Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-12 / 183. szám

!•• • mm ji 4 DELMAQYARORSZÁG 1911 augusztus 12 a mai napnak. Már akkor, amikor Berger Mór dr és Gyuritza Sándor dr törvényszéki orvosok megállapították a halált és Bali a bitón csüngő Szalma kezéről ós lábáról leoldotta a köteleket, megrohanták az emberek. Mindenki kötelet kórt, mert azt tartja a babona, hogy az akasztott ember kőtele szerencsét hoz. Bsli azonban gyorsan bement a folyosóra ós az utána sietőket visszatartották a börtönörök. Bali a folyosón, ahol senkisem zavarta, ollóval apró darabokra vágta a kötelet. A másfélkét centiméter hosszú kötéldarabkákkal telerakta a zsebeit, azután újra kijött. Szalma István holttestét még nem vették le a bitóról, amikor megkezdődött a kötélvásár. Először csöndben, lassan. Egypár protekciós ember kapott egy-két koronáért néhány darab kötelet. Bálit akkor annyira megrohanták, hogy beszüntette az eladást, mert Müller igazgató is figyelmes lett a lármára ós figyelmeztette az embereket, hogy maradjanak csöndben. Ekkor mindenki a pribékeket rohanta meg. Leginkább Goldot ostromolták, de az szomorúan mondta : — Én nem adhatok, csak Bali. Amikor hót óra ötvenhárom perckor a bolttestet levették az akasztófárél és beletették a kosárba, megkezdték a jegyzőkönyv fölolvasását. Ekkor a börtönörök, akik előbb kordont vontak az akasztófa körül, széjjel széledtek és minden ember Bálihoz rohant. Verekedtek a kötélért. Bali pedig tudta, hogy most lehet keresni és egymásután vette elő a zsebeiből marokszámra a kötéldarabokat. Előbb azonban az a kendő kelt el, amelylyel Szalma István arcát befödték. Müller Károly vette meg négy koronáért. A kötéldarabokból legkevesebb kétszáz koronát árult Bali, aki, amikor elfogyott a kötele, bement a folyosóra és újra megrakott zsebekkel jött elő. Egy börtöntiszt meg is jegyezte: — Ugylátszik, Bali ur nem jön zavarba ha elfogy a kötél. Van tartalékban elég. Bali azonban élénken tiltakozott a gyanúsítás ellen. — Oh kérem — mondta — én ilyen dolgot nem csinálok. Én csak azt a kötelet adom el, amit itt használtunk. Pedig van nálam elég kötél. Meg is mutatta a zsebeit. Még a kabátja belsó'zsebei is tele voltak kötéllel. A vásár pedig folyt tovább. Kifogástalan úriemberek, akik máskor a legudvariasabbak másokkal szemben, most izgatottan tolakodtak, hogy Bálihoz közel jussanak. Bali pedig egyre szedte elő a kötéldarabokat. Először a pénzt vette el és csak azután adott. Vagy husz kéz nyújtotta feléje állandóan a koronákat, forintokat. Olyan nagy volt a lárma, a zaj, hogy a jegyzőkönyv felolvasását többször félbe kellett szakítani. Müller börtönigazgató többször ment oda, hol a vásár tartott ós erélyesen rászólt az emberekre, hogy hagyják el a börtönudvart. A fölszólításnak azonban nem volt foganatja. Az igazgatónak vissza kellett menni a bizottsági asztalhoz, mert nélküle nem folytathatták a jegyzőkönyv felolvasását. Amint otthagyta a tömeget, újra kezdődött a tülekedés. Amikor már mindenkinek volt kötele, aláírásért ostromolták Bálit. Levelezőlapokat, névjegyeket Írattak vele alá. Bali anzikszkártyák is voltak. Ezzel a fölírassa!: Üdvözlet Faddról. BALI MIHÁLY m. kir. állami Ítélet-végrehajtó. Ezeket a levelező-lapokat százszámra adták el. Bali tőle telhetőleg eleget igyekezett tenni a kéréseknek, azonban mert nagyon lassan tud csak Írni, nem »ok kiáltást végezhetett, Közben azután véget ért a jegyzőkönyv fölplyasása is és Müller Igazgat,) pjra visszament. tömeghez, amely az igazgató fölszólitására elhagyta a börtönudvarát. Néhány perc múlva Bali is elment. Künn az utcán ériási embertömeg várta. Körülfogták az emberek éi több százan kisérték a Korona-utcán át a törvényszéki épületig. Közben mindenki kötélért ostromolta, azonban ugy látszik, Bali megelégelte a dolgot