Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-08 / 154. szám

1 julius 8 19.1 julius 8 DÉLMAGYARORSZÁü siáin alapján hivatalban. Wj san válaszolva llílielvp míibM intalványnyal I' íjiüvc^ könnyen rest a Ubulólii" UTCA 1». ESTI LAP. II. évfolyam, 154. (4) szám 1911, szombat, julius 8 Kcrí hn 11 lí . jjeili is Ipapj):iJik'j elfívétnlf joiíi1 Ajánlatok f og" joligéi-eji talba. >loskák n" t petéivel e< a Cimexin-n'1' tjiik. A Ciw caak az ólö P a peték is lí tisztulnak. J lem piszkít,» nem hagy. 1 vediili biztos lérért mini í. Főraktár:] Temesváry ertárak és J ougeriájábf!'1 ichorer gy1^ írttá. valók és tSzóiuséii n Baodeckef nln de n n. Nagy vá1' olvasni áni0!' viili 1 e 8 Z á i'! Ifj. Arvajítönyvkeresk* Kf becsű in" szer és di*j „Pontos i® ékszer- és' vásárolni)11 ingyen '« Schoiner ' Szeged, P sz. e«yek,tt<l«| és egyéb ' ok a legs® és tegónl »k a Dél«fl önyvnyoui' \ KIVÁLÓ f£» ' NBÖ HÁ1 [ IfON |3W?1 .... y ••' • • ' KSzpanti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, c=3 Korona-utca 15. szám cni Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., <=i Városház-utca 3. szám e=i REGGELI ÉS EST! LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN ? TELEFON-SZAH: egész évre . K 28'— félévre , . . R 14— | Szerkesztőség 385 c=i Kiadóhivatal 836 negyedévre . K V— egy hónapra K 2'40 Interurbán 835 Esti lap ára 2 fillér Budapesti szerkesztdség teiefon-száma 128—12 egész évre . R 24'— félévre . . . K 12 — negyedévre. K 6'— egy hónapra K V— Reggeli lap ára 4 fillér 1911. julius 8. A liberalizmus kezd kimenni a divatból. A népek gazdasági és politikai fejlődése kiküszöböli az elavult fogalmakat csakúgy, mint az idejüket mult intézményeket és az az idő, amelyben már gondolatban is anakronizmus lesz a ma még élő jelszó, nincsen már nagyon távol. Ki beszél ma már liberálizmusról a nagy európai szárazföld nemzetei életében? Ha a politikusok őszintébbek nem is, de a milliók éleslátóbbak lettek és a nemzeti életben előtörő érdekek jelszavai is őszintébbek, mint azok, akik prófétái és hírmondói az igének. Csak minálunk viruló eszme még a liberálizmus. Nemzeti életünk széttagoltsága, osztály, kaszt és rendi szelleme nem kedvez a nagy, az egységesítő elveknek, a bátor és radikális osztályozódásnak, amely voltaképen nem egyéb, mint a magasabb és általánosabb alapokon fölépülő uj elhelyezkedése a társadalmi erőknek. A liberálizmus, a laisser fairé, laisser aller humanitárius gondolata gazdaságilag anakronizmus a kapitalista gazdasági rend kifejlődése óta, politikailag pedig csalfa, amióta az uj és modern klerikálizmus került szembe a milliók és az egyesek szabadságtörekvésével Minálunk azonban más értelme van ennek a szembeállításnak. A klerikálizmus — bár elég erővel — csak megindulóban van és a kapitalizmus béklyói is gyöngébbek, illetve széthuzóbbak, mint a nagy nyugati államokban. Minálunk nincsen progresszív vagy radikális politika, mert nincsen reakciós vagy konzervatív csata irányitás sem. A mi szabadelvüségünknek olyan a helyzete, mint az elismert vallásfelekezeteké, az állam tudomásul veszi, a politikai élet megtűri, de bevéve, elfogadva, rendszerré egészítve, nincsen, csak az immár történelmi mult néhány fonnyadó és szép papírlapján. Pacifikált valami ez a mi szabadelvüségünk — semmivel sem jelent többet, mint amennyit értehi szabad a neve alatt. őszinte, mert nem ígér többet, mint amennyit adhat, nem tüzel harcra, háborúra rikitó és hamis zászlók alatt, hanem utal az elvek szabadságára, ami még a szólásszabadság, a gondolátszabadság uralmát sem biztositja. Csak az elvek szabadok, de a cselekvések már nem. A mai magyar állami és társadalmi rendnek értékes, egyre apadó kincse a liberálizmus. És kicsinyben apadó és értékes kincse Szeged közéletének is az a liberálizmus, amely most, talán utoljára, szárnyát bontogatja, mielőtt a nagy viharok kegyetlen rohama1 erősebb zászlókat nem fognak lobogtatni. Az a klub, amely egyesíteni készül Szeged város liberális embereit egy nagy és hatalmas társas közösségben, nem a halódó szabadelvüség újjáélesztésére irányul, hanem konzerválni akarja a társadalmi türelmesség békés erényét és akaratlanul is oda törekszik, hogy erős anyát neveljen egy születendő erős gyermeknek. Mi, akik a liberálizmus hatalmas szélcsöndjében serényen folyó kormányzat hivei vagyunk, csak a legnagyobb örömmel nézhetünk az uj alakulás elébe. A nemzetnek sok munkára, sok erőre, sok békére van szüksége az elkövetkezendő harcok okábólAkik olajat öntenek az idők háborgó dagályára, akik széles vitorlákat állitanak a forduló szelek forgatagába, a nemzet erősödését, a nemzet hatalmasodását szolgálják. Ráérünk még arra, hogy a nyugat jelszavait vigyük a küzdelembe. A természetben nincs ugrás és a legnagyobb igazság is lehet a legnagyobb hazugság — a nem kellő helyen. A szegedi liberális klub - teljes igazság Szeged és az ország életében. 0 — Személyi hir. Lázár György dr polgármester délután hat órakor érkezik meg Budapestről. A polgármesterrel együtt Szegedre jön Szukováthy István miniszteri tanácsos is, aki részt vesz a vasúti palota ügyében tartandó értekezleten. Sgveté*' ilgál. ** — A vaHHti palota. A vasúti palota építésére beérkezett ajánlaÉs hangozzék bár ellenmondás- tokat vasárnap reggel nyolc órakor nak, azért oly kedves nekünk ez ítT H a ^^ó-bizottság , ' , , . . lehűli*, ez ha lehetséges lesz, nyomban dönteni a szabaüelvuseg, kedves, mert is fog a beérkezett ajánlatok fólött. - Saját tudósítónktól. A szegedi vásárcsarnok ügye kezd a megvalósulás stádiumába lépni. Rövid időn belül kész költségvetést és terveket terjesztenek a közgyűlés elé és ha a kérdés gyors elintézését semmi sem gátolja, akkor jövőre föl'is épitik a régi csapatkórház telkén a vásárcsarnokot. Annak idején a Délmagyarország megírta, hogy egy közgyűlési elvi határozat alapján Strasser Albert fővárosi mérnök és vállalkozó elkészítette a vásárcsarnoktervét és azt beküldötte a városnak. Strasser nem kapott megbízást a várostól azért a terv elkészítését díjtalanul végezte el csak azt kötötte ki, hogy ha a tervét megfelelőnek és jónak találják, akkor őt bizzák meg a munka kivitelével is. A terveket egy ad hoc bizottság Bokor Pál polgármesterhelyettes elnöklésével letárgyalta és ugy találta, hogy azok a szükséges változásokkal megfelelnek a követelményeknek. A bizottság azt kifogásolta a terveken, hogy azqp a vásárcsarnokot pincealap nélkül tervezték, a boltok kifelé nyilnak, miáltal azoknak nincs meg a csarnok jellege, azt kívánta továbbá, hogy a vásárcsarnok főfrontja a Kossuth