Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-13 / 158. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 julius 13J Én: Hogy magyar voltunkat és magyarosságunkat azzal is dokumentáljuk ós igy a modern stílusba magyaros jelleget vigyünk. 0: Szóval önök a modern stílust akarják magyarosítani? Hm, az furcsa. Azt még értem, hogyha a nevüket magyarosítják, do hogy egy ópitészeti stílust hogy akarnak néhány retekkel ós tulipánnal magyarosítani, azt csak önök tudják. Én: Ugy látom, uraságodnak elég éles Ítélőképessége van. Szabad kérdeznem, hogy milyen impressziókat keltett önben városunk egyébként? Ó: Nem igen szereztem uj impressziókat, mert amit itt találtam, azt nagy részt már láttam Budapesten, — kivéve az utca locsolási matódusát. Pesten nagyon öntözik az utcákat, sőt olyan tulbuzgóak ebben, hogy a járókelőket is leöntik. Itt egyáltalán nem láttam még locsolni ; de legalább nem is öntözik le az embereket. Én: Van önnek valami ujabb megfigyelése, .mert a vizrendószetflnket mi is ismerjük. 0: Hát kérem, azt talán nem tudják, hogy sehol a világon olyan kiáltó Ízléstelenséget el nem követnek a lakosság esztétikai érzéke ellen, mint Pesten ós Szegeden az üzleti cimtáblákkal. Külön-külön nagyon szépek láthatólag drágák a eimtáblák, de ahány darab annyiféle. Olyan csiri-csári, mint egy cigánykendő és olyan Ízléstelen,. mintha egy ilyen kendővel egy színházi belépős dekeltált Uri dáma feje lenne bekötve. Én : Bocsánat, ugy látom uraságodnak májbaja van ós azt jött kúrálni hozzánk, ha szabad tudnom mégis mi tetszik önnek nálunk. Ő: Az ami Pesten. A kávéházak. Én: Miért? Ő: Mert annak van familiaris jellege. Ott együtt van a család, sőt minden család. Ott huszonnégy krajcárért a legmeszebbmenő szabadságot élvezhetem, Azonkívül amit sehol másutt nem látni, aviatikai kertekben is gyönyörködhetünk. Én: ? ? ? Ó: Nos, azokban a levegőben Eögó kis körtekben, amelyeket a gázlámpára húznak föl az ójbogarak gyönyörűsógóró. De mert a kávéházi szabadságról van szó, az a legkedvesebb, liogy szabad a kifliket végigropogtatni. Ez nagy áldozat.. Én: Más élvezeteket nem talált ? 0: De igen, hogy például kabaré ,'zrnésznőknek nem szabad beülni, ellenben a kutyáknak, — ha a családhoz tartoznak, — szabad. Sőt szabad a kis kutyának a cukortartó kis tányérból a cukrot 'árnyaim. Éh: a továbbiakra már nem mltam kiváncsi, hát szó nólküj otthagytam a nyájas ós előkelő Idegent. Rábiztam, hogy gondoljon a vendégszeretetünkről is, amit akar. Egy szegedi zenészíeány. — Saját tudósítónktól. — A deuveri (Amerika) „The Deuver Post" hosszabb cikket közöl, a meiyben egy magyar származású leány Miss Saillie Fried gyönyörű káderjéről emlékezett meg. A fiatal tizen, négy éves és ritka szép leány jelenleg Szegeden időzik Lindaufeld Bertalan cukorgyárosnál, akihez a legközolebbi vérségi kapocs fűzi. A kis művésznő ugyanis testvérhúga Lindaufeld Birtalannónak. Az amerikai lap igy ir a magyar származású leányról: — Miss Saillie Fried, egy kis deuveri leány, aki már eddig is korai ifjúságában jelentékeny sikereket aratott a zongora művészeiben ós különösen az utóbbi években mutatott nagy zenei fejlődést. Ma „Wienna„-ba (Bécsbe) utazott, hogy magát az osztrák főváros magas nivóju zene akadémiáján tovább képeztesse. A kis leány legfőbb célja ós törekvése nagy zenei művésznővé ós zeneszerzővé lenni. Tanulmányait oly kora ifjúságában kezdte, hogy amikor még egészen kis leány volt, nemcsak a