Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-07 / 153. szám

ftÉGCÉLI LAP. il. évfolyam, 153. szám 1911. péntek, julius 7 hponti szerkesztésig is kiadóhivatal Szeged, S Korona-utta 15. szóm o adapesti szerkesztősig is kiadóhlvatat IV., Városház-utta 3. szám •—• REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN egész évre . R 24'— félévre . . . R 12 — negyedévre. R 61— egy hónapra R 2'— Reggeli lap ára 4 fillér REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉREN egész évre . R 21 — félévre . . . R !4 — negyedévre. R V— egy hónapra K 2-40 Esti tap ára 2 fillér TELEFON-SZAM: Szerkesztőség 305 c=j Riadéhlvatat J1* Interurbán <35 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 12S—12 Nyugodt az ország. A miniszterelnök az országra, az ország yugodt hangulatára hivatkozott politikai llenfeleinek kritikájával szemben tegnapi eszédében. A kormány hiven, becsületesen zolgálja a nemzet érdekeit, a munkapárt olitikájúnak jósága mellett bizonyít, hogy eljesen nyugodt az ország. Az ország valóban nyugodt, bár a bankérdés óta sokmindenféle szerrel igyekeztek kormány ellen izgalomba hozni. Az ország yugodt, bár a véderőjavaslatok fekszenek . Ház előtt, tehát a problémák, amelyek tiz v alatt annyiszor felgyújtották a nemzet zenvedélyeit, amelyek kormányokat és irtokat ettek meg, s egy hatalmas, harminc sztendős politikai rendszert emeltek ki saraiból. Az ország e teljes nyugalma, amivor a létszámemelő javaslat már átment a izottsági tárgyalások szűrőin s az ellenzék Eyrésze ellene késbegyig menő harcot hir!let: nagy lélektani, erkölcsi, sőt materiális gazolása a kormánypolitika jóságának. Az j>rszág nyugodtsága belenyugvást jelent az Vi korszakba, megelégedést jelent a politika rányával és erdményeivel. S legfeljebb belésömörlést jelent oly meddő harcokba, ameyek a nemzetnek és a dinasztiának, egyké>en kárára szolgálnak. A miniszterelnök nyugodt országról beizélt, nyugodt, meggyőző szavakkal, hig;adt, bölcs érveléssel, nyugodtan viselkedő llenzéki pártok fülehallatára. A parlament csendben figyelő hangulata is élénken Uusztrálja a viszonyok gyökeres jobbra|ordulását. A miniszterelnök nagyszabású, minden kérdést felölelő és megvilágító beszéde az országnak volt szánva, amelyet mindenképen szeretne a politikai számítás kiragadni mostani, megelégedett, nyugodt lelki állapotából. Az elhangzott ellenzéki beszédek tartalma és érvei nem indokolták volna meg egymagukban a hatalmas erőkifejtést. Kis halászfalvak kunyhóit nem lett volna érdemes felpörkölni ily nagy hajóágyuk lövéseivel. A miniszterelnök a katonai javaslatok kérdését megtisztította minden mellékvonatkozástól. Az orzág biztonsága, a nemzeti célok hathatós védelme elodázhatatlan kötelességévé teszi a jelenlegi képviselőháznak, hogy haderőnk mai fogyatkozásait, hiányait, más nemzetek modern seregei mögött való elmaradottságát sietve pótolja. Amire az országnak, határaink biztonságának, esetleg fenyegetett nemzti létünknek katonában, uj fegyverekben, uj katonai formációkban szüksége van, azt alku tárgyává tenni nem szabad, sem feltételekhez nem helyes kötni teljesítését . Szól ez különösen azoknak a törekvéseknek, amelyek komplikálni szeretnék a véderőreform nagyon is eyszerii és nagyon is világos kérdését; akik a választójogi reform megvalósítását elébe szeretnék tenni a katonai javaslatok megvalósításának. Holott időrendben is először a létszámemelés kérdése merült fel, a választójog reformja sokkal később bukkant fel, mint egy tengerbe dobott mentő tömlő, amellyel a nemzeti élet sok drága javát akarták kiszabadítani abból a veszedelmes örvényből, amelybe a nemzet és a korona mindjobban kiélesedő konfliktusa őket belétaszitotta. Ami csak később született meg, mint mentőgondolat, hogy lehetne a választójog reformját elébe teijni a nemzeti védelem halaszthatatlan, mindennél égetőbb kérdéseinek? Akik a választójog kiterjesztésének valódi barátai, azoknak nem volna szabad a választójog reformját keresztülfektetni a küszöbön, hogy útjában a nemzeti védelem problémáját megállítsa. Ily eljárás nem használna az iigynek s népszerűtlenné tenné magát a reformot. Mert semmi sem oly gyűlöletes, mint útjába állani oly kérdések megoldásának, amelyeken