Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-27 / 169. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1911 1911 julius 27 iám alapján maritalban. LevélbeR válaszolunk, h» kelve van. ilványnyal is lehet reg könnyen elfér. : a kiadóhivatal rCA 15. S3ÁM. skák alapos leiéivel együtt imexin-nel eszk. A Cimexin;k az élö polospeték is nyomtulnak. A Ci1 piszkít, foltot, ti hagy. Moly lüli biztos szer. •rt mindenütt 'öraktár: Meáfe nesváry József, árak és Vajda foriájában Szeírer gyógyszea. — lók és aa öiisójj figyel* iaedeckerek a iden részérSl X7agy választék itasmányokbanleszállított . Arvay Són* yvkereskedéséicd, Kárász-u. ecsfl miudott és dísztárgy? ontos időhöz" szer- és órásásárolunk. Arigyen és bércheiner Samu tged, ICárásznők, «ycibetegség után erőre kap a - féle „ChinaÁra 2-40 fillér ger-gyógyszeriged. SZ. ?ÉÉ 0 korona 3 „ 7 „ 2 „ ESTI LAP. Tí." évfolyam, 169. (20) szám 19TT, csütörtök, julius 27 Központi szerkesztésig ás kiadóhivatal Szeged, ca Rorona-utea 15. szám cra Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., 1=5 Városház-utca 3. szám a REGGEL! ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN egész évre . fi 24'— félévre . . . R 12 — negyedévre. R 61— egy hónapra R ?•— Reggeli lap ára 4 fillér REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN egész évre . R 28'— félévre . . . R 14-— negyedévre, R V— egy hónapra R 2-48 Esti lap ára 2 fillér TFLEPÖN-SZAMf . js Szerkeszféség 305 cm mtáóhftataf 83$ . ItmrarMa 815 D Budapesti szerkesztőség tctefah~számal28—lí 1911. julius 27. Egyik régi elintézetlen ügye a magyar törvényhozásnak a vároíok törvényének megalkotása. Ezt a mulasztást akarják pótolni most egyes városok a maguk erejéből, amikor itt is, ott is szervezeti reformokat csinálnak. Szegeden, focijuk, esztendőkön keresztül húzódó dolog az uj szervezeti szabályzat dolga. Nagyváradon valamivel előbbre jutottak. Van egy kész reform-tervezetük, amely a törvényhatósági bizottságnak jogait is újra szabályozza.Ennek a dísznek legérdekesebb pontja az, amelyik a városatyák inkompatibilitásáról szól. Olyan probléma, amelyet hosszú fosig nem fognak teljesen megoldani. Egész radikális megoldás az fontie: aki a város részére dolgovagy szálit, aki a várossal Szerződéses, vagy megállapodásos Viszonyban van, vagy pedig ily viszonyban levő vállalat alkalmazottja, nem lehet városatya. Csakhogy ez a megoldás a törvényhatóságnak legjobb, leginkább hasznavehetőbb elemeit rekesztené ki. , Ezt a paragrafust rá lehetne húzni a kereskedőre, az iparosra, a gazdára, akinek véletlenül a város kuncsaftja, — az építészre,sőt a bankigazgatóra, akinek -intézete a Városnak kölcsönt nyújt. Ez a mód egyéb igazságtalanságai mellett, azért is káros lenne, mert ép a *Sakéríelmet vonná el, vagy ritkifoná meg a törvényhatósági bízottéban, tehát azt az értéket, fifoeyre a közgyűléseken és a bizottsági táteyalások alkalmával a fognagyobb szükség van. A másik megoldás amelyet aSyvárad is elfogadott és az uj szervezeti szabályrendeletbe ikta0tt> az, hogy: a várossal szerződés viszonyban álló törvényházéi bizottsági tag nem vehet "ét azokon a tárgyalásokon, Jfoelyek őt. vagy a vállalatát illelli;- Helyes dolog, de voltakép nem Eddig az illendőség kérdése tvolt? amelyet többé-kevésbé