Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-29 / 171. szám

76 DELMAGYARORSZÁG 1911 julius 30 Jássi Oszkár, Bokányi Dezső és Kun fi Zsigmond dr. Sőt várják Várady Zsigmond dr megérkezését is. Az osztrák képviselőházból. Bécsből jelenti tudósítónk: A Reichsrath mai ülésén harmadszori olvasásban elfogadtak a bankjavaslatot. Első turnus után, Budapestről jelentik: Ma járt le a munkapárt turnusbeosztásában az első határidő. S az első turnusba beosztottak legnagyobb része kijelentette, hogy nem szükséges őket fölváltani, mert ők továbbra is Budapesten maradnak és résztwesznek az üléseken. A többiek pedig odanyilatkoztak, hogy mihelyt elvégzik sürgős munkáikat, azonnal visszautaznak Budapestre. Ez a határozat nagy örömet keltett a munkapárt tagjai között. Román izgalmak Biharban. — Harc az iskolák miatt. — ?Saját tudósítónktól.) A román izgatók alattomos munkája miatt Bihar vármegye egyik községe: Cigányesd ellenszegült a törvényhatóság rendeletének ós nem teljesítette a vármegye határozatát. Nyílt harccá fejlődött ki a fékteleu izgatás, amely már hónapok óta lappang Cigányesd községben. Most odáig fajult a helyzet, hogy föloszlatják a község képviselőtestületét. A községet már hónapokkal ezelőtt kötelezte a közigazgatási bízottság, hogy községi iskolát állítson föl. Mikor a község értesült a rendeletről, értekezletet hivott egybe, melyen elfogadták a rendeletet ós elhatározták, hogy azt végre is hajtják. Amikor azonban az iskola fölépitési költségeiről volt szó, azt mondta az elöljáróság, hogy felekezeti iskolát akar építeni. Ezt a határozatot közölte is az alispánnal. Erre ismét fölszólították a községet, szavazza meg a községi iskola költségvetését. Cigányesd község képviselőtestülete azonban fütyült a rendeletre és ezt a határozatot hozta: — Ragaszkodunk az előbbeni határozatunkhoz és nem teljesítsük a közigazgatási bizottság rendelkezését, mert nekünk nem kell a községi iskola, mi felekezeti iskolát akarunk. A drágán falvai körjegyző: Juhász Elemér figyelmeztette a képviselőtestületet, hogy ez a határozat maga után vonja a föloszlatást. Az elöljáróság azonbn nem törődött a jegyző figyelmeztetésével. Most aztán a belényesi járás foszolgabirája: Wertheimstein Henrik is beleszólt a község dolgaiba. A főszolgabíró beterjesztette az alispánhoz Cigányesd képviselőtestületének határozatát s jelentésében a következőket mondja: A nemzetiségi agitátorok részéről fölizgatott, félrevezetett képviselőtestületi tagok az iskola fölépítésére szükséges költségek megtagadása révén a felsőbb hatóságokkal szembe helyezkedtek, a törvényes intézkedések végrehajtását meghiúsították, miért is javaslom a képviselőtestület föloszlatását. Tudom jól, hogy a sérelmes határozatot a nemzetiségi izgatók provokálták, akik a községi iskolában a magyar állameszme erősbbitését és az általuk hirdeett államellenes tanok érvényesítésére akadályokat látván, a leglellaismeretlenebb terrortól sem riadtak vissza. A tudatlan közönségei vallásuk és nyelvük elkobzásával rémítve igyekeznek a községi iskola fölállításától eltántorítani. Magatartásuknak, melynek káros hatása járásom többi községeiben is érezhető, a községi iskolának hatóságilag leendő fölépítésével vélem útját szegni. A község képviselőtestülete annyira az izgatók hatalma alatt áll, hogy elhatározta a legmesszebbmenő harcot. Titokban megállapodtak a képviselőtestület tagjai, hogy minden eszközt megragadnak a községi iskola Fölépítése ellen. Ha csak tehetik, megcsinálják a felekezeti iskolát, melynek nyelve román lesz. Aki súlyosbításért apellál. — Rendkívüli törvényszéki eset. