Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-15 / 160. szám

2 iÉLMAQYARQRS^Ág 1M( úsHns 14 Corpo di bacco! Mityeii élelmes lett egyszerre a „Velence-Lidó" rendező bizottsága. Mindenáron elakarják vinni a magyarokat Itália szép kék ege éB fekete kolerája alá Mert kolera mág mindig van Velencében és a Lidón. Ha nem volna, nem kiabálnának, hogy nincs. Ha nem volna kolera, eszükbe se jutna a magyar vendégeket dobbal ointányérral összefogdosni. l)e kolera van A kutya se megy Velencébe. Kell az ördögnek a bacillusok lagunája, a járvány gondolája és a fekete rém vendégszeretete. Erre ide jönnek és műsoron kivül még egy magyar nótát is megtanulnak : „Gyere be rózsám Gyere be . . De majd bolond lesz a magyar közönség kolerát nyaralni, bacillust gondolázni és járványt etetni a Szent Márkus-téren. Oh santa Lucia 1 Milyen együgyűnek nézi a magyar közönséget az a Velence-Lidó rendező bizottság, hogy majd egy kis jambó nótáért vásárra viszi a bőrét. Ilyen bolondságra még amolyanabb reklámmal sem fogják rávenni a magyar közönséget.' A Szegedi Enyvesháí. — Saját tudósitónlclól, — Szomorú t ragé (fiának lett az „okozója az a kis fénykép, amelyből tizenkettőt kékítenek harminc krajcárért és amitiek a csináltatása rövid idő óta' ragadós betegség lett Szegeden. K. T. kisasszony is csinálatótt tizeidre (lárab Enyvesfiátat 'és barátnői között szétosztotta azokat. IllÖtve csak tizenegy darabot kapták 'a barátnők, egy M. 0. szegedi fiatalember emlékei közé került': • A fiatalember • büszke volt a kis fényképre, mert szentül meg volt győződve, liogy ő áz? egyedüli férfi, akinek ilyen szent emléke van. Péntek délutánt a. kis fénykép nagy galibát-okoriott: M. 0. Újszegeden sétált J. Gy. barátjával. M. <0. örök diszkréció •'m'ellett elmesélte barátjának, hogy neki ideálja van. . • • :••'• •• • •A barát szégyeitlosénvallotta bei bogy az neki is van. ; . -r Az enyém egy hü, nő., Az enyém is.« .. ... , — .Ha.-tc megmondod, ki az, ón is megmondom. —1 Mondd te előbb. Rövid vitatkozás után elhatározták, liogy felírjak a neveket egy kis darab papírra és kicserélik a papírszeleteket. A tervet csakhamar elvetettek, tóért mindketten kivallotta,k« hogy fényképet is kaptak a léáfiytól. — Cseréljük el egy pillanava a fényképeket, — .indítványozta fi. 0. — Cseréljük el, — hagyta helyben J. Gy. És kicserélték.. Itt pofonok következtek. Mindenki sejti, hogy íni történt? A két fénykép azonós volt. M. O. és barátja ugy magyarázzák uieg a rejtélyt, hogy J. Gy. nem is a .leánytói kapta .a' fényképet, hanem csak a nővérétől kérte kölcsön. Az ügynek valószínűleg folytatása is lesz, még pedig két óeska pisztoly durranása fogja lemosni a szégyent a két szerelmes ifjn becsüleréről. Igy lett az Enyveshátból lovagias affér okozója. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól.— Egyhangúan, minden nagyobb esemény nélkül folyik tovább az obstrukció. Szombaton Apponyi Albert gróf beszélt, aki hosszan tárgyalta a javaslatot. (3 sem mondott beszédében valami különöset és az ő beszéde sem különbözött a többi obstrukciós beszédektől. Tiz órakor nyitotta meg Návay Lajos alelnök az ülést. Bejelentette, hogy Sándor Pál képviselő négy heti szabadságot kért, Felolvassák az interpellációs könyvet, amelybe Ivánka Imre a külügyminiszter álláspontja az albán kórdósben, továbbá a Duna— Tisza csatorna kérdésében, Ráth Endre a közúti villamos vasút visszaélései tárgyában, Szmrecsányi György a