betartak, már csak az illető szállítók, éfokozók vagy vállalatok érdelén. Hiszen semmi ereje, semmi batj , noklatnak, érvelésnek, amelyről husz lépésnyire meg lehetett volna érezni az érdekeltséget. Most Nagyváradon paragrafust szabtak rá. A tudósításokból nem derül ki, hogy az inkompatibilis városatyák csak nem vehetnek részt az őket, vállalatukat illető tárgyalásokon, vagy pedig nem is lehetnek jelen? De akár igy van, akár ugy, az inkompatibilitást nem gyomlálja ki teljesen a város közigazgatásából. Mert lehet olyan formája is az összeférhetetlenségnek, amikor a városatya konkürrense anak, aki a város részére szállít, vagy szállítani akar. S nem képzelhető el, hogy az inkompatibilisek között véd- és dacszövetség köttetik: az aki érdekelt, a tárgyaláson nem vesz részt, a másik azonban igen és a maga szakértelmével sikra száll amannak érdekeiért, — a viszontszolgálat fejében. Magát a városatya-inkompatibibilitás kérdését teljesen csak a városi törvény oldhatja meg. A törvényhatóságok, könnyen érthető, fáznak is ettől a kérdéstől s maguk elég jól aligha fogják megoldani. A megoldást sokszor irányithatják bizonyos helyi szempontok és véletlenek, amelyek viszont értéktelenné is tehetik a reformot. Ez is, meg más száz ok is sürgeti, amit ne(m lehet elégszer reklamálni: a jó, modern városi törvényt. SZEGEDEN. A Tisza. — iii. Asa se lett volna az oiyan szaft képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — Berzeviczy Albert elnök tiz órakor nyitotta meg az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítése után bejelenti a Háznak, hogy Pozsgay, Lovászy és Kovácsi szabadságot kérnek. Az elnök bejelenti, miután busznál több képviselő kéri a névszerinti szavazást, tehát elrendeli azt. Lovászy szabadságkérése fölött határoz a Ház. Előzőleg azonban felolvassák, hogy a névszerinti szavazást kérő képviselők mind jelen vannak-e. Pozsgay kivételével mind jelen volt. Lovászy szabadságkérését a Ház elutasította. Az egész délelőtt névszerinti szavazásokkal tellett el. Egy élelmes ember a Tisza szürke vizéből a túlsó part feketés iszapjából és forró homokjából néhány év alatt vagyont varázsolhatna elő. Amennyire nincs túlzás ebben a meghatározásban, annyira igazolja azt, hogy csak a kissé hatványozott [magyar élelmesség a szürke Tisza szépen kiépített partját a város életének egyik középpontjává varázsolhatná. Bármennyire axiómának tetszik, azon a véleményen vagyunk, hogy egészséges embert a forró nyári hónapokban csak a ragályos betegségként dühöngő fényűzési hóbort késztethet arra, hogy Szegedet elhagyja. Sőt orvosi vélemények előzetes kikérése nélkül is meg merjük kockáztatni azt a véleményünket, hogy számtalan betegségre kúrát, gyógyulást lehet találni abban a fölséges élvezetben, amit a Tiszában való fürdés, az iszap- és légfürdő nyújtanak. A Tisza partján, a szegedi oldalon a várostól fenntartott ingyen fürdőn kivül négy fürdő van. Bármennyire látogatottak is ezek a fürdők, valósággal érthetetlennek találjuk, hogy- a hatalmas Szeged igényeit ez a négy fürdő ki tudja elégiteni. Hot van nyáron a sok ember'? Elutazni mégis csak az aránytalanul kisebb rész szokott, az se mind- egyszerre. Sókat mondunk azzal, hogy ezer emberből tiz-husz-van egyszerre távol a várostól. A többi