Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-13 / 184. szám

14 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 augusztus 13 Éjszaka Catherine nem alszik. Gertyát gyújt és Marc fölé hajol. Ki ez az idegen? Minő jogon fekszik itt mellette . . . Még soha sem látta . . . S feláll s mezítelen lábaival végigsiklik a folyosón s fülét egyik ajtóra tapasztja. Ott benn pihen, ott lélegzik az, akit szeret... Az ajtó felnyílik és Serge, aki nem feküdt le, vad boldogsággal nézi e selymes csipkébe burkolt látományt, széjjelbomlott fürtjeivel hófehér válain. A pilanásuk már ölelkezik és a férfi magához öleli a remegő nőt, aki szép fejét a mellére hajtja. — Édes szerelmem ... végre megtaláltam... a feleségem ... — Serge, vártain magát... Amitől féltem, rettenetes tévedés... Feleségül mentem Maréhoz és most jött el az, akit szeretek ... A férjem, az igazi férjem! Félre a múlttal, szembeszállók a törvénynyel, az egész világgal ... — Catherine jöjj... Elmegyünk, elviszlek -oda, ahol szabadság virul-, ahol a levegő balzsamosabb, a virágok szinesebbek ... jöjj ... Az ajkuk egymásba forr, kezeik egybekulcsolódnak ... S Catherine egy irtózatos sikolylyal kitépi magát öleléséből. — A gyermek! Serge egy mozdulatot tesz. De Catherine egyetlen, kemény, lesújtó tekintete végét veti a megkezdett őrültségnek. A gyermekre gondol. Arra a tévedésre, amelyet a szive alatt hordoz, amelyet nem semmisíthet meg és örökké ellenség gyanánt állana közöttük. Nem! Nem mehet el! Késő... Maradnia kell! A lelke jajdul fel igy. Mare a férje, Marc gyermekét hordozza. A tévedés áldozata ő marad. S gyenge hangon leheli: Serge váljunk el. Isten vele! Lassan visszasiklik elhagyott fekhelyére. Sokáig mereven nézi Marcot, aki nyugodtan, békésen alszik és álma nem sejti az élet e drámáját. Reggelre Serge már tovatűnt. ísti Öúcsú. Kislány, eredj aludni már Kis ágyad ihűvös ölébe vár Aludni menj, mert itt az éj Mindenki alszik már, ki fél Kísértetes nesz támadt itt. Ne bántsa, kedves, álmaid. Te akkor álmodj és pihenj rég Mikorra jön az éji vendég. Nekem szól ez a zord vizit De nem fél az ki, nem bizik Ki nem bizik az életéhez, Naiv izgalmat az nem érez. Vagyok náladnál éberebb S esztendőkkel hitetlenebb. Én már tudom, hogy rossz az éj S aludni jó, fdudni kéj. És mégis elkerül az álom S az éj neszét szorongva várom Majd halkan megnyílik az ablak S'a borzalmak meglátogatnak. Vezérük: egy vad gondolat Szivén ragad, ráz, fojtogat . . . Mig végső szómat elsugom, Aludj kislány, aludj húgom. Lányi Sarolta. Moiina-Uanna-köpenys. A cache-misére az egy ruhadarab. Szószerinti fordításban igy hangzanék inségrejtő. A cache-misére tudniillik valóban Ínséget rejt. Még pedig rnhainséget. Azt rejti, hogy a párisi nő nyáron, kánikulában mit nem hord magán. A cache-misérenek még egy jó magyar fordítása is lehetne és ez igy hangzanék: Monna-Vanna-köpeny. Ezek után mindenki könnyen sejtheti, hogy miről van szó. Arról van szó, liogy a párisi nő, aki állítólag anynyit, sokak szerint mindent feláldoz a toalettjáért, ez alkalommal a toalettját áldozta áldozta fel a bőségnek. Természetesen nem anélkül, hogy a feláldozott toalett helyébe mást ki ne talált volna. Mert hisz a caeliemisére is tulajdonképen toalett, ha kissé kevés, kissé fogyatékos, kissé lenge is. A cache-misére egy köpeny. Könnyű, a legkönnyebb szövetből való és tulajdonosnőjének termete, hajszine, arcbőre, a saját, a férjének, vagy a barátjánk izlése szerint különböző szinü. Van fehér, van fekete, van fekete-fehér, kék, vörös és más szinü cachemisére, nagyon divatosak a nyers-selyemből valók. Most következnék a cache-misére szabásának leírása, ami minden túlzás nélkül igen könnyű feladat. A cache-misére egy köpeny. Nyaktól a bokáig ér. A nyaka kissé ki van vágva, mert hisz csak igy felelhet meg nemes rendeltetésének, hogy a melegben minden fölösleges