ós nem teljesítette senkinek a kérését. Bizonyosan elég volt a keresetből. Schönaich és a magyar kormány. A Neues Wiener Tagblatt azt irja, hogy beavatott budapesti helyről nyerte azt az értesitóst, hogy a magyar kormány egyáltalán nem exponálta magát Schönaich hadügyminisztar érdekében. Ha valamikor Schönaich távozása után a bukás előzményei nyilvánosságra jutnak, akkor mindenki előtt nyilvánoe lesz, hogy a hadügyminiszter saját vigyázatlanságának áldozata ós mindenki el fogja ismerni, hogy az igazság a trónörökös oldalán van. Válság a Kabaréban. — Távozó tagok. — (Saját tudósítónktól.) A Vigszinpad Kabaré, amely az egész nyáron oly szépen prosperált, ma este beszüntette előadásait. Természetes, hogy a hirtelen bezárása e kedves intimhelynek, amelyet Sarkadi igazgató valóban művészi nivóra emelt, nagy meglepetést keltett városszerte. A meglepetés érthető is, mert hiszen ugy anyagilag, mint erkölcsileg fényes vállalkozás volt. A hirtelen beállott válságnak tehát belső bajok voltak az indító okai. Annyi bizonyos, hogy ma este fél tizkor a kabaré félig megtelt nézők tere hiába várta az előadást, nem akart a függöny elé jönni som a kedvelt Sarkadi, sem a határozottan művésznő Rodey Mici, sem a nótakirály Kerekes. Helyettük Szebenyei Ernő titkár jelent meg a függöny előtt és a következőket mondta: — Tekintettel arra, hogy a 10-ig szerződtetett tagok elmentek, az ujak nem érkeztek meg, a közönséget pedig megrövidíteni nem akarjuk, a mai előadást nem tartjuk meg. A jegyek holnapra érvényesek. A közönség zúgolódva vetto tudomásul ezt a „kedélyes" bejelentést ós a jegyet mindenk* vieszaadta. A dolgot különösnek találtuk, érdeklődtünk tehát az eset után a kabaré vezetőinél. Sarkadi Vilmos igazgató kijelentette, hogy a Kabaré vezetésétől a mai napon megvált. Erre az elhatározására olyan belső bajok késztették, amelyektől eddig is a közönség iránt való tiszteletből és szeretetből tekintett el. Nem akarta ugyanis a közönség elé cipelni a kulisszaügyeket, de annyit mégis kijelent, hogy távozásának legfőbb oka a tulajdonos feleségének sértő viselkedése és jogtalan beavatkozása a Kabaré vezetésébe. Megvált még a kabarétól Rajna Sándor, a kiváló karmester, aki távozásának okául ugyanazokat hozza föl, mint Sarkadi. Nincá továbbá a kabaré kötelékében a mai naptól Kerekes Jenő, a kitűnő szinész, aki Sarkadival és Rajnával mindenben szolidaris. Schó'nfeld Jenő, a kabaré tulajdonosa kijelentette, hogy holnap uj attrakciókkal megtartja az előadást. A közönség kíváncsian várja ezeket az uj számokat. Az uj embereket — ha ugyan jönnek — nem ismeri, a régieket sajnálja. * Sarkadi Vilmos, a pozsonyi Nemzeti színház főrendezője a kővetkező nyilatkozattal búcsúzik a szegedi közönségtől : Megváltam a Vigszinpad Cabarot igazgatój állásától. Fájó szívvel hagyom itt a szeged1 közönséget az idény befejezése előtt, de súlyos belső ügyek késztetitek erre. A viszontlátásra Sarkadi Vilmos, NAPI HÍREK Végig az országon. (Saját tudósítónktól.) Hót sárga kinai, apró, vézna emberek járják már hónapok óta a magyar városokat és falukat. Sehol sincs nyugtuk, sehol sincs maradásuk, mert a rendőrség mindenünnen oltoloncoltatja őket. Két hónappal ezelőtt Szegeden járt az érdekes karaván, 'Ihien-Lei és hat társa. Ma már Kaposváron vannak, holnap már ők se tudják szegények, hal lesznek. A „Somogyi Hirlap" ezt irja a hót sárga nippről: — A főkapitány kocsira rakta ós kiszállította őket a város határára: menjenek más városba szerencsét próbálni. És a hót kinai megy. Ezt teszi már hónapok óta. Szó nélkül tipegnek az apró, copfos gyerekek — a kuruzslók — az elnyomorított lábu asszony után, aki lehet, hogy nem is anyjuk ós mégis csodálatos szeretettel gondozza a sárga csöppségekefc. Csupa szív, melegen lüktető sziv ez a nő. Viaszsárga bőre alatt