Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-04 / 150. szám

1911 julius 4. DÉLMAGYARORSZÁQ 3 tudott erkölcsi viseletéről a szülők havonkint részletes értesítést kapnak. Az intézet napirendje a következő:. Félhat órakor fölkelés, öltözködés, rövid testedző svéd torna; hat órakor szentmise az intézeti kápolnában; félhéttől negyednyole óráig leckék ismétlése; negyednyolc órakor reggeli (kévé vagy tej ós két zsemlye); fólnyolc órakor indulás az iskolákba felügyelet mellett; nyolctól egy óráig előadások az iskolákban; félkét órakor ebéd (hétköznap három, vasárés ünnepnap négy tál étel); nogyedháromtól négy óráig séta, sport, rendkívüli tárgyak, zone stb.; négytől félőt óráig szorgalmi idő; félőt órakor ozsonna; öttől hót éráig szorgalmi idő; héttől háromnegyednyolc óráig leckelölmondás, ismétlés; hárömnegyednyolc "órakor vacsora (két tál étel), utána szabad idő, társas játékok stb.; kilenc órakor esti ima, lefekvés. A növendékeket csak a szülők, illetőleg gyámok s ezek meghatalmazottai kérhetik ki, de minél ritkábban, havonkint legföljebb egyszer. Látogatásokat pedig hetenkint egyszer fogadhatnak el szüleiktől, vagy ezek beleegyezésével másoktól a társalgó-teremben. Az intézetbe az intézet szellemének megóvása, fejlesztése és fertartása éirdekében csak római kathölikus vallású középiskolai (gimnáziumi, reál, polgári ós kereskedelmi iskola) növendékek vétetnek föl. Fölvételre minden év julius 25-éig kell jelentkezni. A jelentkezések az intézet igazgatójához cimzendők s mindenikhez a legutolsó iskolai bizonyítvány, keresztlevél, azonkívül testi épségükről kezeskedő orvosi bizonyítvány csatolandó. Fölvétel esetén fölvételi, orvosi és butorhasználati dij fejében harmincöt korona a fölvételi értesítés után nyolc nap alatt beküldendő, ami lia elmaradna, a fölvétel semmisnek tekintetik. Ugyanekkor beküldendő a szülő, vagy gyám kötelező nyilatkozata, mely szerint az intézet föltételeit elfogadja és szülői jogait az intézetre ruháiza. A növendékek évi tartásdija (lakás, élelme" zós, fűtés, világítás, mosás, kiszolgálásért) hétszáz (700) korona, mely előleges havi hetven koronás részletekben küldendő be. Minden egyéb költségek 'födözésóre, melyek a tartásdíjban bent nem foglaltatnak (mint iskolai tandíj, tankönyvek, rendkívüli tárgyak stb.) minden évhegyed kezdetén, vagyis a növendékek beléptekor, november tizenötödikén, február elsején és április tizenötödikén egyszáz (100) korona tétetik le az intézeti igazgatónál, mely összeg hovafordításáról minden évnegyed végén pontos számadás történik. Ezen fizetések pontossága az intézet föntartásának lényeges kelléke lévén, ezeknek kellő időben való nem teljesítése a gyermekeknek az intézetben ma. radááát lehetetlenné teszi. Az intézetnek rendes orvosa van, ki a növendékeket hetenkint többször meglátogatja. A könnyebb betegek számára külön betegszoba van berendezve, hol a növendékek ingyen gyógykezeltetnek. Súlyosabb betegségek esetén « szülők rögtön értesíttetnek, akik azoknak vagy haza, vagy kórházba számlásukról intézkednek. Az intézet növendékeire egyforma szabású és egyforma szinü polgári ruha kötelező, amelyek a'z intézet utján is boszerozhetők. Minden növendékre a következő felsőruha kötelező: 1 öltözet szürke őszi-tavaszi ruha (alsó-osztásosok tórdnadrágot, matróz-szabású kabátot, felső-osztályosok hosszú nadrágot és egysoros Utcai njhát viselnek); 1 öltőzet sötétkék téli ty* (a'ii-óiztvlyonk tUvlviKipl éi ftngo1 sportkabátot lehajtott kemény gallérral, felsőosztályosok mint fentebb), 1 öltözet fekete ünneplő ruha, 1 télikabát előírás szerint. Lábbeli: Legalább 2 pár fűzős cipő és 1 pár szandál. Fehérnemű : 6 fehér ing, 6 hálóing, 6 alsónadrág, 24-zsebkendő, 12 pár harisnya (alsóbb osztályosok csak fekete), 3 asztalkendő, 6 törülköző, 12 gallér (előírás szerint), 6 pár kézelőÁgynemű : 1 vagy 2 vánkos, 3 vagy 6 vánkoshéj, 1 paplan gombokkal, 3 drb hozzávaló lepedő gomblyukkal, 1 ágytakaró, (mely egyöntetűség céljából az intézet utján szerzendő be) ós 1 kis ágyszőnyeg. Evőeszközök: 1—1 evő- ós kávéskanál, 1 villa, 1 kés alpaccából. Tartoznak azonkivül a növendékek magukkal hozni még: Ruhakefét, hajkefét, fésűt, mosdószivacsot, szappant. Minden ruha-, fehér- és ágynemű az elöljáróság által adott intézeti számmal jelölendő meg; ugyanez a szám vésendő rá az evőeszközökre is. Minden növendék tartozik az intézet kezelésére átadott minden dologról (ruha és ágynemű, evőeszköz stb.) pontos leltárt készíteni s azt jelentkezése alkalmával magával hozni. A szükséges tankönyveken kivül előleges jóváhagyás nélkül a növendékéknek semmi más könyvel magukkal hozni nem szabad. Leveleket és bárminemű küldeményeket a növendékek csak az intézeti elöljáróság révén fogadhatnak, vagy küldhetnek el. Bármely ennivalót csak karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor, név- ós születésnapra szabad az intézetbe küldeni. (Szeszes ital s dohány beküldése s hozatala tilos.) Szent Gellért Konviktus Igazgatósága. Eddig van. Aki olvassa, az itél. Az megfejti a klerikáiis vakmerőség netovábbját. Mert Szent Gellér nevében, Glattfelder Gyula Csanádi püspökre való hivatkozással csakis katolikusokhoz szól vala ez a szent ige. Csakis buzgó római katolikusokhoz, akiknek gyermekeiket kérik nem annyira az Ur nevében, mint ügyes reklámmal és jó dohányok reményében. S bejelentik gyorsan a kételkedő kis tamásoknak, hogy „nevelésünk alapja a vallásosság". Tehát meghamisítják, erőszakkal elferdítik azt a nevelési programmot, amiért az állami magyar iskolák Eötvös József báró s Trefort Ágoston óta állandóan féltékenyen törekedtek, hogy tudniillik a tudomány, a művészet, a gyakorlati boldogulás, az életre nevelés legyen végre az ezer év óta százezerszeresen elátkozott Magyarország megteremtője, ne pedig az üres, egyoldalú, nem őszinte, bigott szokás, amit mindig igy határoztak meg öröksmoncaszeriien: vallásos nevelés. Ahogy most is 1911-ben, Szegeden, Szent Gellért s a Csanádi püspök nevében hirdetik, még pedig állami iskolák fölhasználásával! Olvashatjuk híveink az Ur nevében azt is a fölhívásban, hogy Szent Gellért istenesen drága intézetében (egy hónapra 70 korona meg a többi, előre fizetve), e konviktusban a vallásos nevelés mellett „a tudomány egyes ágaiban is hajlamaik szerint tökéletesbülhetnek." A tudomány egyes ágaiban is szóval, de nem okvetlenül. Csak hajlamaik szerint. Bizony igy, de nem föltétlenül. És állami iskolákban hirdethetik az iskola segítségével ezeket a támadásokat! Hisz ez nem egyéb, mint nyilt bejelentés arra, hogy a