ruhadaraboktól megszabadítsa a pár:: i nőt. A bokán tul nem ér a csinos cache-misére, épen ugy, mint az igazi, az eredeti, a párisi bnkjelszoknya, az összes bukjelszoknyáknak anyja sem ér bokán tul. Természetes, hogy ez finom és gondos lábbelit, cipőt és harisnyát igényel, de hát a párisi nőnél ez olyan természetes, mint az, hogy mindennap lefekszik. Ezenkívül még egy jellemző szabásformája van a cache-misérenek, az Ínségrejtőnek: az, hogy az egyetlen selyemdarabból készült köpenyke oldalt gombolódik. Baloldalt szivnél. Hogy mi van a cache-misére alatt? A semminél nem sokkal több. A párisi hölgy a cache-misére alatt egyetlen könnyű combianisont hord, egy ismert alsóruhát, ahol az ing és a cullotte egyetlen darabból áll és ezenkiviil — miután fiizőt nem hord a cachemisérehez — egy fehér batiszt bluzfélét, amit többször lehet váltani. Hogy hol hordják a cache-miséret? Nem otthon, az utcán hordják a fényes párisi boulevardokon és. a melékutcákban is, úgyszintén a tereken. Nemcsak délelőtt, de délután is, sőt a nagy melegben még késő este )s a cache-miséret hordják az utcákon és nemcsak Párisban, hanem a párisiak által látogatott fürdőhelyeken is, ahol szintén elterjed ez az okos divat. A cache-misére, vagy Monna-Vanna-köpeny, avagy utcaképes pongyola nemcsak okos, hanem szép divat is. Igen jól fest és megvan az a tulajdonsága, hogy szinte mindenkinek jól áll. A kövérebb hölgyek karcsúbbaknak, a soványabbak teltebbnek látszanak e minden egyszerűsége mellett, vagy alán épen egyszerűsége miatt ötletes ruhadarabban. A ruhát pótoló uj ruha természetesen nagyon hamar terjedt el. Napoleon nem aratott gyorsabb diadalokat, mint a cache-misére, amelyet az első napokban csak a szinésznők hordtak, azután arisztokratanők és más társaságbeli hölgyek, azután pedig mindenki. A nagy konfekciós üzletek ezerzámra állítják elő a cache-miséret, amelynek ára tiz és ezer frank között váltakozik. Az árát nemcsak az anyag minősége szabja meg, hanem a diszités is. Mert az egyszerűség jegyében született ezt a ruhadarabot mindinkább díszíteni kezdik. Most még csak a selyemszalagoknál ós a csipkékné tartanak, de bárki meglássa, nemsokára már prémmel fogják disziteni ezt a par excellence a meleg ellen készült ruhapótlót. És aztán még egy. Mi történik akkor, ha a költő jóslata szerint elmúlik a nyár és vele együtt a hőség, amely a cache-misére hordását engedélyezi. Vagy ez a divat nem fog elmúlni és a télen majd prémből készült Monna-Vanna-köpenyeket fognak a párisi hölgyek bordani? Nem lehet tudni. De akkor, nos igen akkor a decemberi nagy hidegben, több és bővebb alsóruhadarabot kell a cache-misére alá rejteni. Különben meg találnak fázni Páris hölgyei. * Jóság, ár t kell a szappan összehasonlításánál és bevásárlásinál ügyelni. A világ egy szappana sem éri el a Schich' szarvas szappanát minden jó tulajdonságában, tiszta^ ságiban, mosóképességében, lágyság^ ban és olcsóságában. § 0 SZEGEDI VIGSZINPfiD n

g| II Jf ff Horváth Mihály-ntca 8. SlnSlL. I (Telefon-szám 10-10.) Atigusstsasi féssyes műsor: Irsai Mici, kuplék. líürthy Rózsi, kabarct-dalok. Sipos Jolán, kuplék. Kerekes Jenő, nótakirály. Rőder Mici, Szi&lay Benő, dalénekesnő. tánckomikus. Sarkadi Vilmos, uj kuplékkal. Oláh Ferenc, lcabaret-versek. Les Lyons, modern erömutat" ványok. Antonett Greo,«angol táncosnő. The O'afs, akrobatikus tánckettős. Ma először: Latotares, BéMá r^sasi, francia opera-parodisták. kabaret-müvésznő. A hü szolga angol skets egy felvonásban. Játszák : Sarkadi ás Oláh. Intézeti kelengyéi* Leánykák és fink részére legjobb min°' sógben és legolcsóbb árban készülnek, vaD' mint készen is na(ry. választókban vannak Soós Lajos menyasszonyi kelengyék áruházáb^; ::iOroszlán- és Iskoki-utcák sarkán* '•' K vánatra költségvetések díjmentesen kö1' detnek. — E lapban! hirdetésre hivatkf' zók 5°/0 kedvezményben részesülni v