Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-09 / 180. szám

T" har­Bil­s a me­meg­ozseffel Miklós 1 sresé­1911. augusztus 9 DÉLMA0YAR0R9ZÁG hallották a cselédek és igy csak­hamar a fél falu tudta. Mire a gyil­osság hire Csatádra jutott, már mindenki nyiltan beszélte, hogy Anton a tettes. Igy tudta meg Jeskó járásőrmester is, aki nyom­ban le is tartóztatta a gaz me­rénylőt. A vizsgálat még folyik, de már eddig kétségtelen tény­ként sikerült tnegállapitani, hogy a kettős gyilkosságot egyedül kö­vette el. — Saját tudósítónktól. — Tisza István gróf ma újra ve­zércikket irt Az Újság-ban, mely éPen ugy, mint előző irásai, nagy mértékben járul, ha nem is épen a helyzet tisztázásához, de minden­esetre a politikai helyzet tisztán 'Másához . Tisza István mai vezércikkében '$mét a kilences bizottság katonai Programjával foglalkozik. Ismer­eti a tisztképzés reformját, mely Szerint négy-ötezer magyar tiszt 'enne a közös hadseregben. A cikk politikai körökben ért­hető föltűnést keltett. Tisza irásai %anok, akár az elmondott bé­kédéi, világosak, határozottak teljesen megvilágitják a parla­menti helyzetet, ugy, ahogy van. h edeiényi halálcsárdában. Megtört a haramia. v Kiküldött munkatársunktól. — .Magyarországon, ugy látszik en­Jél az edeiényi hármas rablógyil­/osság részleteinél is, — nem tör­jnhetik semmi anélkül, hogy egy ázsiai mellékiz ne kerüljön Főként, ha olyan elhagyott, "csiny kis faluról van szó, mint •delény. A gyilkosság éjfél után és két óra közt történt. A lakosságot r >ggel négy és öt óra fedezték fel. És a rettenetes, /Pókig tartó haláltusába pusztult ;Pyt a gyilkosság után husz 'Ka, este tiz órakor szállították a kórházba. Egész vasárnapon, Ákenő hőségben, egy hulláktól hödt, háromszoros gyilkosságot szobában feküdt a szeren­,hen Czeizler Ilona, mialatt az 6varon boncolták a fivérét és a Jenőjét és még akkor is ott , \ amikor este nyolc óra felé temetések idegölő, könyt­JJító rettenetes rítusával elte­,+ék a halottakat. Éjszaka volt j^'betés. Három óra volt, amire Rátértek a messzi zsidó teme­t,j||Jh A szombati éjjel borzasztó L;> a vasárnapi éjszaka is ha­lehetelt. * * * is^tam a borzalmak haláltanyá­A Czeisler-csárda a falu végén Va korcsma, a gyilkos, Regula v Pödig a falu rossza. Regula ijj[0h bejáratos volt a házhoz, l^nbe beavatták, de rossz volt tiés igen sok volt a rová­Ezért irányult azonnal ő felé fy gyanú. És a megölt leány­>k ls nagyon jóba volt az Ede. í^1 látták együtt, — mint nó­e'mondták. Edelónyben sokan vannak, akik még mindig nem tudnak szabadulni a feltevés alól, hogy — kéjgyilkosság történt, vagy legalább is — kéjgyilkosság ké­szült. * * * A beteges külsejű, vézna hara­mia körül mindjobban összeszorul a hurok. Hiába tagad, egyre több ós több bizonyitók val ellene. A Délmagyarország munkatársa be­szélt Bulyovszky Gusztáv királyi főügyószszel, aki a nyomozás elő­rehaladásáról igy nyilatkozott: — A nyomozás folyik— mondta az ügyész — ós nagy reményem van rá, hogy a tettes nyomában vagyunk. Ha szegény Czeizler Ilonka nem halt volna meg, már kétségtelen bizonyossággal ismer­nők a gyilkost. Tegnap éjjel egy pillanatra ugyan eszméletre tért a leány, do csak a szülei nevét emlegette. Előre tudom, hogy ki fog derülni Regula Ede bűnössége. A gyilkos nem lehet más, csak ő. Hiába tagad, bizonyítékaink van­nak ellene. Megállapítottuk, hogy a gyilkosság után reggel hat óra­kor Regula Miskolcra utazott, Stefdn Panna, egy cselédleány látta elutazni. Regula mikor meg­érkezett Miskolcra, rögtön bor­bélyhoz sietett. Jelentkezett