Lajos-sugárutra nézzen és kétemeletes legyen a homlokzata. Ezeket a kívánságokat a bizottközölte Strasser Alberttel, aki ma hosszabb levelet irt Bokor Pál polgármesterhelyettesnek. Ebben a levélben megirta, hogy bizottság által kivánt változásokat elvégzi a terveken ugy, hogy azt a bizottság újból letárgyalhatja. Kéri ezért a polgármesterhelyettest, hogy lehetőleg ennek a hónapnak 13—14-ikére a bizottságot ujabb tanácskozásra hivja össze. Munkatársunknak alkalma volt ebben a kérdésben Bokor Pál polgármesterhelyettessel beszélgetni. Bokor Pál, aki eleitől fogva nagy ambicióval kezelte az ügyet, igy nyilatkozott: — Az én számitásom szerint hétszázezer koronába kerülne vásárcsarnok fölépitése, azonban ennek az összegnek annuitása födözetet nyerne a bevételekből, amelyekből az én véleményem szerint még tekintélyes fölösleg is jutna a városnak. Mindenesetre még az idén megfelelő javaslatot terjesztünk a közgyűlés elé, lehetőleg a költségvetés tárgyalása alkalmával. Ha simán megy dolog és az idén elkészülhetünk az előmunkálatokkal is, akkor jövő ősszel fölépül már a régi csapatkórház telkén a vásárcsarnok amely mindenesetre sok régi bajt szüntet meg és sok jogos kívánságnak tesz eleget. Földrengés Magyarországon. _ — Saját tudósítónktól.— Nagy riadalmat okozott Szegeden a késő éjjeli órákban átvonuló földrengés, mely északról kelet felé haladva szerencsére városunkat csak igen kis mértékben érintette. A földrengés dacára, hogy katasztrófális jellegű volt, Szegeden sem emberéletben, sem pedig épületekben kárt nem tett. Éjjel két óra után váratlannl hangos morajlás hallatszott és erős lökés rázkódtatta meg a házakat. A bútorok meginogtak, a fali órák megálltak, a konyhákban az edények csörömpölve verődtek .össze. Tudósítónk kint járt a városi főgimnáziumban levő „genealógiai intézet" vezetőjénél, Hogyor József tanárnál, aki igen tudományos ós szakszerű ismertetést adott az éjszakai földrengésről, amelyet a következőkben ismertetünk : Reggel 2 óra 9 perc után igen közéli és katasztrófális jellegű földrengést jelzett, földrengés jelző állomásunk műszere. A talajmozgás rendkívül vehemens volt, amennyibén a szegedi állomás műszerénél nem tapasztaltuk még sohasem, hogy az „irótü" a műszerről leesett volna. Most pedig a jobboldali irótü csak a kezdő foldingást és két hatalmas ivet tudott leirni, azután leesett. Igy — sajnos - a talajingás többi fázisát nem tudtuk megörökíteni. Sőt az erős ingások következtében a bal irótü is lecsapódott a kormozott papírról, ugy, hogy annál a diagramnál csak az utórengések igen érdekes nyomait láthatjuk. A földrengés Szegeden jö félóráig tartott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azon idő alatt állandó erős lökések történtek volna, ugy hogy ezt a lakosság ily soká érezhette volna. A földrengés — mint az tudományosan megállapítható — a kipattanás helyétől — amennyiben ez megrongálódott műszerünk jelzéséből, a csonka diagramjainkból elég megközelítőleg megállapítható, éjszaknyugati irányból kiindulva érkezett hozzánk. A földrengés óriási területre kiterjedt, mert a Lashka-féle képlet szerint számítva, a diagrambóJ meg lehet állapítani, liogy az legutóbb 2000 kilóméternyi területen érezhető volt. Az intézet műszere ugyanis 200 milliméteres kilengést ábrázol.