Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-10 / 155. szám

LíM ©élmagyapország mi julius 10 UH. pnliu állanak, mintlia minden pillanatban eldőlni késsülnének. Ugylátszik, ekkor még lakni szándékoztak benne, mert a bezárt üzletajtóra ez a cédula került: A második földrengés a különben sem jó erőben lévő háztetőzetet bedöntötte ós igy ki kellett lakoltatni. Legelemen tárisabb erővel az uj lutheránus bérpalotán pusztított a földrengés. Ez a csinos, némileg különcködő stilben épitett egy emeletes ház még egészen uj, talán be se fejezték teljesen az építését. A földrengés következtében az uj ház tüzfald, a mellette lévő Királyzház tetőzetére szakadt és azt bezúzta. A rombolás helyén van Lengyel Bertalan orvos lakása, akinek feleségét a romok közül húzták elő. Lengyeléket nem lehetett megtalálni a városban, ugy mondják, elutaztak. Dragony főhadnagynak a SzentMiklós-utca huszonhatodik szám alatt lévő uj házát is erősen megrongálta a földrengés. Szerencsére senkisem lakik a teljesen különálló házban, amit a kapura függesztett ez a cédula hirdet: Urilakás kiadó. Az urilakást most előbb minden "bizonynyal újra kell épiteni és <ünajd csak azután lesz kiadható. Elpusztult közértékek. A városházán egyetlen szoba sincs, amelyben as irtózatos földrengés kárt •• ne tett volna. Már kívülről is észrevehető a rombolás. A jobb oldal közepén levő diszitő kiugrás ledőlt. . A homlokzaton levő egyik ablakot láthatóan kiemelte sarkaiból a földrengés. Ezenkívül látható repedések vannak élűiről, jobbról, balról, hátulról. Aíí egyik nagy kémény bedőlt az udvarba s a téglák nagy tömegben hevernek a parkírozott udvarban. A szobák, falai mindenütt megrepéd,tek, vakolatuk lehámlott, az írások, akták be vannak lepve porral, sze• méttel. A hatalmas, óriási közgyűlési terem, Kecskemét egyik nevezetessége, mely freskóival nagyszerű látványt nyújtott a szemlélőnek, — most tele van törmelékkel. A kis bizottsági terem ajtaja fölött, hol egy kürtő volt, be van szakadva a menyeset. A párkányzat mintegy hat méter hosszúságban le van omolva és a hátsó padsorban hever, a belsejében levő nád még mindig összetartja. Kada Elek, polgármester fölszeáette a leomlott párkányzatot és ilrendelte, hogy azt a muzeumba Vigyék, ahol a mai nagy földrengés amiéke lesz. A közgyűlési terem fala egyébként körös-körül megrepedt. Szerencsére azonban a freskók épségben maradtak, legalább is nagyobb hibák nincsenek rajtuk. A muzeumban is pusztított a földrengés. Az első teremben vannak elhelyezve az ősrégi urnák, vázák, amelyeket nagy fáradtsággal ós buzgósággal ástak ki a főidből. Részben üvegszekrényekben vannak elrakva, részben a szekrények tetején és állványokon állanak. Most ? Térdig jár az ember a cserepekben. A szar hadon álló urnák a földre vágódtak, darabokra zúzódtak. Egy helyen egyik helyéből kilendülő váza a szekrény üvegét is keresztül törte. A muzeum másik két szobájában kisebb arányú a pusztulás. Az itt jlevő tárgyak többnyire táblákra voltak erősítve s itt vannak elhelyezve a kisebb vázák, kelyhek és másnemű kisebb ritkaságok. Ezek csak helyükből mozdultak ki, feldőltek, főidre estek. A kár e két teremben lényegtelen. A nagy Juszkó-kóp a harmadik teremben leesett a falról, — de szerencsére semmi baja sem lett. Több kisebb kép és egy tükör is földre esett, sőt a tükör egy vasurnához vágódott, de csodálatosképen épen maradt. Intézkedik a tanács. A város hatósága ós a rendőrség — ugy látszik — minden lehetőt megtesz, hogy a lakosság nyugalmát megóvja és az esetleges veszedelmeket elhárítsa. Vannak ugyan sokan, különösen a külsőbb utcákban lakók, akik a hatóság indolenciájáról panaszkodnak. Ugy látszik, a megrémült közönséget az első órákban rémhírekkel ijesztgették; a városi tanács