Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-14 / 159. szám

ulíus Í4 :rálisokkal. számitliat ch képteiritást öszak mindig sllenzékkel. th, aki adroldalu koet egésze" íár nem 's sgyütt mii' al tiltakoz:hekkel küem luíjlana cseheket é tételére h-kormány etve s ínég sem teliét .1911 julius 14 PÉLMAGYARORSZÁG A képviselőház ülése. ést. — gyarorszáí vasutas P3' Ítészt biz"1 ;ág. volt a lu" ;sóbb, de J )itész telf ílözöleg vasutas P;V van fejez'-; már csak1 zték el*1; Májusb" ímelyek rt az Ottó\H> tikus sze"1' ő tervét t8 a leginka" v, amely" i nagy tó lelyesen " üélszeriibtó :at, ameb orcsolyajjj nben a román 12 méter ) 40 centirt rra, hogy,, ilyanfortrt ikat hel>" Idották irt kást heiy;; választják ik lebont •ódának 3' ferdesz'l ín négy , vara vart ar kocj -onalak v /an a léP^ iz épület ,, a hivat3 abásu éPjl éssel sírt se az ukf ggetlen% hogy a^c : meg. :ett el. < vasutas A igtak és , tikosok ,|i i négy U -800 t ly a jav „i összes v;1 eteti el rtf zegedi »rt ek biZü' — Megkezdődött a véderővita. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ma, a nyilt obstrukció jegyében, megkezdette a véderő fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A mai üléseri talán még többen voltak jelen, mint a tegnapin,s az ellenzék kedve, főként az ülés első felében, ma is igen harcias volt. Az ellenzéki pártok a mai ülés első felében obstrukciós házszabályvitát rendeztek, ugy "ogy csak délfelé lehetett megkezdeni a katonai javaslatok tárgyalását. A Justh-párt azt vitatta, hogyBerzeviczy elnök tegnap "ázszabályellenesen járt el, mikor Hock Jánost rendreutasította azért, mert a kormányról azt mondotta, hogy nem bánja, ha inog is az Alföld, csak az ő székei ne inogjanak. Az erröl támasztott vitában részt vett mindhárom ellenzéki párt, sőt Ndvay Lajos alelnök is, aki egy már készen tartott régebbi naplóból azt bizonyította, hogy Justh Gyula elnök korában hasonló szigorral járt el. A JusthPart türelmetlenül hallgatta a Justh-féle precedenseket. A munkapárt helyeslő zúgással és élénk derültséggel fogadta a precedenseket. Féltizenkettő volt már, mikor a Ház áttérhetett a napirendre: a katonai javaslat tárpalására. Solymosi Ödön báró előadó töredelmes beszédet mondott, melyet a jobboldal megéljenzett. A beszédet az ellenzék tolytonos zajos közbeszólásokkal szakította meg. Az előadó beszéde után Benedek János azt kívánta, hogy szószerint olvassák föl azokat a kérvényeket, melyek a katonai kérdésben a törvényhatóságoktól érkeztek a képviselőházhoz. Mivel e kérvények nem voltak kéz"él, a pénteki ülésben fogják fölolvasni, ami hosszadalmas fölolvasást jelent. Aztán a Kossuth-párt vezérszónoka, Tóth •mnos volt államtitkár mondott a véderő-javaslat ellen beszédet. Az ellenzék az obstrukciót ugy szervezte, "°gy egy-egy ülésen többnyire egy szónok fog beszélni, az ülés többi részét technikai obstrukcióval töltik el. Szombaton egyáltalán nem lesz tárgyalás, hanem csak folytonos szavazás. Minden szombaton ig- lesz. A kormány és a munkapárt nyugodtan szemléli az ellenzék erőfeszítését. A mai ülés tiz órahor kezdődött. Elnök Berzeviczy Albert. Napirend előtt Lovászt) Márton a házszabályok 221. Szakaszához szól hozzá. Egy tegnap történt esetre hivatkozik, amely veszedelmes precedens lehet. Nem mindigBerzeviczy Albert lesz az elnök... Fölkiáltások-. Justh Gyula! (Zaj.) Lovászy Márton: .... s megeshetik, hogy később erre a precedensre hivatkoznak. Hock János rendreutasitását teszi szóvá. Konstatálja, hogy az elnöki rendreutasitás jóhiszemű volt, de a tévedést helyre kell igazítani. Hock János többek között azt mondta, hogy meginog a miniszterelnöki szék. Hock János arról beszelt, hogy a kormány nem törődik az országgal. Ez az ö véleménye volt, s ezért az elnök rendreutasította. Megnyugtatásul kéri az elnököt, h°gy tegyen nyilatkozatot, amelyben a tegnapi rendreutasitást tévesnek és nem helyénvalóik jelenti ki. (Helyeslés balról.) (Az elnök nyilatkozik.) Berzeviczy Albert elnök kijelenti, hogy nem lehet ugyan kritizálni az elnöki intezkedeseket • • • • Rakovszky István: Nem ugy van (Ellentmondás.) .. Elnök: Nem zavartam a szónokot, sot