Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-28 / 170. szám

1911 julius 28 DELMAGYARORSZÁG 5 neki: potyára színházát és minden ellenszol­gáltatás nélkül (itt már lehet beszélni ellen­szolgáltatásról, sőt kell) fényes vállalatot. 6. Dehogy nehezült meg az idők járása a szín­igazgatók fölött. Minden jóbarátunknak le­gyen mondva az a jövedelem, amit például a szegedi színház is hoz egy évben. 7. Szmol­lény Nándornak igaza van. Ha a miniszter­nek bátorsága lenne ahoz, hogy az egyedül jogos álláspont, az árverés mellett döntene, mondja ki azt is liogy Wimmer Fülöp fizessen meg minden fillért, ami esetleg hiányozni fog a 800 koronához abból az összegből, ami az árverésen befolyik és a költségek levonása után megmarad. Mi vállalkoznánk ennek az összegnek a megfizetésére, de ugyanakkor ar­ra szeretnénk köteleztetni Szmollény urat, liogy büntetéskép fizesse meg azt az össze­get, amivel az árverésen többért fogják el­adni a diszletelcet. A közéleti harcoknak ilyen etika magaslatáról való megvívását azonban nagyon különösnek tartjuk. SZÍNHÁZMŰVÉSZET * Nyáray Antal it Yigszinpadon. A Vig­szinpad Kabaré igazgatósága napok óta tár­gyalásokat folytatott Nyáray Antallal, az or­szág legelső kabaré énekesével, a szegedi kö­zönség kedvencével és sikerült öt megnyerni három vendégszereplésre. Julius 29-én ós az ezt követő két napon a teljes műsor közepette lép fel Nyáray Antal a legújabb nagysikerű kabaré-dalaival. Pénteken este búcsúzik a sze­gedi közönségtől Littmann Pepi asszony. * Anatole Francé becsületrendje. Páris­id/ jelentik, liogy a Caillaux-kormány fölaján­lotta Anatole Francénak a becsületrend pa­rancsnoki szalagját. A nagy francia irómüvész visszautasította a kitüntetést. Ehez a visszauta­sításhoz, amióta híre a nyilvánosságra jutott, sokféle találgatást fűztek, ugy, hogy Frince most idején valónak találta, hogy maga is nyi­latkozzék és megmagyarázza különös elhatáro­zásának okát, Francé kijelenti, hogy nagyon sajnálja, hogy az ügy nyilvánosság elé került, do ha már megtörtónt, megmondj -, miért uta­sította vissza a kitüntetést. Azért, mert sze­rénysége nem engedte meg, hogy elfogadja. Hdgo Vidor is csak tisztje volt a becsület­rendnek, Lamartine pedig lovagja csupán ós Anatole Francé ugy' véli, hogy az ö irodalmi érdemeinek sem jár ki különb megtiszteltetés, mint aminő ezt a'a ö két nagy elődjét érte. Ugyanis Francé a becsületren 1 tisztje. * Látogatás Dusenél. Valaha lehetetlenség volt Duse közelébe férni, nem volt újságíró, aki még néhány év előtt is megszólaltatta volna. Ma azonban a nagy olasz tragika már kevésbé nehézkes és nagyon szívesen fogadja az interjuo.'okat, különöskópen ha neki van üzenni valója a nyilvánosság számára. Leg­utóbb Milanóban látogatta meg egy újságíró, aki elsőbben is azt kérdezte tőle, igaz-e, hogy visszavonul a színpadtól? — Még nemrégiben valóban az volt a ter­vem — mondotta a művésznő, — hogy végleg bucsut veszek a színpadtól, de most megvál­toztattam. Tudja, én sokat betegeskedtem, két esztendő előtt olyan fájdalmas neuraszténiám volt, liogy azt hittem, megőrülök és ilyen álla­potban ugy-e nem gondolhattam rá, liogy még Valaha a közönség elé jutok. De most teljesen hiöggyógyultam ós nem emlékszem az időre, ifikor éreztem magam jobban. — És mikor fog föllépni? — Szeptemberben, azon az ünnepen, melyet Adeleide Ristori emlékére rendeznek, lépek először színpadra. — Aztán ? — Aztán sietek Páris'.a, ott fogok játszani. °nnan valószínűleg Bécsbe megyek vendeg­Szerepelni, talán Budapestre is, aztán hosszabb