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék bírái most egy rendkívüli eseten mulatnak. Ugyanis súlyos testisértés bűntettéért elitélték egyik vádlottat, aki cinikusan jelentette be, hogy fölebbez, de súlyosbításért. A bíróság ámult, gondolta, kánikulai vicc, vagy félrebeszél az elitélt. De az ismételte, hogy súlyosbítást akar. Meg is magyarázta. Ezzel időt nyer, már pedig nem akar a kánikulában ülni. Ha a fölebbezést a törvényszók elfogadja, abban az esetben nem csukják be néhány hónapig, tehát őszig. Az őszszel és a téli napokon magyar királyi börtönben ülni: az egészen más, — magyarázta az elitólt. Télen lehetőleg mennél tovább akarok ülni — fűzte hozzá nem annyira furfangosan, mint okosan, meggyőződéssel. S ez a börtöntapasztalat okozza, hogy olyan elszánt ez az ember, amint a legtöbb börtönlátott is ilyen, mindenre képes, hogy a társadalmi szabad életből, hol a nyomor a legnagyobb szabadság, meneküljön a börtönbe, nyugodt életbe, teljes ellátásraj melegre . . . A rendkívüli fölebbezési esetről ez a tudósításunk : Szűcs Ferencnek hívják a vádlottat, aki elég modern ós kedélyes bűnös ahoz, hogy az ítélet kihirdetése után maga járjon el a szerkesztőségbe, hogy a tárgyalásról % lapot s a lappal az olvasó közönséget hűségesen imformálja. Ugy történt a do'og — mondja Szűcs Ferenc az eset hőse, — hogy mikor a mult év decemberében beléptem Fischof Lajos szegedi cukrászdájába, a tulajdonos torkon ragadott és megpofozott. Erre én sem voltam rest, előrántottam a zsebkésemet ós a karján és hátán összeszurkáltam. Mint látják tehát, jogos önvédelemből szurkáltam meg Fischofot s ezért vontak ma felelőssógro a törvényszókon. — Talán ezt nem maga ós nem mi ítéljük meg, hogy jogos önvédelemből szurkálta-e meg, hanem a törvényszék. Azután az a Fischof, mint cukrászda-tulajdonos nem olyan foglalkozású ember, hogy az csak ugy ingyen megpofozzon valakit. Bizonyára voltak az ügynek olyan előzményei is, hogy maga nagyon rászolgált azokra a pofonokra — kérdeztük. — Nem én kérem, tessék elhinni, hogy rem! — Hát a törvényszéken mit mondtak? — Elitéltek hat hónapra. — Na látja, liogy nem lehetett nagyon jogos az a maga önvédelme, ha fél évet kapott érte. Aztán hogy van, hogy mégis szabadon jár? — Hát ugy, hogy fölebbeztem — súlyosbításért. — Miért? — kérdezzük meglepetve. — Súlyosbításért, — volt az egyszerű és rövid felelet. — Aztán o'yan sokra becsüli a jogos önvédelemből elkövetett súlyos testisértést, hogy kevesli érte a félévet? — Nem keveslem, mert elég az, bár ezt is azért kaptam, mert visszaeső bűnös vagyok — jegyezte meg derűsen a nem nagy bűnbánatot mutató elitéit, — hanem nem akarom most kánikulában megkezdeni a büntetés leülését. Amíg a .fölebbezés tárgyalására kerül a sor, addig lesz legalább október s akkor nem bánom, ha mindjárt nyolc-kilenc hónapra kell is bevonulnom, de most kellemetlen lenne. Azután ne tessék azt hinni, hogy mert én súlyosbítást kértem, azért majd súlyosbítja a tábla az ítéletet. Ismerem én a királyi táblát, azok „csak azért" sem teszik meg, merthogy én kértem. Nem nagyon szokták azok a vádlottak kívánságait teljesíteni. Beláttuk, liogy igaza lehet az élelmes vádlottnak, aki búcsúzóban megkérdezte, hogy: rendben van-e kérem? Rendben van, rendben. Hisz elfogadt 'k a megbízási fölebbezést, esetleg teljesitik is a kérését. Fölemelik a büntetését, hogy az ötletét — honorálják. Elkobozták a „ZeW-ot. Azok, akik szorgalmas olvasói a bécsi estilapoknak, tegnap kénytelenek voltak lemondani arról, hogy a Zeit esti kiadását is végigböngészhessék. A lapot tudniillik a bécsi államügyészség elkobozta, mert a lap egy