elismerem, hogy lojális volt, De nem ismerem De, hogy tévedtem, mert a házszabály aztmondja hogy durva sértésért rendreutasitas jar. mi a durva sértés, azt az elnök határozza meg. Mar Pedig azt mondani egy kormányról, hogy közönyösen nézi egy város pusztulását, ez iff®niB durva sértés. (Taps jobbról.) En nem gátolom a kritikát, ennek teljes szabadsága van. De a a legsúlyosabb kritika is kifejezhető dur\a sértés nélkül és ezt tartsák szem előtt a jobbén minden oldalon. Amit tettem, nem a szólásszabadság ellen tettem és kérem eljárásom tudomásul vótolót. (Helyeslés jobbról.) Semrecsányi György a házszabályokhoz kér szót. Osztatlan lizalommal viseltetik az egész Ház Berzeviczy Albert iránt, s senki sincs, aki föltételezné róla, hogy valaha megsérti a szólásszabadságot. Győrffy Gyula szólásra emelkedik. Zajjal fogadja a jobboldal. Többen kimennek a teremből. Elnök (erősen csenget): Tessék figyelemmel hallgatni u szónokot! (Zaj.) Gyorffy Gyula azt magyarázza, hogy milyen lehetetlenségre vezethet, ha igy magyarázzák a házszabályt. Nem mindig Berzeviczy az elnök és más elnök kezében a mostani magyarázat súlyos fegyver lehet a szólásszabadság ellen. (Helyeslés balról). Polónyi Dezső föláll. (Nagy mozgás a jobboldalon). Fölkiáltások: Ah, tehát folytatják a játékot! (Zaj). Polónyi Dezső: Kezében a házszabálylyal magyarázza, hogy mik az elnök jogai. Kijelonti, hogy az elnök tegnap nem járt el helyesen. (Helyeslés balról). Csermák Ernő szólásra jelontkezik. Minthogy ő a legkitartóbb távszónok, az egész Ház olőbb elszörnyüködik. aztán hangos derültségre fakad. Csermák nem zavartatja magát s a legnagyobb nyugalommal kezdi magyarázni az elnök jogait tartalmazó szakaszok igazi értelmét. (Hock a sértésről). Hock János szintén a házszabályokhoz szól. Tisztelettel meghajlott az elnöki intézkedés előtt, de joga vau a házszabályok értőimében félreértett szavai mogmagmagyarázására. Elismeri, hogy kijelontóseibon súlyos kritika volt .. . Lovászy Márton: Do csak kritika! Hock János: Én hálás lennék a miniszterelnök urnák . . . Mikosevics Kanut: Sok miniszterelnöknek lehetne hálás! (Nagy zaj,) Hock János: Eszeágában sem volt a miniszterelnök ellen durva sértést elkövetni, csak jogos kritikát gyakorolt a kormány eljárásával I szemben. Nem hátrált meg soha a harc elől, nem kereste a kényelmet, de az eszményi célt mindennél szentebbnek tartotta. Elnök: Én nem ragaszkodom ahhoz a fölfogáshoz, hogy az elnöki rendreutasitáslioz senki sem szólhat hozzá ós az elnöki jogokat a jövőben igy fogom alkalmazni. Rakovszky István : Níncá igaza ! (Zaj.) (Berzeviczy és Jústh.) Justh Gyula kijelenti, hogy nem arról van sző, szabad -e kritizálni az elnököt, hanem arról, hogy a házszabályok mikénti alkalmazását mindenki szóvá teheti. (Návay Lajos alelnök fölviszi Bereeviczynek a képviselőházi napló egy kötetét.) Berzeviczy Albert elnök: Előttem van egy klasszikus precedens Justh Gyula elnöksége korából. Justh Manfuval szembon annak idején kijelentette, hogy az elnök intézkedéseivel szemben nem lehet vitatkozni. (Zajos fölkiáltások jobbról: Aliá ! No lám !) Justh Gyula újból kijelenti, hogy csak arról van szó, hogy a házszabályokat miként kell alkalmazni. Neki semmiféle inkonzekvenciát nem lehet a szemére vetni. (Óriási zaj, ellentmondás, derültség jobbról.) Justh Gyula : Ha inkonzekvens akartam volna lenni, akkor ma nem ülnének a kormányon ! Tévedni tévedhettem, ez emberi dolog. De inkonzekvens nem voltam soha. (Taps balról.) (Návay Lajos beszél.) Návay Lajos (nagy zaj között emelkedik szólásra. Türelmetlen ellenmondások fogadják a baloldalról. Az elnök folyton csöngőt) : A 222. szakasz értelmezéséhez szól hozzá. Azt magyarázza, hogy Justh Gyula elnöksége alatt hogyan értelmezték ezt a szakaszt. Helyesnek tartja, ha az elnöki eljárás a legszigorúbb ellenőrzés alatt álL Ha aa elnök jogaival visszaél, ugy föl lehet vetni vele szemben a bizalmi kérdést. (Nagy ellenmondás balról. Az elnök csenget.) Návay Lajos nagy zajban folytatja szavait. Az elnök pártoskodásáról nem lehet beszélni. A precedensek megvilágítják a régen követett eljárást. Hivatkozik Maniunak egy