Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-23 / 167. szám

2 DÉLMAG YARORSZÁG 1911 julius 23 NAPI HÍREK Balkánia. (Saját tudósítónktól.) A mi nagyobb városaink, köztük Szeged, nem győzik a licitációt a harmadik egyetemért. Ki ád többet érte? Nem is kérdezik, mégis ráígérnek egyik a másikára s közben aggódó reménykedéssel lesik, hogy lesz-e s melyik városé lesz a harmadik egyetem? így nézve a nagy versengést, bizony kissé csúnyán fest ez a konkurrencia ós ugy találjuk, hogy sokkal helyesebb lett volna nyilvános árlejtést hirdetni, mert igy legalább értelme lenne ennek a kulturális licitációnak. S amig mi licitálunk, amig mi aggodalmasan várakozunk, mint akinek sorsjegye van s reményli, hogy kihúzzák, addig a német sajtót bejárja egy különösen érdekes hir, hogy az amerikai baptista egyház a. Balkánon egyetemet akar létesíteni protestáns ifjak részére. A Balkánon kívánják fölállítani ezt az egyetemet s e célból az egyetem színhelyéül Magyarországot, vagy Törökországot szemelték ki. Magyarországot, vagy Törökországot! Tessék jól figyelni, a Balkánról van szó, tehát majdnem mindegy, akár kutya, akár eb: akár Magyar, akár Törökország: nagyon jól esnék itt fölzudulni a balkáni nivóra yaló lebecsülés ellen, sőt a nemzeti önérzetünk talán tiltakozhatna is ilyen feltótelek mellett az egyetem ellen, ha véletlenül netalán komoly lenne a hir s Törökország rovására minket, magyarokat érne a nem megbecsüléssel járó szerencse, hogy mi kapnánk ezt a baptista egyetemet. « De sehogy sem megy ez a fölháborodás, mert csak müfelháborodás lenne. Magunknak is éreznünk kell a balkáni nivót éppen az egyetem kérdésének kinos vajúdása folytán. Dehogy tiltakozunk a Balkánra való kitelepítés ellen, dehogy is nem fogadjuk el azt az egyetemet, csak hozzák. Dehogy bánjuk, ha baptista jellegű ós hittérítő vállalkozás lesz is, sőt azt sem bánjuk, ha mindjárt a budhista vallás céljaira emelnék is. A valláskórdóstői eltekintve, csak tudományokat tanítanának benne. A hir szerint az egyetemre minden protestáns vallású hallgatót fölvesznek, akinek szülei valamely kelet-európai állam polgárai. A tanítás terve azonos lesz az amerikai egyetemekével. Lesz evangélikus teológiai és filozófiai fakuitása s vele kapcsolatban kereskedelmi és zeneiskolát is tartanak fönn. A tanítás nyelve a tervezők szerint fölváltva magyar és német lesz. Éhez természetesen még nem lehet hozzá szólni. Annyira talán még nem aktuális, hogy a nyelvi kérdések izgassanak bennünket. De érdekes egyetmást a baptista nívóról elmondani, mely, ha nem is a legelterjedtebb, de a leggazdagabb egyház Amerikában s hogy többet ne említsünk, John D. Rockefeller, a multimiiíiárdos olajkirály is tagjai sorába tartozik. Tömérdek pénzt áldoznak vallási célokra. Amerikában ezer ós ezer misszionárius lelkészt alkalmaznak ós pedig minden nemzetiségbelit, akik a saját honfitársaik nyelvén terjesztik a baptista egyház igéit, így hogy csak egy példát említsünk, Buffalo városban negyvenkét különböző nemzetiségű lelkésze ós ugyanannyi imaháza van. Egyik magyar lelkészük, egy Pálmai nevü ,ur, aki valamikor zsidóvallásu nyomdász volt. Éppen ezért anyagi szempontból nem találunk lehetetlenséget abban, hogy a baptisták tényleg fölállítanak egy egyetemet a „Balkánon" és ismerve az amerikaiakat annyira, hogy ők nemcsak beszélnek, de tesznek is, az sem lehetetlen, hogy a baptisták egyetemében már majd javában folyik a tanítás, amikor mi még mindig aggódva reméljük, hogy a mi számunkat húzzák ki s mi kapjuk meg az egyetemet. — A Borsszem Jankó nj szerkesztője. A kitűnő, kedvelt magyar élclap, Lipcsey Ádám Borsszem Jankó-ja uj szerkesztőt kapott. Molnár Jen ő dr, A Nap főmunkatársa az uj felelős szerkesztő, akinél