Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-25 / 167. szám

1911 julius 23 DÉLMAGYARORSZÁG 13 Az ügyészség fölebbezése nagy konsterná­eiőt keltett a rendőrségen.. Beismerik, hogy a törvény határozott utasítása ellenére jár­tak el. Szalay József főkapitány helyettes a kö­vetkezőkben nyilatkozott az ügyről: — Az ügy referensét mulasztás terheli, mert nem rendelte el Fodor Jenő személyi megmotozását. A tőrvény ugyanis határo­zottan utasítja a nyomozó hatóságokat, hogy a terhelteknél, lia azokra fogházbüntetés vár, személyi motozást kell eszközölni. Intéz­kedtem, hogy jövőben ilyen mulasztás elő ne fordulhasson. Eddig van. A főkapitány cáfolja a rendőr­séget: ez csak humor lehetne ebben a kániku­lában is, ha nem lenne tragikum. Megjegyezzük még, hogy a szegedi királyi ügyészségen Harsányt Elemér dr királyi ügyész vezeti a vizsgálatot. A szegedi vasárcsarnok. — A bizotlság elfogadta a terveket. — (Saját tudósítónktól.) A üélmagyarország már eddig is többször beszámolt a szegedi vásárcsarnok létesítésének előmunkálatairól. Megírtuk, hogy Strasser Albert budapesti mérnök és vállalkozó elkészítette a vásár­csarnok terveit, amellyel a kérdés tanulmá­nyozására kiküldött bizottság többször fog­lalkozott. Legutóbbi ülésén, hétfőn délután, a bizottság a különféle kívánságok figyelembe­vételével megváltoztatott terveket, amelyek­ről maga Strasser referált alapos szakisme­rettel, a kivitelre alkalmasnak találta és el­fogadta. Ezek után a kérdés most már a ren­des közigazgatási utón megy előre, szeptem­berre előreláthatólag a közgyűlés elé kerül és valószínű, hogy az építést még ebben az év­ben megkezdik. A bizottság ülésén, amely délután öt órakor kezdődött, Lázár György dr polgármester el­nökölt. Rajta kiviil Strasser Albert, a vá­sárcsarnok tervezője, Bokor Pál, Regdon Ká­roly, Bokor Adolf, Tóth Mihály, Biró Benő, Kovács József dr, Taschler Endre, Schütz Já­nos, Szalay József dr, Koós Elemér, Eördögh Lajos dr jegyző és mások vettek részt. Strasser Albert ismertette a terveket, ame­lyeket a bizottság legutóbbi ülésén elhang­zott kívánságok szerint módosított. Négy ter­vet dolgozott ki. Mindegyik terv a régi csa­patkórház helyére kívánja a vásárcsarnokot. Az egyik terv szerint a vásárcsarnok a tér ol­dalára kerülne, a másik ugy oldja meg a kérdést, hogy a főhomlokzat a Kossuth La­jos-sugárutra néz, harmadik terv a tér köze­pére keresztben, a negyedik hosszában ki­vánja létesiteni az épületet. A bizottság a két utóbbi megoldást tartja legmegfelelőbbnek. A legutóbb elhangzott óhajoknak megfelelő módon a most bemutatott tervek pincehelyi­ségeket is tartalmaznak. Negyvennégy ilyen helyiség lenne az épületben. A boltok kifelé nyílnának, hogy a csarnok jellege ilyen mó­don is kidomborodnék. A vásárcsarnok építése egy/millió koronába keridne, a tér rendezése 74,000 koronát emésztene föl, a vásárcsarnok összesen tehát 1-074,000 korona áldozatot kiván a várostól. Ez a kiadás azonban bőségesen megtérül, mert az évi 85,000 koron kiadás, amiben az amortizáció is benne van, megfelelő födöze­tet talál a bevételekből, amelyek szép jöve­delmet is biztosítanak a város részére. Lázár György dr polgármester javaslatára a bizottság végül elfogadta a terveket, áme­nekről az elnöklő polgármester nagy elisme­l'éssel emlékezett aneg. Ugyancsak a polgár­mester indítványára köszönetet is szavaztak a tervezőnek. A vásárcsarnokot ezek szerint