sok ós különféle hangjegyet tudta megjegyezni, do már több dalt ós valcert is szerzett. Ha olcsó és jó reklámot akar, hirdessen a villamos vasul jegyein. A hirdetéseket Ligeti Jenő és társai könyvuyoindájánaii Koronantca lő., veszik fel. Telefon 836 Rácsos kapu, rácsos ablak. (Saját tudósítónktól.) A nagy hűhóval hirdetett szegedi városrendezés botrányba fult. Olyan abszurd városrendezési politikát folytatnak a torony alatt, hogy Mucsának is szégyenére válnék. Minden szakértelem nélkül utcákat pusztítanak, toronymagasságba rakják a köveket és aztán otthagyják. A külvárosi utcák olyan bűzösek ós piszkosak, hogy már tűrhetetlen az állapot. Az emberek portengerbe fuladnak, de nem locsolnak. A kövezet, ahol van, rosz. Lehetetlen az akadálytalan közlekedés. Egyes utcákon végigmenni valóságos veszedelem. Esős időben a külvárosi utcákon csónakázni lehet. Vízvezeték nincs, csatorna nincs, a viz összegyülemlik az -árkokban és hetekig bűzlik. A villamos síneket folyton rakosgatják, az utcákat feltúrják. Rendetlenség mindenütt. Ezt nevezik Szegeden városrendezésnek. Most pedig, bágyasztó nyári melegben, olyasvalamit gondolt ki a a tekintetes városi tanács, hogy gondolatolvasónak kell lennie annak, aki megérti. Kimondotta, hogy a kör- és sugárutakon harminc napon belül szét kell rombolni a falkeritéseket és ezek helyébe vasrácscsal kell körülzárni a házakat. Mi ez? Mit akarnak ezzel? Vasrácscsal akarják megkezdeni a városrendezést? A külvárosi polgárság között nagy felháborodást keltett a tanács határozata. A botrányosan elhanyagolt külvárosi utcákon épen a kerítések vannak a legjobb állapotban, mégis ezekre mondta ki a tanács a halálos ítéletet. Azon kivül ez a vasrácsos játék minden házigazdának ötszáz—kétezer koronájába kerül. Az elégedetlen polgárság kérésére meghoztuk azt a nagy áldozatot, hogy végigsétáltunk a sugárutakon. A poron kivül mindenek előtt szembetűnt a botrányos kövezés. A kövek liol kiáltanak,. •hol lesüppednek. A sugárutakon árkoko vonulnak végig, amelyekben összegyülemlett a por és szemét. Itt játszanak a gyermekek. Egy kocsi olyan port ver föl, liogy fuladozik az ember. Nézzük például a Vásárholy-sugárutat, Szeged egyik legforgalmasabb utvonalát. A Szent György-tértől végig nagyon elhanyagolt állapotban van ez a sugár ut. Az utca" mindkét oldalán egész a Gedóig árkok húzódnak, természetesen tele porral és piszokkal. A kövezet rossz, a portól alig lehet látni. Vízvezeték és csatorna az egész sugár után nincs. Egy kifolyó vau a nagykörút sarkán és a lakosság kiloéterny távolságokból odajár vizért. Ha valakinek nagyobb vízmennyiségre van szüksége, jól felrakodik köcsögökkel, bögrékkel és más edényekkel és ugy vonul végig a sugárúton. Gyönyörű állapot! Csatornát sem sikerült felfedeznünk. A szennyvizet szétöntik az udvarokon, majd csak beszárad valahogy. Elképzelhető, liogy — különösen melegebb időkben — milyen ártalmas ez a lakosság egészségére. De ugy látszik, ezzel senki sem törődik. Esőzés idején lehetetlen állapotban van a sugárut. A viz leülepszik az árkokban és szétterül a kövezeten, ugy, liogy lelietelttn a közlekedés. A viz beszivárog a földbe és pocsolyákat alkot. A kerítéseken is átfolyik a viz és az udvarban elönt mindent, órákig, sokszor napokig kell a vizet szivattyúzni. A mellékutcákról nem is merünk beszélni. Azt csodáljuk hogy még nem lépett fel valami pusztító járvány. A külvárosi terek szintén botrányos állapotban vannak. Az