Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-11 / 156. szám

811 julius I 1911 julius 11 DÉLMAŰYARORSZÁG 5 Kiriztla-sxeü sináltak. De' 1 api tó. A in®! er korona I® i a hézagé ites is: leírni uiinisf lusa. Szter ár rég föltal) egyetlen cs» enció volt, W s rémnapol;' én, mint a ! anyai niap! gyitja a '1 , a gyern* ilát. Szóval erzális gy'1' nilyen 1111" szubvenció el mezőségi1 00 korona 11 'zenhat szó"4 miből? — inuk. lálatoH 1 n n"' a lomha 1 :ja, a prakf® olgoztak. k íszen a vaí®1 incs sziikscí kivétel volt A hírek1 ínye szeri*® sőt a konti"' 111 volt iky gróf 1 indeniitt. egy bécsi » sndülést csij1 iritették a t tő az — 81 sek mellett. 6 százalék lékot fizet® kinos felírt hol ismerik^ •őí kötetes1, "ototipusd ,r ; mérlegei* liió koroirt és becsi'1', 58.797 kol 1 1 fillérre. ® 29 fillért. I illalat 30| üreséget N 1 korona c\ öl öt szm k az Ur É il az egyrt ií iskolák!';1 akarták koronára • J iink konu'1' fele töke közben ki: 5 időben de a vén tt bontan1; f sércbányrt, sérc. An"J íes. A vtó edett Prfl em láto tt tok sztrírt Ilyen körülmények között az alaptőke emelése 1,650.000 koronánál végérvényesen megakadt, noha még mindig „nagy" Kossuth volt a kereskedelmi miniszter. A második évben már 38.897 korona tiszta veszteséggel zárult a mérleg. Ez azonban, mivel megfelelt a reális eredményeknek, mar nem keltett feltűnést. Napirendre tértek te­lette. A vállalati igazgatóságnak főtt a feje. Ok nem igy gondolták. Hiszen 1912-ben keli adósságot fizetni. k Két év bőséges tanulságából nem okultak. A régi recipe szerint akartak segíteni. Rend­kiviili közgyűlést hivtak össze. Azon beva­iaszották a bizottságba méltóságos Wicken­burg Márkus grófot, a kereskedelemügyi mi­nisztérium néhai államtitkárját. Melléje ül­tették ifj. Tolnay Lajos koalíciós honatyát Ám az annyiszor bevált fogás ezúttal cső­dött mondott. A koalíció már hulla volt és vége, hogy a vállalat idei mérlege már "em segíthetett. Aminek az lett a szomorú 364.654 korona veszteséggel zárult. A prakfalvi vas- és acélgyár részvénytár­saság sorsa nem érdekel tovább bennünket De az ő esetük korántsem áll egyedül. Sőt .valósággal tipikus. Így dolgozik nálunk az Megen töke. állami támogatással. Így fejlődik a magyar ipar. És ez a prakfalvi igazi tipus Azért kellett klpécézni; 'aminthogy ugyanazt a sorsot érdemli meg néhány „elsőrendű" gyártelep. Hogy végre tisztába legyünk „vi­rágzó" vállalatainkkal s azzal a szédelgéssel, melyet az iparfejleszés hazug iiriigyévela koa Hciós érdekszövetség űzött az ország mil­lióiból. i vállalat V odern vastff ég felé. h11 ággal d'rt ogy Prakff tettek és ó> prakfalvia' karsz koif SZEGEDI UIGSZINPflD Horváth Mihály-ntca 8. (Teleion - szám 10-10.) Szenzációs uj műsor. Szegeden ^ niég nem látott attrakciók: = The 5 Bocking Grols a leghíresebb angol női énck­és tánccsoport. The 5 Merkels-család a világ lC(fjobl) akrobatái még csak ojry pár napitf. Steidíer F. Pír. Robins a szenzációs zeno­imitátor. hasbeszélő, fenomenális jaiv&l. az ő Náci­Sugár Elza a főv. orf. tagjána^ röv. vendégjátéka­Virág Kata kupié énekesnő. Hollósy Duci Sarkadi Vilmos Loníha Hedy uj slágereivel. angol táncosnő. Pelesényi V. Szabó Milike magyar disös. kabarot-énekcsnö. Kerekes Jenő szenzációs uj műsorával. soubrette. I Még csak két napig a feno­menális kacagtató bohózat; a megzavart nászéjszaka. _ Előleges jelentés: Julius 10-én PALÁSTHY ti\DOR, a legjobb magyar cabaret-szinész első Képte. nagy választékban csakis Fi&her Testvéreknél talál. tszer- és órajavitó műhely. OGAK Uács Imre íogmüterme 8 blni fogtechnikán oki. képesítve ^luica 1. Széchrsnyi-íér snmh. Prosaili-ii. Mementó. Immár tátijait a földrengés; Nem tudom szabad-e, illik-c emberi ajkaknak csak igy rö­viden és kategorikusan kijelenteni? Nem em­beri akarat érvényesüléséről, hanem az ele­mek háborgásáról,; az örökké mozgó, életadó •földanyánk szeszélyes, kiszámíthatatlan já­tékáról van szó, melyet emberi ész, emberi tudás sem, előre, meg nem sejthet, sem meg nem akadályozhat; veszélytelenné nem teliet. A huszadik században' élünk. A huszadik század itt nem kronológia, nem időszaki meghatározásként értelmezendő, hanem a szónak sokat m.ondó, büszke, öntudatos je­lentésében. A huszadik század egy még soha el nem ért szellemi magaslatot, a kuitura.oly fejlett magas fokát jelenti, melyet -vissza­menőleg a történelem fölmutatni hein tuc A „huszadik század" a technikái fejlettség zse­nitjét jelenti, amikor nem várjuk az isten sza­vát, hogy legyen világosság, mert az emberi elme teremt világosságot. Amikor megnyer­geljük a tengert olyan tengeri usáóvárakkal, melyeken még az óceán uijté.kzó .haragja sem bir kifogni. Amikoi körülfogjuk, köiül­hálózzuk a földet vasúti sínekkel, liogy meg­szüntessük, elenyésztessiik a távolságokat, melyek űrként állanak ország és ország, nép és nép között. A huszadik században az ember nem elégszik meg az elemek fölött el­ért hatalmával: s uralkodni akar.minden ele­inek fölött. Parancsol a földnek, szolgála­tába \ette a vizeket, s ma a huszadik szá­zadban uralkodni kezdett a levegőn. • Ver­senyre kel a levegő vándoraival, s az embe­riség javára, s ha kei! kárára is; jármába veszi a levegőt. Nem csoda, ha mindezek után elbizako­dott. büszke faj a mai nemzedék. Minden kulturális fejlettség mellett is ember az em­ber, s ez a régi józanabb világ felfogása sze­rint egyértelmű a gyarlósággal. A huszadik század embere határtalan elbizakodottságában meg merte kockáztatni azt az állítást, högy meni az Isten terem­tette a mindenséget, hanem elienkezólek az Isten az emberi elme találmánya. Ez a mo­dern gondolat egyre terjed, mindaddig ter­jed, mig az Isen alkotó és romboló ere­iével azt mondja, hogy csitt. Gallilei még csak a£t n\ondot.ta, hogy Eppur si amuve. Mozog a föld! Mozog, mo­zog, de hogy mi mozgatja, ki mpzgaí.iú, ezt nem mondja meg a modern '.tudomány, A modern tudpmány, mely tagad, mindent ta­gad, de nem mond, nem bizonyít semmit És mozog a föld! Amint megmozgatta legutóbb a nagy magyar Alföldet. Csak éfry mozdulat, .S romokbab Kever egy szép, nagy magvar.!yáfg,s.; amint rombadőlt a föld másik oldalán Sán-Érarieisco, amint semmivé lett Calabriá fővárosa. Messina. Ki nem gondolt az első Pillanatban ezeknek a. városoknak a sorsára! Csak egy mozdulata az ös rögnek, s hová lesz az ember hetyke öu%aim;i! -Hová lesz a huszadik század kulturehiherének büszke tudása, önbizalma, mellyé! elfeledte, hogy ez a föld tenger volt valaha, s a föld a benne rejlő erők kihatása varázsolta Alfölddé, vi­rágzó, termékeny Kánaánná. Mementó! A föld nem halt még, nem halt ki. Ember csak'addig élhet, amig a föld él; amig szerves erők működnék benne. Ha a föld kihűl, kihal az ember, s az ember nem ur a földön, csak élősdi és c'sgk addig él, amig a föld, az őserő lehetővé teszi. Tekintsünk Kecskemétre. Virágzó város. Lakosai szorgalmas, élelmes emberek, aki! a gazdálkodás uj nemét kultiválták, uj mes­gyét vertek, s ma romokban hever. Nagyobb a kár emberi becslés szerin, mint Szeged pusztulásakor. Csak megmozdult a föld és mindennek vége. 1 Hol -a huszadik század büszke, elbizakodott emb< e? A nép, a „most már istenadta nép" az iit.