Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-06 / 152. szám

DÉLMAGYARÖRS2ÁG 1811 julius 6. Akaratlanul is eszünkbe jut az elposhadt, vánnyadt kishivatalnokosztály, a szegény, megszámlált fillérből éldegélő alkalmazót tak, általában a szegények, a leigázottak, akik annyian vannak. S akik nem örülhetnek az aranykalásszal ékes rónaságnak sem, mert nagyon nyomorultak, mert soha nem aratnak. Felekezeti visszaélések Szent Gellért nevében. — Az iskolaigazgatók ngilatkozata. — (Saját tudósítÓnklől.) Amit ezen a cimen keddi lapszámunkban irtunk, az Szeged egész szabadelvű polgársága körében méltó visszhangot keltett. S ha megirtuk véleményünket e kérdésben már kedden, kell, hogy hozzászóljunk az ügyhöz ma, amikor kétségtelen bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy a Szent Gellért nevében egyes érdekeltek a kongregációkat, a felekezeti türelmetlenség melegágyait akarják alattomosan becsempészni. Alattomosan, orozva, görbe utakon akarják becsempészni a fekélyt a ma még egészséges, liberális szellemit állami és városi iskoláink kebelébe, mire kiállté példát .szolgáltatnak városunk középiskolai igazgatóinak ez irányban tett nyilatkozatai. Az állami főgimnáziumban Kdrpúfhy Károly dr igazgató, akit munkatársunk ez ügyben fölkeresett, a következő kijelentést tette : — Én nem engedtem meg, hogy a Szent Gellért konviktus prospektusa az iskola értesítőjében akár mint szöveg, akár mint melléklet helyet foglaljon. Nem engedtem meg pedig elsősorban annál a sarkalatos ténynél fogva, mert ennek az internátusnak az alapszabályai dacára, hogy a benlakó gyerekek szeilemi és testi nevelését igéri, miniszterileg jóváhagyva nincsenek s igy eltekintve minden mástél, nem láttam garanciát arra, hogy a prospektusban hangoztatott hangzatos ígéreteknek meg is felel s igy minden mástól eltekintve már csak azért sem engedhettem meg a vezetése alatt álló •intézet értesítőjét ez intézmény reklámjául fölhasználni. , — Igaz ugyan, tudomásom van róla — jelentette ki továbbá az igazgató ur, -7 hogy a „tanár ur" röpiratokat osztatott ki a szolgá-hől műgyűjtő s nem hiúságból gyűjti a műkincseket, az bizonyára érti is azokat s nem tanúsíthat ily vaskos Ízléstelenséget. Sehol sem látni e téren ilyen határtalan önzést, mint nálunk. Az amerikai pénzkirályok, akiknél nem ősi tradició a műemlékek szeretete, sokkal önzetlenebbek, mert ugy Morgan, mint Wanderbilt s Howe a legszenvedélyesebb műgyűjtők gyűjteményeik ngyt szólván állandóan vándorúton vannak s minden nagy város nyilvános képtáraiban szemléibetők. Newyork nagyhírű szépművészeti múzeumában, a „Metropplitain Art Museum"ban a képtár báromnegyed része magánosok tulajdonát képezi, akik a nagyközönség részére kölcsönzik oda műveiket a múzeumnak. Amit a „rideg" s „számító" yankee pénzmágnások meg tudnak cselekedni, meg tehetnék a mi „önzetlen és nemes" nagyuraink is "s okosabban tennék, ha a tulajdonukban levő remekműveket nem zárnák el „cseklészi kastélyaikba", melyek leégnek, baneni a tulajdonjoguk feltüntetésével kifüggesztenék a nyilvános muzeumokban. A .muzeumok is nyernének vele, a nagyközönség különösen nyerne s a tulajdonosok szintén nem veszítenének semmit. val, melyek a Szent Gellért konviktust ismertették, azonban azt nem tilthattam meg. Hiszen van rá példa, hogy könyvkereskedők s más árusok hasonló módon reklámozzák a portékájukat. Egyébként mondhatom, hogy iskoláimban egyforma szeretettel ' bánunk mindenkivel és . senkivel kivételt nem teszünk. Nálunk a felekezeti türelmetlenség ismeretlen len volt mindig s a jövőben