Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)
1911-07-20 / 164. szám
W.'P. l... * 8 DELMAGYARORSZÁG Aki a fővárosi haziurak miai! jött Szegődre. — Saját tudósítónktól.— Intelligens arcú, levert iparosmunkás jelentkezett ina szerkesztőségünkben. — Közérdek, amit mondani fogok, mert sok szegény ember nyögi azt a kálváriát, amely nekem is kijutott, — kezdte. — T. István vagyok, Budapestről jöttem Szegedre, és látom, hogy nem igen volt érdemes, mert Szegeden is azok a bajok kisértenek már amelyek a fővárosban tűrhetetlenné teszik az élqtet. Elmondom rögtön. Budapesten a legtöbb embernek", kisiparosnak, kiskereskedőnek, kisliivatalnoknak, munkásnak és a többinek a helyzete ez: Amikor a házbéruzsora már mindent lenyúzott rólad, amikor néni marad más rajtad, mint az anyajegy a bal karodon, akkor eszedbe jut, hogy nini, hiszen nem muszáj neked cim eres házbérkupecek poloskás odúiban szorongani egy tucatnyi családoddal, hanem mehetsz te tisztességes városi lakásba, mert hiszen ugy olvastad az újságban, liogy Éárczy polgármester ur kapja magát és egy szép reggelre véget vetett a fővárosi lakásnyomoruságnak: városi lakásokat építtetett a szegény emberek részére. Rohansz, hogy a legközelebbi fertályra már városi kislakásban pihenhesd ki a házbér uzsora fáradalmait, rohansz, lefoglalózni. Hohó, ilyesmiről szó sem lehet. Ha van ismerősöd a városházán, ha van, aki beajánl városi kislakénak, aki éjjel-nappal nyakán csüng a polgármesternek vagy a kislakások ügyét kezelő városi íiatalamasságnak, kkor eléred azt, hogy előjegyeznek városi kis lakórjelöltnek és ha a szerencse kedvez, ha időközben valamelyik fiadból városi tanácsos vagy vezérigazgató lesz, vagy ha az uno kádat a polgármester veszi feleségül, akkor tán elérsz annyit, hogy évtizedek multán bejutsz városi kislakónak. Igy bizony, felebarátom. Most pedig csodálkozol, hogy hát akkor a városi kislakok ,most mind a polgármester apósai vagy miként áll a dolog! Ugy áll, hogy a városi kislakók mindenesetre szeren esés emberek, akik — mondjuk — Aránylag kevés lakbérért tisztességes lakást kapnak. Már most olyanok-e ezek a lakók, amilyenekről Bárczy polgármester ur álmodott, amikor a városi kislakásokat megszülte, az kérdés. Azért kérdés, mert kisült, hogy a Hungária-köruti egyik városi kislakásban Grünbaum Mór lakik 350 koronáért, az a Grünbaum Mór ur, akinek az Utász-uteSban is, a Várna-utcában is, -ésetleg máshol is háromemeletes bérkaszárnyái épülnek ^egyszobás zuglakásokkal és azzal a szent céllal, hogy ezek 12—15 percentes jövedelmet hoznak és ezekben nyuzattassék azoknak a bőre, akiknek nem jut olyan városi kislakás, amilyenből például téged az okos háziúr, Grünbaum Mór ur, kiszoritott. A városházán, a kislakások ügyének az intézője azt mondja, hat ott, ahol ezer és ezer lakóval kell bajlódni. Egyébként Griinbaumnak kiteszik a sziirét és a szerencsétlen háziurat arra kénysziretik, hogy valamelyik háromemeletes palotájában húzza meg magát. Az igaz, liogy" ez kegyetlen bosszú lesz, de azért nem ártana, ha a fővárosi háziurak között razziát tartanának és kisütnék, hogy hány bújt el a maga lakása elől más tisztességesebb helyre, hány háziúr csapott föl fő városi kislakónak?! Ez a lieyzet van Budaesten, emiatt szöktem Szegedre, mert hirdették, bogy itt sok a lakás, olcsó is, sok épült, sok épül eztán is. Mondhatom