a borbély, akinél a gyilkos járt és elmondta, hogy Regula nyakán véres ujjnyomokat látott. Ruháján és cipőjén vércseppek voltak. A borotválásért egy koronát fizetett az iparoslegény. Erős a gyanúm, hogy Regulának cinkosai vannak. Czeizler Ilonka jobbkezén a gyűrűje össze van egészen la­pítva, a gyönge testalkatú iparos nem tette ezt. Valakinek őrt is kellett állni azalatt, amig a korcs­mában lefolyt a mészárlás. Külön­ben elárulhatom, hogy más irány­ban is folyik a nyomozás, de erről nem nyilat hozhatom. * * * Az összes körülmények azt do­kumentálják, hogy a gyilkos Regula Ede. A nyomozás feladata most már ennek kétségtelen bebizonyí­tása ós az esetleges bűntársak ki­derítése. Edelényben minden em­ber megesküszik rá, hogy Regula a gyilkos. * * * Regula Edét ma átszállították Miskolcról Edelénybe, ahol az ő jelenlétében újra helyszíni szem­lét tartanak délután. Ugyanekkor szembesíteni fogják a borzalmas kegyetlenséggel kivégzett leány­nak, Czeizler Gizellának némán is vádló tetemével. — Fantasztikus kémkedési eset New-Yorkból jelentik: A New-York Herald mai száma egy kalandosan hangzó kémkedési esetről ad hirt, amelynek középpontjában agy állító­lagos osztrák alattvaló van. Egy al­tiszt levelet vitt a rendőrségre a hadügj i kormánytol, hogy tartóztas­sanak le egy Peters nevű titokzatos idagent, aki a parti tüzérség gya­korlóterének közelében lakik ós aki­ről kiderült, hogy ki akarta kém­lelni az uj erős robbanóerejű löve­gek konstrukciőjának titkát Orosz­ország számára. A lap szerint a le­tartóztatott kém bevallotta, hogy nem hivják Petersnek, hanem WtM­dischgraetz gróf s Prágából jött Amerikába. — Kolera miatt! Konstanti­nápolyból jelentik: Az őszi gyakor­latok elmaradnak, mert a kaszár­nyákban sok a kolerás beteg. A képviselőház ülése — Saját tudósítónktól. — Ma délelőtt az ülést Kabos Fe­renc alelnök nyitotta meg. A jegy­zőkönyv hitelesítése után, hat kérvényt mutatott be az elnök a Háznak, mind a hat a véderő­javaslatok ügyében szól. Az elnök inditványozza, hogy a kérvényi bizottság elé vigyék a javaslato­kat. Lovászi Márton a közigazga­tási és véderő bizottságokat is in­ditványozza és a Ház képviselői­nek megszámlálását kéri. Ennek megtörténte után kezde­tét veszik a névszerinti szavazá­sok. Az első kérvénynél az elnöki javaslatot fogadják el. A többi öt kérvény fölött holnap szavaz a Ház. Ezután az interpellációs köny­vet olvassák fel, melyben öt uj in­terpelláció is van. Egri Béla, Cser­mák Ernő, és Ráth Endre interpel­lálnak. Napirendre térnek eztán s a tegnapról megmaradt névsze­rinti szavazásokat bonyolítja le a Ház. NAPI J1IREK. Akik a kórházból szöknek meg. — Saját tudósítónktól. — A szegedi közkórháznak egy kis szenzációja van. Nem robbant föl semmi, nem dőltek össze a rozoga falak, ámbár ez sem lenne valami isten csodája, hanem egészen uj ér­dekessége akadt a düledező sárga épületnek. A hivatalos rendőri je­lentés igy számol be róla: Almazsán Balázs a közkór­házban ápolt rendőri fogoly kedden éjjel a közkórházból megszökött. A rendőrség ke­resi. Megszöknek a szegedi kórház­ból a betegek. Valószínűleg nincse­nek hozzászokva a gondos és hu­mánus gyógykezeléshez. Az is le­hetséges, hogy a beteg rendőri fo­goly esztétikai érzéke még nem ragyogó tisztaságba és a féreg­mentes helyzetbe bele tudott volna törődni. Elég az hozzá, hogy szök­nek a betegek. Almazsán Balázs ugy szökött meg a közkórházból, liogy egyik ismerősével hozatott be magának polgári ruhát és az este felöltözött abba, senki sem vonta felelősségre, mikor a kapun kiment. Vigyázni