Strasser Al­bert tervei alapján építik föl. Valószínü, hogy a közgyűlés Strassert bízza meg a kivitellel m, annál is inkább, mert a tervező által be­sújtott. költségvetést megfelelőnek és elő­nyösnek találta a bizottság. Szeptemberben már kész javaslatot terjeszt a tanács a köz­gyűlés elé és nagyon valószinü, hogy még ebben az évben meg is kezdik a régi csapat­kórház helyén !a vásárcsarnok épitését. KAPIJ1IREK Egy rabbi regénye. Egy zsidó abbé, szóval egy rabbó, vagy mond­juk csak ahogy kell : rabbi — nagy isten ! — megszöktetett egy asszonyt. Ugy ám: egy gyönyörű asszonyt, aki nem is volt a felesége. Nagy isten ! Másnak volt a felesége. 1. A regény, amely egészen uj a nap alatt; ezt még rabbi Akiba is el fogja ismerni, Szendrő és Csacza között játszódott le. Szendrö Borsodmegyében vaa ós Csacza fönt a határon Máramarosban, de mind a kettő egy­forma község. Szendrőn tiz év óta prédikált Weiszberger Hermann, a helyettes ortodoksz rabbi ós három nap óta nem prédikál. Mi az, hogy nem prédikál? No ja, egy rabbi, akinek egy asszony tapad a szájára, hogy tudjon az prédikálni ? ! Igen, Weiszberger Hermann mást prédikált) mint amit ivott. Bort prédikált, hűséget pré­dikált, de ő maga szerelmet ivott. 2. Hogy a dologra térjünk: elprédikálta Schwars Ábrahám szendrői iparos feleségót. Ki hallott ilyet? Elhegedülni — ez már volt. De elpré­dikálni ! . . . Csütöitökön délelőtt egy siró asszony és egy jajgató férfi törtetett be a szendrői főszolga­bírói hivatalba. Egyszerre beszéltek. Azután egymásután beszéltek. Előbb Schwarz: — Nem is mertem volna álmodni ... Az én feleségem ! Nem fogja eihinni főszolgabíró ur: eltűnt. Ug-y éljek én. Ilyen szégyen. Tessék visszahozatni azt a nőt. Ha megcsalt . . . (Schwarz gondolkozott) Mba ! De adja vissza a négyeser koronámat, amit véletlenül magá" val vitt. Most jött a rabbiné. Girem-górem, amit Schwarz mondott: — Ki hitte volna? . . . Ilyen szógyen. Tes­sék visszahozatni azt az embert. Az én Her­manom l Az én Hermanom . . . 3. És Csaczán — mit tesz isten? — csakugyan föltartóztatták a szerelmes rabbit. De a szö­kevények iratai rendben voltak. Igazolták, hogy válófélben van Weiszberger a feleségétől, Schwarz né a férjétől. —• Mit lehetett tenni? El kellett őket en­gedni. És ma már, ha az isten is ugy akarja, Ham­burgban vannak. Igen, a rabbi és a más asz" szonya, hozzá, ilyon kánikulában l — Jekelfalussy temetése. Hétfőn dél­után félhárom órakor temették Jekelfalussy Lajos volt honvédelmi minisztert. A király rószvéttáviratot intézett az özvegyhez.' — Szegediek segélye a kecskemé­tieknek.'A katasztrófa városa, Kecskemét, energikusan dolgozik, hogy a puszta falak ós a begyepesedett tetők helyébe, ujat, szebbet teremtsen. A sokszoros katasztrófa csak megfélemlítette az embereket, de el­csüggeszteni nem tudta. A földrengés ká­rosultjainak az ország minden részérőj kül­denek segítséget. Szegedről Back Bernát kétszáz, Wagner Gusztáv száz koronát kül­dött a kecskeméti szerencsétleneknek. A hu­mánus tett, mint jó példa, azzal talál leg­szebb dicsérő jelzőre, hogy követőket vonz maga után. — Országos dalosverseny Szegeden. A szegedi polgári daloskör augusztusban orszá­gos dalosversenyt rendez. A daloskör vezető­sége arra kérte a tanácsot, hogy adjon a dal­verseny céljaira 1000 koronát, ezenkívül en­gedje meg, hogy augusztus 12-én a Stefánia­sétatéren a daloskör ismerkedési estét tart­hasson