Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)
1911-07-12 / 157. szám
1 julius 11 IEK. omá miatt iktól. icsétlen tart mert elvest lem volt aní i állíttasson I Ferencnek h'! n embert; 1 végzett, » ni, mert irt' érték. A ®f lénye is $ pénze prt' szegény t»t itholikus W lást nyolcví !1 persze ne1 y Lajos p'" ból. Ha eí; a tanitó * covics nagj"1' nberek irg* , Iáira szán' lután eltüt lakásából1 a pedig m'í elyben bej9 sz. A mit Iy Lajosul1 liogy utol* lok, kérlrt tem a s®( yet jeleu!9" i. Köszön®]' rosszul esi' a szivedé Te volt* nehéz n»í fy nem trt' jóltudatos* Az iBtf dórt. Kére* m jó hely dok sob'8 . Én mos! í fog sert1 velerii szórt liogy ne F 1911 julius 12. PELMAGY ARORSZÁG sn jó rt en irjatrt terur. ZW. né.) ő ma!" ósságainirt jiozzádon1"1 orváth y ilső imámrt <t a hál* ugy k«r nyileg veled éli* ről csók0, barát0® Ferenceltűnési .apitány8®' semmiig', bet, lí otf m is Bud* .ni az Ó0' gugyi i®' ése éli®?1 lülvizsgrt szegedi rületi lö, meg * ndbeít 'f, feliigyrt öorvos-lrt, . ilsőtauJ'^ sgálásrt1 — Károlyi Mihály gróf állapota. A minapi automobil-baleset alkalmával megsérült Károlyi Mihály gróf állapotában a javulás örvendetesen halad. A kezelő-orvos naponként meglátogatja a beteget, akihez nap-nap után számos látogató jön. — Szeged részvéte. A kecskeméti földrengés borzalmai országszerte nagy részvétet keltettek a lesújtott város lakossága iránt és & kormány kezdeményezésére segitőakció indult meg a károsultak fölsegélyezése érdekében. Szeged, a m0lyet nagy szerencsétlenségében sietve pártfogoltak a városok, nem marad hálátlan az elpusztult város" sal szemben és szintén kiveszi a részét a segélyezésből. Á mai rendkívüli tanácsülés ezer koronát szabott meg a károsultak segélyezésére. Lázár György dr polgármester Ped'g a következő táviratot intézte Kada Elek kecskeméti polgármesterhez: A városokat ért borzalmas szerencsétlenség fölött városunk közönségének és hatóságának meleg részvétét újból ezúton is kifejezvén, értesítelek, hogy a mai napon a szükségbe jutott vagyontalanok segélyezésére további intézkedésig a város részéről egyezer koronát küldöttünk. Jókivánataink s támogatásaink biztosítása mellett legyen e szerény adomány záloga azon óhajtásunknak, oo&y Kecskemét a nagy csapást kiheverve, biztos lépésekkel nyomuljon továbbra is előre a baladás utján. Lázár polgármester. A keresztényszocialisták a bécsi polgármester ellen. Bécsből jelentik: Nagy a készülődés a keresztényszociálista táborban. Szecesszió lesz és állítólag sokan vannak, akik a pártból kilépve, meg fogják alakítani a szabad nemzeti egyesületet. Az uj pártalakulásban ^z antiszemiták szine-java vesz részt és a be nem vallott cél Neumayer polgármestert eltávolítani. Az volt a terv, hogy megtámadják a polgármestert és felelősségre vonják a választásokon ért nagy kudarcért, amelynek oka a párt s?ervezetlensége rolt a bécsi kerületekben. Ez a támadás egyelőre elmarad. Neumayer polgármester ugyanis csak az este kilenc órakor érkezett viszsza Bécsbe és értesítette a pártvezetöséget, hogy a gyűlésen nem jelenhetik meg. -A pékek sztrájkja. A pékek sztrájkja változatlanul tart. A kávéházi fő pincérek kimon'dották, hogy addig nem vásárolok a pékmesterektől süteményt, a«% azok a munkások követelést ki nem elégítik. — Az elegáns kártyás. Mulatós tisztek arról vitáztak egy kávéházban, hogy ki' az elegáns kártyás. Hogy' miben áll az, ha va aki elegánsan kártyázik. Hogy Gavallérnak, hidegnek, érzéketlenül kell lenni, stb. Én az első játszma után megmondom, ki az elegáns kártyás, mondta egy huszártiszt. — Nehéz dolog az, fiam, — szolt mgy őrnagy, — én is azt hittem fiatal koromban, hogy ilyen'könynyü dolog az emberismeret. De mindeddig egyetlen egy igazán megáns kártyással volt dolgom. Miskolcon voltunk kávéházban, éjjel. Valaki ferblit proponált. És ^kezdtünk játszani. Egyszerre csak bejön közibénk egy nagyon jól öltözött dzsentri-forma nr és bemutatkozik: — Kerekes vagyok, — mondja, a