építkezéseknél ide rakják a téglát és a homokot. Ha egy kis szél kerekedik, lehetetlen az utcán járni. A Leclmer-teret már egészen tönkre tették. Elhanyagolják, nem parkírozzák gondosan. Arra . tessék gondolni, liogy viz és satorna, legyenek rendezett utcák, ahol nem fuladunk a porba. Hagyjuk a vasrácsokat és a többi csodabogarat.' A külvárosi polgárság különbem erős akcióra készül a tanácsi határozat ellen. A képviselőház ülése. - Saját tudósítónktól. A csütörtöki ülésen még mindig Hock János tegnapi esetét tárgyalták. Nagyobb vita keletkezett, amelyben általánosságban igazat adtak az elnökség helyes ós a házszabályoknak minden tekintetben megfelelő eljárásának. Azután a véderőreform került sorra, amelyhez ellenzéki képviselők szóltak hozzá. Minthogy ezeknek a beszédeknek csak az a céljuk hogy húzzák a vitát, nincs is azoknak nagyobb jelentőségük. Berzevieey Albert elnök csütörtökön délelőtt tiz órakor nyitotta meg az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítése után rátért az elnöt Hock János tegnapi kijelentéséi ós bírálta azt. Végül megengedte hogy a Ház hozzászóljon a vitához. Kolcsányi György polemizál az elnökkel, elismeri ugyan, liogí Hock részéről sértés történt, az elnöknek nem ismeri el azt> jogát, hogv ezért megvonja a sz®1 Hock Jánostól. Elnök felel KOT csányinak ós hivatkozik a házszabályokra. Győrfy István megbízik az elnökben és holyesli az eljárását. | Csermák Ernő kifogásolja elnök viselkedését. A körülménye?' ben találja annak magyarázata® hogy Hock János súlyos kritika gyakorolt. Elnök polemizál Csermák Emivel és kijelenti, hogy Hock Jáirt nemcsak súlyos kritikát gyakori1 hanem a kormányt meg is sértette Neki jogában állt a 222-dik szakasz értelmében Hock Janó* rondre ntasitani. Justh Gyula azt vitatja, bog! itt tulajdonképen szó sincs a 2'j szakasz megsértéséről. — Jogunk van az elnök fT jelentéseit birálni. Az elnök kifejti, hogy JU^I Gyulának van legkevesebb oka ' panaszra, mert az ő elnöklése irt) jón hasonló eset fordult elő. .1 Justh: Most is aláirom. Most" ugyanúgy cselekednék?. Az enye" más eset volt. I Návay Lajos Justh Gyulád polemizál, felolvastatja az 19®J évi jegyzőkönyvből Justh elnöl'T lése idejében törtónt analóg eset?1] Rakovszky felvilágosítást L; hogy mi a különbség a 222. *| 215. szakasz között, mort véL ménye szerint a jelen eset a 2'? szakaszba ütköző és igy az « nőknek nincs joga a képviselő' a szót megvonni. Szentiványi Árpád kéri a zat, hogy fejezzék be a vitát térjenek napirendre. , A véderőről terjesztenek be l vaslatokat. A javaslat fő motív' ma az lenne, hogy csökkenik póttartalékosok száma, szóval "Ff szűnne a jelenleg divó sorshurt Rövid szünet után Beneáek nos azt ajánlja, hogy olvassák '1 az összes javaslatokat, melyek vóderőreformra vonatkoznak. J Tóth János Kossulh-párti ÍJ zalmatlanságát fejezi ki a köl mány ellen. A véderőrefor"]"1'! kapcsolatban indokolja állitrt' Tóth János még beszél el' TAVIRATOK. Vasuti baleset Budapest®'1' 13. Hada pest, julius 1 , Kelenföldön ma két vonat h'1'/ váltóállítás következtében ösl(, ütközött. Komolyabb szererFúJ lenség nem történt. Megindító' í a vizsgálatot. Forradalom Lisszaboni"1!!' Lisszabon, julius >' , Ma újra kitört a forrad"1^ A monarchisták föllépésére utcai harc keletkezett. A ka'0 ^ ság sortüzet adott. A lak05'"' k >' egy része ijedten menekül. /v * dékröl is véres utcai harcok*1 ^ lentenek. A forradalom még nagyon kétséges. A b10