Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-15 / 160. szám

1911 julius 12. DÉLMAGYARORSZÁG 167 és minden évben jobban érezzük Azért nincs hal kérem, mert nagyon kicsi a viz. Átúszott mind aDunába. Ott van viz bőven. Azonkívül ártere sincs a Tiszának. Ami volt, beültették búzával. A szük meder nem elegendő a hal szaporodására. Kénytelenek vagyunk dunai halat hozatni. Tiszai halat nem igen Iáinak Szegeden. Órákig kell halászni, amig hálóba kerül valami. — Az öreg Tisza-ág, hajdán egmk legkitű­nőbb halterületünk, eliszaposodott, megbüdö­dösödött. Nem lehet csodálni tehát, ha meg­drágul a bal. Az elsőrendűnek legkevesebb három korona, a másodrendűnek egy korona negyven fillér kilója. A kecsege hat korona. A nyolcvanas években bizony egy kicsit ol­csóbb volt. Negyven fillérért adtam a szép bal kilóját. A potyka kilója tiz fillér is volt. De akkor nem kellett a Dunára mennünk halért. Inkább mi szállítottunk arrafelé hajó­számra. Most már nem is lehet erről be­szélni. örülnénk, ha nekünk jutna. Addig nem is lesz tiszai hal, amig ilyen csekély lesz a viz. A régi halászéletre is már alig emléke­zünk. A hajón nagyon gyakran bográcson főtt halpapfikásra láttuk vendégül az urakat. Most krumplit főzünk, nem halpaprikást! Elmultak a régi jó idők. — Csak egy módon lehetne segíteni a hal­hiányon. Ha a Fehértó vizét nem eresztenék le, hanem hagynák kifejlődni a petéket. Tele van a tó most is apró hallal de nem gondozza senki, kiszárad és lerakodik az iszapban. Én már Ígértem a városnak holdjáért két koro­nát, föl is mérettem a tavat, de a tanács el­utasított. Számitásom szerint nyolc-tiz koro­nát jövedelmezne a terület holdankint, ugy, hogy jó gazdálkodással húszezer koronát hozna évenkint. A Fehértóból kilónkint egy koronáért adhatnám a halat. A terület kivá­lóan alkalmas haltenyésztésre, mert a hal a kiszivott sziksótól szép fehér szint nyerne és ízletesebb is lenne, mint a tiszai hal. Tiz évi haltenyésztés után földmivelő területnek is alkolmassá válnék, holdankint körülbelül kétszáz korona értékkel. Ennyit mondott a halászmester. Érdekes eszméjét figyelemre méltónak Ítéljük: talán meg lehetne valósítani. A többi halász is hasonlóképen nyilatko­zott. Mindannyian nagyobbrészben dunai ha­lat árusítanak. Szóval veszedelemben a ti­szai hal, a szegedi halpiac. Orvoslásra, men­tésre pedig senki sem gondol, senki, ez a jö­vedelmező, hasznos, nagyjelentőségű sze­gedi specialitás is elvész már. A konstantinápolyi politikai gyilkos­Konstanlipolyból jelentik: Széki bej­nek, a Sehrah szerkesztőjének meggyil­kolása miatt Matbouat, a mérsékelt liberá­lisok lapja is és még három újság beszün­tette megjelenését, kijelentve, hogy a sajtó­szabadság védelme hiján addig nem jelen­tik meg, mig a gyilkosokat meg nem bün­tették. Az Ikdam szerint a gyikosság gya­núja alatt letartóztatott Nizam bejt ki fog­ják hallgatni Achmed Szamim szerkesztő­nek mult évi agyonlövetése ügyében is, mert állitólag ezzei a gyilkossággal is őt gyanúsítják. — Konstantinápolyi táviratunk szerint Dercis képviselő, akit azzal gyanú­sítanak, hogy Széki bég meggyilkolására fölbérelte Achmed ismert cserkesz csem­pészt, hir szerint megszökött. Trónbeszéd a Reichsratbban. Bécsi Politikai körökben Gautsch bárónak a pár­tok vezetőivel való tárgyalása mellett a Reichsrath megnyitásán tartandó trónbe­széd a legnagyobb érdeklődés tárgya. Több­féle híresztelés került forgalomba a trón­beszéd tartalmáról, de -a legautentikusabb az, amely szerint a trónbeszéd a véderő­roformot fogja a legerősebben hangsúlyozni, beavatottak szerint a