is féltő gonddal ügyelek arra, hogy a vallási türelmetlenség az intézetben meg ne honosodjék. — Éppen ma olvastam egyik helyi lapban — jegyezte mog — liogy kibuktam a tanár-egyesület választmányából s hogy ennek az lett volna az oka, mintha nem lettem volna mindenkor erélyes védelmezője a liberalizmusnak. Ezzel szemben a valóság az, liogy a Tanárogvesület gyűlésén, mikor egy tanár társam mint előadó kijelentette, hogy a tanár nem taníthat szabadabb szellemben igazságos és tudományos meggyőződése szerint, mert az igazgatók azt nem engedik meg, közbeszó tam hogy az nem igaz s hogy ilyen állítást általánosságban elfogadni nem szabad. Ez lehot az oka annak, hogy nem választottak he újra a válaszmánybn, aminek egyébként örülök, mert ugy is sok ügygyel-bajjal jár. Eddig szól Kárpátiig Károlynak, az állami főgimnázium igazgatójának nyilatkozata. A szegedi állami főreáliskola, igazgatóját, Homot Istvánt is fölkereste munkatársunk. Homor a Bélmagyar orsiágban megjelent riportra vonatkozólag csak annyit jegyzett meg, hogy nyilatkozni nem kivan, — mert sem az intézet, sem a személye ellen nem észlelt semmi olyat, ami támadás volna ellene. Arról azonban, hogy a főreáli»kola értesítőjébe, hogy kerültek bele a Szent Gellért-konviktus reklámcédulái, bővebb fölvilágosítást adott: — Én minden konviktus hirdetésének helyt adtam a főreáliskola értesítőjében, sőt helyet is jelöltem ki *z utolsó oldalon számukra, nehogy egyik vagy másik előnyben részesüljön. A Szent Gellért konviktus igazgatósága azonban oly későn hozta be az értesítését, hogy a kijelölt oldalon már hely nem jutott. Sőt, miután az értesítő már nyomás alatt volt, az értositő egyéb 'helyét sem engedhettem át. Kivételt nem akartam tenni, megengedtem, hogy reklámcéduláját különállóan az értesitó'l, elhelyezze. Egyéb cél vagy elv nem vezetett. A vidéki tanulók elhelyezése igen fontos kérdés és azt hiszem, az igazgatók részéről csak humánus cselekedetről lehet szó, ha portálják az egyes konviktusokat. Azt is tudom, hogy minden internátus üzleti elveken épül föl és épen ezért külön egyiket sem portálom, hanem mint egyenratigut kezelem az összest. Az állami felsőkereskedelmi, iskola igazgatója, Tóth József a következőkben adott fölvilágosítást munkatársunknak : Egyáltalán nem engedtem meg senkinek, hogy ennek a Szent Gellért konviktus intézményének az iskolában bármily uton-módon reklámot csináljon, s nincs tudomásom arról, hogy az értesítőkkel röpivek is mellékeltettek volna. Határozottan elitélem azt a szellemet, mely az ifjúságot a felekezeti különbözőségek kiélesitésére akarja nevelni, s ón a magam részéről mindenkor résen leszek, hogy intézetemben kongregáció vagy más vallási testület ne alakulhasson. Nem tulajdonítok nagy fontosságot az egész ügynek s azt hiszem, hogy az egész dolog egykét nem is annyira hit buzgó, mint stréber fiatal ember müve, akik ilymódon kívánnak maguknak fölsőbb helyen érdemeket szerezni. Igy mondták ezt az iskolaigazgató urak s mi teljes megnyugvással vesszük tudomásul, hogy a Szent Gellért lovagok jezsuita törekvései nem a középiskolák falain belül fogantak. A „tanár ur", a Mayer Márton tanár lupédig, ha üzletet akar csinálni, akkor pzt ne csinálja az iskolában. Vagy menjen konviktus-igazgatónak, de akkor ne legyen tanár ur az állami főgimnáziumban, vagy ha tanár ur akar maradni, akkor ne foglalkozzék ily kisded kongregációs üzletekkel. Jézus Krisztus is kiűzte a templomból a kufárokat s az iskola, az szentebb hely még a templomnál is, mindaddig, mig businesst nem csinálnak