minél hamarabb átesni az ország érdeke, minden párt érdeke, sőt minden politikus érdeke. A kormánynak komoly szándéka a választójog reformjának kérdését minél előbb megoldani, de épen mert komoly szánldéka, az utánunk következő nemzedékeket nem nyomoríthatja azzal, liogy a fontos, legújabb statisztikai adatokat be sem várva, hebehurgyán tákoljon össze valamelyes törvényjavaslatot. Aki a miniszterelnök határozott kijelentései dacára is azzal vádolja a kormányt, hogy a választói jog kiterjesztésére vonatkozó javaslatok beterjesztését szándékosan hátráltatja: azok nem a reformot akarják, hanem a reform követelésének hangoztatásával politikai zavarokat szeretnének támasztani. Az ország hangulata azonban nyugodt, a nemzeté reménykedő. Bizik a többségben és bizik a kormányban, liogy mindent megtesz, semmit el nem mulaszt ami Magyarországnak igazán javára szolgál. Római jegyzetek. Irt* Bárdot Artúr. (I.) Körülöttem olasz, francia és magyar Ibó röpköd disszonáns összevisszaságban. Ifilőttem is magyar emlékek, tányér, csésze, |>ohár, sütemény; a jól ismert Gerbaud-rekKzitumok. (Itt, a magyar pavillonban van a nüvészi kiállitás egyetlen kávéháza. Natyon élénk az élet benne. Ez a magyar szükséglet itt szemmelláthatóan internacionáis szükségletet elégit ki.) Ujjaim fáradtan loholnak az asztal márványán. Róma ezer lenyűgöző látványossága kölött, itt ez a kiállitás már csakugyan fárasztó fölösleg. A szegény idegen, akit ezer lagy élmény szédit, üt mellbe-főbe, már leak nehezen vonszolja ki ide fáradt magát; A fogékonyságát, a lelkesedését mind ott tagyta már komor nagyszerüségii romok és félhomályos templomok márványholtjai lilatt. Ezért nehéz Rómában kielégitő kiállítást, aktuális látványosságot csinálni. A leggazdagabb produkció is csak szegényes par/enü-mutatvány itt, évezredek fölhalmozott 'tincsei között. Aztán meg talán önmagában véve is szeényes. Nagy, derék munka volt ezt a rengeteg gipszet és maltert összehordani, de látványnak bizony nem valami nagyon épületes. Mikor az ember délelőtt a Pantheon kőarchitekturáján álmélkodott . . . Persze. Oszlopok, azok volnának itt is bőven, az iromba nagy olasz pavillon, amely idelátszik. Nagyok, korintusiak. Csupa nagy, klasszikus akarás. Csakhogy — gipszből van. persze. És gipszből az architektúrája is. Ez a furcsa, barokk, puha cukrász-architektura. Nehogy azt tessék gondolni, hogy merő naxosi márványból óhajtanám ezeket a máról-holnapra és csupán a mának készült kiáll itási bódékat. Nem is én óhajtom, hanem a derék olaszok, Michelangelo e leszármazottjai óhajtják a márvány látszatát. Ez a hiba. Minden oszlopfő hemzseg a stukkreliefektől, a homlokzatra allegorikus gipsznajádok kúsznak föl, hogy gipsz-babérágakat nyújtsanak át a párkányzaton trónoló gipsz-mnzsáknak. Ez minek, ez? Már akkor igazán jobban szeretem ezt a kopár, sima osztrák bódét itt átellenben. Ezt a maga ideiglenességét kivül-belül szerényen és Ízlésesen elpanaszkodó modern építményt. Ezt a szerénységet igazán javára kell irni a legújabb német-angol építkezésnek. Hiába, a mai szociális államokban már nincsenek gúlákat épitő, mázsás köveket hengergető rabszolgák. Ha nincsenek, hát ne is akarjuk elhitetni őket. Nem őszinte dolog ez és árt a művészetnek, melyről elvégre még ebben a szomorú, rabszolgamentes korban sem kell egészen lemondani. De azért tulajdonképen csak megalkuvással lehet ebbe a szerény építkezésbe is belenyugodnunk. Valljuk be, nem az igazi szerelem ez sem. És mindez igy együtt, egymásra halmozottan, az olasz az osztrákkal, a szerbbel, a magyarral együtt: tarka látványosság nagyon; disszonáns, fárasztó és elszomorító. Az ég mélyen, szinte sötéten kék és pufók fehér felhők kergetőznek rajta. Ide kell menekülnie a fáradt szemnek, ez a pihenés egyetlen szigete. Ez nem szegi a Pantheon hatalmas arányaival megterhelt fantáziát. És ebbe otthonosan, megférően simulnak bele a hajlitatlan derekú ciprusok és kócos pineák odaát a Pincio dombján, meg az a néhány szeszélyesen . odavetett antik kőtörmelék. Az ég és a fák — különös és nyugtalanítói de mintha csak épen kizárólag az antik architektúrának nyújtanának tökéletesen harmonikus hátteret. Valahogy csodálatosan összeszoktak, összehangolódtak. Miq-