Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-19 / 163. szám

llÍMSf Í9 19 il julius 19 DÉLMAGYARORSZÁG f rint jóváhagyás végett a belügyminisztériumban van, sürgősen visszakérték, mert most már teljesen uj, a szomorú tapasztalatokból meritett szabályrendeletet alkotnak rövid idő alatt, mely alkalmazkodni fog a földrengés területére. A zsidó templom óriási gömbje még mindig féloldalt fekszik és úgyszólván a levegőben csüng. A városi szegénymenedékház termeinek közfalait az utolsó tégláig ki kellett szedni. A városháza négy kapuja közül csak egyen lehet közlekedni. Hétfőn a főkaput végleg lezárták, valamint a keleti bejáratot is. Ma már arról volt szó, bogy az egész városházát ki kell üríteni és ujabb föltámasztásokat kellett végezni. Az utászok a kilenc napi fárasztó és minden elismerésre méltó munkában teljesen lerongyolódtak. — A vasúti palota. Lázár György dr polgármester kedden délelőtt megtekintette a vasúti palota építkezését, amelyet szombaton kezdtek meg. Most már ássák az épület alapjait is. A polgármester a vállalkozónak, Ligeti Béla műépítésznek elismerését ésjmegelógedósót fejezte ki a látottak fölött. A munka serényen halad előre és még ebben az évben tető alá kerül az épület. — Szerencsétlen kézség. Kölese (Szatmármegye) községét valóban üldözi a sors. Néhány nappal ezelőtt tűzvész pusztitott a községben és az aratás miatt elfoglalt lakosság nem lehetett a kellő időben a vész színhelyén. Ezért történt, hogy a nagy szélben igen sok ház elpusztult. A lakásokban a bútorok, az istállókban az állatok, a padláson a termények égtek el. A másjk csapás az, hogy az aratás is rendkivül silány eredményt mutat. A termény annyira rossz, hogy 50—60 hold buzavetés után alig kerül össze 10—15 mm. És ez is nagyobbára szemét. A fagy is kiszámíthatatlan károkat okozott. A jóravaló község lakossága most abban bizakodik, hogy a kormány az Önhibáján kivül szerencsétlen helyzetbe került lakosságnak néhány •évi adóját elengedi. A felekezetek és a község -segélyezik a károsultakat, de az államhatalom jóindulatára igen nagy szükség van. — Jezsuiták a Csávossy milliókért. Budapestről jelentik: Az agyalágyult, hetvenliároméves, idősebb báró Csávossy Gyula -szanatóriumba internálása körül napról-napra elkeseredettebb csaták folynak. Három intakt, neves elmegyógyász: .dr. Hudovemig, dr. Fischer és dr. Németh orvosi bizonyítványt adtak arról, hogy az öreg, tizennégy milliós mágnás közveszélyes hajlamú elmebeteg. Egy közveszélyes elmebetegnek pedig nem az Angol királynő-szállodában, hanem zárt intézetben, szanatóriumban van helye. Ez esetben azonban más érdekek játszanak közre. Idősebb báró Csávossy hosszú évek óta kizárólag a bécsi és insbrucki jezsuiták hatása alatt áll, vallási rajongásban szenved, legfiatalabb fiát, Elemér bárót, csak most szentelték fel a budapesti Jézustársaság áldozópapjának. A jezsuiták a báró második házasságából származó osztrák rokonaival karöltve természetesen nehezen engedik ki karmaik közül a drága, milliós zsákmányt. Első dolguk volt, liogy a senilis bárót tökéletesen •elidegenítették első„ házasságából született gyermekeitől, valósággal üldözési mániába hajszolták bele, aztán lassan eladatták vele szinte megbecsülhetetlen értékű birtokainak fölszerelését, a gulyákat, a méneseket, mindent, ami elmozdítható. A pénz egyébként különböző neveken osztrák pénzintézetekben Van elhelyezve. Hogy kiszabaditják-e báró Cs ávossy Gyulát a szanatóriumból, vagy továbbra is ottmarad, teljesen mellékes, hiszen akinek tizennégy milliója van, akár külön elmegyógyintézetet építhet a saját személye számára. Nem is erről van szó. Több mint tízezer hold magyar földet akarnak osztrák mágnások elkaparitani magyar örökösöktől. Ehhez magyar törvény nem nyújthat segítségét. A nagybecskereki árvaszék a pestvidéki árvaszék megkeresésére tegnap már elrendelte báró Csávossy vagyonának leltározását. Az öreg milliomos mágnás egyébként jól érzi magát a Schwartzer-szanatóriumban, de mibél előbb szabadulni akar. A nála járó báró Csávossy Elemér és özvegy báró Jekeynének sirva mondta: — Menjetek Károly grófhoz a képviselőházba és kérjétek meg, bogy segítsen rajtam! Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnököt értette. A családtagok fenn is jártak a miniszterelnöknél, magukkal vitték dr. Schaeffer és dr. Jendrassik tanárok bizonyítványát, akik kollegáikkal ellentétben épelméjünek mondják idősebb báró Csávossy Gyulát. A miniszterelnök meghallgatta a családtagokat, de kijelentette, liogy nem teliet semmit érdekükben, várják meg bíróságok végzését. A csata tehát nem ért véget, sőt csak most kezdődik igazán. . . — Mennyi pénze vau iiosnernek ? A gabonatőzsde letört és megbukott királya tegnap este már vigan vacsorázott barátnőjével egy budai vendéglőben. Amikor elhagyta a rendőrség épületét, az első utja nem a feleségéhez vitte, hanem Budára, ahhoz a kis szinésznőhöz, kihez gyengéd és valóban drága kötelékek fűzik. A válóperi iratok, amelyeket Rosnerné adott be az ura ellen, nagyon sok érdekes dolgot tartalmaznak. Rosner, aki szeretett volna válni, ötvenezer korona végkielégítést ígért a feleségének, aki viszont háromezer korona évi tartásdijat követelt. A férj erre rá akarta sütni az asszonyra, hogy ballépést követett el, amiből viszont egy cifra rágalmazási pör keletkezett, amelyben szeptemberben lesz a tárgyalás. Rosnerné nevében dr. Brasch Arnold tette a följelentést Weisz P. Vilmos ékszerész ellen, aki adatokat akart gyűjteni Rosnerné tisztessége ellen. Weisz P. Vilmos különben koronatanuja a válópernek is, mert tőle vásárolt Rosner barátnői részére negyvenezer korona értékű ékszert. Az aszszony azt állítja, hogy Rosner Dávidnak még pár héttel ezelőtt egymillió kétszázezer korona betétje volt egy bankban. Ebből adósságai rendezésére azóta négyszázezer koronát kivett s igy nyolcszázezer korogj készpénze van mii is. A tőzsdén ma délután hat órakor lesz a hitelezők értekezlete, amelyen eldöntik, elfogadják-e a Rosner által kínált harminc százalékos'egyezséget. Ha az egyezség nyélbe ütődik, megérjük, liogy holnap már ismét Rosner irányítja a börzén a búzaárakat. — Népgyűlés a választójogért. A szegedi szociáldemokrata-párt népgyűlést tartott kedden este a Klauzáltéren. A Kossuth-szobor körül több százan sorakoztak és figyelmesen hallgatták Vincze Sándort, aki budapesti szónok és az általános, egyenlő, titkos választói jog mellett mondott beszédet. Vázolta, hogy miért követelik ezt a választójogot, hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt e reform megvalósítását kívánják. — Titkok egy rablógyilkosság körül. Bécsből jelentik telefonon: óráról-órára rejtélyesebbé válik az a rablógyilkosság, a mely vasárnapra virradó éjszaka történt Bécs III. kerületében és melynek egy Schmidt Mária nevü prostituált nő az áldozata. Most már meg van állaiptva, hogy a gyilkos elrabolta a nő busz korona készpénzét és ékszereit, de liogy ki lehet a gyilkos, az még úgyszólván közel sem jár a felderítéshez. A rendőrség körözőlevelet adott ki egy borotvált arcu fiatal ember ellen, aki a kritikus éjszaká n látogatást tett Schmidt Máriánál és aki azon az éjszakán két másik leánynál is volt. Tegnap azután jelentkezett a rendőrségen egy huszonnégy éves vasmunkás, aki kijelentette, bogy ő a körözött fiatalember, ő járt Schmidt Máriánál, a személyleírás is ráillik, minthogy azonban nyugodt a lelkiismerete, a maga és a nyomozás érdekében szükségesnek tartotta, bogy jelentkezzék. Elmondotta, bogy előzőleg egy másik leánynál volt, majd fölment Schmidt Máriához. Mikor a szobába lépett, a leányt ágyán fekve találta, de feje mellett a párnán nagy vérfoltot látott. Erre szó nélkül sarkonfordult és kiment a lakásból. \ házmesterné látta, bogy nagyon nyuggodtan távozott. A munkás — a kinek a nevét a rendőrség nem közli — ezután visszatért ahhoz a leányhoz, akinél