tudomány ágai, tehát a tanítási tárgyak csak mellékes tantárgyak, a fő, az egyedül üdvözítő, a vallásos nevelés! — hogy áldja meg az a nagyon Jó úristen, aki igy hirdeti. „Az intézet felett a főfelügyeletet a csanddi megyéspüspök gyakorolja. S az intézet élén a megyéspüspök által kinevezett igazgató áll. Tanulmányi félügyélők — gimnáziumi, reáliskolai tanárok. — Mert ugyanígy mondja a fölhívás. Tehát a középiskolák tanárait: államilag fizetett tanárokat használnak föl a felekezeti türelmetlenség és elfogultság ápolására, végrehajtására. És mert „az intézetbe az intézet szellemének megóvása, fejlesztése és fentartása érdekében csak római katolikus vallású növendékek vétetnék föl", — nyilvánvaló, hogy az alkalmazott tanárok csakis a klerikalizmus egyoldalú fejlesztését tartják szem előtt, ó, nemcsak Szent Gellért konviktusában, de az iskolákban is. Az állam1 iskolákban is! Ott is érezni fogják a tanulók hogy egyesekkel a tanárok jobban foglal, koznak, hogy egyeseket az iskolán kivül, az ő bevonásuk nélkül nevelnek, oktatnak, kiválasztanak, szeretnek. Állami iskolákban, igy azokban cselekszenek imigyen, amelyekben a felelcezetiség mint elmaradhatatlan árnyék, mint mellékes körülmény kisért. Érdekessége még a fölhívásnak, hogy csakis teljesen ép testüek mehetnek be a középiskolai paradicsomba, hol Szent Péter aranykulcsát Mayer Márton, ez a hirhedt szegedi álbarkócy fogja zsebében őrizni mint igazgató-tanár ur. Tehát ép testű, szép, erős fiukák kellenek nekik, Urnák alázatos szolgáinak. Ha valakinek kissé görbe az orra, az nem éptestü, ha vérszegénysége miatt sápadt, vagy ha gyönge szemű, gyönge csontozatu, nem éptestü, ha nagyapja házi szükségből kikeresztelkedett a mult században, az unoka születési bizonyítványa nem éptestü és nem is kell Szent Gellért - konviktusának. Igy mondja kérem az irás, az állami iskolák segítségével. Hangsúlyozzuk, hogy Szeged állami iskoláinak a segítségével terjesztik nyíltan a felekezeti harcot s elfogultságot. Hangsúlyozzuk, hogy napról-napra több olyan jelenség akad már Szeged társadalmában, amely jelenségekből megítélhetjük, hogy felekezeti elfogultság, súrlódás és küzdelem kap lábra Szegeden. Pedig ez a város mindig, évszázadok óta hires volt arról, hogy felekezeti osztályozások, erőszakoskodások nem Szenynyeztók be. Ez a város mindég nevezetes volt arról, hogy felekezeti, klerikális mozgalmak magva el nem hintődött. Ma pedig ? Most pedig Szeged város igen nevezetes lesz arról, hogy felekezeti villongások, viszszaélések talaja legyen s az maradjon. Az utóbbi időben sok jel vallott erre, melyeket a szabadelvüség s a liberalizmus sokat megengedése és türelmessége nevében jobbnak láttunk nem észrevenni, gondolván, úgyis elül minden, jókor kivész a termény-talajból a gaz. De hogy Szeged állami iskoláiban, nyiltan űzzék tovább a megkezdett politikát, ez olyan jelenség, amely országos érdeklődést érdemel, amely minden elnézést leront, amely a kérlelhetetlen üldözést, elfojtást érdemli meg. Mert az ország uj, igen nagyon várt generációját nem szabad a középiskolákban ilyenképen vallási villongásokra hivni, kiváltképen nem szabad pedig az állami iskolákban Szegeden, ahol a Délvidék büszke generációját neveljük uj társadalom számára, uj Magyarország épitésére!