Cunard—Line szerződése ügyében jegyeztek be interpellációt. Következett a napirend, a vóderőreform tárgyalása. Scher-Toss Béla gróf néppárti az első szónok. Pártja nevében kijelenti, hogy a javaslatot nem fogadja el. Abban nincs ellenszolgáltatás azokért a terhekért, amelyeket az országra rak. A kormány nem az ország érdekét tekinti, lianem azt, hogy poziciója Bécsben megerősödjön. Apponyi Albert gróf visszapillantást vet a véderőreform történetére. Elmondja, hogy ez buktatta meg Széli Kálmánt, Héderváry első kormányát, Tisza István grófot és csak egy magyar kormányt produkált: a Fehórváryféle inparlamentaris kormányt. Mig Tisza Kálmán óriási erejét is ez a javaslat gyöngítette meg. A vóderőnek harmonizálni kell a nemzettel. Ez- nálutik' nincs meg, az az egyedüli ok arra, hogy a, magyar nem akar áldozni a közös hadseregre. Ugy látja, hogy-a kormány teljesen figyelmen kivül hagyta a nemzeti szempontokat. A javaslat által követelt tulkiadás nem áll arányban a uenizot teherviselési képességévej. Ismertéti' a javaslat pénzügyi részét. Elismeri, hogy: a javaslat indokolása gyönyörű munka: Kifogásolja, hogy az altiszteket három évre tartják vissza. A kétéves szolgálatot általánosítani kell. Követeli az önálló magyar hadsereget. A király fővezérsége teljes garanciát nyújt. A közös ellenségek ellen csakis közös hadsereggel szólhatunk szembe. Majd a magyarázza az 186.7. évi törvényhozás helyességét. Elmondja a nemzeti felszabadulás történetét. Visszapillant az 1879. ós 1889. években törtónt véderőtárgyalásokra, összehasonlításokat tesz és bírálja az idei véderő javaslatokat. ... Végül elmondja a szabadelvű pártból való kilépésének történetét. , :: . i . . A tiz perces szünet után rn^g mindig Apponyi Albert gróf beszól. „Ueszedalemben a románság.'1 - Saját lüdósKónktól. Pár hét óta románnyelvü próféta külsejü hittéritők járják a biharmegyei román falvakat ós valami sajátságos, idegen vallásról prédikálnak: az anabaptizmusról. Az uj hit az ujrakeresztelkedés vallása, amelynek nemcsak külső jele, hanem egyik legfontosabb lényege a teljes keresztelkedós, a viz alá buktatás. Szeretetet, türelmet, szorgalmat ós megadást hirdetnek az uj hit emberei és elég sajátságos, óriási sikerrel, különösen Biharmegye déli részében. Az uj vallás a biharmegyei magyarságközött rendkívül hamar elterjedt. Eddig csak a magyarok, németek és az alföldi tótok között forogtak az uj hit apostolai, azonban a vallás budapesti vezetőkörei nyolc hónappal ezelőtt vakmerő ós reménytelennek látszó kísérletre szánták el magukat. Hittérítőket küldöttek a tót és a román nemzetiségi vidékekre, Zólyom, Trencsén, Bihar- és Szatmármegyókbe. Zólyomban ós Trencsénben a katholikus tótságot, Biharban a fanatikus román ajkú népet akarják „munka alá venni" a próféták. 1010. év októberében jelent mos Barest környékén az első liittéritö különítmény. Három ember,' akik közül az egyiknek, Wetana József ötvennyolc éves budapesti születésű szatócsnak ténylóg ókori próféta külseje van, a társai azonban oláhós öltözettik ben, körülnyírt hajjal rogalma és készsége veszedelmesen csökken. Lehet, hogy valami besúgó akadt. A papság összefogott és a térítőknek hamarosan menniök kellett, de a mag már el volt vetve. Barest környékén részint titokban, részint nyiltan is száznyolcvanhat anabaptista van, akik tovább térítenek most már, mert ez a vallásuk elíö parancsa. A térítők decemberben már megint más helyen kezdték