pirosan lüktet a vér, ós ezt a piros vérét is szívesen átengedné, a gyerekekórt, a sárga figurákért. Messze Keletről jöttek a kínaiak és világotjáró vándorlásukban elvetődtek hozzánk is, szerencsét próbálni, kopogó rózgarasokat szerezni, mert ők is élni akarnak és nem tudom hol, de valahol nálunk, rásütötték a rendőrök a messziről jött emberekre, hogy azok kuruzslók. És azóta nincsen nyugtok. Bolyongnak faluról falura, vékony gerincű sovány hátukon cipelik lakásukat, szerezámaikat ós nem tudnak garasokat szerezni, hisz még csak koldulni sem tudnak. Faluról-faluna dobják őket, ahelyett, hogy az ország határáig szállítanák ós ott megmutatnák a gyámoltalan sárgáknak, hogy merre van Kelet. Menjenek haza, napsütéses ekrotikus hazájukba. Barangolni kell nekik az országban, mert nem tudják, merre menjenek. Thien-Lei zavart csapata lihegve, fáradtan követi a rendőrségnek utasításait, hátuk begörnyed a tehertől, a nagy barna ládáktól, amibe egyetlen vagyonkájukat, a kinai nyulakat cipelik. Koplalnak, éheznek, de a nyulaknak szereznek enni valót. Szivük vérét is oda adnák » kis szürke állatokért. Mikor Szegeden járt a kinai csapat, mi i® beszéltünk, illetve akartunk beszólni ThienLei-vol. Mi kérdeztünk, ő meg felelt, ő nem értette a mi kérdésünket, mi meg nem értettük az ő feleletét. Csak mosolygós arcából, fényes fekete szemeiből láttam, hogy rosz ember nem lehet. Kuruzsló — pláne nem. Hisz még a nyelvükot sem érti. Sajnálom ezeket a szerencsétlen kínaiakat. A gyönyörűen napsütéses Keletről, kár volt a zajos Nyugatra jönniök. Nem toloncolni, hanem útba igazítani kellé®6 a liazát vesztett hót sárga figurát. — A hirály. Ischlből jelentik: A király ma reggel újra kilovagolt. Bár tegnap vadá' szaíon volt, ma reggel háromnegyed hé® órakor mégis elrendelte, hogy vezessék egyik hátaslovát és pedig a Bécsből csak nemrég Iscblbe küldött Mentla nevü ango1 kancát. A király körülbelül fél óra hosszat lovagolt vágtatva és ügetve, majd a lórd1 leszállva, sétát tett. — Beteg a pápa. Már a klerikális, 8 Vatikánhoz közel álló lapok is azt irják a pápa állapotáról, hogy az igen komoly- A? „Italie" azt mondja, hogy a pápa gégef^' gyulladása tulajdonképen egy szervi szi^J gyöngeség következménye ós ez az a"? állapotát aggodalmassá teszi. A „Matin •hasonló birokét Kőzöl; A pápa állapotába" 1911 augu aggasztó ros atya annyira befecskendezi megkönnyebl iró beszélt a val, aki szint bizony nagyo — Klieyjzi felaőkereskedí két, eljegyezte lésről. | — An'uiiiáii Gaál Endre d elnöke 50 kon írók Országos vetkező levél ség! A szegedi ügyi bizottság adni, ehelyett 'Kénybe a a b( boronát Íizctí igazgató ezt n a „Magyarorsz "ok, felerószbe Szövetsógé"-ne ®sóm a bölcs v illető 50 koron tis 'telette Gaá a VHOSz. igazi hiányt fizetett összegből a 1 alapja javára 2 alapja javára p — A Vidéki Vétségének ir •zegedi kereske Kéből a DMIvl Jügárut 2. földs hivatalos óráka 'irtja az iroda. — A Sternh jelentik, hogy £ Hécsbe érkezeti károlyi József délelőtt kerestél básán, de nem tí Klubban megtal hosszat tanácsk "evezte segédei hárgyaltak Káró eredményét méj _— Iparosok Pénteken a kövi öieg: Szobrászok: Bi <1, Brandin Pét 'S Fogas Lajos "üs János 24, M ^ Varga Sándc Szűcsök: Bleyc Ü) Csáki János "ándor 21, Grün Hbadi József i ondus Mihály *zsef 16, Somoí erenc 21, Weis: lakácsok: Csé< , lalicskakészitö, '"1 36, Dobó Inu I Vésnökök: Kol estyón 48. j, Tégla- és cseré > °UionWos Mártó Ühidesberg Mór józsef 200, Rozs; u°sebb Szőke 1 ass András 459 1 Kőművesek: B . > Csala János ' > 36, Fogas Pá ].r 25, Jankovic! j'Ppai Imre 36, i t > Papp Mihály t°zsef 80, Berecz János 21, Fr; k> Kis Ferenc j^sef 35, Moln; vbrös Lajos 24, í • • Szarvak Józsi K 6üyhárt 30, Va: 1, ^ombaton az borosok, bor-, "fok toll- és gyap meg. Y Medre főisj ' jelentik, hogy