másik esetére, amikor Manin Rakovszkyval szemben magyarázta a házszabályokat. Rakovszky akkor azt mondta, hogy „leültetem", ha bírálja az elnököt. (Nagy nevetés fogadja az idézett szavakat.) Fölkiáltások : Akkor igy magyarázták I Leültetéssel ! Návay Lajos : Rakovszky István a házszabályok értelmében nem engedte meg az ehnöki eljárás kritizálását és megvonta Mániától a szót. (Nagy zaj és nevetés.) Polónyi Dezső : Nincs precedens, mert nincs házhatározat. Návay Lajos : A világ minden parlamentjén ben precendensekre hivatkoznak. (Éljenzés és taps.) (.Rakovszky magyaráz,) Rakovszky.István (jelentkezik. Nagy zaj fogadja): Magyarázni akarja akkori szavait. (Türelmetlen közbeszólások.) Kérem, hát engedjenek beszélni I (Zaj.) Kijelenti, hogy az ő akkori magatartása egyéni fölfogás volt, amely nem találkozott Justh Gyula helyeslésével. Behatóan indokolja akkori állásfoglalásának intenciót. Többször kacagással zavarják jobbról. Ő azonban kijelenti, hogy neki van igaza ós nem Návaynak. Szüllő Géza azt magyarázza, hogy az elnöknek van igaza., Szentiványi Árpád röviden szól. Szükségesnek tartja, hogy az elnöki intézkedésben való megnyugvást. (Helyeslés jobbról.) Bakonyi Samu nagy zajban beszél. A tanácskozás rendjét fönn kell tartani. A házszabályok kérdését majorizálási alapon nem lehet elintézni. (Zaj.) Berzeviczy Albert Justh Gyulával szenjben kijelenti, hogy a házszabályok helyes alkalmazásának kérdéséhez mindenki hozzászólhat. (Helyeslés.) Most pedig, minthogy határozathozatalról nincs szó, áttérünk a napirendre, a véderőjavaslat tárgyalására. Az előadóé a szó. Benedek János: A házszabályokhoz kérek szót. (Zaj.) Elnök: Csak az előadó után beszélhet. (Ellentmondások.) Bocsánat, az előadót már szólásra hivtam föl, ő előtte tehát más nem szólhat. (Helyeslés jobbról.) (Az előadó beszélj Solymossy Ödön báró előadó az állam védelmi biztonságának föltóteleit fejtegeti. Nemcsak a védelem szempontja, hanem a monarchia mindkét államának nagyhatalmi állása is irányadó a fegyveres erö vizsgálatánál. Tagadhatatlan, hogy nagy áldozatokba kerül a fegyveres erő föntartása, de a béke megóvása rákényszerít bennünket erre az áldozatra. A fegyveres erőnek szívósnak és jól szervezettnek kell lennie. Egy esetleges háború, vagy mozgősitás horribilis költségeit sorolja föl. Eltekintve minden egyéb áldozattól és kártól, a háború egy napjának a költségét tiz-tizenöt millióra tesai. A német-francia háború veszteségi adatait sorolja föl." Az ellenzék türelmetlenül hallgatja az előadót, az elnök csönget és csendre inti a zajongókat. Solymossy Ödön előadó fölhívja a képviselőház figyelmét egy háborúnak minden téren érezhető káros következményeire s akkor már nem szabad sokalni azt a kárt, amelyet a békéért kell fizetnünk. A szolgálat ideje alatt a legénységben bajtársi érzés fejlődik ki s ezt kiviszi az életbe is, ahol lépten-nyomon érezhető a katonaság nevelő hatása. A hadsereget fejleszteni kell, mert a stagnálásban nagy veszedelem rejlik. A sorozás sokkal igazságosabb lesz, mert nem a sorszám fogja eldönteni, hogy ki szolgáljon három esztendőt s hogy ki legyen póttartalékos. A közös hadseregnek Magyarországra esö sorozási létszáma 56.470-ről 68.187 főre. a honvédségé 25.000 főre emelkedik. Kiemeli a véderőjavaslat előnyeit a régi állapottal szemben a tartalékosokat és önkénteseket illetőleg. Kéri a javaslat elfogadását. (Nagy zaj. Jobbról éljenzés.) Elnök tiz percre fölfüggeszti az ülést. Szünet után Benedek János kéri, hogy azok a kérvények és föliratok, amelyek a véderő ellen a Házhoz érkeztek, olvastassanak föl. Návay Lajos elnök elrendeli azok fölolvasását, de miután azok nincsenek kéznél, a fölolvasás holnapra marad. Következett a védötörvényjavaslat tárgyalásának folytatása. (Tóth János beszéde.) Sőlh János szerint a benyújtott védőjavaslat ellentétben van az alkotmánnyal, az ország anyagi érdekeivel, gazdasági erejével, a nemzet önrendelkezési jogával és akaratával. Ebben a javaslatban ki akarják tágítani a törvényhozás másik tényezőjének jogait, amivel együtt járna a nemzeti szuverónitás gyöngesége. A nemzet soha sem mondott le önrendel-