Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-13 / 158. szám

julius _J91!iulius 13 DÉLMAGYARORSZÁG ése. iselöházbai az obstruk' bzódott. At provokál1 ik olvasás:, amely j* láz egyhaíok tárnod ;n sikerül' időt agyonsem kerB ?y a Justh* Kecskemf fölhasznált* )en annak: Hock J" lurva tapin/iselt váró' obstrukció' ín a lehel' z ellenwfl 'iltan kim®; isát, amik jonyitvá® nak tegnaf angoztath ssége szelegfeszités]' meretét f? eggyőzzé® ii mindért arra való* ék abban* sban, bog) ía a pari® tellett etf iszolgáltrt dtan és lf kció tobzá ivőben sejj etekig va'1 iziikségesS' néten n# a válasz? /áros egy1* iménti sz® izavazzoiiElnök: B« fölolvas^ l-Kovács J' jegyzőkön?, I, kéri tel lőad&aát. rt1 5dik, haort sökönyvb'? ri módos'' okásos W is jobbrt'j »m, hoíl, thesse. men íd"',; énik. W, egyzőkört 'cskemét) :t Kecelj ilyen m", íogy or8< k és jsvji egy nap' lisztére!"'!) inditvání' *ti 0 z a nyo*, hogya Kada Ktlan bu< biztosi*;, csakha"1 reslés.) tótére 3 alkalj agósekj , cozta k^j, becsül- , j re járt 01 zvótót. i (zaalof^K ©: Ki Hock János : Külföldön a király és kormány azonnal a helyszínen van, ha ilyen történik. Példa rá Messina, ahová az olasz király azonnal elment. Ssüllő Géza : Csak január 6-án. líocfc János: De részvétét azonnal kifejezte. Ellenben a magyar minisztereinők nem törődött a nagy magyar várossal, csak azzal, hogy a miniszterelnöki pozíciója ne inogjon meg. (Óriási zaj.) Elnök (percekig csenget eredménytelenül. Serényi gróf és Székely Ferenc miniszterek a Padokat verik. Óriási zaj jobbról.) Elnök: Hock képviselő ur sértő inszinuációval illette a miniszterelnököt. Ezért rendreutasítom. (Taps a jobboldalon.) Hock János: Tisztelettel fogadom, de nem fxTtem' hogy miért utasított rendre az elnök ? (Nagy zaj a jobboldalon.) Eölkiáltások : No feleseljen ! Hock János : Engem nem fognak terrorizálni. Az az igazság, hogy másutt maga a többség buktatja el a kormányt, amely ilyen indolensül viselkednék. Szüli ő Géza közbeszól. Héderváry Lehel : Hisz nincs itt Zichy, mit beszél! ? (Rágy zaj. Derültség.) Hock János : Én részvétet kérek Kecskemét részére . . . Én nom pártoktól és pártpolitikusoktól, hanem az országtól és az ország pénzéből kérek ! A világ kulturállamaiban hasonló esetben mindent megtesznek a kormányok. Csak nálunk lehet ilyen indolenciával eljárni. Fölkiáltások: Ez nem komoly kritika ! Ráth Endre: Milyen alapon merészkednek "yet állítani? (Zaj.) Hock befejezi beszédét és patetikus hangon ország részvevő szivére apellál Kecskemét erdekében. (A másik kecskeméti képviselő.) Horváth Mihály a Kossuth-párt nevében hasonlóan a kormány és az ország támogatását sürgeti. Műszaki embereket kér a kormánytól. Nagy a csüggedés a lakosságban és ez a legnagyobb baj. De reméli, hogy az ország, a korona és a kormány részvéte erőt fog önteni a lakosságba. (Általános helyeslés.) Az általános részvétért Kecskemét nevében köszönetét nyilvánítja. (Helyeslés.) Fölkiáltások jobbról: Igy kell beszélni. Ez helyes. (Zaj balról.) Khnen-Héderváry miniszterelnök honorálni óhajtja Horváth Mihály fölszólalását és kijelenti, hogy a kormány nemcsak szóval, hanem tettekkel fogja bebizonyítani, hogy tudja kötelességét. (Taps jobbról.) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a Ház egyhangúlag elfogadja az elnökség javaslatait. (Interpellációk.) Bemutatja ezek után az elnök a beérkezett irományokat, majd elolvasták az interpellációk jegyzékét. Interpellációt jegyzett be: Lovássy Márton a szegedi tartalékosok ügyében a honvédelmi miniszterhez. Szmrecsányi György a kecskeméti katasztrófa tárgyában a miniszterelnökhöz. Benedek János a csomagszállító ügyében a kereskedelemügyi miniszterhez. Ábrahám Dezső a trencséni katonai botrány tárgyában a honvédelmi miniszterhez. Holló Lajos Apponyi tanársága ügyében a közoktatásügyi miniszterhez. Elnök javasolja, hogy negyedkettőkor térjenek at az interpellációkra. Következik a földhitelintésetek seövetségéró'l szóló törvényjavaslat himadik olvasása. Az elnök jelenti, hogy húsznál több képviselő névszerinti szavazást kért. (Nagy