meg a a munkát. Bél, Korbest ós Margura lett a középpontjuk és a főhadiszállásuk. Ugylátszik valósággal, az újkor csodáit cselekedte ez a három ember, akik közt csak egy román születésű volt, Dnteanu Tamás. A hegységek kőzött a román papság méltán aggasztónak látja a helyzetet. A fanatikus uj sereg alázatos terrora valósággal falkánkint söpri a népet az uj vallás táborába. A beérkező jelentésekből a románság éles szeme azonnal észrevette a fojtogató veszodelmet. A románság tudvalevőleg mint nemzetiség is teljesen összeforrott a keleti vallásokkal, amelyek kötelezőleg átvették a nyelvét. Egyszerre kiadták a jelszót: • — Veszedelemben van a r'omáuság 1 Mi sem természetesebb, minthogy hitéleti közlönyeik Lúgoson és Nagyszebenben élénken tárgyalták ti veszélyt és keresték a védekezési modöKal eUeW Közfeeu áz aEUtfljv mán vándorló legényeknek tetszet- | eleiate ^ ^ , máf tek, Megsmogszélilgatták; az •emij.C- !;in!e(ik) hogy Blharmeqe magyar vezétöi eszélték ki ezt az Híreket, kérdezgették tőlük, megvannak-e elégedve a papjaikkal, jaj* ró követelnek-e nagyon sokat tőlük. ügyes és sikeres aláaknázásl. gyarosltani akarnak! nj vallás Az oláh parasztok nagyon panasz- 6k4t üfc a románság közé s a nyíló kodtak. résen beáramlik a hódi:ó magyar — Sok a mi bajunk. Néni is léhét ! nacionális eszme! — Most dől- és Segíteni egykönnyen rajta. Tenger keleti Biharban • intir több .inih.t .ezer ( a fizetnivaló a' „dorónu p'ópá'ti'ak". Az ottani román p'ópakivalt' cskkromáu hive van az anabaptizepusnakA hittérítők pedig lázasan jjoly taihamar feltűnt, hogy a hiveik' bűz- ; ják munkájukat. NAPI. HIkEC A kinemafográf cenzúrája. — Sajót tudóüSáiiktal. — A svéd országgyűlés Stockholmban tartott ülésén nagy érdekességü törvényjavaslatot alkotott nemrégi ben. A képviselők nagy többsége élénk helyeslés között fogadta el ugyanis a kormánynak azt a javaslatát, hogy a kinematográfot cenzúra alá kell helyezni és minden egyes filmet külön bizottság előtt kell bemutatni. Miután a javaslat máris törvényerőre emelkedett, nemsokára itt lesz az ideje annak, hogy a filmeket, amelyek között bizony elég sok frivol ós közönséges tárgyú van, szigorú cenzorok vizsgálják át. A mozgófénykép szinházak tulajdonosai és a filmgyárak azonban azt remélik, hogy a kormány által kinevezett háromtagú bizottság nem lesz túlságosán szigorú és a rémdrámákat, valamint a különféle hajmeresztő mozihistóriákat nem tiltj ák ki örökre a „helyes népnevelós„ szent nevében Svédországból. Ennek dacára azonban érthető aggodalommal és kinos türelmetlenséggel várják a svédországi és külföldi . jil^sgyárqsok a cenzúrát. A kormái)}' jelentést kért a forgalomban levő • " j filmek mennyiségéről ós azt a meglepő választ kap'th, hogy 1,32'Ö.ö6o méternyi film van jelenleg a gyárák és a mozik raktáraiban. A szerencsétlen cenzoroknak tehát 1320 kilométer filmet kell végignézniük. Miután éránként csupán 800 móterí lehet végignézni és naponta legföljebb négy óra hosszáig folytathat0 ez a fárasztó mulatság, három eDfl* bor négy hónap alatt vizsgálhatja át az összes filmeket SvédországbanTermészetes, hogy ezenkivül a hétről-hétre érkező külföldi újdonság0" kat is figyelemmel kell kisérniőkEzért remélik a kinematográfusok> hogy a cenzorok nem fognak niin* den képnél akadékoskodni. Érdeke3 megemlíteni, hogy a cenzorok vezetőjének 8000 márka fizetése von és a nemrégiben meghirdetett pályáz®' ton egész sereg pályázó vett rész t.