ép ezért ezt a hirdetményt tette közzé: Hirdetmény. Az éjjeli földrengés az ország nagy részére kiterjedt. A fölizgatott képzelet rémeket lát. Egyesek meggondolatlanságból, vagy tudatlanságból álhireket és jóslatokat terjesztenek. E rendkjvüli helyzetben csak a józan megfontolás segíthet. Jóslatoknak senki hitelt ne adjon, mert nincs emberi tudás, mely földrengést előre megjósolhatna. Aki tehát jósol, nem mond igazat, szava hitelt nem érdemel. Mindenki vizsgálja meg kéményét. Ha nem biztos benne, hogy a kémény hibátlan, ne tüzeljen benne, mert tűzveszélyt idézhet elő. Meg kell vizsgálni a tűzfalakat. Ha veszélyes; le kell bontani. Düledező falakat meg kell támasztani. Az utcákon járók lehetőleg az utca közepén haladjanak, hogy esetleg az omladék sérülést ne okozzon. Ahol a Tiatóság közegei megjelennek vizsgálat végett, mindenki leplezetlenül mutasson meg minden hibát, mert a lakosság biztonságáról csak igy gondoskodhatunk. Bizunk Kecskemét város népének higgadtságában, hogy mint mindig, most is mégőrzi józanságát, a hatóság munkájában segédkezik s a bajt nem növeli rémlátásokkal. Kecskemét, 1911 jul. 8. Városi tanács. A panasz ennek ellenére sok. Egy példát rá. A Mária-körut 11. szám alatt van egy elég jó karban lévő bérház, a tulajdonosát Orosz Adolfnak hivják. Három lakás van a házban, amelyből kettőt laknak, A egyiket egy katonatiszt, akinek a .pevéj; nem sikerült megtudnom, a másikat egy Fischer nevü ur, akinek jókóra családja van. Ennek a hárinak miden lákáéa teljesen megrongálódott. A ház törmelékhalmaz és köclombok között áll, nincs egyetlen ép fala sem. Lakói — már csak szegény Fischerék laknának benne — nappal is ideig-óráig mernek a szobákban tartózkodni, az éjjeleket állandóan a szabadban töltik. Már harmadik éjszaka nem aludtak. Ugy mondják, hogy senkise nézett még feléjük, hogy csak a belvárosiakkal törődik a város. Ismert panasz mindenhol, lehet az is, hogy van alapja, viszont bizonyos, hogy nagyon sokan töltik az éjjeleket a szabadban. Azután tessék kiválogatni közülük, ki való a bel-, ki a külső városrészekből. Ujabb földrengés. Kecskemétről jelentik, hogy szombat éjjel tiz ós vasárnap este kilenc órakor ujabb földlökéseket éreztek. A nép vasárnap egész nap a templomok előtt imádkozott. Kada Elek polgármester táviratilag azt jelentette a belügyminiszternek, hogy a földrengés okozta kár nagyobb, mint az, amit a szegedi drviz okozott. A polgármester ujabb utászcsapatokat kért az építkezésekhez, mert a kecskeméti kőművesek olyan árat kérnek, amit nem lehet megfizetni. Szeged éjjel. - Salát tudósitónktól. A gyorsari pergő nagyvárosi élet, a mozgalmas elevenség, a kenyérért való izgalmas tülekedés százszámra neveli a városok ingyenélőit. A városok éjszakai életének szines változatossága egyenes arányban áll az ingyenélők számával. Páris már nem is lenne Páris, ha a hohottok és apachok kihalnának és helyettük csendes nyárspolgárok töltenék meg a boulevardokat és a fényesen kivilágított kávéházak ablakaiban öreg nénik szürcsölnék a kávét. A nagyvárosok csengőbongó zaját, kábitóan gyors lüktetését a könnyenélő, ráérő ezrek vagy tízezrek csinálják meg. A nagyvárosnak szüksége van máiezekre a semmittevő, de jókedvű és jól élő egyénekre. Szükséges rossz, akár a nikotin, vagy egyéb narkotikum. Szeged is nagyváros. A szegediek se irtóznak az éjszakától és a százezren felüli város helyt adott az ingyenélő^ szektájának. Sokan, nagyon sokan vannak már ezek, de egy kis fáradsággal belecsatangolhatunk az éjszakába — az ö nappalukba — és megnézhetjük őket az otthonukban. Ott légalább intim leplezeU lenségben ismerjük meg a bájosan könnyelmű, léha életet. Nimolisták, aviátikusok. Harmadrangú kávéházak, elrejtett sarkában szövik nagy terveiket