hivatottabb újságíróra nem is bízhattak ezt a nagy felelősséggel járó állást. Hónapok óta szerkeszti a Borsszem Jankót Molnár Jenő dr gazdag ötletességgel, hivatottsággal, ugy, liogy renaissance lett a lapnak a mai idő. Molnár Jenő drneve országosan elismert. Szegedi származású Molnár, a szülei Szegeden laknak. írói és újságírói kvalitásait tehát Szegeden is igen jól ismerik Molnár Jenőnek. Csak örvendünk, hogy az ő személyében köszönthetjük a Borsszem Jankó uj felelős szerkesztőjót. — Koui'f Róbert őrnagy Szegeden. Kati// Róbert őrnagy, a szegedi 46-ik gyalogezred huszadik zászlóaljának parancsnoka, aki ideiglenesen a hercegovinál Avtovácon teljesít liatárszolgálatot, évi szabadságát megkezdte ós néhány nap óta Szegeden időzik. —7 Személyi hír. Berger Mór dr szegedi kórházi főorvos Toblachból hazaérkezett és orvosi gyakorlatát újból megkezdette. — Uj kereskedelmi iskolai tanárok Szegeden. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Tóth István ós Somogyi István tanárokat a szegedi felső kereskedelmi iskolába rendes tanárokká nevezte ki. — Ünnepség Szatyinnzon. A szatymazi függetlenségi és 48-as kőr Nagyboldogasszony napján, a jövő hónap tizenötödikén díszközgyűlést tart, amelyen Zsák Lajos urnák, az egyesület volt elnökének arcképét leplezik le. Az ünnepi diszbeszódet Becsey Károly dr tartja. — Vasutasok elnökválasztása. A Vasutas Szövetség szegedi kerületének Baláza Lajog főmérnök, üzletvezetőségi vonalbiztos, volt az elnöke. Balázst a temesvári iizletvezetőséghez osztályfőnök-helyettesnek helyezték át s igy a szegedi szövetség a közgyűlésig most ideiglenes elnököt választ. Ez a választás vasárnap délután három órakor lesz a Szeged-állomáson. — A hivatalos lapból. A közoktatásügyi m'niszter Boromissza Jenő állami főreáliskoíai rendes tanárt a szentesi, Schmidt Győző állami főgimnáziumi rendes tanárt a losonci, végül Bodor Aladár losonci állami főgimnáziumi rendes tanárt a fehértemplomi állami főgimnáziumhoz, Radius Simon oravirabányai államilag segélyezett községi polgári fiúiskolái rendes tanítót a perjámosi állami polgári fiúiskolához és ideiglenesen megbízta az igazgatói teendők végzésével, Zerdahelyi Izabella abonyi állami polgári iskolai rendes tanítónőt a szegedi polgári leányiskolához, Örtelnó Szilágyi Ilona szászvárosi állami polgári leányiskolái rendes tanítónőt a szegedi állami polgári leányiskolához, Somogyi Kálmán topolyai állami polgári iskolai rendes tanítót, Csiszár László nagyrőcei állami polgári iskolai rendes tanítót, Jakab Dániel nagybecskereki állami polgári iskolai rendes tanitót a szegedi, Adamkovics Mária alsókubini állami polgári iskolai segédtanitónőt a törökbecsei állami polgári fiúiskolához áthelyezte. A pénzügyminiszter az országos kataszteri fölmérésnél Rusz Kornél kataszteri főmérnököt a szegedi felmérési felügyelőségnél ebbeli minőségében a VIII. fizetési osztályba, Szécsi Antal ós Deutsch Áron kataszteri mérnököket a szegedi felmérési felügyelőségnél ebbeli minőségükben a IX. fizetési osztályba kinevezte. — írnoki kinevezés. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy az igazságügyminiszter Páldy Lászlót, a szegedi királyi kerületi börtönnél alkalmazott dijnokot, egyelőro ideiglenes minőségben, a budapesti királyi országos gyűjtőfogházhoz tiszti Írnokká nevezte ki. — A felső ipariskola építése. A szegedi felső ipariskola építése dolgában Robelly Aladár műépítész ajánlatot adott be Lázár György dr polgármesternek. Ebben az ajónlatban Robelly hajlandónak nyilatkozik a felső ipariskola egész épületét elkészíteni még abban az esetben is, ha az ópitósr* nincs meg a kellő födözet, amint az főleg,nincs is meg. Azt irja a műépítész, hogy egyenlőre fizessék meg neki a rendelkezésre álló