körútra utazom. NAPI HÍREK Elmarad a havi bucsu. (Saját tudósítónktól.) Minden esztendőben, augusztus ötödikén tartják meg Szegeden, az alsóvárosi plébánián a havi bucsut. Harminc esztendővel ezelőtt közgyűlési határozatban mondotta ki a törvényhatóság, hogy szegedi ünneppé avatják ezt a napot, fogadalmi ün­nappé, mert a nagy veszedelem idején ezen a napon hagyta el a Tisza kiöntött vize a romba­döntött Szegedet. Azóta a havi bucsu napja Szeged egyik leg­jelentősebb napjává nőtte ki magát. Ilyenkor a környékbeli falvak lakóinak ezrei zarándo­kolnak Szegedre, az alsóvárosi barátok tem­ploma két napig zsúfolva van idegenekkel, a plébánia környékén pedig zeneszó, bor mellett mulat az istenadta nép. A templomot körülvevő park tele van sát­rakkal, bódékkal, amelyekben cifra ruhát vá­sárolnak a falusi asszonyok, leányok. A képet csak a nagy forróság, az óriási porfelhő és elsősorban az a sok nyomorék koldus rontja meg, akik hót vármegyéből sereglenek ide és azzal szórakoztatják a közönséget, hogy ékte­len sivalkodással mutogatják a testi nyomoru­ságukat. A korcsmákban hajnalig tart a mulat­ság és a korcsmárosok már hetekkel előre örülnek a jó bevételnek. Hozzátartozik az igaz­sághoz még az js, hogy a városi fiatalság is nagy számban keresi föl a bucsut, ahol gyak­ran kínálkozik alkalom intimebb kalandokra. Az idén a havi bucsu, — ugylátszik, — el­marad. Közegészségügyi szempontból nem akarja engedélyezni azt Lázár György dr pol­gármester. Nagy a meleg és az óriási hőség­ben, a poros országutakon idesereglö tanyaiak, falusiak könnyen bajt hozhatnak a városra. Meg azután ezeknek az embereknek a tiszta­sága sem mondható valami mintaszerűnek. A polgármester abban állapodott meg Szalay József dr főkapitánynyal, hogyha hétfőig, az országos vásár napjáig a hőség nem csökken, akkor a havi bucsut nem tartják meg. Ez az intézkedés mindenképen helyénvaló. Fontos közegészségügyi szempontok teszik szükségessé, hogy ilyen nagy hőségben ne tart­sák meg a havi bucsut. A polgármester intéz­kedése mindenesetre elismerést érdemel már csak abból a szempontból is, hogy a havi bucsu lassankint elveszíti az egyházi jellegét, mert ez a nap lassankint egész groteszk ünneppé változott, — minden bensőség nélkül, sok kel­lemetlenséggel, sok alpári, maradi veszedelem­mel estünk át ezzel a speciálisan szegedi szo­kással. — Humánus rendelet a katonákért. Budapestről jelentik: A hadügyminisztérium s a magyar honvédelmi miniszter rendeletet küldött a katonai csapatparancsnokoknak, hogy mindaddig, mig az óriási hőség tart, csakis a legszükségesebb gyakorlatokat sza­bad megtartani. — A hőség Budapesten. Budapestről , jelentik: Három ember halt meg a mai napon a fővárosban. Az Üllői-uton egy hatvan-het­ven évesnek látszó úriember összeesett, meg­halt. Napszúrás ölte meg egyik bérkocsist és egy mosónőt is. Harmincnyolc fok Celzius volt a hőség ereje. Az esti órákban rövid ideig tartó meleg eső volt. — Az E. M. K. E. jubileuma. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület augusztusban tartja fennállásának negyedszázados jubileumát. Szeged nevében Lázár György dr polgármes­ter vesz részt az ünnepségeken. — Iskolák állami segítése. A szegedi iparos-tanonc- és a kereskedelmi inas-iskolák minden évben meghatározott segélyt ktfpnak az államtól. A két iskola az államsegély kiuta­lásáért folyamodott a kereskedelemügyi mi­niszterhez. A város a folyamodásokat fölter­jesztette. — Délvidéki földraivelők internátusa. A Délvidéki Földmivelők Egyesülete Újszege­den területet