előbb volt és csak később mondotta neki, bogy jó lesz átnézni a szomszédba, mert ott fekszik valaki holtan. A rendőrség nem tudja, mit kezdjen az önként jelentkező fiatalemberrel, mert mig nyugodt előadása, magától való jelentkezése és a tanuk vallomása azt igazolja, bogy nem ő lehetett a gyilkos, mégis vannak dolgok, amelyek ellene szólnak. Igy az, bogy sem a bázmesternének, sem egy útközben talált rendőrnek a gyilkosságról nem szólt. Ezzel szemben be van igazolva, bogy azon az éjszakán a fiatalember részeg volt és egyik pálinkásüzletből a másikba támolygott barátnőjével együtt. — Ujabb Ilii* a karlsruhei katasztrófáról. A mülheimi vasúti katasztrófáról Karlsruhéból a következőket jelentik: Freuburgból, Lörachból és Strassburgbói mentővonatok mentek Mülheimba, katonaság is segit a romokat eltakarítani, azalatt pedig az ügyészség foly. tatja a kihallgatásokat. A kisiklott gyorsvonat mozdonyvezetőjót és fűtőjét letartóztatták, mert kiderült, hogy nem az ideiglenes kisegítő sinpár besüppedése volt az oka a katasztrófának, hanem a lokomotivvezető vigyázatlansága. Szemtanuk beszélik, hogy a szerencsétlenül járt D. vonat szédítő sebességgel rohant és a lokomotiv gyorsaságmérőjón, amely épen maradt, a vizsgálóbizottság csakugyan 130 kilométeres sebességet konstatált. Ezt a fűtő is megerősíti. Látta, hogy a mozdonyvezető meg van rémülve, ugy tetszett neki, mintha ijedtében le akart volna ugrani a gépről, de már akkor minden késő volt. Csak a mozdony, a postakocsi és az étkező-vaggon maradt a sínen. Két első osztályú kocsi egymásba fnró dott, aztán két utána kapcsolt harmadosztályú vaggon fölszaladt az összetört kocsikra s lezuhant róluk. Az utasok legnagyobb része az ablakokon át menekült a fölborult kocsikból. Azok voltak a legszerencsésebbek, akik a nagy hőség miatt a folyosókon állottak, mert a kisiklásnál a nagy zökkenőstül az ajtók befelé vágódtak ós a folyosókon hüsülő utasok kirepültek. Ezek jelentéktelenebb ficamodásokon kivül épen menekültek. Tegnap "estig a halottak száma tizenhárom volt, majdnem vala mennyien badeniek, baseliek és svájci kirán. dulók, csak egy északnómeti van közöttük, külföldi egy sem. Harminchárom utas sebesült meg és tizenhét olyan súlyosan, hogy aligha marad életben. — Pató ismeretsége. Pató Sándor géplakatos betért egy pohár borra Fehér Sándor szegedi Atilla-utca 10. sz. alatti korcsmájába. Iddogálás közben ismeretséget kötött egy ismeretlen emberrel. Nem sokat törődtek az etiket szabályaival s ha elmulasztották is a kölcsönös bemutatkozást, az nem gátolta őket abban, hogy egyesült erővel megbecsüljék az itókát s megbosszulják a világ sorját. Vig poharazás közben elmondta Pató az ő ismeretlen cimborájának, hogy Békéscsabára igyekszik munkát keresni. — Nekem is szerezhetne ott valami jó munkát, — jegyezte meg az ismeretlen. — Hát gyüjjék velem, oszt szerezzen magának. — Igen ám, ha pénzem véna útiköltségre. — Addig-addig diskuráltak, mig Pató készséggel megígérte, hogy magával viszi Békéscsabára. Mikor igy szépen megegyeztek, Pató megkérte a korcsmárost, hogy engedje meg ott a díványon egy kissé leheverni, hogy a vonatindulásig kissé kialhassa a mámorát Ugy is tett. Felébredésekor aztán hiába kereste az ismeretlen útitársat, nem volt sehol Pató pénztárcája üresen az ágya mellett hevert, melyből 12 korona eltűnt az ismeretlennel. Pató kérdezősködésére az ott levők közül néhányan Velenczy Károly szegedi csavargó személyében vélték fölismerni a kedves ismeretlent, akit most a rendőrség nyomoz. — Littman Pepi a Vigszinpad Cabáréban. Littmann Pepi az országos nevü és páratlanul álló énekesnő egy pár estén át a Vigszinpad Cabaréban vendégszerepel. Littmann asszony csakis zsidó dalokat énekel, amelyekkel az elmúlt szezonban óriási sikert aratott a fővárosban. Szegeden is nagy érdeklődéssel néznek Littmann Pepi asszony érkezése elé. Az igazgatóság még májusban szerződtette a világhírű Washington