trónbeszód hangja szo­katlanul energikus és szinte kötelességévé teszi a Reichsrathnak a véderő reformok törvónynyé változását. Ugy mondják, liogy hy kifejezetten paranesoló hangon trónbe­szédet még nem mondottak el, mint ahogy ftz a trőnbeszéd fog hangzani. Békésmegye uj főispánja. — Intimitások Kérg Gyuláról. — (Saját tudósítónktól.) Hogy Khuen-Héder­váry miniszterelnök nemcsak a viszonyokat ismeri kitűnően, hanem az embereket is és hogy mily szerencsés kézzel tudja megragad­ni ugy az alkalmas pillanatokat, mint az al­kalmas embereket, annak egyik ujabb frap­páns bizonyítéka idősebb Kéry Gyulának reaktiválása és Békés vármegye főispánjává történt kinevezése. Kéry Gyula kiváló tehetségével még a régi Deák-párti időkben Szápáry Gyula grófnak első belügyminisztersége alatt tiint föl s igen nagy reményekkel indult karrierje a Deák­párt megszűntével szakadt meg. Kéry a bei­minisztérium rendőri osztályának voit tagja, mint miniszteri fogalmazó. Szápáry Gyula 1873-ban nagyobb tanulmányútra köldte ki a külföldre, hogy az államrendészetre vonat­kozó tapasztalatait gyűjtse össze és ter­jessze a miniszter elé: Kéry Gyula fényes eredménynyel oldotta meg misszióját, de sze­rencsétlenségére akkor közvetlen fölebbvaló­jában hivatali féltékenység támadt irányá­ban, Szápáry pedig rövid idő múlva távozni volt kénytelen a belügyminiszteri palotából. Távozása után csakhamar ő is távozott. S a megpróbáltatásnak szomorú éveit is ko­moly tanulmányainak gyarapítására és po­litikai és közgazdasági ismereteinek bővitésé­re használta föl. Mig hivatalos működés tere el volt zárva előtte, a fővárosi és külföldi la­pok hasábjain fejtett ki nagy tevékenységet. És ez a barátság és poitikai intimitás akkor sem szakadt meg, amikor Kéry Gyulát maga Tisza Kálmán aktiválta, előbb a csángó­telepités ügyében kormánybiztosul kineve­zett Bornemissza Ádám mellé titkárnak osz­totta be, majd pedig Udvarhelymegyébe fő­ispáni titkárnak nevezte ki. Kéry a csángó­települések körül oly sok tudást fejtett ki, a telepitési kérdések terén oly tekintély lett s ezeknek összes szociális kapcsolatait any­nyira át tudta tekinteni, liogy épen ezen ki­váló tulajdonoknak tekintetbe vétele okozta, liogy mint főispáni titkár Udvarhelymegyé­ből Békésmegyébe helyezték át. Amikor a telepitési kérdések napirendre kerültek, Kéry Gyulát áthelyezték a földmivelésügyi minisz­tériumba miniszteri titkári minőségben. A földmivelésügyi minisztériumban Kéry Gyula nagy szorgalommal gyűjtötte az ada­tokat a telepitési törvényjavaslat előkészíté­sére és a törvényjavaslat, mely később a parlament asztalára került, nagy részben Kéry Gyula tudásának és munkájának ered­ménye. Ámde ez a nagy és önfeláldozás sem hozott neki elismerést és jutalmat, mert ön­érzetes és nyilt jelleme nem tudott belenyu­godni egynéhány módosításba, melyet a mi­nisztériumban az ő munkálatán tettek. En­nek következtében nyugdijba ment és lelkes munkakedve és teljes munkaképessége da­cára újból remeteségre kárhoztatta magát. E remetesége alatt irta. azokat a politikai ta­nulmányokat, amelyek általános feltűnést keltettek, melyek Az Ujsát7-ban jelentek meg, amelyekben a Deák Ferenc politikáját dicsői­tette s Deák-politika visszatérésének elkerül­hetetlen szükségét hangoztatta. Khuen-Héderváry figyelmét ezek a cikkek már megjelenéskor annyira fölkeltették, kijelentette, hogy szerzőjüket mindenáron Személyesen meg akarja ismerni. És amikor Khuen-Héderváry gróf ismét miniszterel­nök lett., egyenesen azzal a programmal, hogy a Deák politikáját restaurálja, nem fe­ledkezett meg Kéry Gyuláról