Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-30 / 172. szám

11 julius 30 tt ós élénkebb :i, annál is int csonka rnü!a- és távboénzesleveleket i csomagokat föl egy cég" tk részben boősével a ke. az amúgy ig i városrészben aü postai for* tesitése. Ez a indegyik pos* i számn postamár a Rókus a főposta enT a kerület i igen kényeimely a Feltá'an, a hetes ugy, hogy thivatal látja c gyűjtő sságán kivü'i áncég ós kőz5 postai for lelyezés még hármas számú izüntetnók. > Római-körut :ent Györgyelhelyezendő, esnék. Itt a len tekintett bonyolítana •ielégitené. tahivatal kitartózkodása t praktikus ét más iilea méltóságos részéről is a 1911 julius 30 DÉLMAGYARORSZÁG Azt mondta, két párhuzaiz egyik, hol isem fognakk a nemzetiddani. Most etni, mert a® sával nag}" örül enneklalát látja. 'n igaza. R0 mert mindig ! — a szociá' g a szociálk rt küzdenek igy mi örül' ilunk sokk11' zetiségi kéf inkregyöng1' hires német iettette k. Az ő er"' rszági nemkellemetl®": r a bérli"! ikednek inzetiségei" tffó AndorOroszország leverője nyilatkozik Európáröl, — Interuju Tíoghi tábcrnckJa!. — Konstantinápoly, julius £5. 'Kiküldött munkatársunktól.) Julius 22-én ékezett ide Konsíantinápolyba a fölkelő "ap országának gyözhetetlénje. A bécsi eks.zpresszen érkezett Küsztendse felől Noghi Kiten gróf tábornok, a világnak és Japánnak rna legnagyobb sikerű hadvezére. S az ő európai tanulmányútjáról, sajnos, senkinek sem sikerült intervjut: — őszintét Európát találóan jellemzőt, megnyerni. Noghi Kiten gróf japáni tábornoki egyenruhájában fogadott, — csak a japánarc elinaradhatatlan mosolya változott nála megdöbbentően komollyá. Valami belső izgalom legyűrte hirtelen kiilső udvariasságát. Megtudtam ennek az okát: Látta, mint ásták tüz- és hamusirba mohamedánok büszke bizánci fővárosát, mint akadtak most keleti Európa aranykapus csücskén uj, stílustalan Nérók. A győzelmes, európai kulturánál is többet jelentő japán iarcon fölháborodást gyönyörködtem s a fölháborodásnak köszönhettem, hogy angol nyelven őszintén, kegyetlenül találó szavakkal nyilatkozott Európáról. Íme Noghi Kiten gróf európai érdeklődést érdemlő nyilatkozata: — Európában, általánosságban véve: Megdöbbentően csalódtam. Mintha az ő öreg kultúrájával több ezer évvel lettem volna öregebb — visszafelé. S amig részletekben találtam olyan produktumokra, (Például Berlinben, technikai és mechanikai téren,) melyek az ember örök diadalának jelei, — addig az általános benyomás hihetetlenül leverő. — Kezdem innen Konstantinápolyiéi viszafelé — Nyugatra. íme, ezt a fővárost, melynek arcára, testére ezer év minden biine, minden embererényé irva volt, kegyetlen ostobasággal fölgyújtották. És itt most mindenki fejetlen, mintha az emberészt, az emberi képességet selyemzsinórral fojtották volna meg. Csak összehasonlítom a tűztől megpusztított főváros tehetetlenségét azzal az örökké visszatérő csapással, ha Japánban a tájfun rohan ránk nagyobb borzalmakkal. Mint viselkedik a mi: ázsiai népünk s mint az önök Európája! — Nyugat felé pedig mindenütt, minden nemzet arcán talán egy kisértet ül. A szomorú elkeseredettség, a lázas levertség kísértete. Találtam városokat, falvakat, melyek, mintha nem élnének, — mintha mozgó hullákkal teltek volna meg. Rohant velem az önök ekszpressze, mintha Európa szelleme üldözöti \ volna és láttam, mint következnek órák számra sivatagnak be'"ő pusztaságok, apró, egyes házakkal, a'nint óvakodva vigyáznak, — járóföldek Pedig nincsenek megtermékenyítve ku'.tuptval; hiányzik belőlük az a kultura, melybe! nemcsak Ázsiában, Amerikában, de Európában is dicsekszenek az európaiak. Nem használnak ki semmit, ahogy keltene, ahogy lehetne. Hiányzik