zaj a Jobboldalon.) Fölkiáltások balról: Nem kukoricázunk ! Az elnök elrendeli a névszerinti szavazást helynek eredménye, hogy a Ház 184 szóval 2 ollenében elfogadta a javaslatot. Következett Pozsony, Fiume és Zágráb kőlcsöneiről szóló javaslat hafmadszori olvasasa. Az elnök jelenti, hogy húsznál több képviselő névszerinti szavazást kért. (Hangos derültség a jobboldalon, nagy zai balról.) Fölkiáltások balról: Majd nem fognak sokáig nevetni! . _ .. — Mi nevetünk azután is, felelték jobbrol, de az ellenzék még sirni fog. Az elnök elrendelte a szavazást. A szavazás eredménye szerint a Ház százotvenkilenc szavazattal elfogadta a javaslatot. Következtek az interpellációk, Benedek János a csomagszállitó-részvénytarsaság dolgában interpellálta meg a kereskedelemügyi minisztert és azt köveLRe, hogy Azokat g. kiropdelt igazgatósági tagokat, akik a csomagszállítót erőszakkal csődbe akarják kergetni, rendelje a miniszter vissza és terjessze a Ház elé a csomagszállító valamennyi beadványát és szerződésót. Az interpellációt kiadták a miniszternek. Ábrahám Dezső egy trencséni katonai botrány dolgában interpellált. Udvary Ferenc trencséni honvódfőhadnagy súlyosan inzultálta Horváth József kisgazdát. Brutális eljárását megírta Gönczy Pál trencséni szerkesztő, akit Udvarj főhadnagy szintén inzultált ós korbácscsál rontott rá. Interpellációjában vizsgálatot kért Udvary ellen. Holló Lajos Apponyi tanársága dolgában interpellált. Apponyi meghívása az egész országban közörömet okozott. Politikai pártállásáért senkit üldözni, vagy mellőzni nem szabad, Apponyit politikai pártállása miatt mellőzték és végül kérdezi a kormánytól, hogy eljárását mivel okolja meg. Az interpellációt kiadták a kultuszminiszternek. Az ülés délután negyed háromkor órt véget. Szeged iskolái. — Beszámoló az elmúlt éuről. — II. (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország a napokban már ismertette több szegedi középiskola értesítője nyomán azokat az állapotokat, amelyek a szegedi tanügyet jellemzik. A főgimnázium és főreáliskola értesítői arról tettek bizonyságot, hogy ezen a téren a helyzet megfelelőnek mondható és Szeged középiskolái csak annyiban nem felelnek meg minden tekintetben a hozzájuk fűzött követelémn^eknek, hogy tul vannak zsu folva. Alább ismeretjük a városi zeneiskola és a felső ipariskola éresitőit. Az állapotok ezekben az intézetekben is teljesen hasonlóak. Mind a két intézet kifogástalanul möködött, a legnagyobb elismerést érdemelte ki, de mindkét intézetben sok volt a növendék. Itt hamarosan megszűnnek a bajok, mert a zeneiskola részére hatalmas uj palotát építtet a város, a felső ipariskola kibővítése pedig nemsokára szintén a megvalósulás stádiumába lép. A zeneiskola. A szegedi városi zeneiskoláról König Péter, az intézet kiváló igazgatója számol be. Az értesítő elmondja, hogy az intézetbe 266 növendék iratkozott iK;, ezek közül azonban 18 kimaradt. A tanács az 1910. év szeptemberében Menner János, Schwartz Erzsébet, Daubrawszky Viktor, Szommer Endre tanárokat a rendes óratöbbletekkel, az ideiglenes tanárokat Zucker Simont és Fiedler Walthert tanítással bizta meg a véglegesitési időpontig. Fiedler Walther gordónkatanár és Zucker Simon zongoratan ár 1910. év október 3-án tették le a hivatalos esküt s ezzfel a rendes tanárok sorába léptek. A gordon, fuvola, klarinét és kürt-tanszak tanítását a tanévre is engedélyezték. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 3500 koronát engedélyezett 1010—11. tanévi államsegély fejében. Az uj zenepalotára vonatkozó előmunkálatok ebben az évben is folytak. A város Spiegel Frigyes épitészszel a részlettervek elkészítése céljából szerződést kötött és a minisztériumnak jóváhagyás végett bemutatta. Valószínűleg az uj zeneiskola építkezése a jövő tavaszon megkezdődik. A felső ipariskola. A szegedi felsőipar iskola elmúlt esztendejéről Tordai Imre királyi tanácsos, az intézet kitűnő vezetője számol be azzal az alapossággal, amely minden munkáját jellemzi. Elmondja az értesítő, hogy a beiratkozásoknál évről-évre és valauennyi