sem, akit mint az Az Ujsáy-ban megjelent cikkek szerzőjét most már nemcsak ismeri, de becsülni is ta­nulta. Most kiásta őt a remeteségéből és Bé­késmegye főispáni székébe ültette. Az ered­mények csakhamar igazolni fogják, hogy ez kitűnő választás volt. NAPI HÍREK Az átalakított postaépület. - Áthelyezik a hivatalokat. ­(Saját tudósítónktól.) Régóta panaszkod­nak már azon, hogy a szegedi postaépület az emelkedett forgalom mellett szűknek bizo­nyul. A hivatalok tul vannak zsúfolva és ál­talános az óhajtás, hogy addig is, mig az uj postaépület fölépül, változtatni kell a tartha­tatlan helyzeten. Régóta gondolkozunk már azon, hogy miképen bővítsük ki a posta épü­letét, anélkül, hogy uj területre szükség lenne. A kereskedelemügyi minisztérium elkészi- í tette, a terveket és azojj kivitelével az Ottovay és Winkler céget bizta meg. Április végén fogtak hozzá a munkához, amely ma már tel­jesen készen van és a jövő liéten át is lesz ad­ható a használatnak. A palotában a földszinti alsó részen a köz­lekedés miatt az iparvágányt kihelyezték az udvarból, amely fölé üvegtetőt építettek. Az üvegtető alatt helyezték el a padkát, ugy, hogy most minden kocsi könnyen megközelit­beti a helyiségeket és a rakodás is sokkal ké­nyelmesebben vezethető. A levélhordók szobáját és a csomagérkezési helyiséget lényegesen kibővítették és átala­kították. Ezekhez a helyiségekhez csatolták a szomszédos kezelőszobákat, amelyeket az épület második részén helyeztek el. A régi telefonközpontot teljesen átalakították és ab­ban a kibővjilt távirdahivatal egy része fog elhelyezést nyerni. A bid-ntcai részen levő lakásokból kiköltöztek a lakók és a helyisé­gek is hivataloknak fognak szolgálni. Kisebb átalakítások és javitások nagyobb mértékben akadtak. Az udvarban a kőburko­latot fölszedték és ujjal cserélték föl. A lép­csőket átjavították és szemcsézték. Üvegtetőt készítettek az udvar körül, a falak mellett 2.20 méter szélességben. Az udvart nagy rész­ben újra meszelték. Eddig a zászlókat az ab­lakba tűzték ki, most két diszes zászlótartót erősítettek a falba." A tetőről leszedték a düle­dező villámhárítókat és a recsegő széljelzőt. Ezek az átalakítások természetesen nem valami lényegesen segítenek a helyzeten, azonban mindenesetre részben orvosolják a panaszt. Végleg csak akkor lesz rendben min­den, ha fölépül az uj postapalota. Addig csak ideiglenes megoldás jöhet létre, az ideigle­nes megoldás pedig sohasem kielégítő. — Kecskemét újjászületése. Kecske­métről jelentik: A városban lázasan folyik az épitós munkája. Hédervdry Károly gróf miniszterelnököt vasárnapi kecskeméti útjá­ban elkíséri Székely Ferenc igazságügymi­niszter és Hasai Samu honvédelmi minisz­ter is. Azokhoz a képviselőkhöz, akik már bejelentették, hogy elkísérik a miniszterel­nököt kecskeméti útjában, a mai nap folya­mán ujabban is többen csatlakoztak. Kada Elek polgármester ma délutánra tanácsko­zásra hivta az épület- fa-, mész- és cement­kereskedőket, hogy az építőanyagok áráról tanácskozzék velük. A jobban megrongáló­dott házak közül mindennap összeomlik né­hány. Sok háztulajdonos épitész nélkül, kő­mivesmunkásokkal javittatni kezdte a tűz­falakat. Mivel ebből sok épületnél komoly baj támadhatna, a főkapitány megtiltotta, hogy épitész utasitása nélkül épitsenek. A munkások rendes bérért dolgoznak: hatvan­hatvanhat fillérért óránkint. A város mű­szaki bizottsága kiment a tanyákra is, hogy megvizsgálja az épületet. Rendkivül sok ház rongálódott meg, közöttük nem egy vesze­delmesen is. Ma éjfél után egy órakor ujabb

Next

/
Thumbnails
Contents