londoni táviratában hirt adott arról a világpörről, melyet egy állitólag Vecsera Alma nevü hölgy inditott Hayne nevű férje ellen. A hölgy a tárgyaláson azt állította, hogy 6 Rudotf trónörökös leánya s a trónörökös halála után anyja, Vecsera bárónő, egy pap oltalma alatt Kanadába küldte. A pap azonban elsikkasztotta az osztrák kormány által a kis Alma eltartására rendelkezésére bocsátott összeget ós megszökött. Később mr. Hayne felesége lett, aki nagyon rosszul bánt vele s e miatt egy kanadai fiatalemberben keresett vigasztalást, A férj most azzal vádolja, hogy ezzel az emberrel házasságtörést követett el ós ebben az ügyben folyik a válópör Londonban. álhirlapirólc garázdálkodnak. — Merénylet egy könyvkereskedő ellen. — (Saját tudósít ónktól) Budapest egyik legélénkebb forgalmú utcáján, az Erzsébet-köruton veszedelmes és körülményeiben eddig példátlan merénylet történt tegnap este. Schimkó Gyula, Erzsébet-köruti könyvkereskedőnek boltjába egynegyed nyolc óra köriil egy fiatalember jelent meg és kis fekete fedelű könyvet tett Schimkó elé. „Lacrimae", drámai misztérium. Irta Pál Gábor. Ez állott a könyvecske fedelén. A fiatalember szapora beszéddel ajánlotta a miivet megvételre. — Háromszáz példány áll rendelkezésemre ebből a könyvből. Vegye meg Schimkó ur, jutányos áron adom el önnek és Ön a széleskörű összeköttetései révén túladhat rajtuk. Schimkó végiglapozta a drámai misztériumot, aztán visszaadta az eladónak. — Sajnálom, — szólott— erre a könyvre nincs szükségem. Nem csinálhatok vele üzletet, mert nem irodalmi értékű. A fiatalember tudomásul vette a választ és eltávozott. Tiz perc telhetett el, midőn egy idegen ur állott meg az üzlete előtt, végigmérte a pult előtt ülő könyvkereskedőt és kihivó hangon kiáltott felé: — Szép alak maga! lyen alakok bírálgatnak könyveket! Schimkó felált, az ajtóhoz ment és megkérte az idegent, hogy ne csináljon botrányt, hanem jöjjön be az üzletbe és ott mondja el a kifogásait. Az idegen ur egy lépést tett a kereskedő felé és még mielőtt Schimkó védekezni tudott volna, fejérc sújtott botjával. Schimkó hátrafordult, hogy valami védőeszköz után nézzen, de ekkor már az üzlet előtt termett az a fiatalember, aki a könyvei kínálta és a tőrös botjával a kereskedő felé szúrt. Schimkó egyedül volt ellenfeleivel szemben, üzletének csak az az egy kijárása van, amelyet a két támadója elállott, ilyenformán kiáltozni kezdett, a lárma összecsőditette a járókelőket, akik hamarosan lefogták a merénylőket. Az előhívott rendőr nagynehezen bekísérte a tiltakozó alakot, aki Roboz Imre szombathelyi ujságirónak hazudta magát. Társáról előbb sikerült kideríteni, hogy Roboz Bélának hívják, hivatalnok a munkásbetegsegélyző pénztárnál és a kerületi kapitányságra vitte őket. Schimkó Gyula, akinek a jobb vállán Roboz Imre tőre mintegy négy centiméternyi vágást ejtett, látleletet vétetett föl a sérüléséről, amelynek alapján külön eljárást indit a merénylők ellenRoboz Imre, a tegnapi Schimkó-affér hőse régen /ismert alakja a fővárosi álhirlapirodalomnak. Huszonnégy óráig volt a klerikális Alkotmány munkatársa és ezen az alapon állandó segélytkérő a budapesti lapok szerkesztőségeiben és a fővárosi sajtóegyesiiletben. Néhány hete átvette a Szemle cimü időszaki vidéki lap szerkesztését, hogy annál állandóbban érvényesülhessen Budapesten, ha kell emberek testén át is. a berlini fogtechnikán lNl CÍJiadiy IIIC és fogklinikán képesítve Fog műterme Kossuth L.-sugárut Készít mindenféle fogtechnikai munkát kaucsukban és aranyban. Állami és közigazgatási hivatalnokoknak részletfizetésre is. Bármiféle javítás 6 ára alatt eJKészflt