Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-07 / 153. szám

ilíus ? colunk, ha ran. íjai li lehel uijeu eltér. dóMratai A. SZÁM. [ereibenk" réizjog meglök „Élőére a kialapon el együtt n-nul eszCTmexüiélő poloais nyomle. A Ciliit, foltot, ff. Moly iztos ezer. nindenQtt ár: Meák ry József, és Vajda Iban Szaíyégyszeés az II ö«yelkerek a részéről választék nyokban. állított ay SániskedéséKárász-u uiludoa liszt árgy, időhöz és órásunk. Árés bér>r Samu KárászdvSzlíft> nyoinszebb kilcsóbban lmagyaru (Iájában ESTI LAP. II. évfolyam, 153. szám (3) 1911, péntek, julius 7 .n A 1. Központi szerkesztésig és kiadóhivatal Szeged, 1=1 Korona-utca i5. szám c=s Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., =» Vsrosiiáz-utca 3. szám c=i REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN egész évre . K 24'— félévre . . . R 12'— negyedévre. K 6-— egy hónapra K 2-— Reggeli lap ára 4 fillér D REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . . K I4-— negyedévre. K V— egy hónapra K Esti lap ára 2 fillér 2-40 TELEFON-SZÁM: Szerkesztőség 305 a Kiadóhivatal 534 interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12 1911. julius 7. A kántorok kongresszusoztak. Uj dolog, de természetes, utóvégre az égi malaszt jó lehet nagyon, de nem olyan falat, amelyikből nagyot lehetne harapni. És hiába, a nem is mindig nagyon kenetteljes kántorok is kénytelenek dokumentálni — átlátni már régen átlátták, - hogy mégsem egészen gyerekmese az ezen a földön való boldogulás. A sorsával és a foglalkozásával való elégedetlenség a természetrajza ennek a századnak. Hogy egy sokmilliós hitbizományos nem mindig küzd anyagi gondokkal, természetes. Sokkal kevésbé az, hogy adósságban ússzanak emberek, akiknek husz-harmincezer korona jövedelmük van és hogy sokkal többen undorodjanak meg az élettől azok közül, akik lakkcipőben és vasalt nadrágban járnak, mint azok közül, akik az utcasöprés nyomán támadt port el nem kerülhetik abból az egyszerű okból, mert az ő kezükben van az a seprű, amelyik nyomán a por támad. A legtöbb szociális mozgalomnak van -létjogosultsága és alapja, meg is van bennünk az a jó tulajdonság, hogy rokonszenvezni szoktunk velük. De a kántoroknak ezt a nagy felbuzdulását sehogysem értjük, nem helyeseljük és nem tudjuk megtalálni jogosultságát abban az arányban, amely a végzett munka, annak produktivitása és jövedelmezősége között fennáll. Szó sincs róla, a kántorok nem iparosok, nem kereskedők, sőt nem is latejnerek. Művészeknek — már megengedjenek - csak azért, mert hanggal keresik a kenyerüket, nem nevezhetők. Lehet, hogy akad közöttük művészember is, de az ilyen kivétel nem adhatja meg egy egész foglalkozási ágnak a karakterét. Tehát mik ? Egyházi szolgálatot teljesítő funkcionáriusok, akiknek kötelességük, hogy megelégedjenek szerény keresettel és szerény megélhetési móddal, mert ez áll arányban végzettségükkel, munkájuk minőségével és mennyiségével és vallásuk parancsával, amely legalább is szerénységet, a legtöbbfczör szegénységet ir elő. Mi nem látjuk a kántorok helyzetét kilátástalannak, vagy két- aszfaltoztak 428.800 koronájába keségbeejtőnek. Azt hisszük, a leg- rültok a városnak, a gyalogjardak többje jóval többet keres, mint nagyon sok kereskedő vagy iparos. Hogy ezért a pénzért énekelni is kall? Édes istenem, hallgatásért csak a tapintatos gardék várjanak fizetést. Ez a mozgalom kivül esik teljesen azokon a nagy szociális mozgalmakon, amelyek végeredményben szerves egésszé kapcsolódnak, bárhol zajlanak is le. De jellemző, hogy az egyedül igaz és üdvözitő pozitívumok mennyire jobban és jobban hatalmúikba ejtik azokat is, akik vizet prédikálnak és bort isznak. Milliók városrendezésre. - Saját tudósítónktól. Április 27-ifcón fogtak hozzá az 19il. évi városrendezési program megvalósításához és ma, julius hetedikén már a nagy munka tekintélyes része készen van. Eddig 30,000 négyszögméter területet aszfaltoztak ki, tehát a munkának több mint harmadrészét végezték el. Föl van forgatva az egész város azért, hogy néhány hónap múlva rendezve legyen minden. Nagy méretekben folyik a rendezés és novemberre minden készen lesz. Novemberre aszfaltozva lesz a Tisza Lajos-körut, a körúton belül levő utcák, a Gizella-tér, Rudolftér, Kazinczy-utca és az Arany János-utca egy része. Az aszfaltozási munka 1.200,000 koronába kerül, de ezen a tekintélyes öszszegen kivül még százezrekbe kerül az idei városrendezés. Ebben az Összegben nincs benne a küvezési munka, amely 228,000 koronát tesz ki. Most folyik a Kossuth Lajos-sugárut kövezése, de ezen az útvonalon kivül kikövezik az idén a Jósika-, Vasas Szent Péter-, Madách-, Zerge-, Pacsirta-, Föltámadás-, Munkácsi-utcákat, a Back-malóm előtti területet. Ezeknek az utcáknak a rendezéséhez részben hozzáfogtak, részben ebben a hónapban fognak hozzá. A mérnökség számítása szerint ha az időjárás megengedi, akkor