kell nagyon a szegedi kórházra, mert ha igy folytatódik, néhány hét múlva elfogynak a la­kók. Pedig uj lakót nagyon ne­héz lesz kapni ebbe a szilárdan álló, ilyen fiatal, nem penészes, ki­tűnő szegedi közkórházba. — Ilir a pápáról. Párnából jelen­tik: A pápa az éjszakát nyugod­tan, de majdnem teljesen álmatla­nul töltötte. Általános állapota változatlan, aggasztó, térdén a daganat növekedik, de pulzusa aránylag nem kedvezőtlen és láz nincs. — Nem akasztanak! Szege­den ima a piacon, a Széchenyi-té­ren, az üzletekben szenzációról suttogtak, kérdeztek. Szalma Ist­vánt, a makói rablógyilkost csü­törtökön felakasztják: — ezt tudta mindenki. Az utcán, a piacon, a kávéházban egyébről seim beszéltek, mint az akasztás­ról. Néhányan már látták is a hóhért, sőt arról is tudtak, hogy az akasztófa már föl van állítva. A börtönigazgatóságot ima dél­előtt valósággal megostromolták jegyekért, mindenki ímeg akarta nézni a ritka látványt. Az utcán már nótáskönyvet árultak, amely Szalma István utolsó óráiról re­gélt. Érdeklődtünk az ügyészsé­gen és Miiller Mór börtönigazga­tónál, hogy tényleg jött-e intézke­dés és lesz-e akasztás? Azt a ha­tározott választ kaptuk, * hogy erről szó sincs, a kabinetirodából még nem érkezett meg a király döntése. De különben is — amint ezt már a Délmagyarország meg­írta — minden jel arra vall, hogy Szalma Istvánnak (megkegyelmez a király. Akik a mai szenzációt világgá röpítették, azokban ugy­látszik sok az akasztófahumor. — A szegedi felsőipariskolá­ból. Évek óta kívánság a szegedi felsőipariskola kibővítése, átalakí­tása. Az állam is hajlandó az áldo­zatokra. Kruspén Pál műszaki főta­nácsos, az államépitészeti hivatal vezetője igy nyilatkott erről a tervről: — A felsőipariskola építésére vo­natkozó akták most a minisztérium­ban vannak, ősz előtt aligha tár­gyalják le a kérdést.. Bizom benne, hogy a kétszázezer korona többlet­kiadást az állam feltétlenül magára vállalja. Ezt a kiadási tételt azon­ban nem egyszerre, hanem három részletben illeszti be a kormány az állami költségvetésbe, vagy pedig az 1912., 1913. és 1914-ben a felsőipar­iskola a megfelelő államsegélybon részesül. A nyilatkozatból megértjük, hogy a szegedi felsőipariskola építési mun­káit minden valószínűség szerint csak 1912-ben kezdik meg. — Országos vásár Nagybecs­kereken. Nayybecskereken az or­szágos vásárt augusztus 17.j 18., 19. és 20-ik napján tartják meg. Min­denféle jószág fölhajtható. Ez a vásár az, melyen Nagybecskerek legnagyobb forgalmat mutat föl. — Hetven évvel, krumpli nélkül A Délmagyarország keddi számá­ban már megemlékeztün k arról, hogy Rácz Mihály szegedi tanyai átokházi öregembert a tanyája udvarán fölakasztva találták. A x-endőrség meg is inditotta a nyo­mozást, bogy gyilkosság vagy ön­gyilkosság történt-e? A nyomozás eredménye az, hogy Rácz Mihály önkezével vetett véget életének, mert burgonyalopáson érték rajta és megverték. A hetven éves öreg. ember ezt annyira a szivére vette, hogy öngyilkossá lett. — Akik csirkefogáéból élnek. .a délelőtt a szegedi baromfipia­con tetten érték Vastag Sándorné Hétvezér-utcai asszonyt, amint csirkét lopott. A nyomozás során kitűnt, bogy iparszerüleg űzte ezt a foglalkozást, amelyben még Ro­vó Julis felsővárosi asszony is se­gédkezett neki. A csirkéket Vas­tag Sándorné, Rozál 13 éves és Ferenc 9 éves gyermekeivel adatta el a piacon. Van egy harmadik társuk is, de a nevét nem árulják el. A rendőrség megindította az el­járást a notórius csirketovajok ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents