Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-02 / 149. szám

í9ü julius Í DÉLMÁGYARORSZÁÖ kár pedig, oly szép volt .Élten* mint ahogy a pesti ember él: Laktam kávéházban, mulattam esténkint, húzta a cigány, nőtt az adósság, nőtt, amig nőhetett s nyargaltam váltókon, mig a „humánus" pesti pénzintézetek, mipt szövetkezetek s a kedves uzsorás bácsik humanizmusából tellett. S mikor aztán már nem tellett, kénytelen voltam „belátni, hogy lehetetlen Magyarországon megélni". Arra persze csak nem gondolhattam, hogy az életmódomon változtassak! Hogy képzelhető az, hogy kicseréljem a barátaimat, mikor ugy szerettem őket;- hogy egyszerre ne ismerjem a társaságomat, mikor nem volt okom haragudni reá; hogy ne legyek táncrendező, mikor az oly élvezet; hogy ne menjek nyáron a Balaton mellé, mikor Pesten senki sincs, csak a rekkenő nagy kánikula! Nem, azt nem lehet! Nem lehet, mert melyik pesti fiu lenne képes ily önsanyargatásra s azután a törvényszabta határokig letiltott évi 1000 K, azaz egyezer koronából, mondd 500 forinthói nem is telik. Minden pesti, de meg szegedi ember is beláthatja, hogy nem volt más választásom, ki „kellett,f vándorolnom a dollárok hazájába. Minden emberben él a lelke mélyén valamelyes kalandvágy. Hallottam én Amerikáról sok rosszat is s tudtam, hogy ott nem repül senkinek szájába a sült galamb s hogy ott sem hevernek a dollárok a földön s mégis valami titkos ösztön, a vágy egyre sarkalt, hogy hátha . . . Biztam magamban, hogy én nem vagyok olyan, mint más. Benső, komoly elhatározás érlelődött meg bennem, hogy dolgozni fogok. Akármit, bármi nehezet, hiszen ott nincs szégyen. Minden munkát megbecsülnek s a munkás az én tudásom szerint Amerikában ép olyan tisztelt egyén, mint a milliomos gyáros. Igy szentül megfogadva, hogy dolgozni <v fogok, anélkül, hogy alapos fogalmam lett volna arról, hogy voltakópen mi is az a munka. Mit tudtam én, hogy az verejtéket kuz az arcra, hogy jól ápolt, manikűrözött kezeimre kérges hólyagokat kuz, hogy testet-lelket ölő, rettentő fáradságos dolog a munka. Mindezt nem tudtam. A munkát s a munkást csak irodalmi megvilágitásból ismertem. Pedig hát szó sincs róla. Volt s van is munkás Magyarországon elég. Hanem én csak ugy látásból ismertem őket, anélkül, hogy tudtam, ismertem volna a munka lényegét. Nem érintkeztem munkásokkal soha. Ók más társadalmi klasszisba tartoztak s a barátaim nem közülök körűit ki. Igy a szent elhatározással s azzal a jóleső sejtéssel lelkemben, hogy hogy imponál majd az az elhatározás a társaságbelijeimnek s tetszelegve magamnak az akaraterős és szilárd férfiú szerepében, végleg eltökéltem, hogy átrándulok az óceán túlsó partjára. . Súlyos megpróbáltatásokat ért hitelem végső kétségbeesett megszorításával csak összeteremtettem az útiköltséget s „tanulmányut" einién útlevelet váltva, Rotterdamban hajóra szálltam, uj életet kezdeni. Az uj élet nem a hajón kezdődik. Sőt Amerikában is csak akkor kezdődik, ha már minden óhazai „mony" elfogyott. Hajóutazásom nagyon kellemes volt. Jó társaság verődött s a tenger, rajt egy uszó, körülhatárolt kis társadalom olyan kiengesztelő, fölmelegítő érzést varázsol a szivekbe. Mindenki bizalmas a hajón. Elmondja kiki múltja történetét, föltárja jövője iránt érzett sejtelmeit, boldog reménykedéssel biztatják egymást s szentül hiszik, hogy előbbutóbb ugy lesz, beteljesül. Igy tart ez addig, mig a hajó Newyork kikötőjébe ér s feltűnik messziről a felhő-, karcolok ködbe vesző sejtelmes silhuetjei, mig a tenger ködéből határozottan domborodik ki a hatalmas Liberty-statue (Szabadságszobor). Newyorkban az I. és II. osztályú utasok minden különösebb kalamitások nélkül esnek tul a bevándorlási hivatal tisztviselői által gyakorolt formalitásokon. Aki egészséges s 25 dollár készpénze van, az mehet, szabad az ut, boldoguljon, ahogy tud. Forrigner. Iskola-hegedük L!;"; öreg- és mesterhcgedilk 24 koronától, harmonikák, trombiták és egyéb hangszerek olcsóbban, mint bárhol kapható BABOS SÁNDOR hangszerkészítőnél Szegeden, Iskola-utca ö-ik sz. Kvinttiszta, tartós és olcsó hurok. Hangszerek javítására kiváló gond fordittatik. Schaumburg-Lippe Herceg == Beremendi ==*= portlandcement-és mészmüvei Kereskedelmi igazgatóság: PÉCS, Indóház-utca 42. Müvek: BEREMEND. Kitűnő minőségű ós páratlanul szép szinü = portlandcemení = és fehérmész gyártása, valamint géppel zúzott kavics és nyers mészkő előállítása. Évi termelés: 500,000 q portlandcement, 120,000 q fehérmész :-: 800,000 q kavics. Portlandcementünk kiváló minősége mindenütt a legnagyobb elismerést vivta ki. — A hivatalos szabványokat messze felülmúló minőségért szavatolunk. Pontos és gyors kiszolgálás! ártassággal biró fiatalember vagy kisasszony azonnal felvétetik fix fizetés megjelölésével, Ajánlatok „Biztos" jelige alatt a kiadóhiva> talba kéretnek. •ajánlat VÉGH SÁNDOR szőlőnagybirtokos CZEGLÉD (Pestmegye) ajánlja „VÉGH-TELEP" vasútállomással ellátott 200 holdas szőlőtelepén termett zamatos borait 1910-es termésű kadarka 48 kor., kövidinka 50 kor., ezerjó 50 kor., rizling 52 kor., szerémi zöld 54 kor., 1908-as termésű kadarka 56 kor., kövidinka 58 kor., ezerjó 60 kor., rizling 64 korona hektoliterenként. Kivánatva árjegyzéket küld ingyen ée bérmentve. a tt « H n u m • « H R ii BASA ZOLTÁN | MÜBUTOR-ASZTALOS SZEGED, ORGONA-UTCA 1 ' Elvállal minden e szakmába vágó munkát, úgymint: háló-, ebédlő-, uriszoba és szalon:: berendezéseket. :: Tervekkel és kőitségvetés= sel készséggel szóigI. =s bobi^onyithavSlag a jobb t'ííb. ta-gi'nüsas QümMlküWnUtf**„OLLA SiJMMIT több mist 2 ! erru mint a iBgfnigblihst: » bat ajánlja. 8 évi jétái; i minden dafriblrt. Raktér. ?! iiiliiu RIIIILL tói ISíCT''-'" •3 B ts t£ B B ÍV' K W • » Kirakatok rendezését az összes divatáru szakmákban elvállalja STERN, Berzsenyi-utca 2. : ü n Kj Minden szerdán Nagy Tombola-Est Naponta mozgóa Kossuth-kávéházban. === fénykép-előadás