az a szellem, a"ii Japánországot, keresztül-kasul minden részében átitatja, amely nem hagy •^mmit parlagon, amely minden vívmányt atvált az emberiség boldogitására. — Európában nem találtam meg (pedig \eStobban ezt kutattam) az egységes, vaami kitűzött célra való törekvést. Semmi mnatizmus: sem államélet, sem vallas, se kultúra, se művészet, se boldogulás terén, mintha az arcokat: országra és milliószámra megpofozta volna az élet. Ha ketten összejönnek vagy ezren, már veszekszenek, már diihöngenek és hazudnak. De sohasem mosolyognak. A nevetésben is elkeseredés lappang, az öröm megett is szomorúság lakozik. Filozófusok, művészek, tudósok fölfedezők vívmányaihoz, föltárásához semmi közük, a népeknek, — mintha a zseniket büntetésül külön kasztba üldözték volna át. — A társadalmak élete olyan labirint, melyből nincsen sehova vezető ut. Olyan káosz, melyben a tülekedés megmérgezett mindent, — a művészetet, a fölfedezéseket karikatúrává, groteszkül kicsinyessé változtatta. Csak egy példát erre, hisz önök mindegyiket ismerik és mind félre is ösmerik: — igy nyáron ezerszámra, minden országban otthagyják a tehetősek, amik az övéké és hét meg hónapszámra bitangságra marad minden; a városokban, falvakban ezek jmiatt a nem tehetősek annál inkább elhanyagolva, tűrhetetlen életre kárhoztatva maradnak; hónapszámra pang minden. Az élet emberi átélése — minden részletben: — ez a legismeretlenebb fogalom Európában, általánosságban természetesen. — Mivel Európában a fegyverek, katonák ereje borit át jminden országtalajt, természetesen (de mint katona is) érdeklődtem ez iránt. Láttam, hogy aránytalanul meriti ki ez az áldozat egész Európát. Balkántól kezdve Franciaországig. Aránytatalamd, — tehát nem ugy, mint Japánban. És a veszedmet nem veszik észre, azaz félnek észrevenni, de ösztönszerűleg mégis mindenütt ott az árnya ennek a rettegésnek, ezért titkos vágy mindenütt: hódítással harácsolni. Ez a vágy megmérgezte a társadalmat is. Mondhatom, az országok népei között nyilt háború esetén se képzeltem akkora gyűlöletet, mint amekkorát Európában tapasztaltam. A gyűlölet köt össze itt mindent! — Visszatérve az európai államok tulajdonképeni államaira,a hadseregre, láttam, hogy ott a szelleim kulturátlanabb mint a társadalomban. Óriási dcmoralizálása minden emberi törekvésnek, mi a haladásért való: — ez az európai országok hadserege. És kapkodás, örökös ujitás, semlmi őszinte, öntudatos erő vagy fanatizmus jele nincs. Valahol ha valamit változtat nak: Rá rögtön egész Európa megmozdul, minden ország hadseregében állandóan újítanak s az örökös reformok miatt nem jut hatnak el az igazi, forradalmi reformig. Polgári és katonai társadalom gyűlöli egymást — ugyanegy országban is. Egyik érzi, hogy a másik föl akarja falni s elveszi erejét. Egyik a másiktól semmi nagyszerűt nem vár. A képzés, a harcszerű képesség pedig tévutakon halad, egy-egy kaptafára való (mindenütt és nagyon elbizakodott. De — ez szerintem a legfontosabb — mindent demoralizál a szeretetnek s a fanatizmusnak hiánya. És hogy ez a kettő nincs meg, /már el is dőlt Európának, mint kizárólagosan hadseregekre építőnek a jövője. — Ennyi elég is. Még csak egyet szives engedelmével, '— mondotta visszatért, szinte minden japán arcon, mindig is föllelhető mosolygással Noghi, — Európában egyet megtanultam s azt a tókyói nemesi főiskolán, (hol történelmet tanítok a nemesi ifjaknak Mutsuhito császár parancsára,) — hangsúlyozni fogom. És ez az, hogy: Európában azt kell megtanulni, mit nem szabad tennie Japánnak. Íme, Noghi Kiten grófnak, Európa medveállama leverőjének nyilatkozata — mindarról, amire mi európaiak büszkék vagyunk, amit csak kiváltképen