belőle. (Saját (udósitónkiől.) A minoriták szegedi nagygyűlésének legjelentősebb eseménye, az országos érdeklődéssel várt rendfőnök választás ma lezajlott a minoriták felsővárosi rendházában. A minoriták ezidei nagygyűlése túlnőtt a megszokott kereteken. A minoriták megrendszabályozásáról és a szentszék bű emberének jelöléséről kolportáJ birok országos érdeklődést keltetlek és a legteljesebb mértékben felcsigázták a köz-f vélemény érdeklődését. A szegedi nagygyűlést az elnyomásra törekvő szontszék ésl a kiváltságait féltő minoriták döntő hareá-1 nak tekintették. A koldusbotra juttatod. Franciskánusok sorsára jutnak-e a minoriták, vagy megtartják-e továbbra is önállóságukat, ez volt a közvélemény kaieidosz- ' kopjanak beállítása. És a nagygyűlés alaposan rácáfolt a híradásokra. A gyű és minden tárgya a legnyugodtabb megbeszéléssel intéződött el, semmi incidens nem történt.! Megejtették a.rendfőnök választást és ezzel lezárultak a mesterségesen országos jelentőségűvé duzzasztott nagygyűlés aktái. Részletes tudósításunk a rendfőnökválasztásról a következő: Reggel félkilenc órakor a delegátusok misére gyűltek össze, amelyen Mileta. Jeromos szücins celebrált fényes segédlettel. A választás csak tizenegy órakor kezdődött, mert előzőleg a rend tagjai hosszura nyúlt tanácskozást folytattak.], A tanácskozás ép ugy, mint a válasz'ás, a legnagyobb titokban, zárt ajtók mögött történt, j; Sikerült azonban megtudnunk, hogy a tanácskozáson a sajtó híradósairól volt szó. Nagy megütközéssel tárgyalták a színtszék beavatkozásiról ós a rend forrongásáról közölt liírekotj Mivel az elterjedt híresztelések épen a rendet érintették a legkellemetlenebbül, hasonló eset. elkerülése céljából fogadalmat tettek, hogy a gyűlésen történtekről nem szolgálnak fölvilágosi" lássál. Tizenegy órakor Mileta Jeromos elnökletével megkezdődött a rendfőnök választás. A folyo-| •óra gyakran hallatszodak ki — Éljen Lakatos Ottó dr. — Éljen Czaich Gilbert kiáltások. A válaszfást titkos szavazással ejtették meg. Harminckilenc delegátus szavazott le. Tizenkét érakor megkondult a felsővárosi templom nagyharangja: befejeződött a rondfőnökválasztás. A folyosón hamar Szétfutott a választás eredménye: Lakatos Ottó doktort, az eddig' rendfőnököt választották meg további négy évre, amint azt. már a Délmagyarország esti lapja K közölte. A harangszóra seregestül tódult a nép a templomba; ahol az uj rendfőnök Miletá Jeromos kezébo letette az esküt. Azután a delegátusok Lakatos Ottó dr olé járultak éá sorra letették a fogadalmát: A választás, eredményének híre hamar szék' futott a városban. Osztatlan örömmel vettékf tudomásul Lakatos Ottó dr megválasztását. Föl'í világosodott szellemű, szimpatikus egyházférfi díj akinek eddigi működése is a legteljesebb megelégedéssel találkozott. Lázár György dr polgármester a délutánil órákban a következő táviratot intézte az uj: rendfőnökhöz: Főtisztelendő Lakatos Oltó dr rendfőnök urnáin Szeged. Megválasztásához fogadja meleg üdvözlő'I temet. Lázár György. Az uj rendfönökhöz sorra érkeznek az üdvöz'11 táviratok. Aradon óriási érdeklődéssel kísérté" a választást. A déli órákban rendkívüli kiadásé" adták hirül Lakatos Ottó dr megválasztását. Munkatársunk beszólt Lakatos Ottó doktorra') aki a következő nyilatkozatot adta: — Ujat nem mondhatok. Pmgranimom eddigi négy éri működésemben van letéve. Semmi okon1 sincs, hogy az eddig követett iránytól eltérje"A minorita rendnek Magyarországon nagy liivá' tása van. Tanítunk, lelkipásztorkodunk és 9 réven szoros kapcsolatban állunk a társad*'