a kövezés! munkát is elvégzik az idén, ha azonban valami akadály jön közbe, akkor a munkálatok egy része jövőre marad. A Kossuth Lajos-sugárut ebben az évben mindenesetre slkőszül. A gyalogjárda aszfaltozási munkái itt már elkészültek és a kocsiút nagy része is befejezést nyert már. Most készültek el a mult évi aszfaltozási munka leszámolásával. A köCfihvtak, amelyeket 1910-ben amelyek költségének egy részét a háztulajdonosok födözték — 280.000 koronát emésztettek föl, az 1911. évi aszfaltozási program végrehajtása tehát 700.800 koronába került, tehát félmillióval kevesebb, mint az idei munka. Ugy a mult évben, mint az idén a Magyar Aszfalt Társaság végezte az aszfaltozási munkálatot. Az 1912. évi városrendezési programra ínég csak nagyjában van meg. A mérnökség, amelyet a most folyó munkálatok foglalnak el, még nem készíthette el a tervezetet. Annyi bizonyos, hogy rendezés alá kerül a korcsolyató környéke, aliol a vasutas palota épül föl; kiaszfaltozzák a Szentháromság-utcát, rendezik a Püspök-, Tábori- ós Bocskay-utcákat. Ézeknek az utcáknak a rendezése már befejezettnek tekinthető, mert részben régebbi közgyűlési határozatok rendelik azokat el. Egy bizonyos: 1912-ben megint tekintélyes összeget fordítanak városrendezésre. Egy szeged! aviatikus. — Saját tudósítónktól, — Ez nem olyan aviatikus, mint amilyeneket a pesti humor jellemez, mert ez nemcsak a levegőből, de a levegőben is megáll. Nem fantáziája szárnyain repül merészen a kávéházak márványasztalai körül, hanem valóságos biplánon, Blériot- vagy Wright-gépen szeli merész sas módjára a levegő eget. Weinman n Jakab ő, — az amerikai magyar aviatikus — abban különbözik itthon maradt „szaktársaitól", hogy nem gurui, hanem repül. Még pedig fenségesen repül, amit kiválóan bebizonyított a legutóbbi Gordon-Bennet versenyen. nevü aviatikus van. Az egyik a mienk, „Weinman", szegedi fin, a másik „VVayman", angol ember. Az amerikai sajtó ugyan mit sem tud Weinman magyar származásáról, bár ő nem tagadja, sőt legutóbb szegedi ismerőseinek képeslapokat irt, amelyek őt biplánján, ülve ábrázolják. Ilyen képeslevelezőlapokat kaptak Szegeden & hires magyar aviatikustól Szalrnj József dr, Cserzy Mihály és Somogyi Szilveszter dr. Mi persze, most örömmel és büszkeséggel ismerjük el a magunkénak ezt a fiatal embert. Hiába: „hires embernek mindenki rokona szeretne lenni." Nagyon szivesen ismerjük el most az' isA miniszterelnök a választói jogról. - Saját tudósítónktól. Politikai körökben nagy feltűnést, egyben pedig minden liberálisan gondolkozó embernél nagy megnyugvást keltett Hédervdry Károly gróf miniszterelnöknek a képviselőházban tett az a kijelentése, hogy a népszámlálás adatainak földolgozása után a képviselőház elé terjeszti a választói jog reformjáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat munkálatai már most is erősen folynak és alapos remény van arra, hogy a parlament rövid időn belül foglalkozni fog a kormány javaslatával. A miniszterelnök most politikusok előtt bővebben nyilatkozott' a kérdésről. Kijelentette, hogy nyíltan visszautasít minden paktumot, dz ellenzékkel nem szándékozik paktálni, minthogy arra szüksége nincs. Nem dolgozik a kulisszák mögött, hanem nyiltan akar az ország színe elé lépni. A kormányelnöknek ez a nyilt, férfias kijelentése megnyugvást ós bizalmat kelt mindenfelé. Végre is az ellenzék, ha tényleg, amint hirdeti, liberálisan gondolkozik, akkor minden paktum nélkül siet törvényerőre emelni a választói jogról szóló javaslatot és nem igyekszik annak tárgyalását oktalan időpázar 1 ássál elodáz ni. FöníöS részé volt á miniszterelnök kijelentésének az is, hogy a kormány a véderőreform terveL .... • , : setével együtt kívánja a választói meretseget. Amig nem repült, azt j jog kiterjesztéséről szóló javaslatot j letárgyaltaim a Házban. Mind a sem tudtuk, hogy él. Most, hogy repült, nemcsak tudjuk, hogy él, de azt is igen jól tudjuk, hogy szegedi születésű, hogy . . . stb. Hát hiszen jól van; nekünk nincs okunk eltagadni, hogy ismerjük mr. Wimmant. Annál kevésbbé, mivel ő a maga részéről szivesen ismeri el a nekszust. Pedig neki kevesebb oka van dicsekedni velünk, mint nekünk ő vele. Elvégre is nem Szeged repült, hanem Weinman. És nem is Szegeden repült. És Szeged iga- különbség nélkül mindenki" sietni zán nagyon ártatlan abban, hogy fog a kormány támogatására, 5 repült niert ilyen fontos vivmányok megAínerikában egyébként két ilyen 1 válósulásit nem szabad pártpolitikát fontos javaslat ősszel kerülne megvitatás alá és ha simán megy a dolog, akkor mind a két javaslatból piég ebben az esztendőben törvény lesz. Ha tekintetbe veszszfik azt, hogy a véderőreform a kétéves katonai szolgálatot és a magyar nyelvnek minden vonalon való érvényesülését hozza, a választói reform pedig a népjogokat terjeszti ki, akkor csak természetesnek kell találni azt is, hogy párt-