intézetnél mutatkozó nehézségek a tanév elején is súlyos gondokat okoztak. A jelentkező tanulók nagy tömege kopogtat szeptember hó elején az intézet kapuján, türelmetlenül kéri a bebocsáttatást és zúgolódik a vezetőségnek kényszerbelyzet-okozta döntése miatt. Meg kell állapjtani, hogy a felső ipariskolának egyáltalán nem célja és föladata az ipari pá* lyára MazlUő ifjúság nagy tömegének kiképzése. Az ipartörvény maga megjelöli, hogy az iparosképzés rendes utja a szabályszerű tanszerződés és a segéd-minőségben töltendő gyakorlati tevékenység, ezzel kapcsolatban pedig az iparostanonciskola. Magasabb szakképzettségre törekvő ifjak igényeinek kielégítésére szolgálnak az ipari szakiskolák. A felső ipariskolákat ezzel szemben csakis oly ifjak kiképzésére alapították, akik a nem melőzhető intenzív mühelyi gyakorlat melmellőzhető intenzív mühelyi gyakorlat meikeny elméleti és konstruktív ismeretek elsajátítására is alkalmasak. Ebből a nézőpontból tekintve a felső ipariskola befogadó képességét, a helyszűke miatt fölmerülő panaszokat túlzottaknak kell tekinteni. Az intézet fejlődése szükségessé tette a tanári és művezetői létszám kiegészítését. Erre való tekintettel a kereskedelemügyi miniszter a tanév elején Hoffer Imre és Rátkay Eridre tanárokat az intézethez áthelyezte és még az előző tanév végén Sikorszky Jakab segédiparfelügyelőt szolgálattétel végett oda beosztotta; azonkívül ugyancsak az előző tanév végén áthelyezte Bodnár János segédmüvezetőt. Végül a megszaporodott irodai teendők ellátására az iskolához beosztották Györe Béla ipariskolai tollnokot. , Az iskola rendes személyzetét alkotta az igazgató, 7 tanár, 1 tanárjelölt, 1 iskolaorvos, 1 tollnok, 1 irnok, 8 művezető és segédmüvezető, 1 müvezetőjelölt, 3 előmunkás, 1 gépkezelő. A rendes tanfolyamokon ezenkívül még 6, a rendkívüli tanfolyamokon még 3 óraadó is működött, utóbbiak mint szaktanítói minőségben alkalmazott iparosok. Az intézettel kapcsolatos faipari közmühelyben 1 előmunkás és 1 szakmunkás volt állandóan alkalmazva, ugy, hogy összesen 40 egyén állott az intézet alkalmazásában. Az intézettel kapcsolatos ifjúsági intézmények közül megemlítendő a diákkonyha (konviktus), melyben változó létszámmal 25—35 tanuló nyert jutányos élelmezést. Előkészítő lépéseket tettek e jótékony hatású intézménynek szélesebb körben leendő szervezése céljából is. Az ifjúsági önképzőkörben és segélyegyletben mindkét iskolai tagozat tanulói egyaránt kötelezőleg vettek részt. Az önképzőkör — Benkő István dr tanár vezetése alatt — 23 munkálkodó gyűlést tartott, hazafias ünnepélyt tartott október 6-ikán és március 15-én, egy délutáni és egy esti hangversenyt és szavaló előadást, azonkívül a tanév végén tagjai részére szavaló versenyt és matematikai versenyt rendezett. Az 1898ban alakult ifjúsági segélyegyesület a lefolyt tanévben Szigyártó Albert tanár vezetése alatt működött. Vagyona a tanév végén 11962 korona 47 fillért tett ki; 224 esetben nyújtott segélyt az azért folyamodó tanulóknak. Az intézetnek összesen 264 növendéke volt, akik közül 237 a gépészeti, 16 a faipari és 11 a fémipari szakosztálynak volt a hallgatója. Bécsi lapok a magyar helyzetről. Bécsi tudósítónk telefonálja: A bécsi lapok esti számai a magyar politikai helyzetről vezércikkeket irnak. Általában a kormány helyzetét megfelelőnek, politikáját célravezetőnek ítélik és például a Neue Freie Presse elitéli az ellenzéknek azt a kicsinyes Obstrukcióját, amely tulajdonképen nemcsak az előkelő bécsi lapok előtt, de mindenki szemében is elitélendő az ország szempontjából. A munkapárt értekezlete. Budapestről jelentik: A nemzeti munkapárt ma este igen népes értekezletet tartott, amelyen Khuen miniszterelnökön kivül Székely, Serényi, Hazai miniszterek is megjelentek. Á legélesebben elitólték az ellenzéknek azt a példátlanul bornirs obtsrukciós „harcát", amely lehetővé tette, hogy az országos gyászt; a kecskeméti földrengést is fölhasználhassák obstrukcióra, És kialakult a nézet, hogy a magyar nemzet^ az egész ország Kellőképen fogadia majd est az ellenzék} mfH^yert,