Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-02 / 149. szám

18 DÉLM AQ Y ARORSZÁö 1911 julius 2 Louis Lépine. (Párisi levelezőnktől.) Louis Lépine Páris rendőrfőnöke. Nincs újságolvasó ember, aki naprólnapra ne találkozna a párisi mozgalmas eseményekkel kapcsolatban Lépine nevével. Mert Páris agilis rendőrprefektusa mindenütt ott van. Bárhol történjen is valami Páris falai között, Lépine nemcsak rendőreit küldi oda, hanem maga áll az élükre. Akár egy lunatikus tébolyodott lövöldöz a kávéházban Briandra, Akár egy sztrájkoló csőcselék verekszik az utAákon, csak Lépine prefektust kell előhivni s ő sasszemének tekintetével, (amelynek a megrendszabályozott apasok hipnotikus erőt tulajdonítanak) meggyőző erejével s ha kell, személyes bátorságával pár perc alatt helyreállítja a rendet. Páris kormánya huss polgármester, nyolcvan Jcöeaégtanácsos s egy katonai kormányzó kezében van. De a béke föntartásának s a folyton megnjnlő forradalmi kísérletek elnyomásának ugyancsak súlyos föladata Lépine prefektus vállaira nehezedik. Franciaországban minden revoliciós mozgalom utcai demonstrációval veszi kezdetét és Louis Léplnenek nincs párja az egész világon az elégedetlenkedőkkel való elbánás szempontjából. Lépine bámulatos rendőri sikereinek s ellenállhatatlan személyes föllépésének hallatára az <©mber hajlandó lenne egy ölés, marciális katonát keresni a prefektus személyében. Már pedig ennek ép az ellenkezője áll. Magyarországon nincs egyetlen város, amely Lépinere rá ymernő bizni a rendőrség vezetését. Louis Lépine olyan kis, alacsony emberke, olyan vézna, beteges kinézésű, hogy az első pillantásra diszkvalifikálnák mindenütt. Ez azonban nem akadályozza magát abban, hogy a béke sikeres őre s az elégedetlenkedő szociálisták :réme legyen itt Párisban. igen természetes, hogy az örökké fészkelődő, örökké zavargó radikálisok nem szeretik Lépine «rSs kezét s minduntalan megpróbálják, hátha meg lehetne szabadulni tőle. Éppen egy ilyen •ártalmatlannátevési kísérlet teszi aktualissá a jelen pillanatban a párisi rendőrprefektus személyét. A mult héten a radiká'is párt a képviselőházban egyhangúlag követelte a prefektus eltávolítását és tekintve a francia radikális párt lia'talmas számát, csak kicsibe mult, hogy a ^,béke őre" ellenségei diadalt nem arattak. A bukéfélhen levő kormány azonban utolsó erejét vetette latba, hogy a prefektust s vele a ren.det megmentse. íLouis Lépine már huszonöt év óta áll Páris rendőrségének ólén. Körülbelül husz évvel ozelőtt, az első öt esztendős terminus végével kibukott a tisztségéből. Abban az időben tört ki Párisban az egyetemi hallgatók lázadása. Ugyanis valami karnevali vaskos tréfa miatt az egyetem tanácsa három hallgatót kizárt a Sorbonne-ról. A tízezernél nagyobb számú „ótudiant"-ok igazságtalanságot láttak ebben a kizárásban s tüntetéseikkel olyan ribilliót csaptak, hogy nyolc napig egész Páris valóságos ostromállapot alatt állott. A rendőrség képtelen volt a zavargásokat megakadályozni s az akkori prefektus a forradalom nyolcadik napján kénytelen volt beadni lemondását. A szorongatott városi tanács kénytelen volt Lópine-hez folyamodni segítségért És Lepine, nem tartva haragot legutóbbi kibuktatásáért, elvállalta a föladatot. Személyesen ós egyedül •slment a diákok Quartier Latinbeli pipafüstös r/sapszékeibe és tárgyalni kezdett a forradalmárokkal. Hogy mit mondott nekik mit nem, azt abba senki sem tudta meg. A tény azonban az volt, hogy a revo'.ució kilencedik napján a diákok egytől-egyig békésen, csendesen bevonultak az egyetemre. Lépine volt az, aki rettegett Boulangista vezéreket saját táborukban, a Café Reicheben letartóztatta; ő tartotta fönn a rendet, mikor a Boulangisták ötvenezer főnyi tömege halott vezérét az állomásra kisérte; ő mentette meg a városházát ós a köztársasági elnök palotáját, mikor a százezrekre menő fölizgatott csőcselék ostrom alá vette őket. Egyik legnevezetesebb cselekedete, az úgynevezett „Fort-Chabrol" —Chabroli vár — bevétele volt. A Dreyfus-affér alkalmából a kormány egy Jules Gucrin nevezetű vehemens nacionalistát — antidreyfusard-ot — a béke fentartása érdekében kiutasította Parisból. Ez a Guérin bezárkózott a rue Chabrol-beli házába, közel az északi pályaudvarához ós körülbelül százötven rendőrt megsebesítve a lőrésekké átalakított ablakokból, teljes harmincnyolc napig állt ellen a kirendelt ostromló katonaság támadásainak. A helyzet tarthatatlanul nevetséges volt, de a felizgatott kedélyekre való tekintettel az akkori miniszterelnök( Waldek-Rousseau nem mert a végső radikális eszközökhöz nyúlni és Guérin