án jajveszékel, fo­hászkodik, hogy „szabadítsa meg a'gonosz­tól".Csak ugy mint az ősember a történelem előtti időkben, amikor még nem számolták az éveket, évszázadokat. ! „A huszadik század" minden tudománya, minden fejlettsége csak annyira jó, hogy be­lássuk, hogy semmik vagyunk, hogy nem mi teremtettük az Istent. Mementó. Jenő kitüntetése. A ki­Rónay Jenő országgyűlési terén szerzett a Lipót-rend Rónay Jenő — Rónay rály zombori képviselőnek, a közszolgálat kiváló érdemei elismeréseid, lovagkeresztjét adományozta, kitüntetését a hivatalos lap vasárnapi száma közli. A kitünetés érdemes férfiút ért. Ró­nay Jenőt Szegedhez'ls sok kötelék fűzi ; tagja volt a királyi biztosságnak, elnöke a DMKE-nek, ma Is tagja és részese sok sze­gedi egyesülésnek. Egy izben országgyű­lési képviselő-jelölt is volt Szegeden. A Dél­vidéknek ogyik legagilisabb, legismertebb vezetője. Minden nagyobb társadalmi és me­gyei mozgalomban, melynek célja a vidék s a magyarság erősítése, előkelő szerepet visz. Szegedhez való rajongó szeretetét pe­dig igen sokszor bebizonyította. Mindent megtesz arra, hogy Szeged nyerje ol a har­madik egyetemet. A kultuszvita tárgyalá­sakor is órákig tartó beszédet mondott a szegedi egyetem érdekében s bebizonyította, liogy a Délmagyarországnak hivatott fővá­rosa Szeged ós metropolis érdekében min­dent el kell követni. Rónay Jenő királyi kitüntetésének csak örvendeni lehet, amint­hogy százszámra kapja is az üdvözlő, gra­tuláló sorokat. — Kliuen Budapesten. Iléderváry Károly gróf miniszterelnök hétfőn a fővárosba érkezett hédervári birtokáról s kedden délelőtt tiz órakor elnöklésével minisztertanácskozás lesz. — Apponyi egyetemi tanársága. Bu­dapestről jelentik: A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent egy rövid hir, amely után bizonyos, hogy Apponyi Albert gróf egyetemi tanárságából semmi se lesz. A je­lölést egyszerűen nem vette a kormány figyelembe. Félhivatalos jelentés szerint en­nek az az oka, hogy az egyetemi tanácsnak a közjogi és közigazgatási fakultásra vá­lasztás utján kell a jelölést megejtenie, de meg ettől eltekintve, a magyar egyetemi tanácsnak nincs meg az a meghivási joga mint például a német egyetemeknek. Szóval Apponyi Albert nem lesz egyetemi tanár, a nemzetet e minőségben se boldogíthatja. — Az iij minorita rendfőnök bevonulósn. Aradról jelentik, hogy Lakatos Ottó, n mino­riták rendfőnöke vasárnap délután érkezett oda. Az uj rendfőnök, akit hivei nagy lelkese­déssel fogadtak, a virággal dis/.itott templom­ban Te D -um-ot és litániát tartott, mely után a katolikus egyesületek tisstelgósót fogadta. Az uj nagyváradi püspök TiazáéknAl. Széchenyi üyula gróf uj nagyváradi püspök most teszi bemutatkozó látogatásait egyház­megyéje földesurainál. Tegnap automobilon Csegődre ment, ahol Tisza Kálmán grófot láto­gatta img, azután átment Gesztre, ahová dél­után négy órakor érkezett Tisza István gróf kastélyába. Egy óra hosszat időzött a püspök a grófnál, azután visszaautomobilozott Nagy­váradra. Útközben megszemlélte a szalontai püspöki birtokot. — Pekszlrájk n fővárosban. Hétfőn reggel Budapesten kitört a péksztrájk. Nincs kifli és a pókmühelyekben csak félbarna kenyeret és tejes kenyeret fognak sütni. A pékmeste­rek még tegnap gyűlést tartotak, amelyen kimondták, liogy a pókmunkások szervezke­désével szemben a mestereknek is szervezked­niük kell. A munkások bojkottálják azokat a műhelyeket, ahol követeléseiket nem teljesi­tik. Erre a mesterek csak kizárással felelhet­nek. Igy aztán ma reggel az összes pékmühe­lyekből elbocsátották a munkásokat. Ez most

Next

/
Thumbnails
Contents