kulturgyőzelemnek tartunk. De mert az itélet olyan kegyetlen és olyan igaz, hogy e miatt Noghinak, — k? megígérte, hogy visszatér még Európába — Európában árthat, kénytelenek vagyunk az egész intervju hivatalos hitelességét megcáfolni. Illetve odamódositani, hogy épen ezeket a tanulságokat hallgatta el az európaiak előtt Noghi, -7- esak azért, mert igy igazak azok. Szalag János. A képviselőház ülése. - Leáldozott az obstrukciónak. — hulósitótiktól,) Minden nap ujabb bizonyságát hozza annak, hogy elérkeztünk az obstrukció alkonyához. Tegnap Apponyi lobogtatta meg egész váratlanul a fehér zászlót, nyári szabadságot kérve a kormánytól, rna pedig a kormánypárt ejtette ámulatba az obstruálókat egy sikerült hadi csellel, amikor a technikázást egyelőre a mai napra tette lehetetlenné azáltal, hogy a szépen előkészített névszerinti szavazásokra maga kértp azoknak másnapra való halasztását. Igy történt, hogy szombaton két szónok beszéde töltötte ki az ülést. Meg kell állapitani, hogy a Házban egyáltalán nem volt idegesség észlelhető és ugy Márkus László okos és tartalmas beszédét, mint Batthyány gróf fejtegetéseit kölcsönös figyelemmel hallgatták végig. A békés hangulatot, még a Justh-Perceiaffér se zavarte meg. A Rerczel-féle nyugdíjazásra vonatkozólag különben ma este egy félhivatalos közlemény jelent meg, amely megállapítja, hogy Perczel nem huz kegydijat, hanem nyugdijat, mely az általa tényleg eltöltött szolgálati idő ós az általa legutóbb élvezett beszámítható javadalmazás után lett megszabva olyképen, hogy ez csakis az összolgálati ideje folyamán megszakítás engedtetett el neki, ami a fönnálló törvény értelmében a minisztertanács hozzájárulásával és őfelsége legfelsőbb elhatározása alapján történhetik, ha a szolgálati megszakítás képviselői mandátum vállalása folytán történt szolgálati megszakítás. Ez a megszakítás szinte mindenkor el szokott engedtetni, miután ily esetekben az illető mint országgyűlési képviselő is az ország és a közügyek szolgálatában állott. A közlemény fölsorolja a koalíció alatt történt hasonló nyugdíjazások némelyikét s ezek közt föl van említve Szterényi József nyugalmazott államtitkáé ilyen úgynevezett kegydija is, akinek hatezer korona évi működési pótléka a minisztertanács javaslatára őfelsége kegyelemből személyi pótlékká változtatott át s ennek folytán mint nyugdíjas évi kilencezerhatszáz korona helyett tizenháremezerkótszáz -koronát élvez. A szombati ülés negyed tizenegykor kezdődött. Elnök: Náváy Lajos. Jelenti, hogy Kobek Kornél és Preszly Elemér, akiknek szabadságkérése a mai ülés napirendjére van kitűzve,. visszavonták kérelmükét és igy a kitűzött szavazás elmarad. -•> • Elnök jelenti 'továbbá,. * hogy. Hock János. Faragó Antal, Esterházy Mihály és Holló Lajos hosszabb szabadságot .kért. Jelenti, liogy külön-külön teszi föl a kérdést minden képviselőre. Elsősorban fíock Jánosra nézve. Husz képviselő névszerinti1 szavazást kér. (Néni volt névszerinti szavazás.) . Ekkor váratlan fordulat történt, A jobholdalról busz képviselő a szavazás elhalasztását kéri. Az általános meglepetés után elnök szavazásra teszi föl a következő képviselő szabadságkérését. Husz képviselő bairóí ( rre nézve is névszerinti szavazást kér. Ekkor azonban jobbról husz képvi elő megint a szavazás elhalasztását kéri. Ez megismétlődik minden alkalommal, úgy hogy a mai ülésen nem volt névszerinti szavazás é az elnöki jelentés előterjesztése után meglepetésszerűen, sor került a véderipav,. lat tárgyalására. Napirend szerint erre a véderójavaslat tárgyalás következet1. (Márkus László beszéde J Márkus László (munkapárti): A munkapárt eszével és szivével egyaránt meg van győződve.