Jó modorú, elegáns fiúk. Hogy miből élnek azt senki sem tudja, ők maguk sem. Épen ezért hivják őket aviatikusoknaM levegőpől élőknek. A harmadvagy negyedrangú kávéház h«máyjosan bevilágított füstös terme, csak az otthonuk, de néma piacuk. Diskréten, sima modorral vonulnak be az elegánsabb kávéházakba és türelmesen lesnek a• idegenre, kivel még a megismerkedés napján kebelbarátokká' lesznek. Lasan, leplezeten zsarolnak. Csak apénztárcájokat felejtik othon, vagy nincs aprópénzük, de mindenesetre az uj barát fizet. Judáscsókokol addig szítják az idegen vérét, mig az rá nem jön, hogy a barátja: pitiáner, nimolista vagy helyesebbet aviatikus. Kevésel beérik, egy ebéd, eg,T vacsora vagy pár korona, az mire utaznak. Csak a mára gondolnak. Bohémlelkü fiuk. Foglalkozásuk roppant nehéz és idegölő munka, mert minden nap uj pasas, uj kereset, sőt uj szövevénye* térv is kell a megélhetésükhözSzegeden sokan vanak, de még igen kevesen ismerik őket. Sipisták, zsebvágók. Ezek már ismertebb alakok. A sipisták is kávéházi alakok, d® abban a városban, ahol laknak nem dolgoznak. Csak nagy ritkán, ha akadzsiros idegen, aki nem ismeri, a hidatvágókat. Leggyakrabban hazárd játékot játszanak, huszonegyet. Nem akarunk kiterjeszkedni a tudományuk ismertetésére, hanem jísaktét ni. Ha nincsenek munkába* haza mennek. Egymást jól ismerik, jó barátok, hisz rendszerint bandában dolgoznak. Egymás között sohasem kártyáznak, az nem rezon. A nyugalmas otthonba* mással szórakoznak, vagy szeretőjükkel isznak, vagy a zsebvágók érdekes kalandjain szórakoznak. A zsebvágók, a sipisták nyon®' ban dolgoznak. A sipista kiszim®' tolja, hol a dohány. Egy társ®' ságba járnak. Ügyes, lelemény*' fiuk( Egymás között művészek nek hivják egymást, mert rem^ bűvész mutatványokat tudnak Elég ügyes a kezök hozzá, lúsí abból élnek. Rendszerint a sz®retőikkel járnak á kvéházakb3' vagy korcsmákba. Hozzá mert*' külnek, ha szorul a hurok, ha és'' revett valamit a rendőrség. Szegeden sipista kevés van, vatásra zsebvágó sincs sok. £ szegedi zsebtolvajlásokat re*a szerint vidékről berándult, ko® tárok" csinálják. Daristák, kóklerek. Ritkán járnak kávéházba. Segédén egy harmadrangú 3zálol® az otthonuk. A darista titkoh mesterségét, mert a kollegáktól fél. A darista nem más, mint kos kéregető. Például templo*1/ nyújtók, beteg családoknak, b% házaknak, tndővészes tanulók!'3, gyűjtők, persze engedély nél^i és a saját zsebjiikre. Szegedé*. darista vau, akit azonban már í* gen nem űzik a mesterségük! Kókler Szegeden már nincs í egy volt, de Pestre költözött ' piti volt a piac. Egy orosz , gyerek volt a szegedi kókleU. a kétes ekszisztenoiák jó bará'j kómie. Ebből élt. Végtelen W menyesnek, ügyednek kell len*1 kóklernek. Egy éjsza Szeged öss2 máit, hol ez | gyenélők ta j veiü foglaloí | galmas, ker I $át csak kő f. merni. Velü : festett pillán kivetett nők I szaka vánd< • úen több sz számuk. So I ségnek velü I vétséget so: Nem rossza: müek. M a vasúti - Sa A vasúti p febb már me tö helyén r mohumentáli gabb Szeged érkezett ter bírálta meg ; találta, hogy bárom ajánlj kozőó a le formalitások tökön végleg kozónak a n A legolcsói Műépítész aá ináért Vái L'geti Béla i hsabb épitk mertté, több «! ós mindéi kajával elég; nyugvással l hogy a sok vállalkozóét nek. A bizottsá nap volt Szt téri tanácsos gármester, 1 moló-hivatal főmérnök, M ügyelő, Ottó kezes műves zöttság ülé összesen ha kezett be a Az.egyes ajs Ossemunh tonesz Bél Kopasz Ist1 E122,749, R, f-126,096, R Ujck Mór és . °ris Vilm Kovács ajánlatokat Az egyes *olág a kövi ajanlatot: Magyar p my és társa t>enoid-gyár csatornára (Budapest) r István (Arad takaróktüzh ma villamo frsowszky I arra 11,712, asztalosmun Parkettgyár zekre 51,185 gyár (Budap •Pesti Szival