjt s ez által megosztja az úgyis gyéren érkező adományokat. A kecskeméti ember nagyon szereti a maga városát. Büszke rá. Pedig maga a város tipikus összevissza parasztváros. A főtere azonban monumentális szép épületeivel európai. Olyan a paraszti házakhoz viszonyítva, mint a kócos kusza bajba fűzött értékes selyemszalag. Sajnos, hogy ezt a szalagot tépázta meg legjobban a földrengés. De már uj épületek tervével dicsekednek, uj paloták váza, uj utcák kontúrjait állítgatják össze s egy esztendő múlva alighanem már csak mint csúf boszorka-mese él a kecskemétiek emlékében, liogy egy nyári, forró éjszakán megmozdult alattuk a föld. 19M augusztus 16 Halálozás, — Saját tudósitónktól. — Ifjú Kátay László, tisztviselő, harminc esztendős korában elhunyt. A halálozás méltán kelt részvétet, mert ifjú Kátay a szegedi aranyifjúság egyik agilis vezető tagja volt. A deli fiatalember életének vese- és szivbaj vetett véget. Idősebb Kátay László földbirtokos a fiát gyászolja az elhunytban, akit szerdán délután temetnek a Tisza Lajos-körűt 3. számú házból. Törvényes gyilkolás. Amikor Rózsa Sándort itéiik akasztásra. — Saját tudósitónktól. — Immár vége az egész szenzációnak. Fölakasztották Szalmát. Nincs több találgatás, kétség. Befejezett tény: erőszakos emberölésért — erőszakos halált halt a gyilkos. De épen ez az, az erőszakos halál, ez kisért, efölött nem lehet olyan egyszerűen napirendre térni. A törvényes kivégzés brutalitása megremegteti az embert. Hogy az állam is embert öl, hogy az államot a „boszu" vezérli. A törvény nem az ember megjavítását, hanem az emberi élet megszüntetését is kimondja. Az a mód, ahogy Szalma végigszenvedte az erőszakos halált, nem volt hiúság nélkül való. Beképzelte magát a betyárvilág romantikus korszakába. Utánozni a hiresneves betyárokat, a népdalok hősót, Bogár Imrét és meghalni ugy, hogy elmondhassa, aki látta, hogy nem félt. Nagy idők multak el, mióta a szabad legények letűntek a porondról. A romantika ideje lejárt. Akkor még olcsó volt az emberélet, ma már jobban megbecsülik. Ha megbecsülik. Rózsa Sándor nagyobb gonosztevő volt, Mint Szalma. És Rózsát fölmentették — Szalmát fölakasztották. Pedig akkor betyárirtás volt — ma már modernebb világban élünk, ma már humanitást is ismerünk, mely a törvényekben is benne van. Apropos, Rózsa Sándor. A Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság igazgatójának, Tanay Józs<if urnák birtokában van Rózsa Sándor utolsó levele, melyet Golenits táblai hivatalnokhoz intézett. A levél szószerinti szövege a következő: Szegedi vár, április 5. 1874. Nemzetes Uram! Távirati uton értésemre esett, hogy a királvi tábla engem valahára felakasztat, amit régen óhajtottam, tehát kérem szépen, miután a sürgönyből azt is megtudtam, hogy nemzetes uram kérni fogja és talán már bele is kezdett, tehát kérem szépen ne tessék sokáig szuszogni, mert bizony isten meguntam már ezt a büdös tömlöclevegőt, alig várom, hogy a szabadlevegőbe akasszanak és bár ott vónék, az jól fog esni, maradok addig mig felakasztanak őszinte tisztelője Rózsa Sándor szegedi Akasztófára való rab. Ezen a levélen sem látszott meg az akasztófától való félelem Rózsa viselkedésén. Hanem azért mégis el kellene törülni a halálbüntetést. Meg kellene szüntetni a „magyar kir. halálitélet végrehajtói" hivatalt. Utálatos állás ez. Ember, akinek az a hivatása, hogy embert ^ljön gyilkoljon. Hideg vérrel, nyugodtan, közönség előtt, felsőbb utasitásra és azután kötéldarabkákból vásárt