nem fürdik ? Vagy szál a vízrebocsátás előtt rendőrileg meg keik vizsgálni. Igazán kíváncsiak vagyunk, hogy az itlén tavaszszal Megtörtént-e ez a vizsgálat és • íík' "megtörtént, rendben valónak'talált-e mindent f * Ezzel végeztünk egyelőre a mostani tiszai fürdőkkel. A kérdés második része, sokkal jelentősebb, amennyiben, á régi állapotok szanálása helyett egy nagystílű vállalkozás ignybev ételével uj rendszer megteremtését, javasolja. Bérbe kellene venni ugyanis a Tisza tufeó partján egy hatalmas földterületét. A Tiszára nagy, tágas fürdőhelyiséget jk ellene épiteni, azonkívül külön helyiséget az iszap,és'külön helyiséget a légfürdőzés számára. Ennek a cikknek a kéretek ma még. nem terjeszkedhetnek odáig, hogy részletes leírását adja egy ilyen nagyobb stilii tis2ái fürdőnek. Ez jó részben annak, a; vállalkozónak lenne a dolga, aki fölismerné és aki ki tudná használni a kínálkozó rendkívül kedvező konjunktúrákat. Mi ek a Tiszán yalÖ fürdőzés áldásos hatását" isníerő miniden ember nagyobb ' korvonalaiban csak igy képzelheti ezt az uj vállalkozást, amely Szegedet valósággal gyógyhelyivé tépné, forgalmát, jelentőségét hágyinértékben emelné. •: fl. VáSáFCSOTO'X. •' -'--Saját' EüCilíónktó!. A vásárcsarnok kérdésével nagy Oh. sietnek a torony alatt. Ugytaláfiüa várpsi fürdőbe jár 1 Egész nap aligha fordul meg száz ember- látszik, Szegeden a hivatalos fóríin.ól több a városi fürdő uszodájá- mok ma már a gyors munkának ban,- Azt hisszük, hogy az embe- j a hivei, ami persze csak a városra ,rek tekintélyes része kényszerű- ^ előnyös. Ennek a fontos dolognak Ségből mond le a Tiszán való fúr- \ az aktáit nem lepi be a por, min Végül Bácz Endre képviselő kért- 'jftfegfM-a Vendéggel együtt le szót, de a so|s bóvszerlnti szava-* --"-*• -w-n « zás miatt megrpindíg nem beszél-hetett. dőzésiől. A tiszai fürdők ugyanis mind kicsinyek, a megépítésük a rendszerük, a bennük való kiszolgálás rendkívül kezdetleges és igazán csak arra szorítkoznak, hogy a legelemibb szórakozási és egészségügyi igényeket kielégíthessék. Van olyan is ezek között a fürdők között, amelyiket az idő vasfoga és a viz sebes árja nagyon megviselt. Egyik-másik a négy szegedi fürdő közül is nagyon rozoga, összetöredezett. léceiből a rozsdás szegek kiáltanak. Áll a Tisza vizén olyan rozoga fürdő is, hogy mi nem tartjuk lehetetlennek azt sem, hogy egyik-másik kabinxzktmti sdlyüai aszó; pedig-j nem- saiid<«»ttfa.«zütVkf Tinzn táiáiAóÁi fé mmmmm " rüIt a- vásárcsarnok kérdése. A rsíiijlBY mhn •• • >tátlA>uH'if4úu**ui.ty<ljo,<. 1,'gy.tud- tanácsülésén Bőkor Pál polgárfliHMik'i; .Wfittrhqtyéetfe-'risfftrífta'ö1^^^ denki azon van, hogy minél előbb fölépüljön a szegedi vásárcsarnok, mert mindenki tisztában van azzal, hogy a vásárcsarnok fölépítésével csak a piaci állapot lesz kedvezőbb és, az árak alacsonyabbak. . Megírtuk a napokban, hogy a vásárcsarnok ügyében kiküldött ad hoc bizottság Lázár György dr polgármester elnökiésével Strasser Albert budapesti ismert épitésznek, a vásárcsarnok tervezőjének előadásában tárgyalta a terveket és a költségvetést. A bizottság akkor a beterjesztett tervezetet és költségvét.ést helyesnek, megfelelőnek találta;, azokat elfogadta és a tervezőnek köszönetet szavazott. I Csütörtökön ujrá napirendre7 ke-