összeget, a többletre szívesen vár. A polgármester az ajánlatot megküldötte a kereskedelmi miniszternek. — A szőregi repülő magyar. A Délmagyarország már többször megemlékezett Kotlár Pál szőregi asztalosmesterről, aki már huszonöt éve kísérletezik a repüléssel, de a gurulásnál tovább még nem vitte. Néhány hónap óta a Fővárosi Vigadóban dolgozik az ötvenkótóves asztalosmester. Budapesten is megpróbálkozott a repülőgép csinálásával, néhány modellt ki is állított, de nem érhetett el eredményt, mert a tökéletesítéshez niiics pénze. Mostanában egy egészen újfajta repülőgépet konstruált, olt van a kedves, formás kis modell a Vigadó előcsarnokában, messziről olyan, mint egy kinai palankin, de ha Kotlár bácsi megforgat egy rudat, a palankin mind a négy oldala forogni kezd sebesen, mint' négy nagy szárny, felül megindul két csavar és Kotlár bácsi magyaráz : — Juj, azt a dicsőséges kutyafáját, nem tetszik hallani, mintha azt mondaná, csináljatok meg nagyban, adjatok egy motort nekem és mindjárt felrepülök. Fanatikus egy öreg, bizonyára igen tehetséges és érdemes, hogy foglalkozzanak vele. Ott van a különös masina, mindenki megnézheti. Már van neve is. — Ugy fogom hinni, hogy Darázs — mondj* Kotlár bácsi — mert magyar gép, legyen magyar neve is. A magyarnak éppen olyan fej van a nyakán, mint a franciának, miért ne találhatnánk hát mi is ki egy repülőgépet. — Vasárnap startol Székely. Székely Mihály, a diadalmas magyar aviatikus vasárnap indul vissza Bécsbe. Szombaton délelőtt látogatást tett a Magyar Aero-Klubban, ahol Krisztinkönizh Béla igazgató ós Pivny Béla titkár fogadták. Hosszabb tanácskozás után megállapították a visszaxcpülés programját, amely valósagos diadalut lesz. Vasárnap reggel félőt órakor indul monoplánján Székely Mihály Rákosról és útjában Esztergom, Komárom, Győr és Pozsony városokat érinti. E városok fölött produkciókat végez és le is száll. Győrött tiszteletére ebédet rendeznek. A kitűnő magyar pilótát három automobilon követik az Aero-klub kiküldöttei. — Bohémín igaz fiai. Keleti vagy nyugati mesébe való, de igen megkapó is az az eset, amelyről a szegedi kabaré tagjai beszélnek. Ma, amikor Bohémia országában legerősebb a tülekedés, a nyelvvel, könyökkel való uttörós, — akadt olyan dolog, ami följegyzésre méltó, ami nagyhirtelen megkapja a sziveket. Sarkadi Vilmos, a társulat igazgatója aranyórát ajándékozott Kerekes Jenőnek, a társulat tagjának. A művész ajándéka a művésznek, elismerése figyelméül, — erről beszól az ajánlás, igy:j — Van egy kívánságom: szeretném, ha még nagy ember lennél, az én gyönyörűségemre. Sarkadi Vili. Eddig van. A mesét, Bohémia veszendő birodalmának emel késői poézisót, fölösleges súlyos, de keveset jelentő szavakkal magyarázgatni. Bár ha mórlegeljük azt, hogy Sarkadi Vilmos mestere a szubtilis finomságoknak s a szelíd, kedves humornak, Kerekes Jenő pedig, méltán nevezhető a nótakirálynak, előadása művészi ihlettségtől, őszinteségtől áthatott: — igy egymás színészi erejének megértői is. A kollegiális szeretetre, elismerőkészségre pedig ugy látszik, szintén őszinte tehetség kell. Ezt aZ esetet például bátran, de siker nélkül állithatjuk mintaképen egyes színigazgatók eléPéldául a szegedi igazgató figyelmébe is. — Edward király merénylője. Brüsszelből jelentik: Emlékezetes, hogy • dward király ellen brüsszeli látogatásakor egy Sipido nevö suhanc gyilkoB merényletet kísérelt meg ás csak véletlen szerencse müve volt, hogy a király megmenekült. Tizenőt éves volt akkof Supido. As esküdtszók fölmentette, mert a tői' vényszéki orvosok gyöngoeszünek találta^ Éveket töltött aztán a javítóintézetben, m»Í" mikor onnan kikerült, kereskedő lett belől®' Gyarmatáruüzletet nyitott, megtollasodott, kfl"