s ez alkalomra a sétatérre csak belé­pő-dij mellett Uhessen bemenni. Kérte végül azt, hogy augusztus 13-án este engedje át a ta­nács a színházat a dalverseny céljaira. A ké­relmeket teljesít,ik, segélyképpen azonban csak ötszáz koronát kap a daloskör. — A Stefánia sétány kibővítése. A Ste­fánia sétány kibővítését elhatározta a szegedi közgyűlés ós jóváhagyta a miniszter. A polgár­mester átírt a tanácshoz, hogy a munkát sür­gősen végeztesse el. A gyermekjátszóhelyet, amelyet a sétatérhez akarnak csatolnij föl kell tölteni és kerítéssel kell ellátni. A tanács egyelőre a bekerítésre hirdet árlejtést. — A tanitó érdemei. A szatymazi gazda­kör helyiségében vasárnap délután Zsák Lajos tanitó, diszelnök arcképét leplezték le nagyobb ünnepiessóg keretében. Az elnöki megnyitót Polgár László mondotta. Kúszó István dr mél­tatta az ünnepelt érdemeit. Este nyolc órakor a Báló-vendéglőben lakoma volt. — Szegedi vendéglősök adója. Hétfőn a vendéglősök, szállósok és kávésok adójának a megállapításához fogott az adókivető bizottság. A hétfőn megállapított tótelek ezek : Adler Gyuláné 85, Austerlitz János 120, Ábrahám II­Iésné 150, Bagi András 160, Balog Istvánná 41, Barabás Jánosné 40, Barna István 100, Barna József 135, Barna Sándornó 50, Bata Antal 140, Bálint Józsefné 48, Báló István 177, Bálé Pál 76, Bárkányi János 100, Becsei István 75, Beck Lajos 120, Beck Zsigmondné 50, Becski Antal 56, Bénák Józsefné 132, Benedek Antal 130. Benkő József 120, Bernát Dezső 300, Berta Ádám 72, özvegy Blau Mérné 60, Bogner Jó­zsef 120, Bogyó Vince 60, Bohn József . 550, Bója Antal 120, Bokor János 50, Bokor Sándor 45, Boros József 38, Borovszky Antal 180, Bosznyai Ferenc 300, Börqcz Imre 220, Bödő Gyula 60, Bunford 60, Csala Ferenc 130, Cserép Ferencné 900, Csák Já­nosné 100, Császár Mihály 250, Csillag Áron 250, Czinner István 120, Czinner Nante József 120, Csiszár István 60, Csonga Gyula 84, Csonka Vince 100, Csukonyi Ferenc 120, Czeglédi La­jos 60, Danner Mihály 80, Danczinger János 800, Dávid Sándor 675, Demeter László 40, Deutsch József 60, Dobó Antal 75, Dobó Jó­zsef 33, Dobó János 60, Domonkos Ferenc 60, Dorogi Józsefné 90, Drobni Józsefné 145, Englóder Béla 110, Elefánt Jakab 145, Erdélyi József 80, Farkas Cs. Imrónó 24, Fazekas Mi­hály 126. Kedden ugyancsak a korcsmárosok adóját tárgyalják az F betűtől a K betűig. — A fuldokló kutyaidoiuitó. Kretont, a szegedi Vigszinpad kutyaidomitóját, hétfőn dél­előtt a könnyelműsége majdnem a végzetbe sodorta. A Naschitz-fürdőböl át akarta úszni a Tiszát. Többen figyelmeztették, hogy örvé­nyes a viz, de a kutyaidomitó nem tért el szándékától. Miír a folyó közepén úszott, ami­kor elhagy! a ereje ós fuldokolni kezdezt. Csó­nakon siettek a segítségére és kimentették a már ájult állapotban levő embert. — Halálozás. Weiner János kisteleki gabona­nagykereskedő vasárnnp délután két órakor a szegedi kórházban 72 éves korában meghalt. Temetése hétfőn délután hat órakor volt Kis­teleken. — Eyr fővárosi rcudőrfogalmazó halá­los automobil katasztrófája. Vasárnap haj­nalban Budapesten a városligeti millenáris em­lékoszlop előtt halálos automobil-katasztrófa történt. Éjszaka két óra után a Magyar-Osz­trák Autotaxamóter Vállalat villamos gépko­csija és a 432. számú fiakker összeütköztek. A fiakker rudji nekiment a soffőr mellett ülő Málnássy Rezső államrendörségi fogalmazó mel-

Next

/
Thumbnails
Contents