győzhetetlent grasszált tovább „várában." Végül is Lépine kapott engedelmet, hogy saját belátása szerint végezzen a tarthatatlan Guórin-ügygyel. Lépine pedig valami furfangos levelet juttatott a „Chabroli vár" kapitányához, amelynek hatá«a nem maradt el. Guérin kinyitotta a kapukat és ellenállás nélkül hagyta magát letartóztatni. Lépine reggeli négy óra tájban jelent meg a miniszerelnöknél rapporton és Waldeck-Rousseau mezítláb szaladt ki elébe az udvarra s ott a helyszínen, egy meglehetős komikusan ünnepélyes jelenetben a „párisi béke apostolának" jelentette ki Louies Lépine-t. És még ma is büszkén adják oda neki ezt a jelzőt. Nyári toalettek. Elérkezett a határpont a városi és fürdőélet kőzött. Ismét lekerülnek a nagy kalap- és ruhakosarak a padlásról, hogy lázas pakkolás után elhagyják a várost. Hogy miért ily korán, arra bizony kevesen tudnának megfelelni. Mikor első alkalommal kinyitják hölgyeink a kosarat, akkor jőn csak a nagy probléma — vájjon mit is pakkoljonk — milyen toalettek lesznek szükségesek? — Hova? hova utazol? — kérdi a kedves barátnő. — Hová? Hát — hová? Egész télan azon gondoskodtunk — s oly nehéz az elhatározás. A doktor határozottan Karlsbadot ajánlotta — de Janikának tengeri fürdő, Illykének hegyes vidék kellene — s mindezen helyekre más-más ruha kell. És áll a nyitott kosár s van nagy tanakodás, vájjon hova utazzanak — s mit pakkoljanak. Ez a nagy bizonytalanság tart, mig a vasúti pénztárnál a nagy sietségben az előtte álló hölgy vagy ur által megnevezett helyre szintén kér jegyet s utazik — rendszerint olyan helyre, amelyről az egész tanakodás alatt szó se volt. A másik probléma hogy milyen ruhákat vigyünk magunkkal, az meg épem eldöntetlen marad. Van a kosárban minden, minden, csak az nem, amire szükség volna. Ha már a liovavaló utazásban nem is tudok segítségére lenni kedves hölgyolvasóinknak, igyekezem legalább toalette dolgában már ugy, amennyire ez lehetséges, utasítást adni, — még pedig tekintettol bármely nyaraló helyre. Utasításaimnál azonban a legutóbb látott nagyobb társaságbeli összejöveteleken viselt toaletteket veszem átlagul. Igy a budapesti lvirály-dijon, mely az idén különösen jól sikerült, 'áttuk mindazon toaletteket, amelyek a fürdőidényro mérvadók lehetnek. Egy kabátos ruha okvetlen szükséges, sőt kettő is bárhol, bármelyik fürdőhelyen. Szükséges sima angol szövetből egy kabátalj délelőttre, hűsebb időben. Délután elegánsabb a selyem, vagy etamin-kosztüm. — Igy nappali kabátban estélyre menni . . . — No, nem — vágott ő közbe — ós egy szempillantás alatt kifordította az előbb nyersselyem kabátot és igy egy szép búzakék szinü mousselin estélyi köpeny volt rajta — vastag köpli hímzéssel diszitve . . . Nemde, egy ilyen Fregoli-kabát bárhol, bármikor megállja a helyét fürdőhelyeken. UJ TÁTRAFÜRED Magaslati téli és nyári gyógyhely. Idegesek, hurutosok, vérszegények és lábbadozók részére. A

manacTátra gócpontja, 1005 méter lliayad laiia magasságban,fenyőerdő Turisztika. közepén. Üdülés. Elsőrangú zenekar. Kitűnő házikonyha saját kezelésben. Pensió. Mérsékelt árak. Posta, távírda, interurban.telefon és vasútállomás. — Prospektussal a fiirdöigazgatóság szolgál. Figyelmeztetés! Kötelességemnek tartom figyelmeztetni a n. b. közönséget, hogy ne adjon hitelt csekély árkülönbségért az annyira hirdetett vegytisztitásnak, mert azok nem egyebek vizes mosásnál. ÜST" 27 év óta fennálló ""WS •ÉS szakmunkája az egész Alföld előtt a legelismertebb s ezen elismerést fokozott mórtékben óhajtom föntartani. Kérem a n. b. közönséget, ne halaszsza utolsó időre tisztítandó tárgyait, mert az erőltetett, gyors munka nem mindig kielégítő ! — Kiváló tisztelettel GLÖCKNER JÚZSEF gőzfestő és vegytisztitó ipartelepe SZEGED, Iskola-utca 27/28. (saját ház.) Mérsékelt árak! Vidékre gondosan! Telefon 564. szám. Stefánia-kávéház a Bástya-utca sarkán, a sziatiái höisl&ben. A volt „Hazám" cimü kávéházat átvettem, megnagyobbítottam és újonnan berendeztem, — Naponta kitfinő cigányzene. — Kérem a közönség pártfogását. Pontos és szolid kiszolgálás biztosítva, o o o o o o Tisztelettel ELEFÁNT JAKAB iotp Bov Telefon l Felhívásra gyalogos és kerékpáros küldöncöket bocsájt rendelkezésre. Hírlapokat, reklámokat és körleveleket a leggyorsabban és pontosan kézbesit. A legdiszkrétebb szolgá::: latot teljesít. . ::: Telefon felhívásra színházi Jegyeket vált és házhoz visz. Csomagszállítás vasúttól és vasúthoz vagy bárhová. — fiarzou urak költöztetése! — Zálogházi megbízatásokat pontosan és disz::: kréten teljesít. ::: Éjjel és nappal olcsó, gyors és = megbízható kiszolgsilás! =