kért internátus céljaira. Az internátus négyszáz tanuló befogadására lesz alkalmas. A tanács a kérelmet legkö­zelebb a közgyűlés elé terjeszti. — Személyi bír. Mészáros Károly korodai első tanársegéd szabadságáról hazaérkezett és rendelését megkezdette. — Virág uz iskolák ablakain. Ujabb idő­ben újra mozgalom indult meg, hogy a szegedi épületek ablakait virággal díszítsék. Hiszik és vallják, de mégse cselekszik, hogy az épületek túlzsúfoltságában, egyszerű külsejében végtele­nül kellemesen hat- az ablakpárkányra ügye­sen elhelyezett virágok tarka-barkasága. Pom­pás esztétikai élvezetet nyújt a virágdísz a színtelen szürkeségben. Nagyobb városokban már nem is hiányzik az ablakokból a virág. A középületeken és néhány magánházon már Sse­geden is örömmel látjuk a virágot. A szegedi iskolaszók pedig a napokban arra kérte a vá­rosi tanácsot, bogy a középületek mintájára az iskolákat is virágoztassa föl. Szép eszme, okos eszme. A gyermekre fölemelő hatással lenne a virág, a lelkületét is nemesítené. Te­hát pedagógiai szempontból is üdvös ötlet meg­valósítása. De mit tesz a tanács? Átir a fő­kertészhez : van-e virág ? — Nincs ! — feleli spártai rövidséggel a főkertész. Nincs, hát nincs, — mondja ismert határozottságával a tanács, majd hozzáteszi : Rendben van. Nem lesz szóval virág az iskolák ablakain. Pedig ha a középületekre jut virág, kell hogy arra a né­hány iskolára is jusson ! Vájjon miért nem ad­nak utasitásitást a főkertésznek, hogy legyen virág ? Nem élünk sivatagban, ahová mérföld­ről kell szállítani a virágot. Azaz pardon: kénytelenek vagyunk ezt is elhinni már. Az iskoláknak virággal való díszítése kedves do­log, esztétikus dolog. Cselekedjünk talán egy­szer kedvesen is, esztétikusan is. — A katolikus kör Anna-bálja. Régi ma­gyaros szokásnak hódol a szegedi katolikus kör, amidőn szombaton este Szatymazon az artézi fürdőben Anna-bálat rendez. Kellemes szórakoztatást kiván ezzel a tagoknak nyúj­tani, mert a mulatságot kirándulással kap­csolja egybe. A mulatságon jelen lesz a kör ifjúsága teljes számban, azonfe ül a városi fia­talság, főleg pedig a szatymazi nyaraló közön­ség. Megjelenik a bálon Gerliczy Ferenc báró, országgyűlési képviselő, a kör elnöke is, aki a főtitkárhoz intézett levelében arról ad hirt, hogy Budapest felől érkezik Szatymazra az esti órákban. A sikerültnek Ígérkező bálon a zenét Urbán Lajos zenekara szolgáltatja, A kör vezetősége ez uton is újra meghívja az összes tagokat s minden érdeklődőt. Belópti­dij 1 korona. — Ingyen székek a sétaterekre. Ötletes vállalkozók ujabban tömegesen keresik föl Sze­gedet. A fejlődő nagyváros kinálkozó alkalmai nem kerülik el a figyelmüket. Néhány nappal ezelőtt Fonyó Soma kapott engedélyt a Ste­fánia kioszk tetejének reklám céljára való kihasználására. Most pedig Szepesi budapesti vállalkozó tett ajánlatot a városi tanácsnak, hogy ingyen bérszókeket és padokat állit a város sétatereire, ha egyedüli jogot nyer arra, hogy a bórszókeket reklámcélokra használ­hassa. A tanács elfogadta a vállalkozó aján­latát. A jog az átvétel napjától kezdődik. — A tengerész sztrájk költsége. Az angol hajóstársaságok megadták a béreme­lést sztrájkoló matrózaiknak ós ez rájuk nézve évenként 13.06 millió korona több ki­adást jelent. — A íyovaM-gyári robbanás. A Ko­vald-gyári robbanás dolgában most a fő­városi rendőrségen folytatják a vizsgálatot, ahol Dora Sándor dr fogalmazó hallgatja ki azokat, kik felvilágosítást adhatnak a súlyos szerencsétlenségre vonatkozóan. Ma Ambrus

Next

/
Thumbnails
Contents