csináljon. Gyönyörű! ni lotepÉ repülőgépei. - Nyuíc napig íoríó oyaharlaloK Koposvírafí. Szenzációs hirt telefonál tudósítónk Kaposvárról A magyar es osztrák monarchia hadseregének repülőgépeit a dunántúli magyar városba szállították, megérkeztek a legjobb katonai aviatikusaink, igy Umlauff kapitány, Bier főhadnagy és V/archalovszkv, ma pedig megkezdődtek a nyolc napig tartó <"rakorlatok. Ez a nyolc nap óriási jelentőségű a hadseregünkre. Hisz hirdetik már, hogy a jövő háborút elsősorban a repülőgépek döntik el. A HADSEREG REPÜLŐGÉPEI. A közös hadügyi vezetőség tizenkét repülőgéppel rendelkezik, amelyeknek üzemképessége rendesen öt órára terjed ki és 80 kilométeres óránkénti sebességgel 250 kilogram hasznos súlyt elbir. Az idei nagy hadgyakorlatokon Balaton s Verőce között már használni is fogják a levegő motoros madarait. Kaposvárra megérkeztek a katonai repülőgép-osztály tisztjei, megjött a legénység közül is 16 ember, akik a repülőgép mellé vannak beosztva. Malonyai Antal káplár vezette be őket a városba. A kápláron kivül egy sem tud magyarul. Három nagy teherszállító automobil is érkezett Kaposvárra, kevéssel azután, hogy a katonák megérkeztek. A podgyászt és néhány műszert szállítottak egyenesen Bécsújhelyből. A GÉPEK KAPOSVÁROTT. Ma reggel hat órakor Holeka Lajos vezetésével a repülőgépek mellé beosztott tizenkét katona és busz honvéd megjelent a vasúti állomáson. Nemsokára megérkezett Petráczy István kapitány is és a repülőgép hatalmas gerendázatát kocsira rakták, a külön, ládába csomagolt szárnyakkal együtt és a Honvéd-térre szállították. ötször fordultak meg a katonák az állomás és a Honvéd-tér között: öt repülőgépet szállítottak föl a reggel épitett hangárokba. Husz honvéd volt kivezényelve a sátrak fölhuzására, két nagy és két kisebb sátort állítottak föl és abba helyezték el a repülő sárkányokat, amelyeket kék zubbonyos, napbarnított arcú katonák lassan guritanak le a ponyvaházakba. MEGKEZDŐDÖTT! tegnap délelőtt Plachner Sándor főjegyzőnél járt és arra kérte, tudassa a város közönségével, hogy a repülőgéppel való gyakorlatok már szerdán megkezdődnek. Igy is történt. A Honvéd-tért kordonnal körülzárták, a térre bemenni nem szabad. Az ott tartózkodás nagyon veszélyes, mert a gépek leszállásánál nagy elővigyázat sziikéges. Az egész Kaposvár közönsége óriási érdeklődéssel figyelte a megkezdődött gyakorlatokat. Ma már öt repülőgép startolt és repült föl. Sokszor fölhangzott a hatalmas éljen üdvrivalgás. Umlauff kapitány a kora reggeli órákban elindult Bécsújhelyből. Estefelé fog megérkezni Kaposvárra. 1911 au A Honví fottak, este torokkal fc helyét. Um érkezik »al fölvált S2ál], hogy végezzen. A balatoni na tember 12-i 'zági részei hat Blaschli Syok Etricl Kolozsvár tanak a re üarc A L Tudósítón tánynyal, a 'érkezett. A ('ij nyertese ben űzött hí — A tábc [ól nagy t; [adoszlopoli kgrövidebb [an hegyesJató terepti [at a répülc kiilözhetővé piatokban plmazását, "ösen az au [aoszlopokn: kellemetlen, vet kell nel var föl, az tyelmes el "tegza varja. . - A várh a vár kő a szom 6hntkezés f( [ép igen alk; óz. Az egy: lezető annyi *,gép kezeié [ésére, más "és re alig ?archia rep '•adgyakorlal Megfigyelő h Talán már , 'gyarázni,. Oszakában i 1,1 lt az embei ;te és a rep 'arc is. M sz nyeg fali erőtzaki fali mint ba fali meg vai fali bukfenci fali elveszi 1 fali mint ho jAIi mint cs< fali kerekes fali sorsjegy Hitsoron 1 ^nság! |jf g keár királ TA. i ""ita RACZ MISí T> *ives pártfogá Palkó