miskolci banktól. Pezsgőt rendelt és kibicelt. Majd közibénk kéredzkedett és ferblizett velünk. Ez volt a legelegánsabb kártyás, akit valaha életemben láttam. Hideg nyugalommal veszitett el vagy százötven forintot, azután reggel ötkor fölkelt és' azt mondta: „Köszönöm, uraim, nekem a bankba kell mennem!" Kezet fogtunk vele valamennyien és én megkérdeztem tőle: „Miért kell neked már reggel öfkor a bankban lenned?" — Mire nyugodtan ezt válaszolta: — Mert söpörnöm kell! — Tűzifa tolvajok. Bitó Sándor es Csányi János hájónapszániosokat hétfőn este tiz és tizenegy óra között Kónya Mihály és Kiss Ferenc felsőAároii rendőrök tettenórtók, midőn egy csolnak tüzifarakományt a felsőváresi rakpartra szállították. A tűzifát Wig Sándor ujszegedi fakereskedőtől lopták el. A tetteseket bekisérték a rendőrségre. — ISetörő a templomban. A temesvári kapitányi hivatal értesítette a szegedi zendőrsóget, hogy hétfőn a székesegyházban ismeretlen 30—35 év körüii ember betört s onnan egy arany szolgálati kelyhet kétszáz korona, arany szentségtartót hatszáz korona értékben és egy zöld sima oltárteritőt ellopott. A tettest keresik. — Bucsuelőadás a cirkuszban. A Mare-téri Stutabart-cirkus z ma este tartja bucsuelőadását. A mai előadás legérdekesebb eseménye Czája János és Saft Károly világbajnokok döntő mérkőzése a birokverseriy első dijáért. Fizessen elő a „Dólmagyarorszáyra", a ridék legjobb és legolcsóbb ctsi politikai napilapjára. Szerkesztőség és kiadóhivatal Korona-u. lő. Telefon 836 szeállt egy fiatal menyecskével, amit Czvetkovné nem jó szemmel nézett s minden áron azon volt hogy ezt az aszonyt is kimarja a házból. A perpatvar, zsémbelés megint napirenden volt Czvetkovné házában. A fiatal menyecske egy darabig csak tűrte az öregasszony torzsalkodásit, de utóbb már végleg elhagyta a béketűrése s visszafeleselgetett Czvetkovnénak, akit ez annál nagyobb haraggal és gyűlölettel töltött el a menyecske iránt. Tegnap este azután a végsőkig fajult ez az áldatlan szóharc, amelynek Argyelán', szintén a végsőkig felindulva, két késszurással vetett véget. A két aszony ugyanis az este valami csekélyég ugyanis az éste valami csekélyég felett ismét összeszólalkozott egymással. Czvetkovné mindenféle gyalázatosságokal illette a fiatal menyecskét, — aki természetesen szintén nem maradt adós á feleletekkel. Ez a feleselés az öregaszszonyt annyira kihozta a sodrától, hogy felkapott egy konyhakést s azzal a menyecskére támadt. Argyelán , aki a veszekedésnek szem- és fültanuja volt, erre véglíép kijött a sodrából s nem birván tovább fékezni haragját és elkeseredését, a konyhakést kikapta nagynqnje kezébőL s azzal kétszer mellbészurta Czvetkovnét. A szúrások oly súlyosak voltak, liogy Czvetkovné vértől elborítva összeesett s rövid néhány percnyi kínlódás után meghalt. Argyelán a véres tett elkövetése után azonnal a rendőrségre ment, ahol önként jelentkezett, s ahol azután letartóztatták s megindítottak ellene a vizsgálatot. Meggyilkolta a nagynénjét. - Saját tudósítónktól. Véres és borzalmas gyilkosság történt Nagybecskereken. A gyilkos Argyelán Jóca huszonhét éves napszámos, aki tegnap egy családi perpatvarból kifolyólag, végső elkeseredésében egy konyhakéssel kétszer mellbeszurta hatvanhét éves nagynénjét, Czvetkov Mátát, aki a szúrásokba rövid kínlódás után bele is halt. A véres bűncselekmény elkövetése után Argyelán azonnal a rendőrkapitányságra ment, ahol önként je lentkezett. A rendőrség Argyelánt a véres tett beismerése után tüs tént letartóztatta, s Deák Vidor rendőrhadnagy kihallgatta őt. A bűncselekmény részletei a következők: Argyelán már évek óta együtt lakott nagynénjével: Czvetkov MátávaL akinek a gazdaságát vezette. A szomszédok tanúskodása szerint az öregasszony rendkiviH házsártos természetű volt. A fi atalember ugyanis, már két izben is asszonyt hozott aliázlioz, azon bán mind a két menyecske rövic idő alatt elhagyta őt, mert nem bírta kiállani nagynénjének örö kös perlekedését és boszantásait. 