félrevezettek, sőt becsaptak. Mert nincs sok lakás, nincs elég se, — kis ember számára nincs tudniillik. Mert emeletes palota tényleg sok készült, de kis lakás alig. Egy szobás, konyhás vagy kétszobás, konyhás lakás alig van. Még se épülnek ilyen berendezésű házak! Tudja ezt mindenki, még a házi ur is. Azért srófolták föl ugyr az ilyen kislakások árát, ugy, hogy Szegeden az egyr szobás lakás ára majd annyi, mint a háromszobás uri lakásé. Szóval jaj a szegény embernek, ha kénytelen sok gyerekével egy szobás odúban tengődni. Erre gondolnának már egyszer. életének java részét a börtönben töltötte. Legutóbb két évvel ezelőtt Sárkereszturon már tyúklopásra vetemedett az erdők rettegett haramiája, aki előtt régebben az arhnynak sem volt becsülete. Hat hónapot kapott két tyúk eltulajdonításáért. Büntetését a székesfehérvári ügyészség fogházába ülte le, de már akkor mutatkoztak rajta az elmebeteg tünetei. Most aztán teljesen elborult az elméje, dühöngővó lett. Az asszonyokat és leányokat üldözte, ha találkozott velük, rögtön gyilkolni akart. Mint közveszélyes őrültet beszállították a Szent György-közkórházba, Ez Dombi Mihálynak, a vén betyárnak tragédiája. ISII julius 20 A vén betyár tragédiája. — Saját tudózitónktói. — Tegnap délután egy öreg, összetöpörödött, y0Zna kis emberkét szállítottak be a fehérváii Szent György-kórházba. Dombi Mihálynak hivják, 63 éves ós hogy a kórházba került, annak elméjének elborulása az oka. Közveszélyes őrültté lett az öreg, aki valamikor félemeletes zsiványa volt a Duaántulnak, mint a hires rabló kapitány, Savanyu Józsi bandájának egyik tagja. Amikor Savanyut a Bakony rengetegében halálra sebezték a német zsandárok golyói, bandájának tagjai részben elmenekültek részben zsandárkózre kerültek. Ez utóbbiak között volt egy délceg, fiatal legény is, akit vasárnaponkint epedve vártak táncba három vármegye falvainak szép leányai, asszonyai. Ha közeledő porfelhő kerekedett az uton, lobogó ingujjal, panyókára vetett dolmánnyal, övében kivert agyú pisztolyokkal, [megremegett a sok fehérnép szive : Dombi Miksa táncolni, mulatni akart, Szép ós büszke legény volt Dombi. Mikor elfogták ós a vasas németek kapitánya elé vezették, ez felajánlotta neki, hogy kegyelmet eszközöl ki számára, ha beáll katonának. — Nem leszek én szolgája még a császárnak sem. Zsivány voltam, az is maradok — válaszolt hetykén Dombi. Négy évi várfogságot ült nehéz vasban a büszke legény. Amikorra kiszabadult, megváltozottt a világ. A Bakonyból kiirtották a betyárokat, az Alföldről a szegény legényeket. Dombi sehogyse tudott beletalálni az uj rendbe, folytatni akarta, ahol elhagyta, lopott, lovat hogy bizony az ilyesmi előfordulná tött el, de mindig elfogták ós Szökés a javiió-iníézetböL — Saját tudósítónktól, — Bcnde Sándor és Ónozó Mihály egy évvel ezelőtt még Szegeden zavarták a csendet. A szegedi rendörségnek a két vásott fiúval igen sok baja volt. Alig pnilt el nap, hogy a két jó madár ne lett volna a rendőrség vendége. Bendét és Onozót a sok kihágás miatt a székesfehérvári javitó-intézetbe szállították. A szép karrier elé néző mákvirágok egy ideig békésen tűrték a szigorú felügyeletet, de később megérlelődött bennük a szökés terve, mert nagyon is unalmasnak találták az örökös felügyelet mellett való életet. Szerdán éjjel, mikor már a javitó-intézet falai között minden csendes volt, a két fiu a megbeszélt tervükhöz hiven kiosontak a javitó-intézet udvarára.és ott terep szemlét tartottak. Rövid szemlélődés után, először egyik, azután meg a másik mászott keresztül a kőfalon. A javitó-intézeti igazgatóság csak késő reggel vette észre a szökést. Azonnal értesítette a rendőrséget, honnan az ország minden részébe küldöttek köröző-leveleket. Személyleirásuk : Bende Sándor : 170 cméter magas, vézna, hosszú arcú, fekete hajú és szemű, szentesi születésű, 19 éves, magyarul beszél. Ónozó Mihály 170 cméter magas nyúlánk, hosszú arcú, barna hajú, zöldes szemű, feje búbján ütés helyén hajhiány, 18 éves, csak magyarul beszél. Mindkettőjük ruházata kék csikós vászon ujjas és nadrág, szalma kalap és bakancs. A székesféhérvári rendőrség azt hiszi, hogy a szökevények Szeged felé vették utjokat. Ertjeklődik a kaíonasag. - Saját tudósítónktól. Különös, sohasem látott irások érkeznek mostanában Szeged város katonai ügyosztályához. Különböző ezredparancsnokságok érdeklődnek kadetőrmestereik erkölcsei felől. Ugy tapasztalták ugyanis, hogy a tiszti kard bojttal, már mint a tartalékos tiszti kardbojttal igen sok érdemetlen embert tüntetnek ki s hogy ezt megelőzzék, jóelőre érdeklődnek a kadet urak életéről. Igy szólnak ezek az érdekes irások: Cs. és kir. 46. sz. gyalogezred. Nr. 1837. Adj. A Tekintetes Városi Tanácsnak Szeged. Szeged, 1911. julius 12. Az előléptetési szabályzat a cs. és kir. hadsereg személyi szakasza (1 melléklet) értelmében a tiszti (tartalékost iszti) rendfokozatba való előléptetéshez feddhetlen előélet követeltetik. Miért is megkeresem, szíveskedjék tudomásomra hozni, hogy a jelenleg tényleges szolgálatban álló szegedi illetőségű N. N. egy évi önkéntes ezen feltételeknek megfelel-e, illetőleg, hogy előéletében miféle megrovásra méltó dolgot követett el. (Aláírás.) A városi katonai ügyosztály a tudakozódó átiratokat átteszi a rendőrfőkapitánysághoz, ahol a detektiveknek osztják ki jelentéstétel végett. Eddig több mint harminc kadet előéletének makulátlan tisztasága felől érdeklődtek a különböző ezredparancsnokságok s a detektívek kivétel nélkül mindegyikről a legjobbat jelentették. Még egy sem akadt a szegedi kadetőrmesterek között, akit a tiszti kardbojtra érdemtelennek ítéltek volna — a detektívek. Hogy ez tényleg igy van, ebben már igazán nem kételkedhetünk. Valószínűleg a katonai hatóságok sem fognak s a legközelebbi csillaghullás nem fogja elkerülni a szegedi kadétokat. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal, Korona-u. lő Kétes exiszíenciák. - Saját tudósítónktól. Minden nagy városnak megvannak a maga parazitái s Szeged, ha nem is olyan igen nagy város, szintén eldicsekedhetik vele, hogy vannak élősdijei fölös számban. Ha a korzón jársz, ha a kávéházban ülsz a napi feketéd mellett, ha bárhol vagy, ahol mások is vannak, ahol az emberek közlekednek, mindenütt látsz egy-egy otthonosan viselkedő úriembert. Kíváncsi kisvárosi ember vagy s persze megkérded a szomszédodat egy nyájas oldalba figyrí" meztetóssel, hogy: te, ki ez az alak? Ő is csak vállvonítással felel, hogy nem tudom, de már láttam többször. Hogy mi a foglalkozása, ki ö tulajdonképen, azt senki sem tudja biztosan. Ismerünk itt Szegeden egy „gimnáziumi tanárt", akiről egész biztosa0 tudjuk, hogy nem tanár. Egyik gi01~ náziumban, sőt egyik vrosi iskáola-