'Nemrégiben Argyelán ismét ősz lia olcsó és jó reklámot ákar, hirdessen a villamos vasút jegyein. A hirdetéseket Ligeti Jenő és társai könyvnyomdájánan Koronautca lő., veszik fel. Telefon 836. TÖRVÉNYKEZÉS. A francia szerző »Csárdás«-a. - Saját tudósítónktól. A szakértői lelkiismeretességnek, melynek hitele Franciaországban a Dreyfus-pőr óta kissé megingott, ritka példáját szemlélhette a napokban a párisi büntetőtörvényszók nyolcadik kamarája egy előtte szerzői jogbitorlás, vagy helyesebben plágium miatt folyamatba tett perben. A szakértő személye ugyan kellőleg megmagyarázza ezúttal a kérdéses szakértői vélemény korrekt hangját, mert annak szerzője a párisi Nagyopera általános tiszteletnek örvendő karmostere, Paul Vidal, a kitűnő zeneszerző. A kiváló férfira ezúttal az a föladat hárult, hogy egy pörben, me \yet Michiels zeneszerző indított bizonyos melódiák jogtalan eltulajdonítása miatt Gallet ós Jouve urak ellen, véleményt mondjon. Michiels ugyanis azt állítja, hogy niég 18674bén Budapesten „Csárdás"-t irt, mélyet a cigányok betanultak és széltében játszottak. Mikor aztán Brahms belemerült a magyar zene tanulmányozásába, Michiels dallamait népdalmotivumoknak tartván, fölhasználta a maga Magyar Táncaiban. Michiel a nagy zeneszerző iránti tiszteletből nem perelt, hanem még Brahms életében nyilvánosan kijelentette, hogy az általa szerzett kérdéses zenemüvet már 1870-ben Mainzban kiadta. 1907-ben Gallet — Michiels állitása szerint — Jouve név alatt zenemüvet adott ki, melyet Michiels a magáénak reklamált. A megindult per folyamán Vidal, mint szakértő lelkiismeretesen átvizsgálta s öszszehasonlitotta a rendelkezésre bocsátott anyagot és arra az eredményre jutott, hogy Jotive ur egyetmást kölcsönkért Michiels ur csárdásából. Csakhogy ezek a taktusok, ahogy azt ugyancsak Viadal megállapította, benne vannak igen sok magyar népdalban is. Vidal már most a törvényszéki elnökhöz intézett jelentésében sze„ rényen kijelenti, hogy kétesztendei gondos tanulmányozás és töprengés után sem volt képes fölismerni a rábízott föladat határait. Ezúttal ugyanis nem utánzás vagy lopás egyszerű megállapításáról van szó, hanem arról, hogy bizonyos népállamok atyasága kétségtelen bizonyossággal megállapittassék, még pedig olyanoké, melyek már régóta közkincsek. Erre — mondja a szakértői vélemény — egyszerű zeneszakértő képtelen. őt magát a sok ellentétes állítás és az aqyag tanulmányozása anynyira megzavarta, hogy nem lát tisztán az ügyben. Általában igen nehéz feladat ítéletet mondani a maga kortársairól. Hogy teljes önzetlenségét bebizonyítsa, Paus Vidal arra kérte a bíróságot, hogy szakértői tiszteletdiját mely Franciaországban igen tekintélyes összeget szokott képviselni csupán egy frankban állapitsa meg. A törvényszék teljesítette óhaját, de egyúttal megszerezte a lelkiismeretes szakértőnek azt az őrömet is, hogy magáévá tevén annak álláspontját, a vádlottat felmentette a jogbitorlás vádja alól. § Acliim hagyatéka. Békósgyuláról jelentik: Mikor a meggyilkolt parasztkirályt Békéscsabán eltemették, az özvegy" sietett ugy leltároztatni a hagyatékot, hogy a leltár lehetőleg kevés aktivát mutasson föl. Ez eléggé sikerült is neki, amenynyiben a leltár nyolcvanezer korona passzívával zárult. A hitelezők természetesen nem örültek túlságosan a hagyaték ilyetén fölbecsülésének. Simonka György dr, aki valaha személyes jóbarátja és ügyvédje volt Áchim L. Andrásnak, ügyvédi dijai fejében csődöt kórt az Achixn-hagyatók ellen. Mintegy ezerhétszáz koronát tett ki az egész tartozás. A békési közvélemény nagy botrányokat várt a csődügy folyamányaitól. Előrelátható volt, hogy a leltározást felül fogják vizsgálni és mindenki nagy leleplezéseket várt. Tegnap délelőtt váratlanul elébe vágott minden egyéb következménynek egy birói döntés. A gyulai törvényszék ugyanis ma foglalkozott a csődűgygyel. Achimnó jogi megbízottja nyugtával igazolta, hogy a Simonka